EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1990.10.12. (239.szám) Mai Nap, tamás: Mi újság?
    Eörsi István

    A Gárdonyi Géza Színházban ma bemutatandó – 1966-ban írt – Sírkő és kakaó című darabja kapcsán beszélgetés Eörsi Istvánnal.

    „…a darab látszólag egy eltartási szerződésről szól. Valójában azonban a kormányzat és a kormányzottak viszonyának szimbolikus története. Az akkori kormányzat magára vette a dolgot, ezért tanácsolták le a műsorról.” A darab aktualitását az adja, hogy „…mi sem tudunk élni a ránk szakadt szabadsággal.” Eörsi szeretné, ha darabjai felkerülnének nagy színpadra is.

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1990.10.12. Magyar Hírlap, Tisztelt pesti és budai polgárok!

    Keretes hirdetés. Az SZDSZ felhívása arra, hogy szavazzanak Demszky Gáborra, a Szabad Demokraták főpolgármester-jelöltjére. Az aláírók között van Eörsi István is.

  • 1990.10.12. Magyar Nemzet, kes: Sírkő bóbitával
    DŐLT SOROK

    Az egri Gárdonyi Géza Színházban bemutatott Sírkő és Kakaóról, Eörsi István kamaradarabjáról. A rendező: Éry-Kovács András.

    „Eörsi ebből a nagyon is hétköznapi nyomorúságból országos abszurditást látott ki: együtt kell élni, sőt eltartva kedveskedni kell valakivel, aki nélkül mindenki sokkal boldogabb lehetne. Mi több: boldogok csak akkor lehetnénk, ha a Szörny nem élne velünk.”

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához további kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.10.13. Magyar Hírlap, Földes Anna: A válság változatai

    Lisszabonban tanácskozott a Nemzetközi Színházkritikus Szövetség, az AICI. Mi lesz a színházzal a történelmi átalakulás után? A színházi közönség mindenütt megfogyatkozott, ám az okok különbözőek. Szervezeti és financiális válság. Hogyan tovább? Milyen következményei vannak a cenzúra megszűntének?

    „Már-már oda jutottunk, ahova Eörsi István az íróközgyűlésen: a cenzúra kényszerű, ironikus igazolásához.”

    Előzmény:

    • Beszélő (Szamizdat – 1982. május), 1982.03.szám Dalos György: Írók egymás közt
    • Hírmondó (The New York Review of Books, 1985.12.05.), 1986.01. (20.szám) Timothy Garton Ash: A magyar lecke
    • Alföld, 1990.03.szám Csoóri Sándor: Töprengések a cenzúráról. Antigoné megfakult arca

    Kapcsolódó cikkek:

    • Filmvilág, 1991.03.szám Reményi József Tamás: Hol kezdődik a bűn? Filmcenzúra
    • Magyar Hírlap, 1992.08.22. Tornai József: Tankok, ágyúk és az irodalom autonómiája
    • Politikatudományi Szemle, 2010.02.szám Bozóki András: A magyar demokratikus ellenzék: Önreflexió, identitás és politikai diskurzus
    • A témához kapcsolódó tartalmakat találhat az előzményben és a kapcsolódó cikkeknél megjelölteknél.

  • 1990.10.13. Népszabadság, Sükösd Mihály: KÖZELÍTÉSEK

    Lukács és Szolzsenyicin. Magyarul is napvilágot látott Lukács György Szolzsenyicinről írt két tanulmánya, az Iván Gyenyiszovics és a Szolzsenyicin regényei. A sztálini korszakról, a rendszer alapvető szerkezetéről. A cikk egy Lukácsról írt Eörsi-idézettel kezdődik.

    „Múlik az idő, változékony arcát mutatja a jelenkori történelem: több évnyi kölcsönös kényszerszünet után egyre többször vagyok kénytelen egyetérteni Eörsi írásaival. Ez a tény nem tölt el felhőtlen boldogsággal, s gondolom, Eörsi ugyanígy van vele. Ámde hiába, szubjektív akaratunktól függetlenül változik a világállapot.”

    Előzmény:

    • Magyar Napló, 1990.09.20. (38.szám) E.I.: Én is mondom a magamét

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 1990.10.16. Pesti Hírlap, O. Kovács Attila: TISZTA FALAK, NÉMA NÉP

    Publicisztika a politikai sokszínűségről, a választók érdektelenségéről, az alacsony részvételi arányról.

    „Elgondolkodom. Ha ez így van, blöff volt a múlt rendszer ellenzékisége. Blöff volt Csoóri, Csurka, Eörsi István, Konrád György kirekesztése, Demszky Gábor, Haraszti Miklós, Hódosán Róza, Solt Ottilia üldöztetése, blöff volt a gumibot Orbán Viktor és a többiek nyakán, akik nevét — tőlük elnézést kérve — helyünk sem lenne felsorolni.”

  • 1990.10.18. (168.szám) Heves Megyei Hírlap, Jámbor Ildikó: Most sírjunk vagy nevessünk?
    Kamarabemutató: Sírkő és kakaó

    Színikritika. Fotó: jelenet a darabból

    „A produkció legkényesebb pontja az értelmezés. Ha már 1990 végén egy színház úgy dönt, hogy egy erkölcstelenül kizsákmányoló rendszerben a kisemberek magatartásának bűnös végleteiről fog szólni, vigyáznia kell az arányokra: nehogy anakronizmusba csússzék át, s a szembesítés pont olyanra és akkorára sikerüljön, amelyet még elviselhetünk, s amelyből még bűntudat nélkül okulhatunk.”

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1990.10.19. (21.szám) Egri Újság, S: EGY ÚJABB ÖSZTÖNDÍJIG
    ÉRY-KOVÁCS ANDRÁS, A ZENÉS DARABOK RENDEZŐJE

    Beszélgetés Éry-Kovács Andrással, aki most Eörsi István Sírkő és kakaó című darabját rendezi.

    „A »Sírkő és kakaó«-t már évekkel ezelőtt meg akartam rendezni, s most végre eljutottam a darab bemutatásához. Ma már szerencsére »Eörsi-reneszánsz« van, úgy egy éve lehet a darabjait játszani. Ő nemcsak drámaíró, de dramaturg is. A 80-as évek elején a diplomamunkám után Szolnokon egy Nestroy-darabot akartam megrendezni, aminek csak a dalszövegeit írta Eörsi, de ez elég volt ahhoz, hogy a drámát letiltsák a színpadról. […] Csak később döbbentem rá, hogy ez egy rémesen aktuális stílusjáték, amiben arról van szó, hogy a mindenkori hatalom elpusztíthatatlan, s minden koron átmenti magát; és arról, ha elérkezik a nagyon várt szabadság, nem tudunk mit kezdeni vele.”

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1990.10.19. Magyar Hírlap, Baránszky László: Gyászhír az USA-ból
    Bakucz József 1929—1990

    Nekrológ. Eörsi István említése.

  • 1990.10.20. (246.szám) Mai Nap, Szántó Alajos: Az 1956-os forradalomért kivégzettek névsora

    Összeállítás 1956 mártírjainak szenvedéseiről, fogságuk és haláluk körülményeiről eddig ismeretlen dokumentumok felhasználásával. Rövid életrajzok, fotók, a vád, a kivégzés helye, ideje, kérelmi lapok, szolgálati jegyek, idézetek, fegyelmi lapok, visszaemlékezések, levelek, válaszlevelek, jelentések. Eörsi István és Angyal István fellebbezését elutasították (erről dokumentum).

    Eörsi István: „Esik, esik, esik, magyarokra árad / az eső, a könny, a vér, a zuhogó / bánat...”

  • 1990.10.20. Beszélő (Hetilap – 41.szám), A magyar forradalom évfordulóján

    Felhívás az ’56-os magyar forradalomra való megemlékezésre. A felhívás aláírói között van Eörsi István. 

  • 1990.10.21. (153.szám) Somogyi Hírlap, Horányi – Varga: Pogány Judit és Nagy-Kálózy Eszter
    ERZSÉBET-DÍJRA JELÖLTEK VÉLEMÉNYE

    Beszélgetés Pogány Judittal és Nagy-Kálózy Eszterrel, akiket Erzsébet-díjra jelöltek. Jelölésük fogadtatásáról. A díjra Eörsi Istvánt is jelölték. Fotók

  • 1990.10.21. Népszabadság, Csalog Zsolt: Szeretem-e Angyal Istvánt?

    Lukácsy András: Felismerem-e Angyal Istvánt? című kötetéről, Angyal Istvánról. Eörsi István említése.

  • 1990.10.24. (43.szám) Ország-Világ, Köröspataki Kiss Sándor: Színház a margón?

    A nézők számának csökkenése az utóbbi évek színházi fejleményei tükrében. Csökkent az új drámatermés és a magyar színházak igénye is új hazai darabok bemutatására. A mai fiatal írók nem jeleskednek drámaírással. A Játékszín kiemelése, mivel évek óta kizárólag magyar drámák előadásával foglalkozik. Kevesebb magyar és külföldi drámát láthattunk. A klasszikusok bemutatása kockázatos, ezért sok a kommersz darab. Fotók

    „Az elmúlt két évad legjobb »új« magyar darabja Eörsi István húsz évnél is tovább »pihentetett« Kihallgatása volt, melyet pár hete ismerhetett meg a tévé jóvoltából az ország közönsége.”

  • 1990.10.24. Pesti Hírlap, Balkányi Magdolna: REFLEXIÓK A FRANKFURTI KÖNYVVÁSÁRRÓL
    MAGYARORSZÁG — KÖZÉP-EURÓPÁBÓL

    Idegen nyelvű könyveink otthoni terjesztéséről, annak hibáiról, a magyar szerzők Frankfurtban kiállított könyveiről.

    „A német kiadók sátrai között szemlélődve újra és újra magyar nevekre bukkantam: Pilinszky János, Csoóri Sándor kétnyelvű köteteire, Eörsi István drámáira, Esterházy Péter, Konrád György egy-egy prózakötetére, vagy Földényi F. László kiváló »Melankólia« című tanulmánykötetének német változatára. […] Hogy ez a névsor bőségesnek vagy szűkösnek tekinthető-e, hogy a német kiadók választásában milyen szerepet játszott a politikai ellenzékiség, a személyes kapcsolat vagy a véletlen felfedezés, azt nem lehet pontosan tudni.”

  • 1990.10.25. (155.szám) Somogyi Hírlap, Színikritikusok díjai
    EÖRSI ISTVÁN SZÍNMŰVÉNEK ELISMERÉSE
    A LEGJOBB RENDEZÉS ASCHER TAMÁSÉ

    Rövidhír az 1989—90. színházi évad színikritikusi díjairól. A díjak és a díjazottak listája.

    „A legjobb új magyar dráma Eörsi István Az interjú című színműve lett.”

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1990.10.25. (250.szám) Kisalföld, A legjobbak
    A kritikusok díjai

    Átadták az 1989–90. színházi évad színikritikusi díjait. A legjobb új magyar dráma Eörsi István: Az interjú című színműve lett.

    • Eörsi István Interjú című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A dráma megjelent Eörsi István: A szerző szeretné, ha a pofa feje és a csomó emlékeztetne egymásra című kötetében is. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház (Drámamelléklet), 1989.01.szám E.I.: Az interjú
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.10.25. Magyar Nemzet, b. e.: Kiosztották a színikritikusok díjait

    A Színházművészeti Szövetség kritikus tagozata kiosztotta az 1989—90. évad díjait. A legjobb magyar dráma Az Interjú, Eörsi István műve lett.

    • Eörsi István Interjú című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A dráma megjelent Eörsi István: A szerző szeretné, ha a pofa feje és a csomó emlékeztetne egymásra című kötetében is. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház (Drámamelléklet), 1989.01.szám E.I.: Az interjú
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.10.25. Népszabadság, MTI: Átadták a színikritikusok díjait

    A legjobb új magyar dráma Eörsi István Az interjú című színműve lett. További díjazottak.

    • Eörsi István Interjú című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A dráma megjelent Eörsi István: A szerző szeretné, ha a pofa feje és a csomó emlékeztetne egymásra című kötetében is. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház (Drámamelléklet), 1989.01.szám E.I.: Az interjú
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.10.25. Népszava, Gantner Ilona: Magyar rekviem

    Filmkritika. Makk Károly: Magyar rekviem. A cikk elején Eörsi gondolatát idézi fel, mely szerint a halálra ítélt forradalmárok cellája a „derű honát” jelképezte a Gyűjtőfogházban.

  • 1990.10.25. Népszava, t. i.: Átadták a színikritikusok díjait

    Eörsi István az Interjú című művéért kapta meg a színikritikusok díját – az 1989—90-es évad legjobb magyar drámája.

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-kötet címét.

  • 1990.10.26. (156.szám) Somogyi Hírlap, Petőcz Sándor: Élet ellen fegyverek
    Emlékeim 1956 őszéről

    Visszaemlékezés az 1956-os forradalom eseményeire.

    „Az első tárgyalás 1957. május 30-án volt, majd június 1 -jén. Hangszórós, úgynevezett »kirakatpert« rendeztek. A bíróság épülete kicsinynek bizonyult, így az utcán is közvetítették a tárgyalást. Ítélet... Elszállítás Vácra (magánzárkába), majd Márianosztrára. Ott Eörsi Istvánnal mindkettőnket »különleges bánásmódban« részesítettek. Ezt Eörsi egyik könyvében már megírta: »Azok a csodálatos szép napok« [A kötet címe helyesen: Emlékezés a régi szép időkre.] címmel.”

    • Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre című kötete adatait megtekinthetik az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi kötetének a címét.

  • 1990.10.26. (250.szám) Mai Nap, K. P.: Tamás Gáspár Miklós visszalép
    Hogy ne legyen útban a politikai párbeszédben

    Beszélgetés Tamás Gáspár Miklóssal. Miért mond le ügyvivői megbízatásáról? Az általa képviselt szabadelvű konzervatív elvek kisebbségbe kerültek a párton belül. Eörsi egy éve lemondott a jelöltségről, és erre kérte őt is. Ezt azzal indokolta, hogy mindketten a szélsőséget képviselik. TGM szerint viszont nem képviselnek két szélsőséget, és mivel Eörsi szocialista volt, nem sorakoztak fel mögötte tömegek a párton belül, addig mögötte igen, ezért nem volt oka lemondani.

  • 1990.10.26. Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, Ruszték különdíja

    Átadták az 1989—90 színházi évad színkritikusi díjait. A legjobb új magyar dráma

    Eörsi István: Az interjú című színműve lett.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.