EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1990.06.szám 2000, Tábor Ádám: Válasz Eörsi István kérdéseire
    Öv alatt

    Vita a 70-es évek tiltott underground irodalmáról.

    „Ha E. I. az egész írást elolvasta, akkor evidens kellene legyen a számára, hogy csupán pontatlanul fogalmaztam a kérdéses helyen (ami persze: hiba). Hiszen a tárgyalt írók jó részét személyesen is, kisebb részt műveiket is ismerő E. I. pontosan tudja, hogy többségük politikai okokból is – tiltott volt a »két Té között«, és hogy írásaik 90 %-a nem jelenhetett meg. […] De mindenkinek más a dolga. E. I.-é az volt, hogy hol a tűréshatáron belül, hol azon kívül – hol a legális, hol az illegális sajtóban – leleplezze a rendszert és a valódi kollaborálást; Weöres Sándoré az, hogy – akár hallgatásra kárhoztatják, akár Kossuth-díjjal jutalmazzák – sugallatára hallgatva megírja a verseit.”


    Előzmény:

    • 2000, 1990.05.szám E.I.: Kérdések


    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 1990.06.22. (25.szám) E.I.: Politika, művészet, önértékelés
    • Élet és Irodalom, 1990.06.29. (26.szám) Tábor Ádám.: Újabb válasz Eörsi István írónak
    • Élet és Irodalom, 1990.08.03. (31.szám) Budai Katalin: Csíkos csík


    Kapcsolódó cikk: 

    • Népszava, 1990.07.02. Gantner Ilona: A társadalmi igazságosság alapja


  • 1990.06.szám Dolgozók, Herceg János: Magas szinten
    Sava Babić értékes műfordítói munkásságáról
    Az a bizonyos híd-szerep

    Az újvidéki lap széljegyzete Sava Babićról, a magyar irodalom szerbhorvát nyelű népszerűsítőjéről, most megjelent Preveseji (Fátylak) című kötetéről. A Híd fordítói versenyéről.

    „Közvetítő szerepe külön jelentőséget kapott Lukács György iskolájának ismertetésével, miközben a tanulság antitézisét is levonta egy Eörsi István továbblépését követve a személyes barátságig.”

  • 1990.06.szám Kortárs, Barna Imre: Napló
    Korszakos magánügyek, 1977–1982

    1977 végén Kornis Mihály megnyitotta naplóját a köznek, mely a „második nyilvánosság” kiindulópontja lett. 1982 novemberében került be az utolsó néhány bejegyzés. A Napló írásában Eörsi István is részt vett.

    • A Napló 1977 – 1982 című kötet adatait és a könyvben megjelent Eörsi-írást (Eörsi István: Napló helyett – 1978 – 69. oldal) megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1990.06.szám Kortárs, E.I.: Napló

    Részlet. Eörsi 1978 januárjában írt gondolatai a Naplóban. Hány emberrel tudná elhitetni, hogy Magyarország királyság lesz, és Kádár lesz a király. Elvitte írását az ÉS-be, és bár Jovánovicsnak tetszett a szatírája, visszaadta neki.

    1979. március 6-án piacra járásra buzdítja a magyarokat. Trabantja vásárlásáról.

    • A Napló 1977 – 1982 című kötet adatait és a könyvben megjelent Eörsi-írást (Eörsi István: Napló helyett – 1978 – 69. oldal) megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikk:

    • Újnépszabadság, 2023.10.19. Nyáry Krisztián: Eörsi István csülkös bablevese

  • 1990.06.szám Mozgó Világ, Berkes Erzsébet: Papedli – most!
    Könyvkiadásunk irányairól

    Esszé. A korábbi kultúrpolitika 3T-je utáni helyzet a könyvpiacon. A tabudöntő könyvek gyakran a minőség rovására jelennek meg. A szexirodalomról, a leányregényekről, a detektívregényekről leágazó „merényletdiverzáns-kommandós” regényekről, a lelki életről szóló könyvekről, a könyvborítókról.

    „Tabu témák, szerzők, könyvek kezdtek megjelenni. […] A posztjukat frissen megszerzett vagy régi pozíciójukat megőrizni törekvő szerkesztők világért sem kockáztatták volna, hogy mondjuk Konrád György A cinkosának szerkezetét, nyelvi hanyagságait firtassa egy kritikus (ha egyáltalán akadt volna ilyen); vagy hogy az Eörsi István publicisztika kötetével mégoly nagyon rokonszenvező bíráló is megemlíthesse, hogy talán nem méltányos a Kádár-rendszerrel együttműködő nemzetet ahhoz a hajadonhoz hasonlítani, aki a tisztesség látszatáért hozzáment megerőszakolójához.”

  • 1990.06.szám Mozgó Világ, Fricz Tamás: „Attól félek, hogy talán nem történik mégsem semmi...”
    Vajda Mihály filozófussal beszélget Fricz Tamás

    Megtörtént-e a tényleges rendszerváltás? A Kádár-rendszerről, a már akkor megkezdődött polgárosodásról. A népies-urbánus ellentétről, az MDF-ről és az SZDSZ-ről, érzelmi alapú ellentétükről. A jobb- és baloldali terminusról. Milyen veszélyek leselkednek ránk?

    „… az MDF-ben nemcsak konzervatív, hanem kifejezetten liberális gondolkodók is találhatók, sőt alighanem keresztényszocialisták is. Az SZDSZ sem pusztán liberális párt, mert van kifejezetten szocialista szárnya is, s emellett konzervatív elemek is jelen vannak benne. (Gondoljunk csak Eörsi István és Tamás Gáspár Miklós szellemi ellentétére.) Ezen az alapon azt mondhatnánk inkább, hogy a két párt ugyanolyan. De mégsem ugyanolyan, mert az SZDSZ-en belüli liberálisok és radikális szocialisták között éles ugyan a vita, ezzel együtt mégis tudják egymásról, hogy ők tartoznak össze, és nem az MDF-en belüli »elvbarátaikkal« keresik a kapcsolatokat.”

  • 1990.07–08.szám Jelenkor, Darvasi László: Hogy néz ki a költő?
    Szép versek, 1989

    Könyvkritika.

    „Sokan mosolyognak, bár a legravaszabb tekintet címén egyaránt osztozhatna Eörsi István, Csukás István, Buda Ferenc és Takáts Gyula. Kukorelly Endre mosolygásának szerintem már senki se dől be. Túl korán árulta el, hogy nem jókedvéből teszi.”

    • A kötet adatait és Eörsi István verseinek listáját megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1990.07. Ernst Jandl - Texte, Daten..., István Eörsi: Die Freuden eines Schreiterns

  • 1990.07.02. Magyar Nemzet, Murányi Gábor: „...és Fasizmus jegyesek”?
    Lapolvasó
    Holmi, Thalassa, Valóság, Kritika

    Bolsevizmus és fasizmus jegyesek – a sajtó tükrében. Kertész Imre Táborok maradandósága című írása a Holmiban. A náci és a bolsevik koncentrációs táborok analógiája. Litván György: Kollektív elfojtás – totális rendszerek című írása a Thalassában. Gyertyán Ervin: Az én bűnös nemzedékem című írása a Valóságban. Eörsi Kritikában megjelent interjújából idéz:

    „Olyan korban élünk, hogy magam is rámosolyogtam a kultúratámogató verőlegényekre, miközben tudtam, hogy barátom, Angyal István inkább meghalt, csakhogy ezt ne kelljen csinálnia. Ezért mondtam a beszélgetés elején, hogy többfajta morális magatartás lehetséges, tőlem ez telt.”

    Előzmény:

    • Kritika, 1990.05.szám Mihancsik Zsófia – Szénási Sándor: Baloldalról baloldalra

    Kapcsolódó cikkek:

    • Csillag, 1952.03.szám E. I.: A szabadító
    • Új Hang, 1952.11.szám (december) Pándi Pál: Új termés
    • Irodalmi Újság, 1953.01.15. (2.szám) Földes Anna: Irodalmunk jövője
    • Szabad Ifjúság, 1953.02.01. Megkezdődött a fiatal írók második konferenciája
    • Irodalmi Újság, 1953.02.12. (4.szám) Irodalmi Újság, A fiatal írók II. konferenciája után
    • Magyar Napló 1990.08.16. (33.szám) Domokos Mátyás: A megalkuvásról
    • Magyar Napló, 1990.09.20. (38.szám) E.I.: Én is mondom a magamét
    • Kapu, 1991.08.szám (augusztus) Reményi Gyenes István: Érdekességek zsidószármazású nevezetes magyarokról
    • Népszabadság, 1991.11.27. E.I.: Még egyszer az ultizásról
    • Fejér Megyei Hírlap, 1992.06.23. gábor: Foci helyett „meccs”
    • Pesti Hírlap, 1994.03.02. Bokor Imre: Rákosi Mátyás fia és unokája
    • 168 óra, 1994.06.14. (23.szám) Farkas Zoltán: Fej és írás. Könyvhét, Vörösmarty tér
    • Fejér Megyei Hírlap, 1997.05.02. Gömöry Albert: Változatok hűségre
    • Fejér Megyei Hírlap, 1997.05.14. Hell István: Udvariasan, szélsőségek nélkül
    • Fejér Megyei Hírlap, 1997.05.28. Gömöry Albert: Változatok elhatárolódásra
    • Fejér Megyei Hírlap, 1997.07.02 Hell István: Csak a száját figyeljék…

  • 1990.07.02. Népszava, Gantner Ilona: A társadalmi igazságosság alapja

    A halálbüntetés lehetőségéről. Kiket ültetne a vádlottak padjára a világtörténelem szereplői közül? Eörsi gondolatainak idézése. Calderon de la Barca: Az élet álom című darabjáról.

    „Eörsi István szerint lehet olyan mély és erős érzés, »mint a nemi ösztön, vagy a halálfélelem« (lásd: Politika, művészet, önértékelés című cikkét az ÉS-ben) —, akkor csakis az a büntetőeljárás lehet legitim, amely felderíti a körülmények, kikerülhetetlen kényszerét is.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1990.06.22. (25.szám) E.I.: Politika, művészet, önértékelés

    Kapcsolódó cikkek:

    • 2000, 1990.05.szám E.I.: Kérdések. Öv alatt
    • 2000, 1990.06.szám Tábor Ádám: Válasz Eörsi István kérdéseire
    • Élet és Irodalom, 1990.06.29. (26.szám) Tábor Ádám.: Újabb válasz Eörsi István írónak
    • Élet és Irodalom, 1990.08.03. (31.szám) Budai Katalin: Csíkos csík

  • 1990.07.04. (27.szám) Ring, Seres Péter: „Ma kormánypárti pozíciókból keményebb dolgok hangzanak el, mint amiért minket akasztófára ítéltek”

    Beszélgetés Obersovszky Gyulával, az újra induló Igazság című lap főszerkesztőjével. A forradalomban betöltött szerepéről, az Igazság létrehozásáról, amely 1956. október 24-én jelent meg először, és november 7-én jelent meg utoljára. A lapnak dolgozott többek közt Eörsi István. Később az Életünk című lapot jelentették meg illegálisan. 1956 decemberében tartóztatták le. Először három évre, majd halálra ítélték, módosították a minősítést izgatásról a szocialista rend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésére. Halálos ítéletét életfogytiglanra változtatták, de a nemzetközi tiltakozás hatására 1963-ban szabadult. Utána a Sportfogadás című lapnál dolgozott. Kádár Jánosról és Marosán Györgyről. Fotó

  • 1990.07.05. (27.szám) Magyar Napló, K. Cs.: Írók az aluljáróban

    Beszélgetés a Katalizátor két ügyvezetőjével, Moldován Lászlóval és Modor Ádámmal. Balaskó Jenő Ilyen éjszakát hagytatok című verseskötetét, melyet a Kráter Kiadó jelentetett meg, nem vette át az állami könyvterjesztés, csak az Írók Boltja és a Katalizátor Iroda. A Katalizátor Iroda akciója az Astória aluljáróban június 20–22. között több író – köztük Eörsi István – árulták Balaskó kötetét. A Katalizátor Iroda bemutatása, akik kiadták Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című művét is.

    • Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című kötete adatait megtekinthetik a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Mai Nap, 1990.06.19. (141.szám) ÍRÓK TÜNTETÉSE AZ ASTORIÁNÁL
    • Magyar Hírlap, 1990.06.21. vbé: Lengyel árulja, Göncz megveszi
    • Népszabadság, 1990.06.21. Munkatárs: Szépírók az aluljárókban
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashatnak, ha a keresőmezőbe beírják MOLDOVÁN LÁSZLÓ nevét.


  • 1990.07.09. Népszabadság, Dr. Sebestyén Béla: Európa igen, a kereszténység nem?

    Olvasói levél. A szerző szerint Eörsi gondolatai az MDF-ről zavarosak, nincsenek bizonyítékai az MDF ellen, csak vádaskodik.

    „Miközben írásában Eörsi a múlt gyakorlatát kárhoztatja, ő maga is az egyik legkártékonyabb újságírói szokást követi: cselekedeteket bírál, amelyek mintha köztudomásúak volnának — a valóságban azokat világosan és tételesen soha senki nem sorolta föl, inkább csak félmondatos sejtések, vállrándítások kíséretében jutottak a köz tudomására.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1990.06.15. E.I.: A pártfétis szívóssága

    Kapcsolódó cikk:

    • Újnépszabadság, 2019.06.06. Hacsa (Arcanum.blog): Trianoni béka

  • 1990.07.11. (66.szám) Somogyi Hírlap, K. M.: Veszprémi tanulságok

    A veszprémi televíziós játékfilmszemléről, amely idén a huszadik, jubileumi találkozó volt. A zsűrielnök Görgey Gábor volt.

    „Az idei termés 17 televíziós alkotás (hat-nyolc évvel ezelőtt még 70-80 műből lehetett választani). E 17 film között olyanok, amelyeket Sütő András, Eörsi István, Pilinszky János, Nádas Péter, Galgóczi Erzsébet neve jelez. Vagy, hogy a klasszikusokat se felejtsük, Puskin, Turgenyev, Alexej Tolsztoj, Kosztolányi Dezső meg Herczeg Ferenc írásaiból forgatott tévéfilmek szerepelnek.”

  • 1990.07.13. Fejér Megyei Hírlap, Horpácsi Sándor: Egy korszak – leveleiben
    Nyári könyvespolc

    Horgas Béla és Levendel Júlia Leveleskönyv című kötetéről.

    „Hogyan alakult ki az a »belső cenzúra«, amely még embrió, nascens állapotában elnyomja, kiheréli a lázadó gondolatot? Eörsi István levelezésére utalok itt Kardos Györggyel, a nagyhatalmi könyvkiadóval, Csoóri Sándor, Horgas Béla — Levendel Júlia — Levendel László küzdelmére a lapalapításért.”

    A kötet adatait és az Eörsi Istvánról szóló részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 1990.07.14. (164.szám) Kisalföld, B. L.: A végek könyvtárai
    Már nincsenek belső tartalékok

    Milyen kondícióban vannak, milyen örökséggel várják a változásokat a „végek” könyvtárai? A csornai városi könyvtár és a mosonmagyaróvári városi könyvtár helyzete. Eörsi István említése.

  • 1990.07.14. Népszabadság, Csala Károly: Írók, színészek, börtönök

    Könyvkritika Bertha Bulcsu Írók, színészek, börtönök című kötetéről. Az interjúalanyok: Csurka István, Darvas Iván, Eörsi István, Göncz Árpád, Kárpáti Kamil, Kiss Dénes, Kunszabó Ferenc, Lakatos István, Mensáros László, Nagy Attila, Tóth Bálint, Zsomboki Tímár György.

    • A kötet adatait és az Eörsiről szóló részleteket (Anyám félt, hogy szétroncsol a gyűlölet – Másfél évig magánzárkán. Lakatos István – A komondorokat nem tudtam gyűlölni. Tóth Bálint) megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.

  • 1990.07.16. Kurír (esti kiadás), Horváth Péter: Interjú a szellemvasúton
    tv két percben

    TV-kritika. Eörsi István: Az Interjú.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.07.18. Új Dunántúli Napló, Bóka Róbert: Lukács elvtárs
    Képernyő előtt

    Tévékritika. Eörsi István Interjúja, amelyet a Stúdió ’90 szerkesztői a Premierben tűztek műsorra, majd az azt követő beszélgetés a szerzővel és az idős filozófust alakító Gábor Miklóssal. 

  • 1990.07.24. Magyar Hírlap, E.I.: Abszurd

    „Kiérdemesült verőlegények, vérbírák, különféle rendű-rangú, államilag kiképzett és pénzelt gyilkosok közt sétálunk Hannover, Kelet-Berlin és Budapest utcáin, és ezt mindenki természetesnek tartja.”, miközben az emberek azt követelik, hogy állítsák vissza a több mint négy évtizeddel korábban fennállt tulajdonviszonyokat. Az író eszköze, hogy mindezt az abszurd eszközével mutassa fel.

    Reagálás:

    • Hungarian Monitoring, 1990.07.24. Lapszemle

  • 1990.07.24. Népszabadság, Iszlai Zoltán: Íróink világában
    Eszéki Erzsébet: Kibeszéljük magunkat

    Könyvkritika Eszéki Erzsébet 35 írót megszólaltató interjúkötetéről. A beszélgetőpartnerek között van Eörsi István.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1989.05.05. (18.szám) Eszéki Erzsébet: Nagy szellemek a lichthófban
    • Népszava, 1990.06.11. Kovács Ildikó: Beszélgetni jó

  • 1990.07.27. (184.szám) Délmagyarország, Keczer Gabriella: „Nesze neked, Kakuk Marci!”
    Terszánszky-bemutató Gyulán

    Színikritika Tersánszky Józsi Jenő: Kakuk Marci című előadásáról – Eörsi István színpadi átdolgozásában. 

  • 1990.07.27. (30.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Számvetés öt részben

    Vers.

  • 1990.07.28. Népszava, Cynolter Károly: Írók, színészek, börtönök
    Bertha Bulcsú új kötete

    Könyvkritika. Interjúkötetében az 1956-os fiatal írókkal, színészekkel beszélget a szerző 1956 forradalmáról, szerepükről az eseményekben és a következményekről, a megtorlásról. A kötet egyik szereplője Eörsi István.

    • A kötet adatait és az Eörsiről szóló részleteket (Anyám félt, hogy szétroncsol a gyűlölet – Másfél évig magánzárkán. Lakatos István – A komondorokat nem tudtam gyűlölni. Tóth Bálint) megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Szó, 1991.04.12. Bertha Bulcsu: Írók, színészek, börtönök
    • Magyar Szó, 1991.04.13. Bertha Bulcsu: Írók színészek, börtönök
    • Magyar Szó, 1991.04.14. Bertha Bulcsu: Írók, színészek, börtönök
    • Magyar Szó, 1991.04.15. Bertha Bulcsu: Írók, színészek, börtönök
    • Magyar Szó, 1991.04.16. Bertha Bulcsu: Írók, színészek, börtönök
    • Magyar Szó, 1991.04.17. Bertha Bulcsu: Írók, színészek, börtönök
    • Magyar Szó, 1991.04.18. Bertha Bulcsu: Írók, színészek, börtönök
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.