EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1990.07.Constructiv, István Eörsi: Erinnerung an die schönen alten Zeiten 2

  • 1990.07.Constructiv, István Eörsi: Erinnerung an die schönen alten Zeiten 3

  • 1990.07.Constructiv, István Eörsi: Erinnerung an die schönen alten Zeiten 4

  • 1990.07.Constructiv, István Eörsi: Erinnerung an die schönen alten Zeiten 5

  • 1990.07.Constructiv, István Eörsi: Erinnerung an die schönen alten Zeiten 6

  • 1990.07.Constructiv, István Eörsi: Erinnerung an die schönen alten Zeiten 7

  • 1990.07.szám Alföld, Juhász Béla: Jegyzetek az Alföld történetéhez

    Számvetés a 40 éves (1950–1954-ig Építünk) Alföldről, a lap történetének szakaszairól. A szerzőgárdában megtaláljuk Eörsi Istvánt is.

  • 1990.07.szám Könyvvilág, Major Ottó: Ez is Amerika!

    Könyvkritika E. L. Doctorow: Daniel könyve című kötetről. Eörsi István említése.

  • 1990.07.szám Színház, E.I.: Shakespeare, a megoldhatatlan

    Előszó Eörsi Shakespeare-drámafordításaihoz. Mi teszi szükségessé az új fordításokat? Fotó: jelenetek a Shakespeare-darabokból

    „A száz-kétszáz éves szövegek a maguk korának kultúráját és erkölcsét idézik fel. […] Úgy vélem, a színésznek és a nézőnek egyaránt esélyt kell adni arra, hogy — ha már Shakespeare kora a maga eredendő közvetlenségében nem támasztható fel — a darab őseredeti modernségét élvezhessék. […] Akármilyen modern költő Shakespeare, metaforái saját országának és korának képeit és fogalmait hordozzák.”

    Eörsi Shakespeare-fordítása köteteinek adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.

    Előzmény:

    • Napjaink, 1989.04.szám Tarján Tamás: Változatok Shakespeare-re

    Reagálás:

    • Criticai Lapok, 2005.11.szám Oroszlán Anikó: Új fordítások és aktualizálás
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja SHAKESPEARE nevét.

  • 1990.07.szám Színház, Horváth András: Kizökkent a szöveg...
    BÁJOS TÜNDÉRIDILL
    AVAGY MIÉRT FORDÍTOTTA LE ARANY JÁNOS A SZENTIVÁNÉJI ÁLMOT?

    A Shakespeare-fordítások nehézségeiről, problémáiról. Fotó: jelenetek a Shakespeare-darabokból

    „Az elmúlt években számos újrafordítás született, a Magyar Shakespeare-Társaság különös gonddal foglalkozik Shakespeare fordításának általános elvi és gyakorlati problémáival; a közeljövőben jelenik meg Eörsi István legtöbb vihart kavart új fordításait tartalmazó kötete,”

    • Eörsi Shakespeare-fordítása köteteinek adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja SHAKESPEARE nevét.

  • 1990.08.03. (31.szám) Élet és Irodalom, Budai Katalin: Csíkos csík

    Könyvkritika Eörsi István: Nem vagyok kikerics című kötetéről.

    A kritika előtt a szerző felidézi Eörsi vitáját Tábor Ádámmal az underground irodalomról.

    „Tábor a politikai bátorságot inkább a szociológiai, politológiai munkákban látja, míg Eörsi a tiltott szépirodalomban is értékképzőnek véli. Tábor a földalatti irodalom avantgard darabjait a politizálásnál örökbecsűbb ügyekben való elmélyedésben dicséri, Eörsi pedig – egész munkásságával érvelve – esztétikum és politikum egymás ellen való kijátszásától óv.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Előzmény:

    • 2000, 1990.05.szám E.I.: Kérdések. Öv alatt
    • 2000, 1990.06.szám Tábor Ádám: Válasz Eörsi István kérdéseire
    • 1990.06.22. (25.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Politika, művészet, önértékelés
    • 1990.06.29. (26.szám) Élet és Irodalom, Tábor Ádám: Újabb válasz Eörsi István írónak

    Kapcsolódó cikkek:

    • Könyvvilág, 1990.05.szám Tarján Tamás: Mennyi sírfelirat!
    • Népszava, 1990.07.02. Gantner Ilona: A társadalmi igazságosság alapja
    • Somogyi Hírlap, 1993.01.30. (25.szám) Emlékezés a régi szép időkre



  • 1990.08.04. Népszabadság, E.I.: Az elhatárolódás határa

    Kéri Kálmán kijelentésének bírálata. Kónya mentegeti Kérit.

    „Kéri képviselő szerint Magyarország igazságos háborút folytatott Hitler szövetségeseként.” Mit mond erről Kónya képviselő? „Hol az a pont, ahol egy pártnak már el kell határolnia magát képviselőinek megnyilatkozásaitól?”

    „Egy valóban demokratikus párt nem tűrheti el, hogy sorain belül Hitler szövetségeseinek javára újraértékeljék a második világháborút. […] Mindazonáltal honatyái vastapssal jutalmazzák Kónya képviselőt, aki nem hajlandó elmarasztalni Kéri képviselő militánsan horthysta megnyilatkozását.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Tolnai Népújság,1990.08.06. szeri: Kéri Kálmán kommunistaellenes küzdelme. Tolna megyei képviselők véleménye. Igazságos és igazságtalan háborúk
    • Hungarian Monitoring, 1990.08.12. Vasárnapi Újság
    • Népszabadság, 1990.08.27. Végh Antal: Nehéz kő
    • Népszabadság, 1993.09.03. E.I.: Egy szatíra kudarca (és az itt felsoroltak)

  • 1990.08.06. Tolnai Népújság, szeri: Kéri Kálmán kommunistaellenes küzdelme
    Tolna megyei képviselők véleménye
    Igazságos és igazságtalan háborúk

    Kéri Kálmán, az MDF-es országgyűlési képviselő kijelentése körüli vitáról, botrányról. Idézetek Eörsi István (SZDSZ), Barcza Imre (SZDSZ), Kapitány Ferenc (FKgP), Dr. Ternák Gábor (MDF) és Polyák Sándor (SZDSZ) véleményéből.

     „A Szovjetuniónak hadat üzenő Horthy-rendszer hadseregéről szólva ezt állította: »De hát végre, engedjük meg, hogy harca igazságos volt, ha a kommunizmus ellen harcolt!« […] Eörsi István, az ismert közíró a Népszabadságban megjelentetett reagálása szerint Kéri Kálmánt »ezért a kijelentésért Nyugat-Németországban kigolyóznák a közéletből, talán még bíróság elé is állítanák... Európába nem léphet be egy olyan ország, amelynek parlamentje eltűri a Kéri képviselőéhez hasonló megnyilatkozásokat. Az ilyen ország nem is való Európába«.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1990.08.04. E.I.: Az elhatárolódás határa (és az itt megjelölt cikkek)

  • 1990.08.08. Kurír (reggeli kiadás), Bayer Zsolt: „Hitler létrejöttében nem csak Hitler a bűnös”
    INTERJÚ CSURKA ISTVÁNNAL

    Az MDF–SZDSZ szembenállásáról, Kéri Kálmánról, az SZDSZ keresztény kurzussal való fenyegetőzéséről. „Miben különbözik ez a kommunisták demagógiájától? Lukács György nem volt marxista? Dehogynem... S Lukács György legjobb magyar tanítványa Eörsi István, az SZDSZ egyik szellemi vezére.” Az SZDSZ liberalizmusáról, Bors Jenőről, a nemzeti kérdésről, Raffay Ernő nyilatkozatáról. „Legfontosabb célunk jelenleg, hogy jogokat szerezzünk a határokon túl élő magyarságnak. Tiszteletben kell tartam a jelenlegi európai helyzetet. De tudnunk kell, hogy ez nem örök.”

    Reagálás:

    • Mai Nap, 1990.08.09. (185.szám) Andrassew Iván: BUGRÁLKODÁS
    • Kurír (reggeli kiadás), 1990.08.11. Komornik Vera: Csurka úr és a valóság

  • 1990.08.08. Népszabadság, E.I.: Ballada

    Vers. Horthy Miklósról (Tengerész Muki).

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Nógrád, 1991.05.18. (115.szám) Bódi Tóth Elemér: „Lehetetlen, hogy ne fogjon el bennünket az aggodalom…”. Eörsi István irodalomról és politikáról
    • Népszabadság, 1993.09.03. E.I.: Egy szatíra kudarca (és az itt felsorolt cikkek)
    • Életünk, 2006.07–08.szám Alexa Károly: Könyvről könyvre – Zsidó könyvszemle
    • Újnépszabadság, 2019.11.18. Rab László: Illiberál lóvé sztori

  • 1990.08.09. (185.szám) Mai Nap, Andrassew Iván: BUGRÁLKODÁS

    Csurka István Kurírban megjelent interjújára reagál a szerző. Csurka védelmébe vette Kéri tábornok parlamentben elmondott beszédét, és még rá is dobott egy lapáttal. Csurka lapjáról.

    „A magyar haderők akkor viseltek volna igazságos háborút a második világháborúban, ha megvédik azt a hatszázezer zsidót, ki tudja mennyi cigányt, és ki tudja mennyi gondolkodó embert, papot, és még ki tudja miféle elhurcoltakat, akiket nem védett meg. […] Az interjúból megtudtuk, hogy Eörsi István az egyik legveszedelmesebb bolsevik.”

    Előzmény:

    • Kurír (reggeli kiadás), 1990.08.08. Bayer Zsolt: „Hitler létrejöttében nem csak Hitler a bűnös”

    Kapcsolódó cikk:

    • Kurír (reggeli kiadás), 1990.08.11. Komornik Vera: Csurka úr és a valóság

  • 1990.08.11. Kurír (reggeli kiadás), Komornik Vera: Csurka úr és a valóság

    Beszélgetés Pető Ivánnal. A Kurír augusztus 8-i számában megjelent Csurka-interjúra reagál, melyben többek között azt mondta, hogy „Nyers vádaskodás volt az SZDSZ részéről a keresztény kurzussal való fenyegetőzés. Miben különbözik ez a kommunisták demagógiájától? Lukács György nem volt marxista? Dehogynem... S Lukács György legjobb magyar tanítványa Eörsi István, az SZDSZ egyik szellemi vezére. Kérem szépen, ezek tények...”

    Pető: „Hogy Eörsi Istvánt mint az SZDSZ vezető személyiségét említi, az még hagyján. De ha valaki nem tudja, hogy Lukács György és az elmúlt negyven év rendszere között milyen különbség van, az magáról állít ki szegénységi bizonyítványt. De hogy az az Eörsi István, aki ennek a rendszernek igazán az üldözöttje volt, aki ’56 miatt ült börtönben, akinek sokkal több művét tiltottak be, mint Csurka Istvánnak, azt az Eörsit ültetni a vádlottak padjára komikus és egyszerűen abszurd.”

    Előzmény:

    • Kurír (reggeli kiadás), 1990.08.08. Bayer Zsolt: „Hitler létrejöttében nem csak Hitler a bűnös”

    Kapcsolódó cikk:

    • Mai Nap, 1990.08.09. (185.szám) Andrassew Iván: BUGRÁLKODÁS

  • 1990.08.11. Népszabadság, Almási Miklós: Csomó a törülközőn
    Eörsi István polit-groteszkjei

    Allen Ginsberg: Május királya című kötete – fordította: Eörsi István. A kötethez írt Eörsi-utószóról. Eörsi személyiségének, írói stílusának jellemzése. Iróniájáról, könyörtelen szókimondásáról több kötete példáján keresztül bemutatva. Fotó: Ginsberg és Eörsi a Május királya borítólapján.

    „Ma ő az egyetlen, aki mindenről, mindenkivel szemben, mindent kimond, mindent úgy ír meg, ahogy megtörtént, és ahogy a történtekről az írás pillanatában vélekedik. Itt nincs lacafaca, Eörsi nincs tekintettel ilyenolyan érzékenységekre, egykori vagy jelenbéli barátok sértődékenységére (gondoljunk csak Tamás Gáspár Miklós baloldaltól búcsúzkodó írása után megeresztett politikai esszéjére […] Még kevésbé érdeklik a tabuk vagy pártérdekek.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő (Szamizdat – 1985/3.) 1985.15.szám E.I.: Halottak napján
    • Beszélő (Szamizdat – 1986/1.), 1986.16.szám E.I.: Búcsú egy naiv embertől
    • Beszélő (Szamizdat – 1989/1.), 1989.26.szám Tamás Gáspár Miklós: Búcsú a baloldaltól
    • 2000, 1989.04.szám E.I.: Egy hazugságszakértő tapasztalataiból
    • Népszabadság, 1989.10.21. E.I.: Elvesztettem egy fogadást
    • Kritika, 1989.12.szám Tamás Gáspár Miklós: Búcsú a baloldaltól – Nincs a rendszerünkben
    • Kritika, 1990.02.szám E.I.: Búcsú Gazsitól
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét. 

  • 1990.08.13. (15.szám) Magyar Sajtó, Udvarhelyi András: „Ide riszálom, oda lefekszem?!”
    A médiák nem szólnak bele mindenbe

    Beszélgetés Fekete Gyulával a sajtó helyzetéről, a sajtószabadságról, Aczél Györgyről.

    „Az a galeri, amelyik most a sajtószabadságot védi olyan nagy hangon, azokat Aczél György válogatta ki személy szerint épp a sajtószabadság meggyalázására s természetesen e hatalom hű szolgálatára. Ugyanazok uralják a tömegkommunikáció vezető posztjait ma, mint öt évvel ezelőtt. […] A hatalomnak a manipuláció a legfőbb támasza: a sajtóra, a mindennapos agymosásokra kell támaszkodjék. […] Ide riszálják magukat, oda lefekszenek. […] Persze Aczél György legkedvesebb emberei most hivatkozhatnak arra, milyen ellenzéki mozdulatokat tettek erre meg arra, csak azt nem teszik hozzá, hogy azt engedéllyel tették.”

    Reagálás:

    • Népszabadság, 1990.08.22. E.I.: A ma született bárány
    • Népszabadság, 1990.08.29. Hernádi Gyula: Egy cascós ellenzéki + E.I. válasza
    • Népszabadság, 1990.08.30. Solt Ottilia: Gyanusítgatás, becsületsértés
    • Magyar Hírlap, 1990.09.01. Fekete Gyula: Válaszféle
    • Népszabadság, 1990.09.03. Fekete Gyula: Válasz Eörsi Istvánnak
    • Kurír (reggeli és esti kiadás), 1990.09.07. Kardos G. György: Hangtalan amnesztiát
    • Heves Megyei Hírlap, 1990.09.19. (143.szám) sárhegyi: Ki is evett Aczél György tortájából?
    • Magyar Sajtó, 1990.09.24. (17–18.szám) Vajda Gábor: FeketeGyula indulatai – Nincs a rendszerünkben
    • Beszélő (Hetilap – 43.szám), 1991.10.26. Gerenda a te szemedben
    • Kritika, 1997.06.szám Radnóti Sándor: Aczél György – közelről 

    Kapcsolódó cikk:

    • Reform, 1989.11.10. (44.szám) Kardos Györgyné: Hej, más ez a szerelem, Eörsi pajtás

  • 1990.08.15. (15.szám) Napló – Szabadelvű hetilap, Allen Ginsberg: Parlamenti nóta
    (részletek)

    Vers. Fordító: Eörsi István.

  • 1990.08.16. (33.szám) Magyar Napló, Domokos Mátyás: A megalkuvásról

    Válasz Eörsinek a Kritika 1990. májusában megjelent Mihancsik Zsófia – Szénási Sándor: Baloldalról a baloldalra című interjújára: „A politikai-közéleti megalkuvás kényszeréről van szó, amely a kéretlen, de buzgó erkölcsbírák szerint »a valósággal kötött nem túl hősies béke« hallgatólagos törvénybe iktatására szokta ösztönözni a szellem embereit Hunniában. Még a magyar költészet legnagyobb géniuszait is, így például Arany Jánost vagy Babits Mihályt – ahogyan a Kritika májusi számában olvasom egy igazán kitűnő publicista lírikus interjújában, akinek a nevét csak azért nem említem, mert a névnél minden bizonnyal fontosabb maga a jelenség.”

    Előzmény:

    • 1990.05.szám Kritika, Mihancsik Zsófia – Szénási Sándor: Baloldalról baloldalra

    Reagálás:

    • Magyar Napló, 1990.09.20. (38.szám) E.I.: Én is mondom a magamét

    Kapcsolódó cikkek:

    • Csillag, 1952.03.szám Eörsi István: A szabadító
    • Új Hang, 1952.11.szám (december) Pándi Pál: Új termés
    • Irodalmi Újság, 1953.01.15. (2.szám) Földes Anna: Irodalmunk jövője
    • Szabad Ifjúság, 1953.02.01. Megkezdődött a fiatal írók második konferenciája
    • Irodalmi Újság, 1953.02.12. (4.szám) Irodalmi Újság, A fiatal írók II. konferenciája után
    • Magyar Nemzet, 1990.07.02. Murányi Gábor: „...és Fasizmus jegyesek”? Lapolvasó. Holmi, Thalassa, Valóság, Kritika.
    • Kapu, 1991.08.szám (augusztus) Reményi Gyenes István: Érdekességek zsidószármazású nevezetes magyarokról
    • Népszabadság, 1991.11.27. E.I.: Még egyszer az ultizásról
    • Fejér Megyei Hírlap, 1992.06.23. gábor: Foci helyett „meccs”
    • Pesti Hírlap, 1994.03.02. Bokor Imre: Rákosi Mátyás fia és unokája
    • 168 óra, 1994.06.14. (23.szám) Farkas Zoltán: Fej és írás. Könyvhét, Vörösmarty tér
    • Fejér Megyei Hírlap, 1997.05.02. Gömöry Albert: Változatok hűségre
    • Fejér Megyei Hírlap, 1997.05.14. Hell István: Udvariasan, szélsőségek nélkül
    • Fejér Megyei Hírlap, 1997.05.28. Gömöry Albert: Változatok elhatárolódásra
    • Fejér Megyei Hírlap, 1997.07.02 Hell István: Csak a száját figyeljék…

  • 1990.08.17. (98.szám) Somogyi Hírlap, Izraeli magyar hét

    Rövidhír az Izraeli magyar hétről. Magos György, a Magyar Rádió hangjáték-rendezője három magyar hangjátékot rendez: Schwajda György, Lázár Ervin és Eörsi István darabjait. E hangjátékokat a magyar héten mutatják be.

  • 1990.08.22. Népszabadság, E.I.: A ma született bárány

    Vita a Magyar Sajtó augusztus 13-i számában megjelent Fekete Gyula nyilatkozatával, mely a sajtó helyzetéről, a sajtószabadságról, Aczél Györgyről szólt. Tételes cáfolat az „Aczélbérenc galeri” nevében. „A sajtószabadság nem kötelező ellenzékiséget jelent, hanem a sajtó függetlenségét a hatalomtól.” Aczél nem uralkodhatott volna a művészeti és tudományos körök sokrétű szervilitása nélkül. „Jancsó, Hernádi és Gyurkó még méteres átmérőjű tortával is kedveskedett neki.”

    Előzmény:

    • Reform, 1989.11.10. (44.szám) Kardos Györgyné: Hej, más ez a szerelem, Eörsi pajtás (és az itt felsorolt cikkek)
    • Magyar Sajtó, 1990.08.13. (15.szám) Udvarhelyi András: „Ide riszálom, oda lefekszem?!”

    Reagálás:

    • Népszabadság, 1990.08.29. Hernádi Gyula: Egy cascós ellenzéki + E.I. válasza
    • Népszabadság, 1990.08.30. Solt Ottilia: Gyanusítgatás, becsületsértés
    • Magyar Hírlap, 1990.09.01. Fekete Gyula: Válaszféle
    • Népszabadság, 1990.09.03. Fekete Gyula: Válasz Eörsi Istvánnak
    • Kurír (reggeli és esti kiadás), 1990.09.07. Kardos G. György: Hangtalan amnesztiát
    • Heves Megyei Hírlap, 1990.09.19. (143.szám) sárhegyi: Ki is evett Aczél György tortájából?
    • Magyar Sajtó, 1990.09.24. (17–18.szám) Vajda Gábor: FeketeGyula indulatai – Nincs a rendszerünkben
    • Beszélő, 1991.10.26. (Hetilap – 43.szám) Gerenda a te szemedben
    • Kritika, 1997.06.szám Radnóti Sándor: Aczél György – közelről
    • Magyar Hírlap, 2001.08.23. Gréczy Zsolt: „A halálnál nincs botrányosabb dolog” 

  • 1990.08.23. (34.szám) Magyar Napló, E.I.: Kettős ajándék
    Buborék

    Versek.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1994.02.19. E.I.: Kettős ajándék. Két konda. Egy Heine-motívumra (és az itt felsorolt cikkek)


A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.