EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1990.06.02. (128.szám) Kisalföld, B. L.: Könyvnek olvasót, olvasónak könyvet

    Mosonmagyaróvárott a Huszár Gál könyvtárban az ünnepi könyvhét megyei rendezvénysorozata.

    „A megnyitót követően Eörsi István és Dalos György írók tartottak német és magyar nyelven író-olvasó találkozót, és dedikálták könyveiket. Eörsi Istvánnak a napokban látott napvilágot egy Ginsberg fordítás kötete, s az ünnepi alkalomra jelentette meg a Szépirodalmi Könyvkiadó Nem vagyok kikerics című verseskönyvét, amelyben először jelentek meg a börtönben írt versei, töredékei.”

  • 1990.06.02. (22.szám) Magyar Fórum, Ágh István: Írók, színészek, börtönök
    Bertha Bulcsú könyve

    Bertha Bulcsu kötetéről.

    • A kötet adatait és az Eörsiről szóló részleteket (Anyám félt, hogy szétroncsol a gyűlölet – Másfél évig magánzárkán. Lakatos István – A komondorokat nem tudtam gyűlölni. Tóth Bálint) megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.

  • 1990.06.05. Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, Eörsi Makón, Moldova Szegeden
    Ünnepi könyvhét

    „Eörsi István író ma, kedden délelőtt fél 10 órától, Szegeden, a Széchenyi gimnáziumban tart rendhagyó órát, délután 6 órától pedig a makói könyvtárban találkozik olvasóival.”

  • 1990.06.05. Népszabadság, MTI: A Színházi Találkozó díjai

    A IX. Országos Színházi Találkozó díjai. A legjobb férfi főszereplő díját Gábor Miklós kapta Eörsi István Interjú című darabjában nyújtott teljesítményéért.

    • Eörsi István Interjú című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A dráma megjelent Eörsi István: A szerző szeretné, ha a pofa feje és a csomó emlékeztetne egymásra című kötetében is. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház (Drámamelléklet), 1989.01.szám E.I.: Az interjú
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.06.06. Hajdú-Bihari Napló, Boda István: Képernyő
    1. Egy szombat viszontagságai

    Tévékritika három műsorról: a szépségkirálynő-választásról, a Vers mindenkinek és a Napzárta címűekről.

    „…egy televíziós következetesség, amely minden ilyen műsort — előtte való nap Eörsi István tévéfilmjét: Jolán és a férfiak — úgy tesz margóra, hogy az »rétegprodukció«, nem érdekli az embereket.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja: JOLÁN ÉS A FÉRFIAK.

  • 1990.06.06. Tolnai Népújság, Csányi László: Jolán és a férfiak

    Tévékritika Eörsi István Jolán és a férfiak című művéről.

    „Ami erénye lehetne, az a gyöngéje. Emberi sorsok, szenvedélyek, történelmi pillanatok mozaikképe, de a szavak, esetenként obszcén szavak nem állnak egybe, hőseivel nem tudunk, időnként nem is vagyunk hajlandók azonosulni.”

    • Eörsi István Történetek egy hideg faházban című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja: JOLÁN ÉS A FÉRFIAK / és Eörsi kötetének (TÖRTÉNETEK EGY HIDEG FAHÁZBAN) címét.

  • 1990.06.07. Hajdú-Bihari Napló, n. t.: Aki őszintén hazudott

    A debreceni ünnepi könyvhét író-olvasó találkozójának egyik meghívott vendége Eörsi István volt. Eörsi többek közt sztálinista múltjára utaló kérdésre – hogyan lehet versben hazudni – is válaszolt.  

    „A vendég nyílt szívvel és kedves humorral válaszolt, elmondta, hogy negyven évvel ezelőtt az irodalom ifjú művelői közül sokan — köztük ő is — hittek a felszabadulásban, az igazabb életben, és keserves volt a csalódás, mikor rájöttek: a valóság nem hajlandó vágyaikhoz igazodni.”

  • 1990.06.08. (38.szám) Somogyi Hírlap, A színházban forgat az MTV

    A kaposvári Csiky Gergely Színházban forgatják többek közt Eörsi István Kihallgatás című drámáját, ami a veszprémi televíziós játékfilmszemlén is szerepelni fog.

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1990.06.08. (45.szám) Nap, Gyurovszky S. László: A sérelmektől a rendszerváltásig

    Beszélgetés a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága két tagjával – Tóth Károllyal és Öllős Lászlóval – a bizottság múltjáról, munkájáról, ellenzéki hátteréről. Kapcsolatuk a magyarországi demokratikus ellenzékkel és a lengyelországi Szolidaritás mozgalommal.

    „Rendkívül sokat köszönhetünk például Törzsök Erikának, Benda Gyulának, Magyar Bálintnak vagy Eörsi Istvánnak.”

  • 1990.06.08. Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, Török Erzsébet: Szabadság a Maradjhűutcában
    Eörsi és a cenzúra

    Beszélgetés Eörsi Istvánnal a Maradjhűutcában című kötete apropóján. A cenzúráról: „Meg kellett tanulnom, miképpen lehet a cenzor háta mögött összekacsintani az olvasókkal.” A többi kötetének árulkodó címeiről (Ürügyeim, A derűlátás esélyei, Bedobom a törülközőt). „A 70-es években, amikor megindult Magyarországon a szamizdatkiadás, átéltem, milyen nagyszerű érzés, hogy írás közben nem kell magam elé képzelnem Aczél György és Tóth Dezső arcát. Csakhogy a szabadsággal rengeteg szenny is napvilágra kerül. A sztálinista, neosztalinista évtizedek csak a baloldali gondolkodásnak ártottak. A szélsőséges, jobboldali, rasszista nézetek intaktak maradtak, és most előtörnek megint.” A Búcsú Gazsitól című írásáról. Az írók politizálásáról: „A politizálás az író számára, úgy gondolom, etikai elkötelezettséget jelent a szociális igazság iránt.” Azokról az írókról, akik utálják: „Sokan ezek közül a »kocsmai mélymagyarok« közül azt hiszik, hogy Ady Endrévé válnak, mihelyt berúgnak. Nos, nem egészen így van ...”

    A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Előzmény:

    • Kritika, 1990.02.szám E.I.: Búcsú Gazsitól

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő (Szamizdat – 1989/1.), 1989.26.szám Tamás Gáspár Miklós: Búcsú a baloldaltól
    • Kritika, 1989.12.szám Tamás Gáspár Miklós: Búcsú a baloldaltól
    • Népszabadság, 1990.03.12. D. Gy.: Búcsú az igenektől és a nemektől
    • Népszava, 1990.03.12. Gantner Ilona: Hol komádnak a régi komák?
    • Kritika, 1990.04.szám Litván György: Kitől búcsúzzunk?
    • Kritika, 1991.05.szám Mátyás Győző: Pátosz és csodavárás nélkül
    • 168 óra, 1994.07.12. (27.szám) Köves Viktória: A lázadó elit
    • Mozgó Világ, 1994.09.szám Sükösd Mihály: TGM és a világállapot
    • Magyar Hírlap, 1994.10.31. Lengyel László: LuciFeri
    • Társadalmi Szemle, 1995.07.szám Csáki György: A Nemzetközi Valutaalap — ötven év után, korszakváltás előtt?
    • klubradio.hu, 2023.02.16. Kardos András: Búcsú az ellenzéktől
    • Újnépszabadság, 2023.02.27. Kardos András: Búcsú az ellenzéktől 

    Lásd még:

    Lengyel László: Korunkba zárva. Bp. 2000. Pénzügykutató Rt. 244 p. – a honlapon az Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 1990.06.09. (23.szám) Film Színház Muzsika, Sas György: Nézetem szerint
    DOBOZOLÓ

    Eörsi István Jolán és a férfiak című tévéjátéka. A darabot a Gyulai Várszínházban és a Játékszínben már játszották.

    „Bizony isten, nem kedvelem az agyonmagyarázó föl- vagy levezetéseket, a még legillatosabb lábjegyzeteket sem, egy-egy nehezebb mű bemutatása előtt vagy után. Amiben van azért részünk. Most mégis kellett volna valami. Talán, hogy a tévéjáték előtt föltűnjék a képernyőn egy kéz, amelyik odavezeti a már fáradtabb avagy e munkára már kevésbé fogékony néző értelmi és érzelmi ceruzáját a játék térképre. Hogy beleírjon előre egy-két eligazító betűt. Netán válthatott volna néhány szót egymással elöljáróban az író és a rendező?

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja: JOLÁN ÉS A FÉRFIAK.

  • 1990.06.09. Magyar Hírlap, Pomogáts Béla: A politikától a mítoszig
    Költői áttekintés könyvhét után

    Az elmúlt 40 évben költészetünk politikai szerepet töltött be, de maga a politikai költészet meg se szólalhatott. Most megjelenhettek a börtönversek és a Gáli Józsefet sirató versek is.

    „A CENZÚRÁNAK IMMÁR vége van, s a korábban tiltott politikai versek napvilágra kerülnek. Ezt igazolja Eörsi István Nem vagyok kikerics című új verseskönyve is. […] Eörsi István versei és nemcsak börtönversei egy mindig merészen gondolkodó költőt mutatnak, a szellemes költői-nyelvi ötletek mellett azonban szerepet adnak az érzelmeknek is.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikk:

    • artpool.hu, 1983.02. E.I.: Az új Hegel

  • 1990.06.11. Népszava, Kovács Ildikó: Beszélgetni jó

    Eszéki Erzsébet Kibeszéljük magunkat című interjúkötetéről, melyben íróportrékat gyűjtött össze. A beszélgetőpartnerek között van Eörsi István.

    „»Azzal a céllal kerestem fel magyar írókat, hogy portrét rajzoljak róluk. Hátha kiderül, ki hogyan gondolkodik a nyolcvanas évek második felében az irodalomról és a politikáról, a kortársakról és önmagáról« — írja Eszéki Erzsébet,”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1989.05.05. Eszéki Erzsébet: Nagy szellemek a lichthófban

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1989.05.27. Déry Tibor: „Bizonyára akkor is szocialista lettem volna”
    • Élet és Irodalom, 1989.07.14. (28.szám) Bajor Gábor; E.I.: Provinciális nosztalgia
    • Népszabadság, 1990.07.24. Iszlai Zoltán: Íróink világában

  • 1990.06.13. (24.szám) Pesti Műsor, GEORGE ORWELL–PETER HALL: Állatfarm

    A kaposvári Csiky Gergely Színház vendégjátéka a Vígszínházban. A musical címlapja. A rendező: Ascher Tamás, a dalszövegek fordítója: Eörsi István.

    • További kapcsolódó tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.06.15. Népszabadság, E.I.: A pártfétis szívóssága

    Az SZDSZ vereségének okai nem stilárisak, hanem tartalmi jellegűek: pökhendiség, lekezelő gesztusok, arisztokratikus gőg, ideológiai puhaság, defenzív viselkedés a vallási kérdésekben. Talpra magyar! vezényszó a parlamentben.

    „…gondolkodásmódunkat, erkölcsi beidegzettségeinket, reflexeinket is másképpen kell működtetnünk, ha nem érjük be azzal, hogy valamiféle épp-hogy-elviselhető társadalomba tornásszuk fel magunkat. […] (MDF) a választási hadjárat utolsó szakaszában képtelennek bizonyultak arra, hogy elhatárolják magukat a saját soraikból áradó becsületsértő uszítástól és antiszemita hőbörgéstől. […] Egy demokratikus mozgalom csak a pártfétis szellemében becézheti a soraiban jelentkező faji uszítást írói tevékenységnek. Az SZDSZ-ben is tapasztalhatók — bár nem közveszélyes, hanem önveszélyes formában — a pártfétis megnyilatkozásai. […] (Pető Iván) kijelentette, hogy a szabaddemokraták eddigi politikai alapállása folytatható, sőt folytatandó, csak stiláris módosításra van szükség.”

    Reagálás:

    • Népszabadság, 1990.07.09. Dr. Sebestyén Béla: Európa igen, kereszténység nem?
    • Újnépszabadság, 2019.06.06. Hacsa (Arcanum.blog): Trianoni béka

  • 1990.06.16. (24.szám) Magyar Fórum, Szalay Károly: Rádiónapló
    A Magyar Rádió Karinthy Színpada

    Rádiókritika. Eörsi István említése.

  • 1990.06.16. Magyar Hírlap, Baránszky László: Kitörni a rezervátumból

    Nemzetközi csereforgalom az irodalomban.

    „A Comittee of International Poetry meghívásában olvasott fel Tolnay Ottó, Eörsi István, Orbán Ottó, Szőcs Géza, Kemenczky Judit, Tóth Erzsébet, ugyancsak nagy visszhanggal.”

  • 1990.06.16. Magyar Nemzet, Murányi Gábor: Zarándokút

    Gondolatok az ötvenhatos eseményekről a szerző tavalyi, a párizsi Pere Lachaise temetőben felállított jelképes síremléknél tett látogatás kapcsán. Ez a cikk, több szerkesztőséget megjárva, egy évet várt megjelenésre.

    „És például Eörsi István nevét először egy Lenin-díjas veterántól hallottam — akkortájt mindhárman egy házban laktunk, a Szemere utcában —, s e veterán azzal traktált, hogy az író az ellenforradalom napjaiban géppisztollyal grasszált a házban, és kinyírással fenyegette a lakókat. A rémmese idején — 1964-ben — tízéves kiskölyök voltam, és riadtan köszöntem csókolomot a nemrég szabadult »ellenforradalmár bácsinak«. Sok-sok éven át elkísért ez a »Lenin-díjas információ«, mígnem mára Eörsit meghatározó szellemnek tekintem.”

  • 1990.06.16. Népszava, Sz. Z. L.: Klasszikusok és kortársak
    Veszprémi Tévétalálkozó

    Sajtótájékoztató a június 25—30. között megrendezendő veszprémi tévétalálkozóról. A zsűri elnöke Görgey Gábor lesz. A versenyprogramban tizenhét alkotást láthatnak a nézők. A kortárs magyar szerzők írásait dolgozták fel a rendezők, köztük Eörsi Istvánét is.

  • 1990.06.18. (11.szám) Magyar Sajtó, Zele Ferenc: Alapító főszerkesztő: Obersovszky Gyula
    Június 16-án (újra) az IGAZSÁG

    Az 1956-os lap, az Igazság hosszú szünet után a 2. évfolyamára készül. A lap alapító főszerkesztője, Obersovszky Gyula pályafutása. Obersovszky beszámol az Igazság újraindulásának körülményeiről, megjelenésének gyakoriságáról, témáiról, munkatársairól. Eörsi István az Emlékezés a régi szép időkre című könyvében írt róla.

    • A kötetek (1. szamizdat kiadás – Katalizátor Iroda, 2. kiadás – Napra-fortó Kft, 3. javított kiadás – Noran) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Igazság, 1956.11.07.(12.szám) E.I.: Szomoru biztató
    • Élet és Irodalom, 1957.04.12. (3.szám) Imre Katalin: Ütni az eördögöt (és az itt megjelölt cikkek)
    • Határőr, 1957.05.30. (19.szám) Kovács Jenő: Százezernyi röpcédula...
    • Képes 7, 1989.06.10. (23.szám) Seszták Ágnes: Kötél által halálra
    • Magyar Hírlap, 1989.06.16. E.I.: Szomoru biztató
    • Mai Nap, 1990.01.15. V. S.: Újra lesz igazság
    • Amerikai Magyar Népszava – Szabadság, 1996.04.05. (14.szám) Egri György: Októberiek márciusról
    • Magyar Nemzet, 2007.10.22. Kő András: „Fényképezzen csak, legalább látszik, hogy még létezünk”

  • 1990.06.18. Hajdú-Bihari Napló, Pozderka Judit: Drámák fiókból, drámák fiókba

    Könyvkritika a Rivalda 89/90-es kötetéről. Az antológiába bekerültek a fiókból előkerült darabok is.

    „..a kötet fajsúlyosabb darabjai a politikai hangulatváltással együtt lélegző, részben fiókból előkerült művek (Csurka István: Majális, Eörsi István: A kihallgatás, Gosztonyi János: Andrássy út 60.). Egyfajta elégtételt szolgáltatva ezzel az említett szerzőknek, s jelezve, évtizedekkel ezelőtt írt darabjaik valamelyest túl is élték témáik politikai aktualitását. […] Eörsi ’56 utáni börtönélményeit csúsztatja a Rákosi-korba 1965-ös darabjában, A kihallgatásban. Az idősíkok »összetolása« jelzése is a két politikai éra tudati azonosságának, egyúttal alkalom arra is, hogy a diktatúra természetrajzát általánosabb, intellektuális szinten is áttekintse, s a múlandó kommunista archetípusokat tragikus élményközelből megteremtse.”

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • A Rivalda 89/90 című kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél. 
    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi A kihallgatás című drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.06.19. (141.szám) Mai Nap, ÍRÓK TÜNTETÉSE AZ ASTORIÁNÁL
    Jótékonysági akció az állami könyvterjesztők segedelmére
    Göncz Árpád is könyvet árul?

    Demonstráció lesz a Katalizátor standjánál „…a monopolhelyzetben lévő állami könyvterjesztő vállalatok üzletpolitikája ellen, hogy a modern magyar költészet egyik legnagyobb ígérete, Balaskó Jenő Ilyen éjszakát hagytatok című kötetét árulják. Az ötlet Csaplár Vilmostól származik, a demonstráció szervezője Kőrössi P. József, a Magyar írószövetség titkára.” Beszélgetés Kőrössi P. Józseffel, aki megindokolja, miért folyamodtak egy ilyen lépéshez. Az árusító írók között lesz Eörsi István is.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1990.06.21. vbé: Lengyel árulja, Göncz megveszi
    • Népszabadság, 1990.06.21. Munkatárs: Szépírók az aluljárókban
    • Magyar Napló, 1990.07.05. (27.szám) K. Cs.: Írók az aluljáróban

  • 1990.06.19. (141.szám) Mai Nap, Virág Kiss Ferenc: Bánk bán a Játékszínben
    Mecénás darabok

    Beszélgetés Berényi Gáborral, a Játékszín igazgatójával az elmúlt évadról, a jövő évad terveiről. Jövőre játszák többek közt Eörsi István: Interjú című darabját.

  • 1990.06.19. (25.szám) Rakéta Regényújság, E.I.: Az anya

    Elbeszélés. Jézus, a zsidók királya, a három napkeleti bölcs, Mirjam tanácsa Józsefnek és Heródes csapdája. Hogyan mentette meg Mirjam fiát, Júdáskát a haláltól?

    „Míg eszméletét egészen el nem vesztette a katona alatt, arra gondolt, hogy a faluból csak két kisfiú menekült meg, a Máriáé meg az övé – mindketten isten kiszemeltjei.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Élet és Irodalom, 1977.01.08. (2.szám) E.I.: Az anya

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.