EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1990.09.20. (38.szám) Magyar Napló, E.I.: Én is mondom a magamét

    Válasz Domokos Mátyásnak a költői hallhatatlanságról. A Kritika 1990. májusi számában megjelent írásáról Aranyról, a walesi bárdokról.

    „Domokos Mátyás a Magyar Napló augusztus 16-i számában teljes joggal bélyegzett meg ezért a durva tévedésért, hiszen Arany a verset már 1863-ban publikálta.”

    Domokos a Magyar Napló 1990.08.16. (33.) számában A megalkuvásról című cikkében válaszol Eörsinek a Kritika 1990. májusában megjelent Mihancsik Zsófia – Szénási Sándor: Baloldalról a baloldalra című interjújára: „A politikai-közéleti megalkuvás kényszeréről van szó, amely a kéretlen, de buzgó erkölcsbírák szerint »a valósággal kötött nem túl hősies béke« hallgatólagos törvénybe iktatására szokta ösztönözni a szellem embereit Hunniában. Még a magyar költészet legnagyobb géniuszait is, így például Arany Jánost vagy Babits Mihályt – ahogyan a Kritika májusi számában olvasom egy igazán kitűnő publicista lírikus interjújában, akinek a nevét csak azért nem említem, mert a névnél minden bizonnyal fontosabb maga a jelenség.”

    Előzmény:

    • Kritika, 1990.05.szám Mihancsik Zsófia – Szénási Sándor: Baloldalról baloldalra
    • Magyar Napló 1990.08.16. (33.szám) Domokos Mátyás: A megalkuvásról

    Kapcsolódó cikkek:

    • Csillag, 1952.03.szám Eörsi István: A szabadító
    • Új Hang, 1952.11.szám (december) Pándi Pál: Új termés
    • Irodalmi Újság, 1953.01.15. (2.szám) Földes Anna: Irodalmunk jövője
    • Szabad Ifjúság, 1953.02.01. Megkezdődött a fiatal írók második konferenciája
    • Irodalmi Újság, 1953.02.12. (4.szám) Irodalmi Újság, A fiatal írók II. konferenciája után
    • Magyar Nemzet, 1990.07.02. Murányi Gábor: „...és Fasizmus jegyesek”? Lapolvasó. Holmi, Thalassa, Valóság, Kritika.
    • Népszabadság, 1990.10.13. Sükösd Mihály: KÖZELÍTÉSEK
    • Népszabadság, 1991.06.05. Szabó András György: Bal, jobb, bal, jobb
    • Kapu, 1991.08.szám (augusztus) Reményi Gyenes István: Érdekességek zsidószármazású nevezetes magyarokról
    • Népszabadság, 1991.11.27. E.I.: Még egyszer az ultizásról
    • Fejér Megyei Hírlap, 1992.06.23. gábor: Foci helyett „meccs”
    • Magyar Napló, 1993.05.14 (10.szám) Farkas Zsolt: Eörsi Lukácsa
    • Magyar Napló, 1993.07.09. (14.szám) Vezér Erzsébet: Farkas Zsolt Lukácsa
    • Magyar Napló, 1993.07.09 (14.szám) Farkas Zsolt: Néhány reflexió Vezér Erzsébet reflexióira
    • Pesti Hírlap, 1994.03.02. Bokor Imre: Rákosi Mátyás fia és unokája
    • 168 óra, 1994.06.14. (23.szám) Farkas Zoltán: Fej és írás. Könyvhét, Vörösmarty tér
    • Fejér Megyei Hírlap, 1997.05.02. Gömöry Albert: Változatok hűségre
    • Fejér Megyei Hírlap, 1997.05.14. Hell István: Udvariasan, szélsőségek nélkül
    • Fejér Megyei Hírlap, 1997.05.28. Gömöry Albert: Változatok elhatárolódásra
    • Fejér Megyei Hírlap, 1997.07.02 Hell István: Csak a száját figyeljék…

  • 1990.09.21. Népszabadság, E. I.: Interpelláció helyett

    A Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalat dolgozóinak készített Pallas Fórumban dr. Borisza Gyula, szerkesztőbizottsági elnök interjúja az új vezérigazgatóval, Horti Józseffel. Borisza az utolsó oldalon Vállalati rendszerváltás címmel programnyilatkozatot tesz közzé. Eörsi stilisztikai és etikai kifogásai az írással kapcsolatban.

    Borisza: „Nemcsak vállalati, de országos érdek is, hogy legyen az új hatalomnak saját sajtója, saját kiadója és saját lapjai, mert ezek nélkül az anarchia elkerülhetetlen, és a kormány munkájáról, terveiről a lakosságot gyorsan és korrekten tájékoztatni, az eseményeket reálisan és kedvezően kommentálni elképzelhetetlen.”

    Eörsi: „Hát mégis többet nyomnának a pártszempontok a latban, mint a rátermettség és a szakértelem?”

    Reagálás:

    • Népszabadság, 1990.10.11. Dr. Borissza Gyula: „Interpelláció helyett” + E.I. válasza

  • 1990.09.22. (38.szám) Film Színház Muzsika, A Nemzeti Színház sikere Bécsben

    Eörsi István Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából című drámájával vendégszerepelt a Nemzeti Színház társulata Bécsben. Fotó az előadásból; Kreon — Bessenyei Ferenc.

  • 1990.09.22. Magyar Nemzet, e. m.: Megjelent a „Kronológia”
    Iskolai segédkönyv is lesz

    A Századvég Kiadó, az Atlanti Kiadó és az 1956-os Intézet közös sajtótájékoztatóján mutatták be az új könyvet. Az 56-os forradalom kronológiájának és bibliográfiájának összeállítása. Eörsi István említése.

    „A könyv, az említett rozsdabarna kiadvány, éveken át az egyetlen használható és igazmondó munka, először szamizdat formájában készült el itthon, a demokratikus ellenzék sokszorosítógépein, majd egy évvel később Párizsból csempészték haza sokan, mint a Magyar Füzetek (valamint az Atlanti Kutató és Kiadó Társulat) publikációját. Címe ez volt: A forradalom előzményei, alakulása és utóélete. Tanulmányok és kronológia.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszava, 2021.10.18. Simon Zoltán: Egy szamizdatról. KÖNYVKARANTÉN 


  • 1990.09.24. Magyar Szó, b-c: Euromaske

    Az Euromaske című angol nyelvű színházi folyóirat első száma megjelenéséről, tartalmáról. A lapban megjelenik Eörsi István (Facing the phantom of freedom címmel. Alcíme: A playwright sees his plays finally performed in post-Kádár Hungary) írása is. 

  • 1990.09.26. Pesti Hírlap, Lőrinczy Attila: ARANYKOR ÉS ARANYBORJÚ
    BESZÉLGETÉS A MAI MAGYAR DRÁMÁRÓL

    Beszélgetés Radnóti Zsuzsával, a Vígszínház dramaturgjával. A hatvanas évek vége, és a hetvenes évek a magyar dráma aranykora volt. Ide sorolja az alkotók közül többek közt Eörsi Istvánt. A hetvenes évek vége felé kezdődő új korszakról, Bereményi Gézáról, Spiró Györgyről, Nádas Péterről, Kornis Mihályról, Pilinszky Jánosról, Mészöly Miklósról, Tandori Dezsőről. A betiltásokról, a betiltott szerzőkről és darabjaikról: Weöres Sándorról, Csurka Istvánról, Hernádi Gyuláról, Illyés Gyuláról, Eörsi Istvánról. A rendezők és szerzők közötti együttműködésről, a „háziszerzőségről”. Az új generációról.

    „A politikai és esztétikai érvek olykor párhuzamosan, olykor egymástól függetlenül jelentkeztek.”

  • 1990.09.27.Magyar Narancs, E.I.: Üzenet mélyvörös levélpapíron (1)

  • 1990.09.27.Magyar Narancs, E.I.: Üzenet mélyvörös levélpapíron (2)

  • 1990.09.29. Népszabadság, Munkatárs: Playboy-konferencia, nyuszik nélkül

    Beszélgetés Nádai Ferenccel, a Playboy magyar kiadásának művészeti vezetőjével a Korfun megtartott XIV. nemzetközi Playboy-konferenciáról.

    „Mi elvittünk két interjút – az egyik Rubik Ernővel, a másik Zwack Péterrel készült –, Eörsi István írását és néhány jól sikerült novellaillusztrációt.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszabadság, 1989.12.07. PLAYBOY

  • 1990.09.30. Fáklya – Bihari Napló (Nagyváradi Lap), Simon Judit: Szempont

    A Szempont című kolozsvári lap első évfolyamának első számának ajánlója.

    „Eörsi István szellemesen filozofál a Góbé New Yorkban című írásában.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Szó, 1990.09.15. Piszár Ágnes: Fölfalja-e Magyarország az erdélyi magyar kultúrát

  • 1990.09.szám Jelenkor, Farkas Zsolt: Eörsi István: Bedobom a törülközőt

    Könyvkritika Eörsi három, publicisztikai írását tartalmazó kötetéről. Az 1968–1989-ig született írások közös jellemzője, hogy szamizdatok voltak. Valóban rossz költő-e Eörsi?

    „Lehet tehát vitatni Eörsi állásfoglalásait, de morális becsületessége és politikai tisztasága vitathatatlan.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 1989.12.18. Gantner Ilona: „... és íme minden csak hiábavalóság...” 
    • Könyvvilág, 1990.01.szám Megyesi Gusztáv: Elefántösvény (és az itt felsorolt cikkek)
    • Élet és Irodalom, 1990.03.23. (12.szám) Alföldy Jenő: Mi az a demokrácia?

  • 1990.09.szám Mozgó Világ, Nyilasy Balázs: A visszavétel stációi
    Adalékok az újabb magyar költészet vizsgálatához – 1. rész

    Tanulmány.

    „Eörsi 1956 utáni első verseskötetére (Változatok egy közhelyre – 1968) azonban már az erőteljesebb, élesebben profanizáló »Fintorok« a jellemzőek, és nyilvánvalóan nem mondható véletlennek, hogy huszonnégy év hallgatás után a hetvenes évek elején jelentkezik újra verseskötettel a játékosságot alapvető minőségként fölmutató Kormos István (Szegény Yorick – 1971).”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1990.09.szám Nagyvilág, Koltai Tamás: VÁRATLAN HAJÓTÖRÉS
    avagy rendszerváltások évada

    A kaposvári Csiky Gergely Színház 1989-ben bemutatta Pierre Carlet de Chamblain de Marivaux Rabszolgák szigete című darabját – Magyarország akkor épp a rendszerváltás küszöbén állt. Molière Don Juan előadása megbukott a Madách Színházban.

    „Az évad hajótöröttjei sorra-rendre kikötöttek »a rendszerváltás szigetén«. […] A Nemzeti Színház, közelebbről Csiszár Imre rendező kérésére Eörsi István újrafordította Szophoklész Antigonéját. A szöveg elég lakonikus és racionális lett ahhoz, hogy alkalmassá váljék az antikvitástól elszakadó értelmezésre, amely a közelmúlt hatalmi mechanizmusának működését veszi mintául. […] A múltra nem lehet megbocsátó fátylat dobni – ez a gondolat Eörsi egyetlen lényeges beavatkozása az eredeti mű summájába. […] Az évad szellemi összefoglalásának az Állatfarm című Orwell-regényből készült musical-adaptációt, Peter Hall és Richard Peaslee darabját tekinthetjük a kaposvári Csiky Gergely Színházban. Az eredeti mű a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja által vezetett társadalmi forradalom győzelmének és eltorzulásának története, állatmesében elbeszélve és részben elénekelve. Az Eörsi István fordította, Ascher Tamás rendezte magyar változat a szó szoros értelmében vett magyarítás, amely a tipikus kolhozembléma alatt működő állatfarm vezető kádereit és népségét-katonaságát némileg a hazai viszonyokra alkalmazta.”

    • További kapcsolódó tartalmakat találhatnak, ha a keresőmezőbe beírják a darab címét.

  • 1990.09.szám Színház, Évadelőzetes

    Rövidhír a veszprémi és a kaposvári színház idei évadának várható előadásairól. A veszprémi Petőfi Színházban ebben az évadban fogják bemutatni többek között Eörsi: Egy tisztáson című művét.

    • Eörsi István Egy tisztáson című darabja megtalálható Eörsi István Kilenc dráma című kötetében. A könyv adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1980.11.szám Balogh Tibor: Labanckaland Agriában
    • Színház (Drámamelléklet), 1981.02.szám E.I.: Egy tisztáson
    • Pesti Műsor, 1990.12.12. (50.szám) Eörsi István: EGY TISZTÁSON
    • Színház, 1991.03.szám Szántó Judit: A tisztázatlan tisztás
    • Magyar Nemzet, 1991.03.18. a. a.: Egy tragibohózatról
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1990.09.szám Színház, Saád Katalin: Üzenet Kaposvárnak

    A kaposvári Csiky Gergely Színház előadásairól. A húszesztendős Kaposvár-mítoszról, mely mára „trambulinná rukkolt elő”. A színház megkopott jelene. A régire jellemző „emberközpontúsága”, a valódi műhelymunka hiánya. Az előadások ugyan profi szintűek, de nem érintik meg a nézőt. Ez alól csak a stúdió-előadások képeznek kivételt, melyeket most meg akarnak szüntetni. Eörsi István említése. Fotó: jelenetek különböző darabokról

  • 1990.09.Valóság, Csizmadia Ervin: Dalos György: Szalonkommunistaság, disszidencia, radikális kispolgáriság

    (Interjú Dalos Györggyel.)

  • 1990.10.03. (40.szám) Ring, Gács Anna: Szegény Nemzeti...

    Beszélgetés Csiszár Imrével, a Nemzeti Színház igazgató főrendezőjével. A színház nehéz anyagi helyzetéről, az új színházpolitika pozitív változásairól. A Nemzeti fő feladatáról. Fotó

    „A színház nem valamilyen párté vagy pártoké, már csak azért sem, mert ha jól látom, az emberek nagyobb része párton kívüli – ahogyan én is. S az sem igaz, hogy ennek vagy annak a pártnak a darabját játsszuk. Ezt azért hangsúlyozom, mert értek ilyen vádak: ha Eörsi Antigonéját játsszuk, akkor a Nemzeti az SZDSZ-é, ha Csurka Döglött aknákját, akkor az MDF-é, Brecht azért szerepel, mert kommunista ... Ez nem így van. Játszunk Eörsit, Csurkát, Brechtet, függetlenül pártállásuktól, kizárólag darabjaik minőségét, értékeit vesszük figyelembe.”

  • 1990.10.05. (20.szám) Egri Újság, Sándor András: SAJTÓ — PRÉS ALATT

    A sajtó a tulajdonosa érdekét szolgálja. A kormány és a sajtó vitájának okai. „az MDF-kormánynak nincs sajtója.”

    „… végbement az egykori polgári radikalizmus erőinek egyfajta honfoglalása, annak az Aczél Györgynek a védőszárnyai alatt, aki éppen ezt a honfoglalást tartotta fő céljának. Ez nem jelenti azt, hogy a kiszoruló »népi-nemzeti« értelmiség nem keresett támaszt magának a hatalomban. Kétségbeesett harcában igenis keresett valamilyen támaszt (s ezt hiába veti Fekete Gyula szemére Eörsi), csak éppen nem talált olyan erőset és olyan hatékonyat, mint Aczél.”

  • 1990.10.06. (40.szám) Film Színház Muzsika, Baló Júlia: „Az erkölcs érdekel”
    TÁRSALGÁS
    Balikó Tamással – délután

    Beszélgetés Balikó Tamással. Eörsi István Jolán és a férfiak című darabja megrendezésének problémáiról is szót ejt.

    (Vári Éva balesete miatt új szereplőt kellett hívni, Balikó ezután nem vállalta a darab rendezését. Végül Ács János rendezésében került színpadra.) Fotó Balikó Tamásról.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Film Színház Muzsika, 1989.08.12. (32.szám) Róna Katalin: Hivatás
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja: JOLÁN ÉS A FÉRFIAK.


  • 1990.10.06. Beszélő (Hetilap – 39.szám), E.I.: Határ-esetek

    Esszé. Eörsi esetei a határátkelő-helyeken. A vasfüggöny lebomlása után a könyvcsempészek helyébe seftelők léptek.

    „Aki nem élt diktatúrában, nem ismeri azt a szorongató érzést, amely minden kelet-európai polgárt elfogott minden határátkelőhelyen. Valamiért mindig bűnösnek éreztük magunkat: vagy tiltott pénz volt nálunk, vagy egy gyerekcipő, kisrádió, vagy, kéziratok, könyvek.”

  • 1990.10.09. Kurír (esti kiadás), Kakuk György: Már viccek sincsenek

    A szerző irigyli Eörsi optimizmusát, mivel az emberek rosszkedvűek, eltűntek a viccek. „Talán azért nincsenek, mert ha lennének, akkor a saját hülyeségünket kellene paródiába önteni, ami nem kellemes dolog. Vissza kell megint utalnom Eörsire, de előtte határozottan ki kell jelentenem, nincs szándékomban semmiféle személyi kultuszt útjára indítani. Szóval itt valami olyan öniróniára lenne szükség részünkről, amit ő nagyon tud.” 

  • 1990.10.09. Népszava, K. J.: A televízió előtt
    Tiltott kapualjak

    Televíziókritika. Eörsi István Kihallgatás című drámája, az előtte és az utána elhangzó beszélgetés.

    „Azt mondja Eörsi István: olyan embernek érzi magát, ahogyan most itt ül a képernyő előtt, mint egy rohadt kis kompromisszumokra hajlamos alak, hogyha a holtakhoz méri magát. Őszintén mondom: engem nem érdekelnek sem a gyilkosok, sem az árulók: történelmi szempontból a megalkuvók az igazán érdekesek.”

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.
    • Eörsi drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet),1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben

  • 1990.10.11. Népszabadság, Dr. Borisza Gyula: „Interpelláció helyett” + E.I. válasza
    Válasz és viszontválasz
    VITA

    Eörsi Népszabadságban megjelent írására reagál Borisza, mely a Pallas Fórum 1990. szeptemberi számában megjelent Borisza-cikket bírálja. Eörsit „...általam nem ismert szerző”-ként írja le (sic!), saját érdemeire hívja fel a figyelmet.

    Eörsi reagálása Borisza válaszcikkére: „No comment.”

    „Eörsi István közgazdasági járatlanságát bizonyítja, amikor elképzelhetetlennek tartja a vállalati vezető helyekért való küzdelmet (akár pályázat útján is!).”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1990.09.21. E.I.: Interpelláció helyett

  • 1990.10.12. (163.szám) Heves Megyei Hírlap, Eörsi István: Sírkő és kakaó
    Ma este a stúdiószínpadon

    Az egri Gárdonyi Géza Színházban a stúdiósorozat első darabjaként mutatják be Eörsi művét, melynek rendezője Éry-Kovács András. Eörsi ajánlásának idézése. 

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.