EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1990.08.17. (98.szám) Somogyi Hírlap, Izraeli magyar hét

    Rövidhír az Izraeli magyar hétről. Magos György, a Magyar Rádió hangjáték-rendezője három magyar hangjátékot rendez: Schwajda György, Lázár Ervin és Eörsi István darabjait. E hangjátékokat a magyar héten mutatják be.

  • 1990.08.22. Népszabadság, E.I.: A ma született bárány

    Vita a Magyar Sajtó augusztus 13-i számában megjelent Fekete Gyula nyilatkozatával, mely a sajtó helyzetéről, a sajtószabadságról, Aczél Györgyről szólt. Tételes cáfolat az „Aczélbérenc galeri” nevében. „A sajtószabadság nem kötelező ellenzékiséget jelent, hanem a sajtó függetlenségét a hatalomtól.” Aczél nem uralkodhatott volna a művészeti és tudományos körök sokrétű szervilitása nélkül. „Jancsó, Hernádi és Gyurkó még méteres átmérőjű tortával is kedveskedett neki.”

    Előzmény:

    • Reform, 1989.11.10. (44.szám) Kardos Györgyné: Hej, más ez a szerelem, Eörsi pajtás (és az itt felsorolt cikkek)
    • Magyar Sajtó, 1990.08.13. (15.szám) Udvarhelyi András: „Ide riszálom, oda lefekszem?!”

    Reagálás:

    • Népszabadság, 1990.08.29. Hernádi Gyula: Egy cascós ellenzéki + E.I. válasza
    • Népszabadság, 1990.08.30. Solt Ottilia: Gyanusítgatás, becsületsértés
    • Magyar Hírlap, 1990.09.01. Fekete Gyula: Válaszféle
    • Népszabadság, 1990.09.03. Fekete Gyula: Válasz Eörsi Istvánnak
    • Kurír (reggeli és esti kiadás), 1990.09.07. Kardos G. György: Hangtalan amnesztiát
    • Heves Megyei Hírlap, 1990.09.19. (143.szám) sárhegyi: Ki is evett Aczél György tortájából?
    • Magyar Sajtó, 1990.09.24. (17–18.szám) Vajda Gábor: FeketeGyula indulatai – Nincs a rendszerünkben
    • Beszélő, 1991.10.26. (Hetilap – 43.szám) Gerenda a te szemedben
    • Kritika, 1997.06.szám Radnóti Sándor: Aczél György – közelről
    • Magyar Hírlap, 2001.08.23. Gréczy Zsolt: „A halálnál nincs botrányosabb dolog” 

  • 1990.08.23. (34.szám) Magyar Napló, E.I.: Kettős ajándék
    Buborék

    Versek.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1994.02.19. E.I.: Kettős ajándék. Két konda. Egy Heine-motívumra (és az itt felsorolt cikkek)


  • 1990.08.23. Fejér Megyei Hírlap, K. E.: Mesterség vagy egyenrangú alkotás?
    Shakespeare-fordítások

    A Shakespeare-fordítások nehézségeiről vallott írói felfogások. Eörsi gondolatainak idézése. 

  • 1990.08.25. (34–35.szám) Film Színház Muzsika, Baló Júlia: „DOLGOZOM, EMELEK, HAJLADOZOM”
    Lukács Margitnál látogatóban

    Beszélgetés Lukács Margittal. Eörsi István említése.

  • 1990.08.27. Népszabadság, Végh Antal: Nehéz kő

    Kéri Kálmán kijelentésével nem az a baj, hogy elhangzott a parlamentben, hanem az, hogy vannak, akik mentegetik.

    „Legfeljebb csak Eörsi Istvánék jelentkeztek a maguk liberális — Európa — szabadszellem — ideológia — megbízottjaiként, hogy Kéri Kálmánnak szelíden, enyhén, szabaddemokratikusan ki kell tekerni a nyakát. Merthogy másutt kitekerték volna! Ajaj, de még mennyire! Esetleg nem ott, ahol Eörsiék a helyet megjelölték, esetleg másutt, de ez most mindegy. […] Mondja az éppen nyugdíjba vonult kitűnő történész, hogy ezt a világháborút, ezt a másodikat — maga a magyar nép akarta —, megszabadítani a világot a halálos veszéllyel ölelő bolsevizmustól.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1990.08.04. E.I.: Az elhatárolódás határa
    • Népszabadság, 1993.09.03. E.I.: Egy szatíra kudarca (és az itt felsoroltak)

  • 1990.08.28. (68.szám) Nap, Gyetvai Zoltán: Május Királya

    Könyvkritika Allen Ginsberg: Május Királya című kötetéről. Fordította Eörsi István. A címadó vers keletkezésének története, idézés belőle.

    „A verseket fordító Eörsi István bevezetőjéből kiderül, hogy valójában miért is új ez a kötet. A mostani, két borítólap közé került versek »nem fértek bele« az előző válogatásba (A. Ginsberg: A leples bitang, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1984.). […] Eörsi újrafordította Ginsberg jelentősebb verseit, közöttük az Üvöltést (Howl), melyet teljes terjedelmében még senki sem ültetett át magyarra.”

    • Allen Ginsberg: A leples bitang című könyvének adatait és fülszövegét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
    • Allen Ginsberg: Május Királya című kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 1990.08.29. Népszabadság, Hernádi Gyula: Egy cascós ellenzéki + E.I. válasza
    Vita

    Az „Aczél-korszak” értelmisége és a hatalom. Védelmébe veszi Fekete Gyulát. Lukács György kártékonyságáról. Királyi vadászat című darabja helyett „Eörsi Széchenyijét mutatják be a Pesti Színházban, mivelhogy Eörsit odafent jobban szeretik, mint engem.” Eörsi és Kardos György kapcsolata. Eörsi számtalan megjelenési lehetőségéről.

    Hernádi: „Lehet, hogy sokak figyelmét elkerülte a Reform 1989. december 10-i* számában közölt vaskos információ. Ebben Kardos Györgynek, a Magvető volt igazgatójának özvegye fakszimilében közli Eörsi István negédes és bizalmaskodó sorait, amelyekben hálásan megköszöni Kardos Györgynek a neki folyósított, rendszeres apanázst.”

    *A cikk helyes forrása: Reform, 1989.11.10. (44.szám) Kardos Györgyné: Hej, más ez a szerelem, Eörsi pajtás

    Eörsi: „Az sem titok, hogy kettőnk közül nem én kaptam Kardos Györgytől rendszeres apanázst. És rendszertelent sem kaptam.”

    Előzmény:

    • Reform, 1989.11.10. (44.szám) Kardos Györgyné: Hej, más ez a szerelem, Eörsi pajtás (és az itt felsorolt cikkek)
    • Magyar Sajtó, 1990.08.13. (15.szám) Udvarhelyi András: „Ide riszálom, oda lefekszem?!”
    • Népszabadság, 1990.08.22. E.I.: A ma született bárány

    Reagálás:

    • Népszabadság, 1990.08.30. Solt Ottília: Gyanúsítgatás, becsületsértés
    • Heves Megyei Hírlap, 1990.09.05. (131. szám) Gábor László: „A lélek rendszerváltásához több idő kell”
    • Kurír (reggeli és esti kiadás), 1990.09.07. Kardos G. György: Hangtalan amnesztiát
    • Heves Megyei Hírlap, 1990.09.19. (143. szám) sárhegyi: Ki is evett Aczél György tortájából?
    • Kritika, 1997.06.szám Radnóti Sándor: Aczél György – közelről
    • Kapcsolódó cikkek:
    • Magyar Hírlap, 1990.09.01. Fekete Gyula: Válaszféle
    • Magyar Sajtó, 1990.09.24. (17–18.szám) Vajda Gábor: Fekete Gyula indulatai – Nincs a rendszerünkben
    • Lyukasóra, 2004.03.szám Szalay Károly: Az ezredes (és az itt felsorolt cikkek)

  • 1990.08.30. Népszabadság, Solt Ottília: Gyanúsítgatás, becsületsértés
    Olvasónké a szó

    Vita. Az „Aczél-korszak” értelmisége és a hatalom. Solt Ottília Hernádi Gyulának írott olvasói levelében az általa leírt vádaknak tételes cáfolatát kéri.

    Előzmény:

    • Reform, 1989.11.10. (44.szám) Kardos Györgyné: Hej, más ez a szerelem, Eörsi pajtás (és az itt felsorolt cikkek)
    • Magyar Sajtó, 1990.08.13. (15.szám) Udvarhelyi András: „Ide riszálom, oda lefekszem?!”
    • Népszabadság, 1990.08.22. E.I.: A ma született bárány
    • Népszabadság, 1990.08.29. Hernádi Gyula: Egy cascós ellenzéki + E.I. válasza

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1990.09.01. Fekete Gyula: Válaszféle
    • Kurír (reggeli és esti kiadás), 1990.09.07. Kardos G. György: Hangtalan amnesztiát
    • Heves Megyei Hírlap, 1990.09.19. (143.szám) sárhegyi: Ki is evett Aczél György tortájából?
    • Magyar Sajtó, 1990.09.24. (17–18.szám) Vajda Gábor: Fekete Gyula indulatai – Nincs a rendszerünkben
    • Beszélő, 1991.10.26. (Hetilap – 43.szám) Gerenda a te szemedben
    • Kritika, 1997.06.szám Radnóti Sándor: Aczél György – közelről 

  • 1990.08.szám Alföld, Keresztury Tibor: Vanni vannak, csak létezni szűnnek meg
    KERESZTURY TIBOR BESZÉLGETÉSE MÁRTON LÁSZLÓVAL

    Pályájáról, a hivatalos életrajzáról, prózai munkáiról. Arról, hogy nem készült írónak, hogy összesen hét könyvet akar írni, a hagyományhoz való viszonyáról, a művészet feladatáról, a számára kitüntetett időszakról, a16—17. századról. Kedvenc klasszikusairól, és arról, hogy Katona József Bánk Bánját és Gárdonyi Géza Egri csillagokját kivenné a kötelező olvasmányok közül. A német nyelvhez való viszonyáról, szellemi példaképeiről. Az Átkelés az üvegen című készülő nagyregényéről. A mindennapi élet történéseiről, a politikai életről. A Kiválasztottak és elvegyülők című tanulmányáról (a magyar zsidóság mai helyzetéről), az arra való reagálásokról. Az új magyar próza szerepéről. Kik voltak azok az írók, akik hatottak rá?

    „(Itt jegyzem meg, zárójelben: az első igazi író, aki komolyan vett, Eörsi István volt; vele azonban nem prózáról, hanem mindenekelőtt drámáról beszélgettem. Határozott pedagógiai hajlamai voltak, neki köszönhettem első dramaturgiai leckéimet, akkor is, ha ez kevéssé látszik meg színpadi munkáimon.)”

  • 1990.08.szám Kritika, Sajtófesztivál ’90

    Fotó a Kritika standján dedikálókról: Csalog Zsoltról, Eörsi Istvánról és Földes László Hobóról.

  • 1990.08.szám Kritika, Vezér Erzsébet: Mitől búcsúzzunk?

    Vita a baloldaliságról. Litván Györggyel ellentétben Lukács Györgytől és Duczynska Ilonától nem hajlandó búcsúzni. Eörsi István említése.

    Előzmény:

    • Beszélő (Szamizdat – 1989/1.), 1989.26.szám Tamás Gáspár Miklós: Búcsú a baloldaltól
    • Kritika, 1989.12.szám Tamás Gáspár Miklós: Búcsú a baloldaltól – Nincs a rendszerünkben
    • Kritika, 1990.02.szám E.I.: Búcsú Gazsitól
    • Kritika, 1990.04.szám Litván György: Kitől búcsúzzunk?

    Reagálás:

    • Kritika, 1990.10.szám Tamás Gáspár Miklós: Méla üzenet a baloldalnak

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1990.03.12. D. Gy.: Búcsú az igenektől és a nemektől
    • Népszava, 1990.03.12. Gantner Ilona: Hol komádnak a régi komák?
    • Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, 1990.06.08. Török Erzsébet: Szabadság a Maradjhűutcában
    • Kritika, 1991.05.szám Mátyás Győző: Pátosz és csodavárás nélkül
    • 168 óra, 1994.07.12. (27.szám) Köves Viktória: A lázadó elit
    • Mozgó Világ, 1994.09.szám Sükösd Mihály: TGM és a világállapot
    • Magyar Hírlap, 1994.10.31. Lengyel László: LuciFeri
    • Társadalmi Szemle, 1995.07.szám Csáki György: A Nemzetközi Valutaalap — ötven év után, korszakváltás előtt?
    • Kortárs, 2002.10.szám Orosz István: Dokumentumtörténet
    • klubradio.hu, 2023.02.16. Kardos András: Búcsú az ellenzéktől
    • Újnépszabadság, 2023.02.27. Kardos András: Búcsú az ellenzéktől

    Lásd még:

    • Lengyel László: Korunkba zárva című kötetét. A kötet adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 1990.09.01. Magyar Hírlap, Fekete Gyula: Válaszféle

    Vita a sajtószabadságról a Magyar Hírlap augusztus 25-i számában megjelent Könczöl Csaba: Levéléle Fekete Gyulához című cikkel kapcsolatban [Nincs a rendszerünkben].

    Előzmény:

    • Magyar Sajtó, 1990.08.13. (15.szám) Udvarhelyi András: „Ide riszálom, oda lefekszem?!”
    • Népszabadság, 1990.08.22. E.I.: A ma született bárány
    • Népszabadság, 1990.08.29. Hernádi Gyula: Egy cascós ellenzéki + E.I. válasza
    • Népszabadság, 1990.08.30. Solt Ottilia: Gyanusítgatás, becsületsértés

    Reagálás:

    • Beszélő, 1991.10.26. (Hetilap – 43.szám) Gerenda a te szemedben

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1990.09.03. Fekete Gyula – E.I.: Válasz Eörsi Istvánnak
    • Kurír (reggeli és esti kiadás), 1990.09.07. Kardos G. György: Hangtalan amnesztiát
    • Heves Megyei Hírlap, 1990.09.19. (143.szám) sárhegyi: Ki is evett Aczél György tortájából?
    • Kritika, 1997.06.szám Radnóti Sándor: Aczél György – közelről 

  • 1990.09.01. Magyar Hírlap, V.Bálint Éva: Emlékezés egy Emlékkönyvre

    A Bibó Emlékkönyv szerzői. 1981-ben szamizdatként jelent meg. Részletek a Knopp-jelentésből, melyben Eörsit nyíltan ellenzéki szerzőként tartják számon.

    • A Bibó-emlékkönyv I-II. című kötet adatait és a könyvben Eörsi írását megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 1990.09.03. Népszabadság, Fekete Gyula – E.I.: Válasz Eörsi Istvánnak
    Vita

    Az egykori börtöntárs, Fekete Gyula válaszol az Eörsi által kifogásoltakra. A sajtószabadság és a demokrácia meggyalázásáról. Az „Aczél-bérenc galeri tagjairól”. Fekete szerint Eörsi megvédi Aczélt. Az Írószövetségben betöltött alelnöki tisztség és a József Attila-díj vádja. Szamizdat kontra legális sajtó. Kiállás az elhallgatottak mellett. Eörsi válasza a Magyar Sajtóban megjelent Fekete-írásra vonatkozott, nem egy júniusi pártfórumon elhangzott beszédére. Nem igaz, hogy Aczél mellett emelt volna szót, csupán az undorítja, hogy „...egykori kegyencei [pl. Hernádi is] belétörlik sáros csizmájukat.” A gyermekpártibb adórendszerről, a családpolitikáról.

    Fekete: „Gondolni is alig merek rá, hogy az igényesen és szellemesen vitatkozó Eörsi István egy igen-igen olcsó — s átlátszó — csúsztatás kedvéért sorolja Konrád Györgyöt és társait A. Gy. válogatott kedvenceinek, a sajtómonopólium vezérkarának az élére.”

    Előzmény:

    • Reform, 1989.11.10. (44.szám) Kardos Györgyné: Hej, más ez a szerelem, Eörsi pajtás (és az itt felsorolt cikkek)
    • Magyar Sajtó, 1990.08.13. (15.szám) Udvarhelyi András: „Ide riszálom, oda lefekszem?!”
    • 1990.08.22. Népszabadság, Eörsi István: A ma született bárány

    Reagálás:

    • Kurír (reggeli és esti kiadás), 1990.09.07. Kardos G. György: Hangtalan amnesztiát
    • Heves Megyei Hírlap, 1990.09.19. (143.szám) sárhegyi: Ki is evett Aczél György tortájából?
    • Beszélő, 1991.10.26. (Hetilap – 43.szám) Gerenda a te szemedben
    • Kapcsolódó cikkek:
    • Magyar Hírlap, 1990.09.01. Fekete Gyula: Válaszféle
    • Magyar Sajtó, 1990.09.24. (17–18.szám) Vajda Gábor: Fekete Gyula indulatai – Nincs a rendszerünkben
    • Kritika, 1997.06.szám Radnóti Sándor: Aczél György – közelről 

  • 1990.09.05. (131.szám) Heves Megyei Hírlap, Gábor László: „A lélek rendszerváltásához több idő kell”
    Egri beszélgetés Eörsi István íróval

    A kádári korszak kultúrpolitikájáról, a „három T” elvéről. A Sírkő és kakaó, a Kihallgatás és a Jolán és a férfiak című darabjainak korábbi cenzúrájáról.

    „De igazából büszke arra vagyok, hogy a fióknak színpadi műveket tudtam írni, mert ehhez szinte hihetetlen morális nekifeszülés kellett.”

    Az irodalom átalakulása a mai helyzetben. Az SZSZ-ben vállalt szerepéről. Az értelmiség szerepvállalása a lelki rendszerváltásban. Fotó

    „…a rendszerváltás bizonyos értelemben megtörtént, de a lélek rendszerváltásához több idő kell. Most annak a szörnyű korszaknak vagyunk a tanúi, hogy az emberek óriási energiával próbálják újrateremteni saját múltjukat. A közélet ma éppúgy lehetetlen, mint régen: mindenki mítoszokat teremt. A Népszabadságban ma jelent meg egy engem támadó cikk, amelyet Hernádi írt. Ebből kiderül, hogy ő volt a rendszer ellensége, én pedig a támogatottja.”

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1990.08.29. Hernádi Gyula: Egy cascós ellenzéki + Eörsi István válasza

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darabok címét, illetve az EGY CASCÓS ELLENZÉKI mondatot és az Eörsi-darabok címét.

  • 1990.09.07. (36.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Bókkon Gábor hagyatékából

    Emlékek a harminchat éves korában elhunyt íróról.

  • 1990.09.07. Kurír (reggeli és esti kiadás), Kardos G. György: Hangtalan amnesztiát

    Beszélgetés Hernádi Gyulával az őt ért kritikákról, irigyeiről, ellenségeiről, akik nagyképű hülyének tartják őt. Eörsi konformistának titulálta.

    Hernádi: „Nemcsak én, hanem Illyés Gyula, Vas István, Németh László, sőt még Fekete Gyula is... „

    Kardos: „Akinek Eörsi egy írására reagált, amelyben Fekete azt állította, hogy a szellemi életben még mindig ugyanazok a hangadók, mint a pártállam idején. Eörsi viszont Fekete Gyulát a régi kultúrpolitika kiszolgálói közé sorolta.”

    Hernádi: „Erre válaszoltam is Eörsinek. Fekete Gyulát lehet szeretni és lehet nem szeretni. De azt mondani róla, hogy Aczél György embere volt, ez szemenszedett hazugság. Aczél gyűlölte Feketét.”

    Előzmény:

    • Magyar Sajtó, 1990.08.13. (15.szám) Udvarhelyi András: „Ide riszálom, oda lefekszem?!”
    • Népszabadság, 1990.08.22. E.I.: A ma született bárány
    • Népszabadság, 1990.08.29.Hernádi Gyula: Egy cascós ellenzéki + E.I. válasza
    • Népszabadság, 1990.08.30. Solt Ottilia: Gyanusítgatás, becsületsértés
    • Magyar Hírlap, 1990.09.01. Fekete Gyula: Válaszféle
    • Népszabadság, 1990.09.03. Fekete Gyula – E.I.: Válasz Eörsi Istvánnak

    Kapcsolódó cikkek:

    • Reform, 1989.11.10. (44.szám) Kardos Györgyné: Hej, más ez a szerelem, Eörsi pajtás
    • Heves Megyei Hírlap, 1990.09.19. (143.szám) sárhegyi: Ki is evett Aczél György tortájából?
    • Beszélő, 1991.10.26. (Hetilap – 43.szám) Gerenda a te szemedben
    • Kritika, 1997.06.szám Radnóti Sándor: Aczél György – közelről 

  • 1990.09.08. Magyar Hírlap, Kollektív Napló – 1979. VIII. 7.
    Könczöl Csaba: Hát én juszt is a tökkelütött kisebbség vagyok!

    A közös napló rendszeres résztvevői közé tartozott Eörsi István is. 1982-ben köteteit elkobozták. A MINERVA KFT. kiadásában a közeljövőben jelenik meg egy válogatás e „Kollektív Napló” tíz év után összegyűjtött töredékeiből. Részlet az 1978—1982 közötti „Kollektív szamizdat Napló”-ból, a közeljövőben megjelenő válogatásból.

    • A Napló 1977–1982 című kötet adatait és az abban szereplő Eörsi-írást (Napló helyett) megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő (Hetilap – 50–51.szám), 1990.12.22. Forgách András: Az élet naplós oldalán
    • Népszabadság, 1994.08.11. Könczöl Csaba: Milosz és a szamizdat Napló

  • 1990.09.10. Népszabadság, Értelmiségiek az irredentizmus ellen

    Felhívás tiltakozásra a Trianon-emlékmű felállítása ellen. Az aláírók között szerepel Eörsi István is.

    „A Szent Korona Szövetség helyre kívánja állítani a Trianon- (eredeti nevén: Irredenta-) emlékművet, mely a Horthy-korszakban a revansizmus jelképe volt. E törekvés fővédnöki tisztét magas rangú kormányhivatalnak tölti be. […] Ha köztereinken irredenta és soviniszta emlékműveket állíthatnak fel, nem lesz erkölcsi alapunk arra, hogy fellépjünk a szomszédos országokban jelentkező soviniszta uszítással szemben.” 

  • 1990.09.15. Magyar Szó, Piszár Ágnes: Fölfalja-e Magyarország az erdélyi magyar kultúrát
    A kolozsvári Szempont című kulturális folyóiratról

    A kolozsvári fiatal magyar írók folyóiratának első számáról. Eörsi István verse is megjelent a lapban. A címben jelzett körkérdésre Szőcs Géza, Cs. Gyimesi Éva, Balassa Péter, Ara-Kovács Attila, Deme László, Petőfi S. János és Pomogáts Béla válaszolt.

    Kapcsolódó cikk:

    • Fáklya – Bihari Napló (Nagyváradi Lap), 1990.09.30. Simon Judit: Szempont

  • 1990.09.17. Petőfi Népe, Heltai Nándor: „A képmutatás elvetésére neveltek”
    Kizárólagos interjú az Országgyűlés alelnökével – Kecskeméti diák volt a Soros Alapítvány jogásza

    Beszélgetés dr. Dornbach Alajossal. A kecskeméti évekről, a színház hatásáról, egyénisége alakulásáról, egykori iskolájáról, a piarista gimnáziumról, további iskoláiról. A politikával való találkozásáról, 1956-ról, Csehszlovákia megszállásáról. Az SZDSZ-szel való kapcsolatáról. Soros György alapítványáról. Parlamenti munkájáról.

    „— Politikai elkötelezettségének is tulajdonítható, hogy önt kérte föl Soros György alapítványa jogi tanácsadójának?

    — Utólag tudtam meg, hogy sokaktól kért javaslatot, Litván Györgytől, Tardos Mártontól, Eörsi Istvántól, régi iskolatársaitól, s kikkel régóta barátkozom. Meglepődtem, amikor előzetes telefonálás után, egyik nap késő este, már színház után, csöngetett Soros úr.”

  • 1990.09.19. (143.szám) Heves Megyei Hírlap, sárhegyi: Ki is evett Aczél György tortájából?

    A Népszabadságbeli vitáról, mely Eörsi István, Fekete Gyula és Hernádi Gyula között folyt.

    „Aki nem olvasta volna e cikkeket, azoknak elmondom, hogy a vita — kissé leegyszerűsítve a dolgokat — azon folyt, ki és milyen mértékben szolgálta ki a letűnt rezsim főkolomposait, ki és mennyire maradt gerinces a »Kádár — Aczél rendszer felvilágosult abszolutizmusa« közepette, azaz, hogy ki volt a karakán fickó és ki a megalkuvó.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Reform, 1989.11.10. (44.szám) Kardos Györgyné: Hej, más ez a szerelem, Eörsi pajtás
    • Magyar Sajtó, 1990.08.13. (15.szám) Udvarhelyi András: „Ide riszálom, oda lefekszem?!”
    • Népszabadság, 1990.08.22. E.I.: A ma született bárány
    • Népszabadság, 1990.08.29. Hernádi Gyula: Egy cascós ellenzéki + E.I. válasza
    • Népszabadság, 1990.08.30. Solt Ottília: Gyanusítgatás, becsületsértés
    • Magyar Hírlap, 1990.09.01. Fekete Gyula: Válaszféle
    • Népszabadság, 1990.09.03. Fekete Gyula – E.I.: Válasz Eörsi Istvánnak
    • Kurír (reggeli és esti kiadás), 1990.09.07. Kardos G. György: Hangtalan amnesztiát
    • Beszélő, 1991.10.26. (Hetilap – 43.szám) Gerenda a te szemedben
    • Kritika, 1997.06.szám Radnóti Sándor: Aczél György – közelről


  • 1990.09.19. Pesti Hírlap, Pósa Zoltán: CSEH FILMEK KERTI MULATSÁGA

    A Budapest Film botanikus kerti ünnepsége abból az alkalomból, hogy a korábban, részben dobozolt, részben látott, részint pedig új filmeket végre folyamatosan láthatjuk.

    „Együtt ünnepelt többek között Eörsi István, Kornis Mihály, Báron György, Zalán Vince, György Péter, Cseh Tamás. S nem »csak« Vera Chytilovával, Juraj Jakubiskoval, Jan Nemeccel találkozhattunk személyesen, hanem műveikkel is.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.