EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1990.08.szám Kritika, Sajtófesztivál ’90

    Fotó a Kritika standján dedikálókról: Csalog Zsoltról, Eörsi Istvánról és Földes László Hobóról.

  • 1990.08.szám Kritika, Vezér Erzsébet: Mitől búcsúzzunk?

    Vita a baloldaliságról. Litván Györggyel ellentétben Lukács Györgytől és Duczynska Ilonától nem hajlandó búcsúzni. Eörsi István említése.

    Előzmény:

    • Beszélő (Szamizdat – 1989/1.), 1989.26.szám Tamás Gáspár Miklós: Búcsú a baloldaltól
    • Kritika, 1989.12.szám Tamás Gáspár Miklós: Búcsú a baloldaltól – Nincs a rendszerünkben
    • Kritika, 1990.02.szám E.I.: Búcsú Gazsitól
    • Kritika, 1990.04.szám Litván György: Kitől búcsúzzunk?

    Reagálás:

    • Kritika, 1990.10.szám Tamás Gáspár Miklós: Méla üzenet a baloldalnak

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1990.03.12. D. Gy.: Búcsú az igenektől és a nemektől
    • Népszava, 1990.03.12. Gantner Ilona: Hol komádnak a régi komák?
    • Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, 1990.06.08. Török Erzsébet: Szabadság a Maradjhűutcában
    • Kritika, 1991.05.szám Mátyás Győző: Pátosz és csodavárás nélkül
    • 168 óra, 1994.07.12. (27.szám) Köves Viktória: A lázadó elit
    • Mozgó Világ, 1994.09.szám Sükösd Mihály: TGM és a világállapot
    • Magyar Hírlap, 1994.10.31. Lengyel László: LuciFeri
    • Társadalmi Szemle, 1995.07.szám Csáki György: A Nemzetközi Valutaalap — ötven év után, korszakváltás előtt?
    • Kortárs, 2002.10.szám Orosz István: Dokumentumtörténet
    • klubradio.hu, 2023.02.16. Kardos András: Búcsú az ellenzéktől
    • Újnépszabadság, 2023.02.27. Kardos András: Búcsú az ellenzéktől

    Lásd még:

    • Lengyel László: Korunkba zárva című kötetét. A kötet adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 1990.09.01. Magyar Hírlap, Fekete Gyula: Válaszféle

    Vita a sajtószabadságról a Magyar Hírlap augusztus 25-i számában megjelent Könczöl Csaba: Levéléle Fekete Gyulához című cikkel kapcsolatban [Nincs a rendszerünkben].

    Előzmény:

    • Magyar Sajtó, 1990.08.13. (15.szám) Udvarhelyi András: „Ide riszálom, oda lefekszem?!”
    • Népszabadság, 1990.08.22. E.I.: A ma született bárány
    • Népszabadság, 1990.08.29. Hernádi Gyula: Egy cascós ellenzéki + E.I. válasza
    • Népszabadság, 1990.08.30. Solt Ottilia: Gyanusítgatás, becsületsértés

    Reagálás:

    • Beszélő, 1991.10.26. (Hetilap – 43.szám) Gerenda a te szemedben

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1990.09.03. Fekete Gyula – E.I.: Válasz Eörsi Istvánnak
    • Kurír (reggeli és esti kiadás), 1990.09.07. Kardos G. György: Hangtalan amnesztiát
    • Heves Megyei Hírlap, 1990.09.19. (143.szám) sárhegyi: Ki is evett Aczél György tortájából?
    • Kritika, 1997.06.szám Radnóti Sándor: Aczél György – közelről 

  • 1990.09.01. Magyar Hírlap, V.Bálint Éva: Emlékezés egy Emlékkönyvre

    A Bibó Emlékkönyv szerzői. 1981-ben szamizdatként jelent meg. Részletek a Knopp-jelentésből, melyben Eörsit nyíltan ellenzéki szerzőként tartják számon.

    • A Bibó-emlékkönyv I-II. című kötet adatait és a könyvben Eörsi írását megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 1990.09.03. Népszabadság, Fekete Gyula – E.I.: Válasz Eörsi Istvánnak
    Vita

    Az egykori börtöntárs, Fekete Gyula válaszol az Eörsi által kifogásoltakra. A sajtószabadság és a demokrácia meggyalázásáról. Az „Aczél-bérenc galeri tagjairól”. Fekete szerint Eörsi megvédi Aczélt. Az Írószövetségben betöltött alelnöki tisztség és a József Attila-díj vádja. Szamizdat kontra legális sajtó. Kiállás az elhallgatottak mellett. Eörsi válasza a Magyar Sajtóban megjelent Fekete-írásra vonatkozott, nem egy júniusi pártfórumon elhangzott beszédére. Nem igaz, hogy Aczél mellett emelt volna szót, csupán az undorítja, hogy „...egykori kegyencei [pl. Hernádi is] belétörlik sáros csizmájukat.” A gyermekpártibb adórendszerről, a családpolitikáról.

    Fekete: „Gondolni is alig merek rá, hogy az igényesen és szellemesen vitatkozó Eörsi István egy igen-igen olcsó — s átlátszó — csúsztatás kedvéért sorolja Konrád Györgyöt és társait A. Gy. válogatott kedvenceinek, a sajtómonopólium vezérkarának az élére.”

    Előzmény:

    • Reform, 1989.11.10. (44.szám) Kardos Györgyné: Hej, más ez a szerelem, Eörsi pajtás (és az itt felsorolt cikkek)
    • Magyar Sajtó, 1990.08.13. (15.szám) Udvarhelyi András: „Ide riszálom, oda lefekszem?!”
    • 1990.08.22. Népszabadság, Eörsi István: A ma született bárány

    Reagálás:

    • Kurír (reggeli és esti kiadás), 1990.09.07. Kardos G. György: Hangtalan amnesztiát
    • Heves Megyei Hírlap, 1990.09.19. (143.szám) sárhegyi: Ki is evett Aczél György tortájából?
    • Beszélő, 1991.10.26. (Hetilap – 43.szám) Gerenda a te szemedben
    • Kapcsolódó cikkek:
    • Magyar Hírlap, 1990.09.01. Fekete Gyula: Válaszféle
    • Magyar Sajtó, 1990.09.24. (17–18.szám) Vajda Gábor: Fekete Gyula indulatai – Nincs a rendszerünkben
    • Kritika, 1997.06.szám Radnóti Sándor: Aczél György – közelről 

  • 1990.09.05. (131.szám) Heves Megyei Hírlap, Gábor László: „A lélek rendszerváltásához több idő kell”
    Egri beszélgetés Eörsi István íróval

    A kádári korszak kultúrpolitikájáról, a „három T” elvéről. A Sírkő és kakaó, a Kihallgatás és a Jolán és a férfiak című darabjainak korábbi cenzúrájáról.

    „De igazából büszke arra vagyok, hogy a fióknak színpadi műveket tudtam írni, mert ehhez szinte hihetetlen morális nekifeszülés kellett.”

    Az irodalom átalakulása a mai helyzetben. Az SZSZ-ben vállalt szerepéről. Az értelmiség szerepvállalása a lelki rendszerváltásban. Fotó

    „…a rendszerváltás bizonyos értelemben megtörtént, de a lélek rendszerváltásához több idő kell. Most annak a szörnyű korszaknak vagyunk a tanúi, hogy az emberek óriási energiával próbálják újrateremteni saját múltjukat. A közélet ma éppúgy lehetetlen, mint régen: mindenki mítoszokat teremt. A Népszabadságban ma jelent meg egy engem támadó cikk, amelyet Hernádi írt. Ebből kiderül, hogy ő volt a rendszer ellensége, én pedig a támogatottja.”

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1990.08.29. Hernádi Gyula: Egy cascós ellenzéki + Eörsi István válasza

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darabok címét, illetve az EGY CASCÓS ELLENZÉKI mondatot és az Eörsi-darabok címét.

  • 1990.09.07. (36.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Bókkon Gábor hagyatékából

    Emlékek a harminchat éves korában elhunyt íróról.

  • 1990.09.07. Kurír (reggeli és esti kiadás), Kardos G. György: Hangtalan amnesztiát

    Beszélgetés Hernádi Gyulával az őt ért kritikákról, irigyeiről, ellenségeiről, akik nagyképű hülyének tartják őt. Eörsi konformistának titulálta.

    Hernádi: „Nemcsak én, hanem Illyés Gyula, Vas István, Németh László, sőt még Fekete Gyula is... „

    Kardos: „Akinek Eörsi egy írására reagált, amelyben Fekete azt állította, hogy a szellemi életben még mindig ugyanazok a hangadók, mint a pártállam idején. Eörsi viszont Fekete Gyulát a régi kultúrpolitika kiszolgálói közé sorolta.”

    Hernádi: „Erre válaszoltam is Eörsinek. Fekete Gyulát lehet szeretni és lehet nem szeretni. De azt mondani róla, hogy Aczél György embere volt, ez szemenszedett hazugság. Aczél gyűlölte Feketét.”

    Előzmény:

    • Magyar Sajtó, 1990.08.13. (15.szám) Udvarhelyi András: „Ide riszálom, oda lefekszem?!”
    • Népszabadság, 1990.08.22. E.I.: A ma született bárány
    • Népszabadság, 1990.08.29.Hernádi Gyula: Egy cascós ellenzéki + E.I. válasza
    • Népszabadság, 1990.08.30. Solt Ottilia: Gyanusítgatás, becsületsértés
    • Magyar Hírlap, 1990.09.01. Fekete Gyula: Válaszféle
    • Népszabadság, 1990.09.03. Fekete Gyula – E.I.: Válasz Eörsi Istvánnak

    Kapcsolódó cikkek:

    • Reform, 1989.11.10. (44.szám) Kardos Györgyné: Hej, más ez a szerelem, Eörsi pajtás
    • Heves Megyei Hírlap, 1990.09.19. (143.szám) sárhegyi: Ki is evett Aczél György tortájából?
    • Beszélő, 1991.10.26. (Hetilap – 43.szám) Gerenda a te szemedben
    • Kritika, 1997.06.szám Radnóti Sándor: Aczél György – közelről 

  • 1990.09.08. Magyar Hírlap, Kollektív Napló – 1979. VIII. 7.
    Könczöl Csaba: Hát én juszt is a tökkelütött kisebbség vagyok!

    A közös napló rendszeres résztvevői közé tartozott Eörsi István is. 1982-ben köteteit elkobozták. A MINERVA KFT. kiadásában a közeljövőben jelenik meg egy válogatás e „Kollektív Napló” tíz év után összegyűjtött töredékeiből. Részlet az 1978—1982 közötti „Kollektív szamizdat Napló”-ból, a közeljövőben megjelenő válogatásból.

    • A Napló 1977–1982 című kötet adatait és az abban szereplő Eörsi-írást (Napló helyett) megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő (Hetilap – 50–51.szám), 1990.12.22. Forgách András: Az élet naplós oldalán
    • Népszabadság, 1994.08.11. Könczöl Csaba: Milosz és a szamizdat Napló

  • 1990.09.10. Népszabadság, Értelmiségiek az irredentizmus ellen

    Felhívás tiltakozásra a Trianon-emlékmű felállítása ellen. Az aláírók között szerepel Eörsi István is.

    „A Szent Korona Szövetség helyre kívánja állítani a Trianon- (eredeti nevén: Irredenta-) emlékművet, mely a Horthy-korszakban a revansizmus jelképe volt. E törekvés fővédnöki tisztét magas rangú kormányhivatalnak tölti be. […] Ha köztereinken irredenta és soviniszta emlékműveket állíthatnak fel, nem lesz erkölcsi alapunk arra, hogy fellépjünk a szomszédos országokban jelentkező soviniszta uszítással szemben.” 

  • 1990.09.15. Magyar Szó, Piszár Ágnes: Fölfalja-e Magyarország az erdélyi magyar kultúrát
    A kolozsvári Szempont című kulturális folyóiratról

    A kolozsvári fiatal magyar írók folyóiratának első számáról. Eörsi István verse is megjelent a lapban. A címben jelzett körkérdésre Szőcs Géza, Cs. Gyimesi Éva, Balassa Péter, Ara-Kovács Attila, Deme László, Petőfi S. János és Pomogáts Béla válaszolt.

    Kapcsolódó cikk:

    • Fáklya – Bihari Napló (Nagyváradi Lap), 1990.09.30. Simon Judit: Szempont

  • 1990.09.17. Petőfi Népe, Heltai Nándor: „A képmutatás elvetésére neveltek”
    Kizárólagos interjú az Országgyűlés alelnökével – Kecskeméti diák volt a Soros Alapítvány jogásza

    Beszélgetés dr. Dornbach Alajossal. A kecskeméti évekről, a színház hatásáról, egyénisége alakulásáról, egykori iskolájáról, a piarista gimnáziumról, további iskoláiról. A politikával való találkozásáról, 1956-ról, Csehszlovákia megszállásáról. Az SZDSZ-szel való kapcsolatáról. Soros György alapítványáról. Parlamenti munkájáról.

    „— Politikai elkötelezettségének is tulajdonítható, hogy önt kérte föl Soros György alapítványa jogi tanácsadójának?

    — Utólag tudtam meg, hogy sokaktól kért javaslatot, Litván Györgytől, Tardos Mártontól, Eörsi Istvántól, régi iskolatársaitól, s kikkel régóta barátkozom. Meglepődtem, amikor előzetes telefonálás után, egyik nap késő este, már színház után, csöngetett Soros úr.”

  • 1990.09.19. (143.szám) Heves Megyei Hírlap, sárhegyi: Ki is evett Aczél György tortájából?

    A Népszabadságbeli vitáról, mely Eörsi István, Fekete Gyula és Hernádi Gyula között folyt.

    „Aki nem olvasta volna e cikkeket, azoknak elmondom, hogy a vita — kissé leegyszerűsítve a dolgokat — azon folyt, ki és milyen mértékben szolgálta ki a letűnt rezsim főkolomposait, ki és mennyire maradt gerinces a »Kádár — Aczél rendszer felvilágosult abszolutizmusa« közepette, azaz, hogy ki volt a karakán fickó és ki a megalkuvó.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Reform, 1989.11.10. (44.szám) Kardos Györgyné: Hej, más ez a szerelem, Eörsi pajtás
    • Magyar Sajtó, 1990.08.13. (15.szám) Udvarhelyi András: „Ide riszálom, oda lefekszem?!”
    • Népszabadság, 1990.08.22. E.I.: A ma született bárány
    • Népszabadság, 1990.08.29. Hernádi Gyula: Egy cascós ellenzéki + E.I. válasza
    • Népszabadság, 1990.08.30. Solt Ottília: Gyanusítgatás, becsületsértés
    • Magyar Hírlap, 1990.09.01. Fekete Gyula: Válaszféle
    • Népszabadság, 1990.09.03. Fekete Gyula – E.I.: Válasz Eörsi Istvánnak
    • Kurír (reggeli és esti kiadás), 1990.09.07. Kardos G. György: Hangtalan amnesztiát
    • Beszélő, 1991.10.26. (Hetilap – 43.szám) Gerenda a te szemedben
    • Kritika, 1997.06.szám Radnóti Sándor: Aczél György – közelről


  • 1990.09.19. Pesti Hírlap, Pósa Zoltán: CSEH FILMEK KERTI MULATSÁGA

    A Budapest Film botanikus kerti ünnepsége abból az alkalomból, hogy a korábban, részben dobozolt, részben látott, részint pedig új filmeket végre folyamatosan láthatjuk.

    „Együtt ünnepelt többek között Eörsi István, Kornis Mihály, Báron György, Zalán Vince, György Péter, Cseh Tamás. S nem »csak« Vera Chytilovával, Juraj Jakubiskoval, Jan Nemeccel találkozhattunk személyesen, hanem műveikkel is.”

  • 1990.09.20. (38.szám) Magyar Napló, E.I.: Én is mondom a magamét

    Válasz Domokos Mátyásnak a költői hallhatatlanságról. A Kritika 1990. májusi számában megjelent írásáról Aranyról, a walesi bárdokról.

    „Domokos Mátyás a Magyar Napló augusztus 16-i számában teljes joggal bélyegzett meg ezért a durva tévedésért, hiszen Arany a verset már 1863-ban publikálta.”

    Domokos a Magyar Napló 1990.08.16. (33.) számában A megalkuvásról című cikkében válaszol Eörsinek a Kritika 1990. májusában megjelent Mihancsik Zsófia – Szénási Sándor: Baloldalról a baloldalra című interjújára: „A politikai-közéleti megalkuvás kényszeréről van szó, amely a kéretlen, de buzgó erkölcsbírák szerint »a valósággal kötött nem túl hősies béke« hallgatólagos törvénybe iktatására szokta ösztönözni a szellem embereit Hunniában. Még a magyar költészet legnagyobb géniuszait is, így például Arany Jánost vagy Babits Mihályt – ahogyan a Kritika májusi számában olvasom egy igazán kitűnő publicista lírikus interjújában, akinek a nevét csak azért nem említem, mert a névnél minden bizonnyal fontosabb maga a jelenség.”

    Előzmény:

    • Kritika, 1990.05.szám Mihancsik Zsófia – Szénási Sándor: Baloldalról baloldalra
    • Magyar Napló 1990.08.16. (33.szám) Domokos Mátyás: A megalkuvásról

    Kapcsolódó cikkek:

    • Csillag, 1952.03.szám Eörsi István: A szabadító
    • Új Hang, 1952.11.szám (december) Pándi Pál: Új termés
    • Irodalmi Újság, 1953.01.15. (2.szám) Földes Anna: Irodalmunk jövője
    • Szabad Ifjúság, 1953.02.01. Megkezdődött a fiatal írók második konferenciája
    • Irodalmi Újság, 1953.02.12. (4.szám) Irodalmi Újság, A fiatal írók II. konferenciája után
    • Magyar Nemzet, 1990.07.02. Murányi Gábor: „...és Fasizmus jegyesek”? Lapolvasó. Holmi, Thalassa, Valóság, Kritika.
    • Népszabadság, 1990.10.13. Sükösd Mihály: KÖZELÍTÉSEK
    • Népszabadság, 1991.06.05. Szabó András György: Bal, jobb, bal, jobb
    • Kapu, 1991.08.szám (augusztus) Reményi Gyenes István: Érdekességek zsidószármazású nevezetes magyarokról
    • Népszabadság, 1991.11.27. E.I.: Még egyszer az ultizásról
    • Fejér Megyei Hírlap, 1992.06.23. gábor: Foci helyett „meccs”
    • Magyar Napló, 1993.05.14 (10.szám) Farkas Zsolt: Eörsi Lukácsa
    • Magyar Napló, 1993.07.09. (14.szám) Vezér Erzsébet: Farkas Zsolt Lukácsa
    • Magyar Napló, 1993.07.09 (14.szám) Farkas Zsolt: Néhány reflexió Vezér Erzsébet reflexióira
    • Pesti Hírlap, 1994.03.02. Bokor Imre: Rákosi Mátyás fia és unokája
    • 168 óra, 1994.06.14. (23.szám) Farkas Zoltán: Fej és írás. Könyvhét, Vörösmarty tér
    • Fejér Megyei Hírlap, 1997.05.02. Gömöry Albert: Változatok hűségre
    • Fejér Megyei Hírlap, 1997.05.14. Hell István: Udvariasan, szélsőségek nélkül
    • Fejér Megyei Hírlap, 1997.05.28. Gömöry Albert: Változatok elhatárolódásra
    • Fejér Megyei Hírlap, 1997.07.02 Hell István: Csak a száját figyeljék…

  • 1990.09.21. Népszabadság, E. I.: Interpelláció helyett

    A Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalat dolgozóinak készített Pallas Fórumban dr. Borisza Gyula, szerkesztőbizottsági elnök interjúja az új vezérigazgatóval, Horti Józseffel. Borisza az utolsó oldalon Vállalati rendszerváltás címmel programnyilatkozatot tesz közzé. Eörsi stilisztikai és etikai kifogásai az írással kapcsolatban.

    Borisza: „Nemcsak vállalati, de országos érdek is, hogy legyen az új hatalomnak saját sajtója, saját kiadója és saját lapjai, mert ezek nélkül az anarchia elkerülhetetlen, és a kormány munkájáról, terveiről a lakosságot gyorsan és korrekten tájékoztatni, az eseményeket reálisan és kedvezően kommentálni elképzelhetetlen.”

    Eörsi: „Hát mégis többet nyomnának a pártszempontok a latban, mint a rátermettség és a szakértelem?”

    Reagálás:

    • Népszabadság, 1990.10.11. Dr. Borissza Gyula: „Interpelláció helyett” + E.I. válasza

  • 1990.09.22. (38.szám) Film Színház Muzsika, A Nemzeti Színház sikere Bécsben

    Eörsi István Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából című drámájával vendégszerepelt a Nemzeti Színház társulata Bécsben. Fotó az előadásból; Kreon — Bessenyei Ferenc.

  • 1990.09.22. Magyar Nemzet, e. m.: Megjelent a „Kronológia”
    Iskolai segédkönyv is lesz

    A Századvég Kiadó, az Atlanti Kiadó és az 1956-os Intézet közös sajtótájékoztatóján mutatták be az új könyvet. Az 56-os forradalom kronológiájának és bibliográfiájának összeállítása. Eörsi István említése.

    „A könyv, az említett rozsdabarna kiadvány, éveken át az egyetlen használható és igazmondó munka, először szamizdat formájában készült el itthon, a demokratikus ellenzék sokszorosítógépein, majd egy évvel később Párizsból csempészték haza sokan, mint a Magyar Füzetek (valamint az Atlanti Kutató és Kiadó Társulat) publikációját. Címe ez volt: A forradalom előzményei, alakulása és utóélete. Tanulmányok és kronológia.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszava, 2021.10.18. Simon Zoltán: Egy szamizdatról. KÖNYVKARANTÉN 


  • 1990.09.24. Magyar Szó, b-c: Euromaske

    Az Euromaske című angol nyelvű színházi folyóirat első száma megjelenéséről, tartalmáról. A lapban megjelenik Eörsi István (Facing the phantom of freedom címmel. Alcíme: A playwright sees his plays finally performed in post-Kádár Hungary) írása is. 

  • 1990.09.26. Pesti Hírlap, Lőrinczy Attila: ARANYKOR ÉS ARANYBORJÚ
    BESZÉLGETÉS A MAI MAGYAR DRÁMÁRÓL

    Beszélgetés Radnóti Zsuzsával, a Vígszínház dramaturgjával. A hatvanas évek vége, és a hetvenes évek a magyar dráma aranykora volt. Ide sorolja az alkotók közül többek közt Eörsi Istvánt. A hetvenes évek vége felé kezdődő új korszakról, Bereményi Gézáról, Spiró Györgyről, Nádas Péterről, Kornis Mihályról, Pilinszky Jánosról, Mészöly Miklósról, Tandori Dezsőről. A betiltásokról, a betiltott szerzőkről és darabjaikról: Weöres Sándorról, Csurka Istvánról, Hernádi Gyuláról, Illyés Gyuláról, Eörsi Istvánról. A rendezők és szerzők közötti együttműködésről, a „háziszerzőségről”. Az új generációról.

    „A politikai és esztétikai érvek olykor párhuzamosan, olykor egymástól függetlenül jelentkeztek.”

  • 1990.09.27.Magyar Narancs, E.I.: Üzenet mélyvörös levélpapíron (1)

  • 1990.09.27.Magyar Narancs, E.I.: Üzenet mélyvörös levélpapíron (2)

  • 1990.09.29. Népszabadság, Munkatárs: Playboy-konferencia, nyuszik nélkül

    Beszélgetés Nádai Ferenccel, a Playboy magyar kiadásának művészeti vezetőjével a Korfun megtartott XIV. nemzetközi Playboy-konferenciáról.

    „Mi elvittünk két interjút – az egyik Rubik Ernővel, a másik Zwack Péterrel készült –, Eörsi István írását és néhány jól sikerült novellaillusztrációt.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszabadság, 1989.12.07. PLAYBOY

  • 1990.09.30. Fáklya – Bihari Napló (Nagyváradi Lap), Simon Judit: Szempont

    A Szempont című kolozsvári lap első évfolyamának első számának ajánlója.

    „Eörsi István szellemesen filozofál a Góbé New Yorkban című írásában.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Szó, 1990.09.15. Piszár Ágnes: Fölfalja-e Magyarország az erdélyi magyar kultúrát

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.