EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1990.07.28. Petőfi Népe, Horpácsi Sándor: Leveleskönyv 1956 — 88

    Könyvkritika Horgas Béla és Levendel Júlia könyvéről.

    „Ma többtucatnyi (új) folyóirat és könyvkiadó kapva kapna az eldugott opuszok után. Nincsenek? S ha nincsenek, az se csoda. A válasz éppen ez a könyv, ez a levélválogatás. Arra például, hogyan alakult ki az a »belső cenzúra«, amely még embrió, nascens állapotában elnyomja, kiheréli a lázadó gondolatot. Eörsi István levelezésére utalok itt Kardos Györggyel, a nagyhatalmi könyvkiadóval, Csoóri Sándor, Horgas Béla—Levendel Júlia—Levendel László küzdelmére a lapalapításért.”

    • Horgas Béla – Levendel Júlia Leveleskönyv című kötet adatait, illetve az Eörsi Istvánról szóló részleteket megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: LEVELESKÖNYV.

  • 1990.07.30. Népszabadság, E.I.: A sajtó kriminalizálása

    Konrád György sajtószabadságról szóló cikkével száll vitába Eörsi (Népszabadság, 1990. július 26.). Antall József szerint, „Aki a bizalmat rontja, az kártevő […] nem a kritikát kifogásolja, hanem a hitelrontást, mert az a külföldi beruházásokat, támogatást aknázza alá.”

    Jeszenszky Géza szerint „a sajtó nemcsak a kormány iránt érzett bizalmat ássa alá, hanem »a nemzet szükséges önbizalmát« is.”

    A Pallas és a Hírlapkiadó Vállalat összevonása.

    Csurka István „feláll a parlamentben, és belső remegését nehezen palástolva elmeséli, micsoda iszonyatot kellett elszenvednie a reggeli csúcsidőben hazánk rádióhallgató népének. A koronás címer elfogadása után — mint tudjuk — a képviselők elénekelték a Himnuszt, és erről egy tudósító — horribile dictu! — úgy számolt be, hogy »a parlament dalra fakadt«. […] Amikor Csurka István a parlament és az ország nyilvánossága előtt nemzetellenes kártevőnek állította be ironikus kollégánkat, valójában az egész újságíró-társadalom megfélemlítésén buzgólkodott.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1990.07.26. Gál Zsuzsa: A sajtót annyira lehet fegyelmezni, amennyire az újságírók eltűrik – Nincs a rendszerünkben.

  • 1990.07.30. Petőfi Népe, Heltai Nándor: A Himnusz volt a legnagyobb élmény
    MIT LÁTTUNK? — MIT VÁRHATUNK?
    Jön Gábor Miklós, Törőcsik Mari és Koncz Gábor

    Az Erdei Ferenc Művelődési Központ rendezvényeiről, előadásairól. A kecskeméti színház művészeinek közreműködésével gyermekműsort szerveztek. Száraz György Furfangos Péterével sok helyen tájoltak, és újabb meghívásokat kaptak. A többi előadásaikról. Tájékoztatás a művelődési központ 1990/91-es évadának terveiről. A műsorban szereplő művek szerzőinek névsorában találjuk Eörsi Istvánt is. 

  • 1990.07.Constructiv, István Eörsi: Erinnerung an die schönen alten Zeiten 1

  • 1990.07.Constructiv, István Eörsi: Erinnerung an die schönen alten Zeiten 2

  • 1990.07.Constructiv, István Eörsi: Erinnerung an die schönen alten Zeiten 3

  • 1990.07.Constructiv, István Eörsi: Erinnerung an die schönen alten Zeiten 4

  • 1990.07.Constructiv, István Eörsi: Erinnerung an die schönen alten Zeiten 5

  • 1990.07.Constructiv, István Eörsi: Erinnerung an die schönen alten Zeiten 6

  • 1990.07.Constructiv, István Eörsi: Erinnerung an die schönen alten Zeiten 7

  • 1990.07.szám Alföld, Juhász Béla: Jegyzetek az Alföld történetéhez

    Számvetés a 40 éves (1950–1954-ig Építünk) Alföldről, a lap történetének szakaszairól. A szerzőgárdában megtaláljuk Eörsi Istvánt is.

  • 1990.07.szám Könyvvilág, Major Ottó: Ez is Amerika!

    Könyvkritika E. L. Doctorow: Daniel könyve című kötetről. Eörsi István említése.

  • 1990.07.szám Színház, E.I.: Shakespeare, a megoldhatatlan

    Előszó Eörsi Shakespeare-drámafordításaihoz. Mi teszi szükségessé az új fordításokat? Fotó: jelenetek a Shakespeare-darabokból

    „A száz-kétszáz éves szövegek a maguk korának kultúráját és erkölcsét idézik fel. […] Úgy vélem, a színésznek és a nézőnek egyaránt esélyt kell adni arra, hogy — ha már Shakespeare kora a maga eredendő közvetlenségében nem támasztható fel — a darab őseredeti modernségét élvezhessék. […] Akármilyen modern költő Shakespeare, metaforái saját országának és korának képeit és fogalmait hordozzák.”

    Eörsi Shakespeare-fordítása köteteinek adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.

    Előzmény:

    • Napjaink, 1989.04.szám Tarján Tamás: Változatok Shakespeare-re

    Reagálás:

    • Criticai Lapok, 2005.11.szám Oroszlán Anikó: Új fordítások és aktualizálás
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja SHAKESPEARE nevét.

  • 1990.07.szám Színház, Horváth András: Kizökkent a szöveg...
    BÁJOS TÜNDÉRIDILL
    AVAGY MIÉRT FORDÍTOTTA LE ARANY JÁNOS A SZENTIVÁNÉJI ÁLMOT?

    A Shakespeare-fordítások nehézségeiről, problémáiról. Fotó: jelenetek a Shakespeare-darabokból

    „Az elmúlt években számos újrafordítás született, a Magyar Shakespeare-Társaság különös gonddal foglalkozik Shakespeare fordításának általános elvi és gyakorlati problémáival; a közeljövőben jelenik meg Eörsi István legtöbb vihart kavart új fordításait tartalmazó kötete,”

    • Eörsi Shakespeare-fordítása köteteinek adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja SHAKESPEARE nevét.

  • 1990.08.03. (31.szám) Élet és Irodalom, Budai Katalin: Csíkos csík

    Könyvkritika Eörsi István: Nem vagyok kikerics című kötetéről.

    A kritika előtt a szerző felidézi Eörsi vitáját Tábor Ádámmal az underground irodalomról.

    „Tábor a politikai bátorságot inkább a szociológiai, politológiai munkákban látja, míg Eörsi a tiltott szépirodalomban is értékképzőnek véli. Tábor a földalatti irodalom avantgard darabjait a politizálásnál örökbecsűbb ügyekben való elmélyedésben dicséri, Eörsi pedig – egész munkásságával érvelve – esztétikum és politikum egymás ellen való kijátszásától óv.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Előzmény:

    • 2000, 1990.05.szám E.I.: Kérdések. Öv alatt
    • 2000, 1990.06.szám Tábor Ádám: Válasz Eörsi István kérdéseire
    • 1990.06.22. (25.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Politika, művészet, önértékelés
    • 1990.06.29. (26.szám) Élet és Irodalom, Tábor Ádám: Újabb válasz Eörsi István írónak

    Kapcsolódó cikkek:

    • Könyvvilág, 1990.05.szám Tarján Tamás: Mennyi sírfelirat!
    • Népszava, 1990.07.02. Gantner Ilona: A társadalmi igazságosság alapja
    • Somogyi Hírlap, 1993.01.30. (25.szám) Emlékezés a régi szép időkre



  • 1990.08.04. Népszabadság, E.I.: Az elhatárolódás határa

    Kéri Kálmán kijelentésének bírálata. Kónya mentegeti Kérit.

    „Kéri képviselő szerint Magyarország igazságos háborút folytatott Hitler szövetségeseként.” Mit mond erről Kónya képviselő? „Hol az a pont, ahol egy pártnak már el kell határolnia magát képviselőinek megnyilatkozásaitól?”

    „Egy valóban demokratikus párt nem tűrheti el, hogy sorain belül Hitler szövetségeseinek javára újraértékeljék a második világháborút. […] Mindazonáltal honatyái vastapssal jutalmazzák Kónya képviselőt, aki nem hajlandó elmarasztalni Kéri képviselő militánsan horthysta megnyilatkozását.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Hungarian Monitoring, 1990.08.12. Vasárnapi Újság
    • Népszabadság, 1990.08.27. Végh Antal: Nehéz kő
    • Népszabadság, 1993.09.03. E.I.: Egy szatíra kudarca (és az itt felsoroltak)

  • 1990.08.08. Kurír (reggeli kiadás), Bayer Zsolt: „Hitler létrejöttében nem csak Hitler a bűnös”
    INTERJÚ CSURKA ISTVÁNNAL

    Az MDF–SZDSZ szembenállásáról, Kéri Kálmánról, az SZDSZ keresztény kurzussal való fenyegetőzéséről. „Miben különbözik ez a kommunisták demagógiájától? Lukács György nem volt marxista? Dehogynem... S Lukács György legjobb magyar tanítványa Eörsi István, az SZDSZ egyik szellemi vezére.” Az SZDSZ liberalizmusáról, Bors Jenőről, a nemzeti kérdésről, Raffay Ernő nyilatkozatáról. „Legfontosabb célunk jelenleg, hogy jogokat szerezzünk a határokon túl élő magyarságnak. Tiszteletben kell tartam a jelenlegi európai helyzetet. De tudnunk kell, hogy ez nem örök.”

    Reagálás:

    • Mai Nap, 1990.08.09. (185.szám) Andrassew Iván: BUGRÁLKODÁS
    • Kurír (reggeli kiadás), 1990.08.11. Komornik Vera: Csurka úr és a valóság

  • 1990.08.08. Népszabadság, E.I.: Ballada

    Vers. Horthy Miklósról (Tengerész Muki).

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Nógrád, 1991.05.18. (115.szám) Bódi Tóth Elemér: „Lehetetlen, hogy ne fogjon el bennünket az aggodalom…”. Eörsi István irodalomról és politikáról
    • Népszabadság, 1993.09.03. E.I.: Egy szatíra kudarca (és az itt felsorolt cikkek)
    • Életünk, 2006.07–08.szám Alexa Károly: Könyvről könyvre – Zsidó könyvszemle
    • Újnépszabadság, 2019.11.18. Rab László: Illiberál lóvé sztori

  • 1990.08.09. (185.szám) Mai Nap, Andrassew Iván: BUGRÁLKODÁS

    Csurka István Kurírban megjelent interjújára reagál a szerző. Csurka védelmébe vette Kéri tábornok parlamentben elmondott beszédét, és még rá is dobott egy lapáttal. Csurka lapjáról.

    „A magyar haderők akkor viseltek volna igazságos háborút a második világháborúban, ha megvédik azt a hatszázezer zsidót, ki tudja mennyi cigányt, és ki tudja mennyi gondolkodó embert, papot, és még ki tudja miféle elhurcoltakat, akiket nem védett meg. […] Az interjúból megtudtuk, hogy Eörsi István az egyik legveszedelmesebb bolsevik.”

    Előzmény:

    • Kurír (reggeli kiadás), 1990.08.08. Bayer Zsolt: „Hitler létrejöttében nem csak Hitler a bűnös”

    Kapcsolódó cikk:

    • Kurír (reggeli kiadás), 1990.08.11. Komornik Vera: Csurka úr és a valóság

  • 1990.08.11. Kurír (reggeli kiadás), Komornik Vera: Csurka úr és a valóság

    Beszélgetés Pető Ivánnal. A Kurír augusztus 8-i számában megjelent Csurka-interjúra reagál, melyben többek között azt mondta, hogy „Nyers vádaskodás volt az SZDSZ részéről a keresztény kurzussal való fenyegetőzés. Miben különbözik ez a kommunisták demagógiájától? Lukács György nem volt marxista? Dehogynem... S Lukács György legjobb magyar tanítványa Eörsi István, az SZDSZ egyik szellemi vezére. Kérem szépen, ezek tények...”

    Pető: „Hogy Eörsi Istvánt mint az SZDSZ vezető személyiségét említi, az még hagyján. De ha valaki nem tudja, hogy Lukács György és az elmúlt negyven év rendszere között milyen különbség van, az magáról állít ki szegénységi bizonyítványt. De hogy az az Eörsi István, aki ennek a rendszernek igazán az üldözöttje volt, aki ’56 miatt ült börtönben, akinek sokkal több művét tiltottak be, mint Csurka Istvánnak, azt az Eörsit ültetni a vádlottak padjára komikus és egyszerűen abszurd.”

    Előzmény:

    • Kurír (reggeli kiadás), 1990.08.08. Bayer Zsolt: „Hitler létrejöttében nem csak Hitler a bűnös”

    Kapcsolódó cikk:

    • Mai Nap, 1990.08.09. (185.szám) Andrassew Iván: BUGRÁLKODÁS

  • 1990.08.11. Népszabadság, Almási Miklós: Csomó a törülközőn
    Eörsi István polit-groteszkjei

    Allen Ginsberg: Május királya című kötete – fordította: Eörsi István. A kötethez írt Eörsi-utószóról. Eörsi személyiségének, írói stílusának jellemzése. Iróniájáról, könyörtelen szókimondásáról több kötete példáján keresztül bemutatva. Fotó: Ginsberg és Eörsi a Május királya borítólapján.

    „Ma ő az egyetlen, aki mindenről, mindenkivel szemben, mindent kimond, mindent úgy ír meg, ahogy megtörtént, és ahogy a történtekről az írás pillanatában vélekedik. Itt nincs lacafaca, Eörsi nincs tekintettel ilyenolyan érzékenységekre, egykori vagy jelenbéli barátok sértődékenységére (gondoljunk csak Tamás Gáspár Miklós baloldaltól búcsúzkodó írása után megeresztett politikai esszéjére […] Még kevésbé érdeklik a tabuk vagy pártérdekek.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő (Szamizdat – 1985/3.) 1985.15.szám E.I.: Halottak napján
    • Beszélő (Szamizdat – 1986/1.), 1986.16.szám E.I.: Búcsú egy naiv embertől
    • Beszélő (Szamizdat – 1989/1.), 1989.26.szám Tamás Gáspár Miklós: Búcsú a baloldaltól
    • 2000, 1989.04.szám E.I.: Egy hazugságszakértő tapasztalataiból
    • Népszabadság, 1989.10.21. E.I.: Elvesztettem egy fogadást
    • Kritika, 1989.12.szám Tamás Gáspár Miklós: Búcsú a baloldaltól – Nincs a rendszerünkben
    • Kritika, 1990.02.szám E.I.: Búcsú Gazsitól
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét. 

  • 1990.08.13. (15.szám) Magyar Sajtó, Udvarhelyi András: „Ide riszálom, oda lefekszem?!”
    A médiák nem szólnak bele mindenbe

    Beszélgetés Fekete Gyulával a sajtó helyzetéről, a sajtószabadságról, Aczél Györgyről.

    „Az a galeri, amelyik most a sajtószabadságot védi olyan nagy hangon, azokat Aczél György válogatta ki személy szerint épp a sajtószabadság meggyalázására s természetesen e hatalom hű szolgálatára. Ugyanazok uralják a tömegkommunikáció vezető posztjait ma, mint öt évvel ezelőtt. […] A hatalomnak a manipuláció a legfőbb támasza: a sajtóra, a mindennapos agymosásokra kell támaszkodjék. […] Ide riszálják magukat, oda lefekszenek. […] Persze Aczél György legkedvesebb emberei most hivatkozhatnak arra, milyen ellenzéki mozdulatokat tettek erre meg arra, csak azt nem teszik hozzá, hogy azt engedéllyel tették.”

    Reagálás:

    • Népszabadság, 1990.08.22. E.I.: A ma született bárány
    • Népszabadság, 1990.08.29. Hernádi Gyula: Egy cascós ellenzéki + E.I. válasza
    • Népszabadság, 1990.08.30. Solt Ottilia: Gyanusítgatás, becsületsértés
    • Magyar Hírlap, 1990.09.01. Fekete Gyula: Válaszféle
    • Népszabadság, 1990.09.03. Fekete Gyula: Válasz Eörsi Istvánnak
    • Kurír (reggeli és esti kiadás), 1990.09.07. Kardos G. György: Hangtalan amnesztiát
    • Heves Megyei Hírlap, 1990.09.19. (143.szám) sárhegyi: Ki is evett Aczél György tortájából?
    • Magyar Sajtó, 1990.09.24. (17–18.szám) Vajda Gábor: FeketeGyula indulatai – Nincs a rendszerünkben
    • Beszélő (Hetilap – 43.szám), 1991.10.26. Gerenda a te szemedben
    • Kritika, 1997.06.szám Radnóti Sándor: Aczél György – közelről 

    Kapcsolódó cikk:

    • Reform, 1989.11.10. (44.szám) Kardos Györgyné: Hej, más ez a szerelem, Eörsi pajtás

  • 1990.08.15. (15.szám) Napló – Szabadelvű hetilap, Allen Ginsberg: Parlamenti nóta
    (részletek)

    Vers. Fordító: Eörsi István.

  • 1990.08.16. (33.szám) Magyar Napló, Domokos Mátyás: A megalkuvásról

    Válasz Eörsinek a Kritika 1990. májusában megjelent Mihancsik Zsófia – Szénási Sándor: Baloldalról a baloldalra című interjújára: „A politikai-közéleti megalkuvás kényszeréről van szó, amely a kéretlen, de buzgó erkölcsbírák szerint »a valósággal kötött nem túl hősies béke« hallgatólagos törvénybe iktatására szokta ösztönözni a szellem embereit Hunniában. Még a magyar költészet legnagyobb géniuszait is, így például Arany Jánost vagy Babits Mihályt – ahogyan a Kritika májusi számában olvasom egy igazán kitűnő publicista lírikus interjújában, akinek a nevét csak azért nem említem, mert a névnél minden bizonnyal fontosabb maga a jelenség.”

    Előzmény:

    • 1990.05.szám Kritika, Mihancsik Zsófia – Szénási Sándor: Baloldalról baloldalra

    Reagálás:

    • Magyar Napló, 1990.09.20. (38.szám) E.I.: Én is mondom a magamét

    Kapcsolódó cikkek:

    • Csillag, 1952.03.szám Eörsi István: A szabadító
    • Új Hang, 1952.11.szám (december) Pándi Pál: Új termés
    • Irodalmi Újság, 1953.01.15. (2.szám) Földes Anna: Irodalmunk jövője
    • Szabad Ifjúság, 1953.02.01. Megkezdődött a fiatal írók második konferenciája
    • Irodalmi Újság, 1953.02.12. (4.szám) Irodalmi Újság, A fiatal írók II. konferenciája után
    • Magyar Nemzet, 1990.07.02. Murányi Gábor: „...és Fasizmus jegyesek”? Lapolvasó. Holmi, Thalassa, Valóság, Kritika.
    • Kapu, 1991.08.szám (augusztus) Reményi Gyenes István: Érdekességek zsidószármazású nevezetes magyarokról
    • Népszabadság, 1991.11.27. E.I.: Még egyszer az ultizásról
    • Fejér Megyei Hírlap, 1992.06.23. gábor: Foci helyett „meccs”
    • Pesti Hírlap, 1994.03.02. Bokor Imre: Rákosi Mátyás fia és unokája
    • 168 óra, 1994.06.14. (23.szám) Farkas Zoltán: Fej és írás. Könyvhét, Vörösmarty tér
    • Fejér Megyei Hírlap, 1997.05.02. Gömöry Albert: Változatok hűségre
    • Fejér Megyei Hírlap, 1997.05.14. Hell István: Udvariasan, szélsőségek nélkül
    • Fejér Megyei Hírlap, 1997.05.28. Gömöry Albert: Változatok elhatárolódásra
    • Fejér Megyei Hírlap, 1997.07.02 Hell István: Csak a száját figyeljék…

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.