EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1990.09.szám Jelenkor, Farkas Zsolt: Eörsi István: Bedobom a törülközőt

    Könyvkritika Eörsi három, publicisztikai írását tartalmazó kötetéről. Az 1968–1989-ig született írások közös jellemzője, hogy szamizdatok voltak. Valóban rossz költő-e Eörsi?

    „Lehet tehát vitatni Eörsi állásfoglalásait, de morális becsületessége és politikai tisztasága vitathatatlan.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 1989.12.18. Gantner Ilona: „... és íme minden csak hiábavalóság...” 
    • Könyvvilág, 1990.01.szám Megyesi Gusztáv: Elefántösvény (és az itt felsorolt cikkek)
    • Élet és Irodalom, 1990.03.23. (12.szám) Alföldy Jenő: Mi az a demokrácia?

  • 1990.09.szám Mozgó Világ, Nyilasy Balázs: A visszavétel stációi
    Adalékok az újabb magyar költészet vizsgálatához – 1. rész

    Tanulmány.

    „Eörsi 1956 utáni első verseskötetére (Változatok egy közhelyre – 1968) azonban már az erőteljesebb, élesebben profanizáló »Fintorok« a jellemzőek, és nyilvánvalóan nem mondható véletlennek, hogy huszonnégy év hallgatás után a hetvenes évek elején jelentkezik újra verseskötettel a játékosságot alapvető minőségként fölmutató Kormos István (Szegény Yorick – 1971).”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1990.09.szám Nagyvilág, Koltai Tamás: VÁRATLAN HAJÓTÖRÉS
    avagy rendszerváltások évada

    A kaposvári Csiky Gergely Színház 1989-ben bemutatta Pierre Carlet de Chamblain de Marivaux Rabszolgák szigete című darabját – Magyarország akkor épp a rendszerváltás küszöbén állt. Molière Don Juan előadása megbukott a Madách Színházban.

    „Az évad hajótöröttjei sorra-rendre kikötöttek »a rendszerváltás szigetén«. […] A Nemzeti Színház, közelebbről Csiszár Imre rendező kérésére Eörsi István újrafordította Szophoklész Antigonéját. A szöveg elég lakonikus és racionális lett ahhoz, hogy alkalmassá váljék az antikvitástól elszakadó értelmezésre, amely a közelmúlt hatalmi mechanizmusának működését veszi mintául. […] A múltra nem lehet megbocsátó fátylat dobni – ez a gondolat Eörsi egyetlen lényeges beavatkozása az eredeti mű summájába. […] Az évad szellemi összefoglalásának az Állatfarm című Orwell-regényből készült musical-adaptációt, Peter Hall és Richard Peaslee darabját tekinthetjük a kaposvári Csiky Gergely Színházban. Az eredeti mű a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja által vezetett társadalmi forradalom győzelmének és eltorzulásának története, állatmesében elbeszélve és részben elénekelve. Az Eörsi István fordította, Ascher Tamás rendezte magyar változat a szó szoros értelmében vett magyarítás, amely a tipikus kolhozembléma alatt működő állatfarm vezető kádereit és népségét-katonaságát némileg a hazai viszonyokra alkalmazta.”

    • További kapcsolódó tartalmakat találhatnak, ha a keresőmezőbe beírják a darab címét.

  • 1990.09.szám Színház, Évadelőzetes

    Rövidhír a veszprémi és a kaposvári színház idei évadának várható előadásairól. A veszprémi Petőfi Színházban ebben az évadban fogják bemutatni többek között Eörsi: Egy tisztáson című művét.

    • Eörsi István Egy tisztáson című darabja megtalálható Eörsi István Kilenc dráma című kötetében. A könyv adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1980.11.szám Balogh Tibor: Labanckaland Agriában
    • Színház (Drámamelléklet), 1981.02.szám E.I.: Egy tisztáson
    • Pesti Műsor, 1990.12.12. (50.szám) Eörsi István: EGY TISZTÁSON
    • Színház, 1991.03.szám Szántó Judit: A tisztázatlan tisztás
    • Magyar Nemzet, 1991.03.18. a. a.: Egy tragibohózatról
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1990.09.szám Színház, Saád Katalin: Üzenet Kaposvárnak

    A kaposvári Csiky Gergely Színház előadásairól. A húszesztendős Kaposvár-mítoszról, mely mára „trambulinná rukkolt elő”. A színház megkopott jelene. A régire jellemző „emberközpontúsága”, a valódi műhelymunka hiánya. Az előadások ugyan profi szintűek, de nem érintik meg a nézőt. Ez alól csak a stúdió-előadások képeznek kivételt, melyeket most meg akarnak szüntetni. Eörsi István említése. Fotó: jelenetek különböző darabokról

  • 1990.09.Valóság, Csizmadia Ervin: Dalos György: Szalonkommunistaság, disszidencia, radikális kispolgáriság

    (Interjú Dalos Györggyel.)

  • 1990.10.03. (40.szám) Ring, Gács Anna: Szegény Nemzeti...

    Beszélgetés Csiszár Imrével, a Nemzeti Színház igazgató főrendezőjével. A színház nehéz anyagi helyzetéről, az új színházpolitika pozitív változásairól. A Nemzeti fő feladatáról. Fotó

    „A színház nem valamilyen párté vagy pártoké, már csak azért sem, mert ha jól látom, az emberek nagyobb része párton kívüli – ahogyan én is. S az sem igaz, hogy ennek vagy annak a pártnak a darabját játsszuk. Ezt azért hangsúlyozom, mert értek ilyen vádak: ha Eörsi Antigonéját játsszuk, akkor a Nemzeti az SZDSZ-é, ha Csurka Döglött aknákját, akkor az MDF-é, Brecht azért szerepel, mert kommunista ... Ez nem így van. Játszunk Eörsit, Csurkát, Brechtet, függetlenül pártállásuktól, kizárólag darabjaik minőségét, értékeit vesszük figyelembe.”

  • 1990.10.05. (20.szám) Egri Újság, Sándor András: SAJTÓ — PRÉS ALATT

    A sajtó a tulajdonosa érdekét szolgálja. A kormány és a sajtó vitájának okai. „az MDF-kormánynak nincs sajtója.”

    „… végbement az egykori polgári radikalizmus erőinek egyfajta honfoglalása, annak az Aczél Györgynek a védőszárnyai alatt, aki éppen ezt a honfoglalást tartotta fő céljának. Ez nem jelenti azt, hogy a kiszoruló »népi-nemzeti« értelmiség nem keresett támaszt magának a hatalomban. Kétségbeesett harcában igenis keresett valamilyen támaszt (s ezt hiába veti Fekete Gyula szemére Eörsi), csak éppen nem talált olyan erőset és olyan hatékonyat, mint Aczél.”

  • 1990.10.06. (40.szám) Film Színház Muzsika, Baló Júlia: „Az erkölcs érdekel”
    TÁRSALGÁS
    Balikó Tamással – délután

    Beszélgetés Balikó Tamással. Eörsi István Jolán és a férfiak című darabja megrendezésének problémáiról is szót ejt.

    (Vári Éva balesete miatt új szereplőt kellett hívni, Balikó ezután nem vállalta a darab rendezését. Végül Ács János rendezésében került színpadra.) Fotó Balikó Tamásról.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Film Színház Muzsika, 1989.08.12. (32.szám) Róna Katalin: Hivatás
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja: JOLÁN ÉS A FÉRFIAK.


  • 1990.10.06. Beszélő (Hetilap – 39.szám), E.I.: Határ-esetek

    Esszé. Eörsi esetei a határátkelő-helyeken. A vasfüggöny lebomlása után a könyvcsempészek helyébe seftelők léptek.

    „Aki nem élt diktatúrában, nem ismeri azt a szorongató érzést, amely minden kelet-európai polgárt elfogott minden határátkelőhelyen. Valamiért mindig bűnösnek éreztük magunkat: vagy tiltott pénz volt nálunk, vagy egy gyerekcipő, kisrádió, vagy, kéziratok, könyvek.”

  • 1990.10.09. Kurír (esti kiadás), Kakuk György: Már viccek sincsenek

    A szerző irigyli Eörsi optimizmusát, mivel az emberek rosszkedvűek, eltűntek a viccek. „Talán azért nincsenek, mert ha lennének, akkor a saját hülyeségünket kellene paródiába önteni, ami nem kellemes dolog. Vissza kell megint utalnom Eörsire, de előtte határozottan ki kell jelentenem, nincs szándékomban semmiféle személyi kultuszt útjára indítani. Szóval itt valami olyan öniróniára lenne szükség részünkről, amit ő nagyon tud.” 

  • 1990.10.09. Népszava, K. J.: A televízió előtt
    Tiltott kapualjak

    Televíziókritika. Eörsi István Kihallgatás című drámája, az előtte és az utána elhangzó beszélgetés.

    „Azt mondja Eörsi István: olyan embernek érzi magát, ahogyan most itt ül a képernyő előtt, mint egy rohadt kis kompromisszumokra hajlamos alak, hogyha a holtakhoz méri magát. Őszintén mondom: engem nem érdekelnek sem a gyilkosok, sem az árulók: történelmi szempontból a megalkuvók az igazán érdekesek.”

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.
    • Eörsi drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet),1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben

  • 1990.10.11. Népszabadság, Dr. Borisza Gyula: „Interpelláció helyett” + E.I. válasza
    Válasz és viszontválasz
    VITA

    Eörsi Népszabadságban megjelent írására reagál Borisza, mely a Pallas Fórum 1990. szeptemberi számában megjelent Borisza-cikket bírálja. Eörsit „...általam nem ismert szerző”-ként írja le (sic!), saját érdemeire hívja fel a figyelmet.

    Eörsi reagálása Borisza válaszcikkére: „No comment.”

    „Eörsi István közgazdasági járatlanságát bizonyítja, amikor elképzelhetetlennek tartja a vállalati vezető helyekért való küzdelmet (akár pályázat útján is!).”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1990.09.21. E.I.: Interpelláció helyett

  • 1990.10.12. (163.szám) Heves Megyei Hírlap, Eörsi István: Sírkő és kakaó
    Ma este a stúdiószínpadon

    Az egri Gárdonyi Géza Színházban a stúdiósorozat első darabjaként mutatják be Eörsi művét, melynek rendezője Éry-Kovács András. Eörsi ajánlásának idézése. 

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1990.10.12. (239.szám) Mai Nap, tamás: Mi újság?
    Eörsi István

    A Gárdonyi Géza Színházban ma bemutatandó – 1966-ban írt – Sírkő és kakaó című darabja kapcsán beszélgetés Eörsi Istvánnal.

    „…a darab látszólag egy eltartási szerződésről szól. Valójában azonban a kormányzat és a kormányzottak viszonyának szimbolikus története. Az akkori kormányzat magára vette a dolgot, ezért tanácsolták le a műsorról.” A darab aktualitását az adja, hogy „…mi sem tudunk élni a ránk szakadt szabadsággal.” Eörsi szeretné, ha darabjai felkerülnének nagy színpadra is.

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1990.10.12. Magyar Hírlap, Tisztelt pesti és budai polgárok!

    Keretes hirdetés. Az SZDSZ felhívása arra, hogy szavazzanak Demszky Gáborra, a Szabad Demokraták főpolgármester-jelöltjére. Az aláírók között van Eörsi István is.

  • 1990.10.12. Magyar Nemzet, kes: Sírkő bóbitával
    DŐLT SOROK

    Az egri Gárdonyi Géza Színházban bemutatott Sírkő és Kakaóról, Eörsi István kamaradarabjáról. A rendező: Éry-Kovács András.

    „Eörsi ebből a nagyon is hétköznapi nyomorúságból országos abszurditást látott ki: együtt kell élni, sőt eltartva kedveskedni kell valakivel, aki nélkül mindenki sokkal boldogabb lehetne. Mi több: boldogok csak akkor lehetnénk, ha a Szörny nem élne velünk.”

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához további kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.10.13. Magyar Hírlap, Földes Anna: A válság változatai

    Lisszabonban tanácskozott a Nemzetközi Színházkritikus Szövetség, az AICI. Mi lesz a színházzal a történelmi átalakulás után? A színházi közönség mindenütt megfogyatkozott, ám az okok különbözőek. Szervezeti és financiális válság. Hogyan tovább? Milyen következményei vannak a cenzúra megszűntének?

    „Már-már oda jutottunk, ahova Eörsi István az íróközgyűlésen: a cenzúra kényszerű, ironikus igazolásához.”

    Előzmény:

    • Beszélő (Szamizdat – 1982. május), 1982.03.szám Dalos György: Írók egymás közt
    • Hírmondó (The New York Review of Books, 1985.12.05.), 1986.01. (20.szám) Timothy Garton Ash: A magyar lecke
    • Alföld, 1990.03.szám Csoóri Sándor: Töprengések a cenzúráról. Antigoné megfakult arca

    Kapcsolódó cikkek:

    • Filmvilág, 1991.03.szám Reményi József Tamás: Hol kezdődik a bűn? Filmcenzúra
    • Magyar Hírlap, 1992.08.22. Tornai József: Tankok, ágyúk és az irodalom autonómiája
    • Politikatudományi Szemle, 2010.02.szám Bozóki András: A magyar demokratikus ellenzék: Önreflexió, identitás és politikai diskurzus
    • A témához kapcsolódó tartalmakat találhat az előzményben és a kapcsolódó cikkeknél megjelölteknél.

  • 1990.10.13. Népszabadság, Sükösd Mihály: KÖZELÍTÉSEK

    Lukács és Szolzsenyicin. Magyarul is napvilágot látott Lukács György Szolzsenyicinről írt két tanulmánya, az Iván Gyenyiszovics és a Szolzsenyicin regényei. A sztálini korszakról, a rendszer alapvető szerkezetéről. A cikk egy Lukácsról írt Eörsi-idézettel kezdődik.

    „Múlik az idő, változékony arcát mutatja a jelenkori történelem: több évnyi kölcsönös kényszerszünet után egyre többször vagyok kénytelen egyetérteni Eörsi írásaival. Ez a tény nem tölt el felhőtlen boldogsággal, s gondolom, Eörsi ugyanígy van vele. Ámde hiába, szubjektív akaratunktól függetlenül változik a világállapot.”

    Előzmény:

    • Magyar Napló, 1990.09.20. (38.szám) E.I.: Én is mondom a magamét

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 1990.10.16. Pesti Hírlap, O. Kovács Attila: TISZTA FALAK, NÉMA NÉP

    Publicisztika a politikai sokszínűségről, a választók érdektelenségéről, az alacsony részvételi arányról.

    „Elgondolkodom. Ha ez így van, blöff volt a múlt rendszer ellenzékisége. Blöff volt Csoóri, Csurka, Eörsi István, Konrád György kirekesztése, Demszky Gábor, Haraszti Miklós, Hódosán Róza, Solt Ottilia üldöztetése, blöff volt a gumibot Orbán Viktor és a többiek nyakán, akik nevét — tőlük elnézést kérve — helyünk sem lenne felsorolni.”

  • 1990.10.18. (168.szám) Heves Megyei Hírlap, Jámbor Ildikó: Most sírjunk vagy nevessünk?
    Kamarabemutató: Sírkő és kakaó

    Színikritika. Fotó: jelenet a darabból

    „A produkció legkényesebb pontja az értelmezés. Ha már 1990 végén egy színház úgy dönt, hogy egy erkölcstelenül kizsákmányoló rendszerben a kisemberek magatartásának bűnös végleteiről fog szólni, vigyáznia kell az arányokra: nehogy anakronizmusba csússzék át, s a szembesítés pont olyanra és akkorára sikerüljön, amelyet még elviselhetünk, s amelyből még bűntudat nélkül okulhatunk.”

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1990.10.19. (21.szám) Egri Újság, S: EGY ÚJABB ÖSZTÖNDÍJIG
    ÉRY-KOVÁCS ANDRÁS, A ZENÉS DARABOK RENDEZŐJE

    Beszélgetés Éry-Kovács Andrással, aki most Eörsi István Sírkő és kakaó című darabját rendezi.

    „A »Sírkő és kakaó«-t már évekkel ezelőtt meg akartam rendezni, s most végre eljutottam a darab bemutatásához. Ma már szerencsére »Eörsi-reneszánsz« van, úgy egy éve lehet a darabjait játszani. Ő nemcsak drámaíró, de dramaturg is. A 80-as évek elején a diplomamunkám után Szolnokon egy Nestroy-darabot akartam megrendezni, aminek csak a dalszövegeit írta Eörsi, de ez elég volt ahhoz, hogy a drámát letiltsák a színpadról. […] Csak később döbbentem rá, hogy ez egy rémesen aktuális stílusjáték, amiben arról van szó, hogy a mindenkori hatalom elpusztíthatatlan, s minden koron átmenti magát; és arról, ha elérkezik a nagyon várt szabadság, nem tudunk mit kezdeni vele.”

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1990.10.19. Magyar Hírlap, Baránszky László: Gyászhír az USA-ból
    Bakucz József 1929—1990

    Nekrológ. Eörsi István említése.

  • 1990.10.20. (246.szám) Mai Nap, Szántó Alajos: Az 1956-os forradalomért kivégzettek névsora

    Összeállítás 1956 mártírjainak szenvedéseiről, fogságuk és haláluk körülményeiről eddig ismeretlen dokumentumok felhasználásával. Rövid életrajzok, fotók, a vád, a kivégzés helye, ideje, kérelmi lapok, szolgálati jegyek, idézetek, fegyelmi lapok, visszaemlékezések, levelek, válaszlevelek, jelentések. Eörsi István és Angyal István fellebbezését elutasították (erről dokumentum).

    Eörsi István: „Esik, esik, esik, magyarokra árad / az eső, a könny, a vér, a zuhogó / bánat...”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.