EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1990.10.27. (157.szám) Somogyi Hírlap, Eörsi-est, Párizsban

    Rövidhír. A francia könyvesboltokba került Eörsi István ,,Emlékezés a régi szép időkre” című, börtönéveit felidéző könyve. A fordító: Georges Kassai. Az író franciaországi olvasóival találkozik a párizsi Magyar Intézetben.

    • Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre című kötete adatait megtekinthetik az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi kötetének a címét.

  • 1990.10.30. (43.szám), 168 óra, Rádai Eszter: Miért mondott le T.G.M.?
    Mi nem kívánunk ebbe a kormányba belépni
    Áremelések nélkül nem megy

    Beszélgetés T.G.M-mel. 

    „… körülbelül egy éve az SZDSZ közgyűlésén Eörsi István azt javasolta: a párt szabaduljon meg a jobb és a bal szélétől, attól a tehertől, amit ez a két - idézőjelben mondom - »szélsőség« jelent. Ő azonnal fel is ajánlotta, hogy kivonul a vezetésből, és azt kérte, hogy a jobb szélen viszont Tamás Gáspár Miklós vonuljon ki.” „Eörsi Istvánt - sajnálatomra, mert barátaim között tartom számon -, amikor ezt elmondta, kifütyülték, engem pedig óriási többséggel megválasztottak ügyvivőnek. Ez egyrészt abból származott, hogy Eörsi István valóban egy szélsőséget képvisel a Szabad Demokraták Szövetségében, hiszen ő demokratikus szocialista, szemben azzal, hogy az én politikai nézeteim az SZDSZ egyik fontos áramlatát jelképezték és jelképezik, és ez a véleményáramlat ma is jelen van az SZDSZ- ben, és fontos, és befolyásos.”


  • 1990.10.31. (26.szám) Napló – Szabadelvű hetilap, Az Újvidéki Színház 1990 novemberi műsora

    A budapesti Nemzeti Színház vendégjátéka – Eörsi István: Antigoné, rendező: Csiszár Imre.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 1990.11.23. takács: A Nemzeti Újvidéken, a kalotaszegiek a Várban
    • Magyar Szó, 1990.11.24. b-c: A budapesti Nemzeti Színház Újvidéken
    • Pesti Hírlap, 1990.11.26. SIKER ÚJVIDÉKEN
    • Magyar Szó, 1990.12.02. Bartuc Gabriella: Időszerű közép-kelet-európai motívumok
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.10.31. Népszabadság, E. I.: Szégyen

    Felháborodást keltett, hogy Orbán Viktor hazugnak nevezte a kormányt. Nem a mondata igazságtartalmával volt baj, hanem a kifejezés brutalitásával. Az egyik kereszténydemokrata képviselő szerint a „... »a hazug« szónak és az efféle közönséges fordulatoknak a használata nem a magyar, hanem a bukaresti parlamentbe való.” Eörsi szégyelli, hogy nem akadt egy képviselő sem, aki visszautasította volna ezt a mocskolódást.

    „A hazugságot ugyanis hamarabb megbocsátják nálunk, mint a szókimondást. […] Az ilyen »románozás« többet árt a romániai magyarságnak, mint amennyit száz udvarias diplomáciai körmondat használni tud.”

    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 1990.12.21. (51–52.szám) E.I.: Tünetek
    • Beszélő, 1990.11.24. (Hetilap – 46.szám) -czki [Gyekiczki András]: Ha szabadon szól a száj

  • 1990.10.Agence France Presse (AFP): Une collection "Bibliothéque Lettre internationale" chez Christian Bourgois

    ("Ah! le bon vieux temps")

  • 1990.10.szám Filmvilág, Bársony Éva: Cellatörténetek
    Beszélgetés Makk Károllyal

    A beszélgetés a Magyar rekviem forgatókönyve alapján készült. A forgatás körülményeiről, a külföldi és a magyar finanszírozásról, a nemzetközi filmpiaci érdeklődéséről, az ’56-os eseményekben való részvételéről, Déry Tiborról – Szerelem című filmjéről, Kornis nagy segítségéről, Konrád Györgyről, Eörsi Istvánról, Bibóról, Csongovai Per Olafról, Angyal Istvánról. Mit jelent számára a hitelesség? A film dramaturgjáról, Vásárhelyi Miklósról. A Mécs Imrétől kapott trükk ötletéről, Lajtos Árpádról, aki a tükörről mesélt neki.

    „…ha valamit is sikerült szándékainkból megvalósítani a filmben, akkor ez a történet nemcsak 1956-ról szól. Emberi érzésekről szól, a szerelemről, az életről, a halálról, a barátságról, az együttérzésről szól. Arról, hogy milyen törékeny holmi az, amit mi életnek nevezünk.”

  • 1990.10.szám Holmi, E.I.: Öregedésem jelenlegi stádiumában

    Vers.

  • 1990.10.szám Kritika, E.I.: Az elfojtás elfojtása
    Visszapillantó

    A Kursbuch című folyóirat számára készült tanulmány. A 3T, a filozófia és az akasztások, ’56-ról. Írótársairól, pl. Csurkáról. A Kádár-rendszer és az értelmiség – kollektív elfojtás. A börtönévek. Németh Lászlóról, az írók árulásáról – levél az ENSZ-nek. A legvidámabb barakká válás folyamata. Út az ellenzékiséghez. Illyés Csallóközről, Aczél-barátsága. Déry és Aczél. ’72 januárjában Eörsi az Írószövetség közbenjárását kérte kötete törvényes betiltására indoklással együtt. A Kádár-rendszer nyugati legitimizációja. S. íróról – Sánta Ferenc.

    „Hogyan történt, hogy az értelmiség hangadói, majd túlnyomó többsége előbb kisebb rossznak, majd nem is olyan rossznak, egészen elfogadhatónak, végül aránylag nagyszerűnek ítélte meg ezt az egyedül lehetséges iszonyatot?”

    Reagálás:

    • Népszava, 1990.11.12. Gantner Ilona: Séta a léc alatt
    • Népszabadság, 1990.11.24. Szigethy András: Az „egyedül lehetséges iszonyat”
    • Cigányfúró, 1995.02.szám (április) E.I.: Múltszemlélet – magyar módra
    • Népszabadság, 1999.07.06. Szigethy András: Kádár János: egy korszak névadója
    • (Veszprémi) Napló, 2005.10.22. Ármás János: Mindenkinek a maga ötvenhatja
    • magyarnarancs.hu, 2012.08.21. A szerk: A perzselt farok esete

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához további kapcsolódó cikkeket találhat a Népszabadság, 1999.07.06. Szigethy András: Kádár János: egy korszak névadója című cikk felsorolásánál.

  • 1990.10.szám Kritika, Gabnai Katalin: Augusztusi rögtönzések

    Tévékritika. 176+10 billentyűre és néhány Morgenstern Akasztófa-költeményre készült a műsor. Eörsi István a fordítók között. A rendező: Sömjén Antónia. 

  • 1990.10.szám Kritika, Tamás Gáspár Miklós: Méla üzenet a baloldalnak

    Vita a baloldaliságról. TGM „jobbratolódásának” stációi. Eörsi szerint, aki magyar konzervatív, az nem lehet normális. A Kritikában TGM: „Búcsú a baloldaltól”-vita.

    Előzmény:

    • Kritika, 1990.02.szám E.I.: Búcsú Gazsitól
    • Kritika, 1990.04.szám Litván György: Kitől búcsúzzunk?
    • Kritika, 1990.08.szám Vezér Erzsébet: Mitől búcsúzzunk?

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő (Szamizdat – 1989/1.), 1989.26.szám Tamás Gáspár Miklós: Búcsú a baloldaltól
    • Kritika, 1989.12.szám Tamás Gáspár Miklós: Búcsú a baloldaltól – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1990.03.12. D. Gy.: Búcsú az igenektől és a nemektől
    • Népszava, 1990.03.12. Gantner Ilona: Hol komádnak a régi komák?
    • Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, 1990.06.08. Török Erzsébet: Szabadság a Maradjhűutcában
    • Kritika, 1991.05.szám Mátyás Győző: Pátosz és csodavárás nélkül
    • 168 óra, 1994.07.12. (27.szám) Köves Viktória: A lázadó elit
    • Mozgó Világ, 1994.09.szám Sükösd Mihály: TGM és a világállapot
    • Magyar Hírlap, 1994.10.31. Lengyel László: LuciFeri
    • Társadalmi Szemle, 1995.07.szám Csáki György: A Nemzetközi Valutaalap — ötven év után, korszakváltás előtt?
    • Kortárs, 2002.10.szám Orosz István: Dokumentumtörténet
    • klubradio.hu, 2023.02.16. Kardos András: Búcsú az ellenzéktől
    • Újnépszabadság, 2023.02.27. Kardos András: Búcsú az ellenzéktől

    Lásd még:

    • Lengyel László: Korunkba zárva című kötetét. A kötet adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 1990.10.szám Színház, A színikritikusok díja 1989/90

    A legjobb új magyar dráma: Eörsi István: Az Interjú. A kritikusok szavazatai és rövid értékelésük.

    • Eörsi István Interjú című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A dráma megjelent Eörsi István: A szerző szeretné, ha a pofa feje és a csomó emlékeztetne egymásra című kötetében is. A kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1990.11.0.3 (44.szám) Képes 7, Varjas Endre: Szoknyaszerep – a hatalom
    Színház

    Színikritika, és Eörsi István beszél az egri Gárdonyi Géza Színházban bemutatott Sírkő és Kakaó című darabjáról, amit 1966-ban írt, és 1969-ben mutatták be először. A darab aktualitásáról: „Annak idején tudniillik arról volt szó, hogy milyen nehéz, csaknem lehetetlen elviselni az életet a hatalom nyomása alatt, ma már viszont többről: a felszabadulás, a szabadság nehézségeiről is.”

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1990.11.01. (8.szám) Kincskereső, Christian Morgenstern: A két párhuzamos

    Vers. Eörsi István fordítása.

  • 1990.11.02.Livres Hebdo, La bibliothéque die Lettre Internationale

    ("Ah! le bon vieux temps")

  • 1990.11.07.Magyar Narancs, E.I.: Három példa
    (Részlet az Időm Gombrowiczcsal című készülő könyvből. 1991. júliusi feljegyzés.)

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1990.11.10. (264. szám) Kisalföld, Pass András: Ivan Gyenyiszovics igazsága
    Szolzsenyicin-tanulmányok

    Alekszandr Szolzsenyicin Ivan Gyenyiszovics egy napja című novellájának egykori fogadtatása. Lukács György Szolzsenyicin-tanulmányok című kötetének kritikája.

    „Mindig emlékezni fogok arra a lenyűgözően kedves öregemberre, aki halála előtt néhány hónappal életéről vallott, és aki könnyedén belement a legtiszteletlenebb ellenvetésekbe, sőt szinte provokálta a vitát, melyben Eörsi István kihívásai révén bőven lehetett része. És azt sem szabad elfelejteni, hogy tanítványai közül került ki a demokratikus ellenzék tekintélyes része, és tanítványait úgy tanította meg gondolkodni, hogy bírálhassák, sőt mára akár meg is tagadhassák a mestert.”

  • 1990.11.12. Népszava, Gantner Ilona: Séta a léc alatt

    Az igazság bajnokairól. Václav Havel levelei a börtönből feleségének. A szerzőt elszomorította, hogy Eörsi, a Kritikában megjelent írásában felemlegette „Csurka papa nem éppen baloldali ténykedését”. 

    „Számomra két Csurka István létezik. A tehetséges író — és a kevésbé tehetséges politikus. […] Mindamellett azt sem kedvelem, ha Csurkát »érdemein felül« támadják. Mint például Eörsi István a legújabb Kritikában. Legalábbis, amikor elolvastam Eörsi Az elfojtás és elfojtása című visszapillantóját, s annak is a Cs. betűvel jelölt, túlontúl vitriolos fejezetét — kissé elszomorodtam. S arra gondoltam: »Lám csak, a szellemes, okos Eörsi sem képes fölülemelkedni a hétköznapi haragvásokon.« Pedig bölcsebbnek véltem. Nagyvonalúbbnak. Noha tudtam, hajlamos a gonoszkodó kiszólásokra. Hisz Eörsi is — akárcsak Csurka — egy-egy jó poénért olykor eladná a lelkét is.”

    Előzmény:

    • Kritika, 1990.10.szám E.I.: Az elfojtás elfojtása

    Reagálás:

    • Népszabadság, 1990.11.24. Szigethy András: Az „egyedül lehetséges iszonyat”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Cigányfúró, 1995.02.szám (április) E.I.: Múltszemlélet – magyar módra
    • Népszabadság, 1999.07.06. Szigethy András: Kádár János: egy korszak névadója (és az itt felsorolt cikkek)
    • (Veszprémi) Napló, 2005.10.22. Ármás János: Mindenkinek a maga ötvenhatja
    • magyarnarancs.hu, 2012.08.21. A szerk: A perzselt farok esete

  • 1990.11.16. (46.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Mándy és Orbán

    Glossza. Mándy Iván önéletrajzi ihletésű novellájában (Holmi, 1990. június) arról ír, hogy 1979 őszén egy lány rá akarta bírni, hogy tiltakozzon a Charta 77 perében hozott ítéletek ellen, de ő gyáva volt ahhoz, hogy aláírja az ívet. Eörsi szerint nagyon bátor tett volt ezt leírnia Mándynak. Orbán Ottó versben magyarázta meg (Holmi, 1990. október, Orbán: Két szó között a résen), miért nem írta alá az ívet. „[Orbán] 1980-ban le akarta beszélni a Magyarországra látogató Allen Ginsberget minden politikai megnyilatkozástól. Hosszan magyarázta még ismertebb amerikai kollégájának, hogy ellenzékieskedéssel mi magyarok csak ronthatunk a helyzetünkön.” Akkor költőként a kormányzattal való lojalitást propagálta, és ez nem is zavarta. „Nem azt nehezményezem, hogy Orbán Ottó nem volt bolond. Kockázatra erkölcsileg senki sem kötelezhető. De miért ékesíti utólag döntését a költészet sugárkoszorújával?” Miért ajánlotta Orbán éppen ezt a versét Mándy Ivánnak?


    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 1990.11.23. (47.szám) Orbán Ottó: Válasz Eörsi Istvánnak; Helyi szokások
    • Napló – Szabadelvű hetilap, 1991.02.05. (40.szám) Bányai János: Novella, vers; „egyébként remekmű”

  • 1990.11.19.Rádió- és Televízióújság, E.I.: Időszerű "mese"

    (Gáli József: Szabadsághegy című darabjáról, annak időszerűségéről.)
    Előzmény:
    Irodalmi Újság, 1956.10.20. Eörsi István: Gáli József: Szabadsághegy

  • 1990.11.21. (47.szám) Pesti Műsor, BERTOLT BRECHT: Turandot avagy a szerecsenmosdatók kongresszusa

    A színdarab címlapja. Brecht darabját a Katona József Színházban mutatják be. Magyar szöveg: Eörsi István. Rendezte: Zsámbéki Gábor.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház (Drámamelléklet), 1991.02.szám E.I.: Bevezető egy politikai drámához. Bertolt Brecht: Turandot avagy A szerecsenmosdatók kongresszusa
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.11.23. (47.szám) Élet és Irodalom, Orbán Ottó: Válasz Eörsi Istvánnak
    Helyi szokások

    Vers.

    Reflexió Eörsi Orbánt ért kritikájára a Két szó között a résen című (Holmi, 1990. október) verse miatt.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1990.11.16. (46.szám) E.I.: Mándy és Orbán


    Reagálás:

    • Napló – Szabadelvű hetilap, 1991.02.05. (40.szám) Bányai János: Novella, vers; „egyébként remekmű”

  • 1990.11.23. Népszabadság, Varsányi Gyula: Átváltozások
    Drámai interjú Nádas Péterrel
    HULLÁMHOSSZ – VÁLOGATÓ

    Rövid beszélgetés Mihancsik Zsófia szerkesztővel, akinek Szénási Sándorral együtt Átváltozások címmel kétrészes interjúja hangzik el a Kossuth adón. Véleménye Nádas Péterről. Mihancsik emlékezteti Eörsivel készült korábbi rádiós beszélgetésére, amelyben „Az íróról Litván György mondta, hogy az egyik legnagyobb műve: önmaga. Szerintem ez »átjön« az írásain is.” 

  • 1990.11.23. Népszava, takács: A Nemzeti Újvidéken, a kalotaszegiek a Várban

    A Nemzeti Színház az újvidéki magyar színházban vendégszerepel. Eörsi Antigoné feldolgozása is műsoron lesz.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Szó, 1990.11.24. b-c: A budapesti Nemzeti Színház Újvidéken
    • Pesti Hírlap, 1990.11.26. SIKER ÚJVIDÉKEN
    • Magyar Szó, 1990.12.02. Bartuc Gabriella: Időszerű közép-kelet-európai motívumok
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.11.24. (181.szám) Somogyi Hírlap, Varga Zsolt: Színésznő „kettős szerepben”
    Pogány Judit politikáról, színházról és önmagáról

    Beszélgetés Pogány Judittal.  Fotók

    „Elsősorban színész vagyok, de régóta politizálok. Az SZDSZ-be 1988 végén léptem be, akkor már legális szervezet volt, bár adódtak még veszélyhelyzetek. Egy pillanatig nem volt kétséges, hogy őket választom. Hallgattam budapesti ügyvivőiket és programjukat: erősödött a vonzódásom hozzájuk. A döntő hatást mégis színházunk dramaturgja, Eörsi István író tette rám. Beszélgetéseink során fogalmazódott meg egyértelműen: köztük szeretnék lenni.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.