EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1990.06.21. Magyar Hírlap, vbé: Lengyel árulja, Göncz megveszi
    Szolidaritás Balaskó könyvéért

    Balaskó Jenő Ilyen éjszakát hagytatok című verseskötetét a terjesztők nem voltak hajlandók megrendelni, ezért a magyar írók, köztük Eörsi István, maguk árulják a könyvet az Astoria aluljáróban.

    Fotó: Göncz Árpád és Lengyel Péter az aluljáróban.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Mai Nap, 1990.06.19. (141.szám) ÍRÓK TÜNTETÉSE AZ ASTORIÁNÁL
    • Népszabadság, 1990.06.21. Munkatárs: Szépírók az aluljárókban
    • Magyar Napló, 1990.07.05. (27.szám) K. Cs.: Írók az aluljáróban

  • 1990.06.21. Népszabadság, Munkatárs: Szépírók az aluljárókban
    Ilyen könyvterjesztést hagytatok!

    Az Astoria-aluljáróban a Katalizátor Iroda standja mögé álltak írók és költők, hogy könyveket terjesszenek. Így tiltakoznak a könyvterjesztők gyakorlata ellen. Az ügyben megszólal Kukorelly Endre és Csaplár Vilmos. Fotó: Göncz Árpád mint alkalmi könyvárus.

    „A pohár Balaskó Jenő Ilyen éjszakát hagytatok című verseskötetével csordult túl; ez volt az a — avatott ítészek véleménye szerint — korszakos jelentőségű verseskötet, amelyből egyetlen darabot sem rendeltek a terjesztők. […] ezért vállalkozott könyvterjesztésre Esterházy Péter, Csoóri Sándor, Eörsi István, Konrád György, Szilágyi Ákos és még sokan mások. Demonstrációjuk talán ráébreszti az illetékeseket arra, hogy a helyzet tarthatatlan.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Mai Nap, 1990.06.19. (141.szám) ÍRÓK TÜNTETÉSE AZ ASTORIÁNÁL
    • Magyar Hírlap, 1990.06.21. vbé: Lengyel árulja, Göncz megveszi
    • Magyar Napló, 1990.07.05. (27.szám) K. Cs.: Írók az aluljáróban

  • 1990.06.22. (145.szám) Pest Megyei Hírlap, Sajtófesztivál a kőbányai vásárvárosban
    A hét végén sorsolás és fődíj

    A fesztivál programismertetője.

    „15 és 16 óra között a Kritika standján Csalogh Zsolt, Eörsi István és Hobo dedikál, 16.30- kor Sas Elemér bemutatója kezdődik az Élet és Irodalom műsorában. Házigazda: Boros Lajos.”

  • 1990.06.22. (25.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Politika, művészet, önértékelés

    A politikai okból tiltott irodalom. Vita Tábor Ádámmal, aki kitessékelte az esztétikum területéről a „kifejezetten politikai okokból tiltott irodalmat”. Az underground-avantgard irányzatról. „Tábor Ádám, bizonyítandó, hogy különbség van az irodalom és a nem-irodalom között, publicisztikai kiválóságomat szembeállítja csekélyebb értékű művészetemmel. […] Minden műfajban – a publicisztikában is – írtam sok rosszat. De legjobb verseim, drámáim, elbeszéléseim és műfordításaim elérik legjobb esszéim és cikkeim színvonalát. Honi nehézségeim részben abból fakadnak, hogy nálunk csak a publicisztikában fogadják el ihletforrásnak a gondolkodás örömét. „


    Előzmény:

    • 2000, 1990.05.szám E.I.: Kérdések. Öv alatt


    Reagálás:

    • 2000, 1990.06.szám Tábor Ádám: Válasz Eörsi István kérdéseire
    • Élet és Irodalom, 1990.06.29. (26.szám) Tábor Ádám.: Újabb válasz Eörsi István írónak
    • Népszava, 1990.07.02. Gantner Ilona: A társadalmi igazságosság alapja
    • Élet és Irodalom, 1990.08.03. (31.szám) Budai Katalin: Csíkos csík

  • 1990.06.26. (147.szám) Mai Nap, Bukta Zsuzsa: Gábor Miklós Oidipuszt rendez
    Tíz év után jelent meg a könyve
    Játékszín, Várszínház, televízió

    Beszélgetés Gábor Miklóssal Kos a mérlegen című kötetéről. 1979-es írás az utolsó a könyvből, mégis csak most jelenhetett meg. Mi ennek az oka? Terveiről. Fotó

    „Ősszel ismét fellépek a Játékszínben az »Interjú« című Eörsi-darabban, amelyben Lukács Györgyöt alakítom.”

  • 1990.06.26. (148.szám) Kisalföld, Horpácsi Sándor: A történelem nem ad felmentést
    Leveleskönyv

    Könyvkritika Horgas Béla és Levendel Júlia kötetéről. Hogyan alakult ki a „belső cenzúra”?

    „Eörsi István levelezésére utalok itt Kardos Györggyel, a nagy hatalmú könyvkiadóval, Csoóri Sándor, Horgas Béla – Levendel Júlia – Levendel László küzdelmére a lapalapításért.”

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 1990.06.26. Pesti Hírlap, Major Ottó: ÍRÓK, SZÍNÉSZEK, BÖRTÖNÖK
    MOZAIK BERTHA BULCSU KÖNYVÉBŐL

    Könyvkritika Bertha Bulcsu ÍRÓK, SZÍNÉSZEK, BÖRTÖNÖK című könyvéről. A tizenkét művészportrét, beszélgetést tartalmazó kötetben szerepel többek közt Eörsi István. Idézetek Csurka István, Darvas Iván, Eörsi István, Göncz Árpád és Mensáros László gondolataiból.

    • A kötet adatait és az Eörsiről szóló részleteket (Anyám félt, hogy szétroncsol a gyűlölet – Másfél évig magánzárkán. Lakatos István – A komondorokat nem tudtam gyűlölni. Tóth Bálint) megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.

  • 1990.06.27. (26.szám) Pesti Műsor, Soproni Ünnepi Hetek

    A rendezvényen mutatják be a Hegedűs a háztetőn című musicalt. A verseket fordította: Eörsi István. Rendezte: Bezerédi Zoltán.

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.06.29. (26.szám) Élet és Irodalom, Tábor Ádám: Újabb válasz Eörsi István írónak

    Vita a 70-es évek budapesti underground-új-avantgárd irodalmáról, Eörsi verseiről, publicisztikájáról. Tábor nem állította, hogy Eörsi nem író, vagy rossz író. Eörsi „nem volt újavantgardista író”.


    Előzmény:

    • 2000, 1990.05.szám E.I.: Kérdések. Öv alatt
    • 2000, 1990.06.szám Tábor Ádám: Válasz Eörsi István kérdéseire
    • 1990.06.22. (25.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Politika, művészet, önértékelés


    Kapcsolódó cikk:

    • Népszava, 1990.07.02. Gantner Ilona: A társadalmi igazságosság alapja
    • Élet és Irodalom, 1990.08.03. (31.szám) Budai Katalin: Csíkos csík

  • 1990.06.30. (57.szám) Somogyi Hírlap, Leskó László: Világ az egész színház
    Évad végén

    A kaposvári Csiky Gergely Színház ’89/90-es szezonjáról, a változásokról, a művészetkritika Kaposvárt érintő lanyhulásáról, a színikritika színvonalának csökkenéséről. A Hegedűs a háztetőn és az Állatfarm példája. A kaposvári színházzal kapcsolatos díjakról, elismerésekről, bemutatókról, rendezőikről. A színház magas művészi színvonaláról, más módon politizálásáról. Eörsi István említése.

    „Támadhatnak új »cárok«; eladhatnak bennünket másik égtáj felé is, szociálfasiszta sertés uraságok a barmok feje felett kiegyezhetnek az »ellenséggel«, a kisebbséget a határokon kívül, de belül is meg kell tisztelni jogokkal... Nem féltem a színházat, lesz üzennivalója az elkövetkező években is!”

  • 1990.06.30. Népszabadság, Horgas Béla: Honnan jön a pofon?

    Az irodalmi próbálkozásokról.

    „Egy szöget jól beverni ugyanolyan alkotás, mint verset írni. […] Próbálgatjuk tömegesen az új ruhákat, ez bő, ez szűk … no mindegy, majd meghízunk és lefogyunk, tessék becsomagolni mind. Ez is irodalom, persze, Eörsi István verse a műfordításról, gyatra prózába torzítva. […] A hatalom újrafelosztásának kínzó sekélyességét érzékelve, az ember kedvetlenül állapítja meg, hogy a pofon mindig ugyanonnan jön, s ehhez az irodalomnak, meg a hozzá hasonló emberi csacskaságoknak semmi köze.”

  • 1990.06.30. Petőfi Népe, Heltai Nándor: Több profizmust követelnek a nézők

    Tudósítás a veszprémi tévéfesztiválról, a díjkiosztásról. A nyitó ünnepségen nem volt ott a tévé elnöke, mert már és még nincs elnök, nincs elnökség. A nyilvános eszmecserék hasznosak voltak.

    „De az elkövetkezendő hónapokban néhány nagyon elgondolkodtató tévéműsorra is számíthatunk. A teljesség igénye nélkül: a Nádas Péter írásából készült Biblia, Eörsi István A kihallgatás-a.”

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1990.06.szám (június) Kapu, Siposhegyi Péter: Írás, kereszt, nemzet

    „Igazság szerint nem volt semmilyen viszonyunk Istenhez, sem Jézus Krisztushoz jó sokáig. Az ifjú hajlamos a hősies példák követésére, de a tegnap kereszténysége nem rukkolt elő látványos formában ilyenekkel. E tekintetben Eörsi Istvánnal értek egyet, aki kijelentette: a negyven évig mélyen őrzött kereszténységet oly mélyen őrizték, akik őrizték, hogy senki sem tudott róla. A magyar kereszténységnek nem voltak igazi hitvallói.”

  • 1990.06.szám 2000, Tábor Ádám: Válasz Eörsi István kérdéseire
    Öv alatt

    Vita a 70-es évek tiltott underground irodalmáról.

    „Ha E. I. az egész írást elolvasta, akkor evidens kellene legyen a számára, hogy csupán pontatlanul fogalmaztam a kérdéses helyen (ami persze: hiba). Hiszen a tárgyalt írók jó részét személyesen is, kisebb részt műveiket is ismerő E. I. pontosan tudja, hogy többségük politikai okokból is – tiltott volt a »két Té között«, és hogy írásaik 90 %-a nem jelenhetett meg. […] De mindenkinek más a dolga. E. I.-é az volt, hogy hol a tűréshatáron belül, hol azon kívül – hol a legális, hol az illegális sajtóban – leleplezze a rendszert és a valódi kollaborálást; Weöres Sándoré az, hogy – akár hallgatásra kárhoztatják, akár Kossuth-díjjal jutalmazzák – sugallatára hallgatva megírja a verseit.”


    Előzmény:

    • 2000, 1990.05.szám E.I.: Kérdések


    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 1990.06.22. (25.szám) E.I.: Politika, művészet, önértékelés
    • Élet és Irodalom, 1990.06.29. (26.szám) Tábor Ádám.: Újabb válasz Eörsi István írónak
    • Élet és Irodalom, 1990.08.03. (31.szám) Budai Katalin: Csíkos csík


    Kapcsolódó cikk: 

    • Népszava, 1990.07.02. Gantner Ilona: A társadalmi igazságosság alapja


  • 1990.06.szám Dolgozók, Herceg János: Magas szinten
    Sava Babić értékes műfordítói munkásságáról
    Az a bizonyos híd-szerep

    Az újvidéki lap széljegyzete Sava Babićról, a magyar irodalom szerbhorvát nyelű népszerűsítőjéről, most megjelent Preveseji (Fátylak) című kötetéről. A Híd fordítói versenyéről.

    „Közvetítő szerepe külön jelentőséget kapott Lukács György iskolájának ismertetésével, miközben a tanulság antitézisét is levonta egy Eörsi István továbblépését követve a személyes barátságig.”

  • 1990.06.szám Kortárs, Barna Imre: Napló
    Korszakos magánügyek, 1977–1982

    1977 végén Kornis Mihály megnyitotta naplóját a köznek, mely a „második nyilvánosság” kiindulópontja lett. 1982 novemberében került be az utolsó néhány bejegyzés. A Napló írásában Eörsi István is részt vett.

    • A Napló 1977 – 1982 című kötet adatait és a könyvben megjelent Eörsi-írást (Eörsi István: Napló helyett – 1978 – 69. oldal) megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1990.06.szám Kortárs, E.I.: Napló

    Részlet. Eörsi 1978 januárjában írt gondolatai a Naplóban. Hány emberrel tudná elhitetni, hogy Magyarország királyság lesz, és Kádár lesz a király. Elvitte írását az ÉS-be, és bár Jovánovicsnak tetszett a szatírája, visszaadta neki.

    1979. március 6-án piacra járásra buzdítja a magyarokat. Trabantja vásárlásáról.

    • A Napló 1977 – 1982 című kötet adatait és a könyvben megjelent Eörsi-írást (Eörsi István: Napló helyett – 1978 – 69. oldal) megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikk:

    • Újnépszabadság, 2023.10.19. Nyáry Krisztián: Eörsi István csülkös bablevese

  • 1990.06.szám Mozgó Világ, Berkes Erzsébet: Papedli – most!
    Könyvkiadásunk irányairól

    Esszé. A korábbi kultúrpolitika 3T-je utáni helyzet a könyvpiacon. A tabudöntő könyvek gyakran a minőség rovására jelennek meg. A szexirodalomról, a leányregényekről, a detektívregényekről leágazó „merényletdiverzáns-kommandós” regényekről, a lelki életről szóló könyvekről, a könyvborítókról.

    „Tabu témák, szerzők, könyvek kezdtek megjelenni. […] A posztjukat frissen megszerzett vagy régi pozíciójukat megőrizni törekvő szerkesztők világért sem kockáztatták volna, hogy mondjuk Konrád György A cinkosának szerkezetét, nyelvi hanyagságait firtassa egy kritikus (ha egyáltalán akadt volna ilyen); vagy hogy az Eörsi István publicisztika kötetével mégoly nagyon rokonszenvező bíráló is megemlíthesse, hogy talán nem méltányos a Kádár-rendszerrel együttműködő nemzetet ahhoz a hajadonhoz hasonlítani, aki a tisztesség látszatáért hozzáment megerőszakolójához.”

  • 1990.06.szám Mozgó Világ, Fricz Tamás: „Attól félek, hogy talán nem történik mégsem semmi...”
    Vajda Mihály filozófussal beszélget Fricz Tamás

    Megtörtént-e a tényleges rendszerváltás? A Kádár-rendszerről, a már akkor megkezdődött polgárosodásról. A népies-urbánus ellentétről, az MDF-ről és az SZDSZ-ről, érzelmi alapú ellentétükről. A jobb- és baloldali terminusról. Milyen veszélyek leselkednek ránk?

    „… az MDF-ben nemcsak konzervatív, hanem kifejezetten liberális gondolkodók is találhatók, sőt alighanem keresztényszocialisták is. Az SZDSZ sem pusztán liberális párt, mert van kifejezetten szocialista szárnya is, s emellett konzervatív elemek is jelen vannak benne. (Gondoljunk csak Eörsi István és Tamás Gáspár Miklós szellemi ellentétére.) Ezen az alapon azt mondhatnánk inkább, hogy a két párt ugyanolyan. De mégsem ugyanolyan, mert az SZDSZ-en belüli liberálisok és radikális szocialisták között éles ugyan a vita, ezzel együtt mégis tudják egymásról, hogy ők tartoznak össze, és nem az MDF-en belüli »elvbarátaikkal« keresik a kapcsolatokat.”

  • 1990.07–08.szám Jelenkor, Darvasi László: Hogy néz ki a költő?
    Szép versek, 1989

    Könyvkritika.

    „Sokan mosolyognak, bár a legravaszabb tekintet címén egyaránt osztozhatna Eörsi István, Csukás István, Buda Ferenc és Takáts Gyula. Kukorelly Endre mosolygásának szerintem már senki se dől be. Túl korán árulta el, hogy nem jókedvéből teszi.”

    • A kötet adatait és Eörsi István verseinek listáját megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1990.07. Ernst Jandl - Texte, Daten..., István Eörsi: Die Freuden eines Schreiterns

  • 1990.07.02. Magyar Nemzet, Murányi Gábor: „...és Fasizmus jegyesek”?
    Lapolvasó
    Holmi, Thalassa, Valóság, Kritika

    Bolsevizmus és fasizmus jegyesek – a sajtó tükrében. Kertész Imre Táborok maradandósága című írása a Holmiban. A náci és a bolsevik koncentrációs táborok analógiája. Litván György: Kollektív elfojtás – totális rendszerek című írása a Thalassában. Gyertyán Ervin: Az én bűnös nemzedékem című írása a Valóságban. Eörsi Kritikában megjelent interjújából idéz:

    „Olyan korban élünk, hogy magam is rámosolyogtam a kultúratámogató verőlegényekre, miközben tudtam, hogy barátom, Angyal István inkább meghalt, csakhogy ezt ne kelljen csinálnia. Ezért mondtam a beszélgetés elején, hogy többfajta morális magatartás lehetséges, tőlem ez telt.”

    Előzmény:

    • Kritika, 1990.05.szám Mihancsik Zsófia – Szénási Sándor: Baloldalról baloldalra

    Kapcsolódó cikkek:

    • Csillag, 1952.03.szám E. I.: A szabadító
    • Új Hang, 1952.11.szám (december) Pándi Pál: Új termés
    • Irodalmi Újság, 1953.01.15. (2.szám) Földes Anna: Irodalmunk jövője
    • Szabad Ifjúság, 1953.02.01. Megkezdődött a fiatal írók második konferenciája
    • Irodalmi Újság, 1953.02.12. (4.szám) Irodalmi Újság, A fiatal írók II. konferenciája után
    • Magyar Napló 1990.08.16. (33.szám) Domokos Mátyás: A megalkuvásról
    • Magyar Napló, 1990.09.20. (38.szám) E.I.: Én is mondom a magamét
    • Kapu, 1991.08.szám (augusztus) Reményi Gyenes István: Érdekességek zsidószármazású nevezetes magyarokról
    • Népszabadság, 1991.11.27. E.I.: Még egyszer az ultizásról
    • Fejér Megyei Hírlap, 1992.06.23. gábor: Foci helyett „meccs”
    • Pesti Hírlap, 1994.03.02. Bokor Imre: Rákosi Mátyás fia és unokája
    • 168 óra, 1994.06.14. (23.szám) Farkas Zoltán: Fej és írás. Könyvhét, Vörösmarty tér
    • Fejér Megyei Hírlap, 1997.05.02. Gömöry Albert: Változatok hűségre
    • Fejér Megyei Hírlap, 1997.05.14. Hell István: Udvariasan, szélsőségek nélkül
    • Fejér Megyei Hírlap, 1997.05.28. Gömöry Albert: Változatok elhatárolódásra
    • Fejér Megyei Hírlap, 1997.07.02 Hell István: Csak a száját figyeljék…

  • 1990.07.02. Népszava, Gantner Ilona: A társadalmi igazságosság alapja

    A halálbüntetés lehetőségéről. Kiket ültetne a vádlottak padjára a világtörténelem szereplői közül? Eörsi gondolatainak idézése. Calderon de la Barca: Az élet álom című darabjáról.

    „Eörsi István szerint lehet olyan mély és erős érzés, »mint a nemi ösztön, vagy a halálfélelem« (lásd: Politika, művészet, önértékelés című cikkét az ÉS-ben) —, akkor csakis az a büntetőeljárás lehet legitim, amely felderíti a körülmények, kikerülhetetlen kényszerét is.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1990.06.22. (25.szám) E.I.: Politika, művészet, önértékelés

    Kapcsolódó cikkek:

    • 2000, 1990.05.szám E.I.: Kérdések. Öv alatt
    • 2000, 1990.06.szám Tábor Ádám: Válasz Eörsi István kérdéseire
    • Élet és Irodalom, 1990.06.29. (26.szám) Tábor Ádám.: Újabb válasz Eörsi István írónak
    • Élet és Irodalom, 1990.08.03. (31.szám) Budai Katalin: Csíkos csík

  • 1990.07.04. (27.szám) Ring, Seres Péter: „Ma kormánypárti pozíciókból keményebb dolgok hangzanak el, mint amiért minket akasztófára ítéltek”

    Beszélgetés Obersovszky Gyulával, az újra induló Igazság című lap főszerkesztőjével. A forradalomban betöltött szerepéről, az Igazság létrehozásáról, amely 1956. október 24-én jelent meg először, és november 7-én jelent meg utoljára. A lapnak dolgozott többek közt Eörsi István. Később az Életünk című lapot jelentették meg illegálisan. 1956 decemberében tartóztatták le. Először három évre, majd halálra ítélték, módosították a minősítést izgatásról a szocialista rend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésére. Halálos ítéletét életfogytiglanra változtatták, de a nemzetközi tiltakozás hatására 1963-ban szabadult. Utána a Sportfogadás című lapnál dolgozott. Kádár Jánosról és Marosán Györgyről. Fotó

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.