EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1990.05.szám Holmi, E.I.: Jelentés
    Üzenet Kreonnak

    Versek.

  • 1990.05.szám Könyvvilág, Ézsiás Erzsébet: Drámák az asztalfiókból

    Könyvkritika a Rivalda 88-89 című kötetről. A kötetben szerepel Eörsi István: A kihallgatás című darabja, melyet a szerző a kötet legjobb drámájának tart.

    „Az ő 1965-ben keletkezett, sokáig agyonhallgatott darabján mit sem rontott az eltelt idő. Még inkább klasszikussá érlelte a modellt: az összezártságban egymásnak feszülő indulatok és nézetek konfliktusát, ami a különböző múltú és világnézetű rabok viszonyaiban bontakozik ki.”

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • A Rivalda 88-89 címűkötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi A kihallgatás című drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.


  • 1990.05.szám Könyvvilág, Tarján Tamás: Mennyi sírfelirat!

    Könyvkritika Eörsi István: Nem vagyok kikerics című verseskötetéről. Fotó

    „E kötet tanúsága szerint leginkább szuverén européer, ünneplőbe sose öltöző világfi, vagabundus csavargó, aki távolról sem oly fesztelen és komolytalan, mint amilyennek látszani szeretne. Örök Nagy Vesztes, aki mégsem válogatott könnyeit hullatja a vele bőgő olvasó asztalára. Mindent az irónia felülemelkedésével képes szemlélni anélkül, hogy a fájdalmat, a tragédiatudatot megfosztaná rangjától. […] Szobája falán – akár egy vadidegen külföldi szállodában, akár idehaza, az otthonos Pest-Buda birtok felett – öröknaptár függ, amely mindig 1956-ot mutat. Ehhez a dátumhoz igazítja a költészetét.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1990.08.03. (31.szám) Budai Katalin: Csíkos csík (és az itt felsorolt cikkek)
    • Somogyi Hírlap, 1993.01.30. (25.szám) Emlékezés a régi szép időkre
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 1990.05.szám Kritika, Mihancsik Zsófia – Szénási Sándor: Baloldalról baloldalra

    Beszélgetés Eörsi Istvánnal műfordításról, morálról, baloldaliságról, előítéletekről. József Attila-díj a Rákosi-verséért – vezeklés a börtönben. Lukácsról, Nagy Imréről, Babitsról, Marxról, a terroristákról, biológiai optimizmusáról, A kihallgatás című darabjáról, a cenzúráról. Az írókról, Fekete Sándorról, Konrád Györgyről, Arany Jánosról, Adyról. A kádárizmusról, Kardosról, az SZDSZ-ről.

    „…általában csak akkor jövök rá, hogy származásomat tekintve zsidó vagyok, amikor éppen el akarnak égetni. De különben eszembe se jut, mert kultúrám nem onnan származik. Először magyar lettem, aztán európai…”*

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    Eörsi István az Emlékezés a régi szép időkre (Börtönkönyv) című művében fogalmazza meg, hogy identitása csak a gázosítás fenyegetésekor jut eszébe.

    *„Régi barátom, Csoóri Sándor a minap tudatta velem, hogy engem általában nem is tekintenek zsidónak. »Nekem is csak akkor jut eszembe, hogy az vagyok – válaszoltam neki –, amikor éppen el akarnak gázosítani.«”

    • A kötetek (szamizdat és legális kiadás) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Eörsi István: A szabadító című verse az alábbi kötetekben jelent meg:

    • Új termés. Fiatal költők antológiája
    • Eörsi István: Fiatal szemmel

    A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Előzmény

    • Csillag, 1952.03.szám Eörsi István: A szabadító

    Reagálás:

    • Magyar Nemzet, 1990.07.02. Murányi Gábor: „...és Fasizmus jegyesek”? Lapolvasó. Holmi, Thalassa, Valóság, Kritika.
    • Magyar Napló 1990.08.16. (33.szám) Domokos Mátyás: A megalkuvásról
    • Magyar Napló, 1990.09.20. (38.szám) E.I.: Én is mondom a magamét
    • Kapu, 1991.08.szám (augusztus) Reményi Gyenes István: Érdekességek zsidószármazású nevezetes magyarokról
    • Népszabadság, 1991.11.27. E.I.: Még egyszer az ultizásról

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Hang, 1952.11.szám (december) Pándi Pál: Új termés
    • Irodalmi Újság, 1953.01.15. (2.szám) Földes Anna: Irodalmunk jövője
    • Szabad Ifjúság, 1953.02.01. Megkezdődött a fiatal írók második konferenciája
    • Irodalmi Újság, 1953.02.12. (4.szám) Irodalmi Újság, A fiatal írók II. konferenciája után
    • Beszélő (Szamizdat – 1987/4.), 1987.22.szám E.I.: Emlékezés a régi szép időkre. Második fejezet
    • Kapu, 1991.08.szám (augusztus) Reményi Gyenes István: Érdekességek zsidószármazású nevezetes magyarokról
    • Fejér Megyei Hírlap, 1992.06.23. gábor: Foci helyett „meccs”
    • Pesti Hírlap, 1994.03.02. Bokor Imre: Rákosi Mátyás fia és unokája
    • 168 óra, 1994.06.14. (23.szám) Farkas Zoltán: Fej és írás. Könyvhét, Vörösmarty tér
    • Szombat, 1996.03.01. Várnai Pál: Egy diaszpórában élő reflexiói a magyar-zsidó irodalom definíciója ürügyén 
    • Fejér Megyei Hírlap, 1997.05.02. Gömöry Albert: Változatok hűségre
    • Fejér Megyei Hírlap, 1997.05.14. Hell István: Udvariasan, szélsőségek nélkül
    • Fejér Megyei Hírlap, 1997.05.28. Gömöry Albert: Változatok elhatárolódásra
    • Fejér Megyei Hírlap, 1997.07.02 Hell István: Csak a száját figyeljék…

  • 1990.05.szám Színház, P. Müller Péter: Drámairodalmunk – Örkény után

    Tanulmány a magyar drámairodalom történetéről a hatvanas évek közepétől. A groteszk – Eörsi: A megmentett város, A kihallgatás, Sírkő és kakaó, Hordók, Huligán Antigoné, a Széchenyi és az árnyak, Az áldozat, Egy tisztáson, Az interjú. Fotó: jelenetek különböző darabokból

    „Az Örkény utáni korszakban a drámaírók nemzedékeinek három hulláma követi egymást. Ez a három nemzedék ma egyidejűleg van jelen a magyar irodalomban. Az első generáció a harmincas évek fordulóján született, s Örkény csúcsra érkezésének idején, a hatvanas évek derekán, illetve második felében robbant be a magyar drámairodalomba. Csurka István, Eörsi István, Görgey Gábor, Gyurkó László, Gyurkovics Tibor, Szakonyi Károly, majd Hernádi Gyula és az 1974-ben áttelepült Páskándi Géza egyidejű jelentkezése, mai szemmel visszapillantva, drámairodalmunk virágkorát jelentette. […] Eörsi darabjai másfél évtizednyi szilencium után, 1988 végétől sorra jelennek meg a hazai színpadokon, köztük az életműben különleges helyet elfoglaló 1983-as, Az interjú című, abszurd dokumentumjáték.”

    Eörsi Az áldozat című darabot 1973-ban írta, de csak 1992-ben mutatták be Sopronban, az Arizóna Kisszínházban. 

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • A Huligán Antigoné a Különremény című kötetben jelent meg. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi István Interjú című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Az Interjú című dráma megjelent Eörsi István: A szerző szeretné, ha a pofa feje és a csomó emlékeztetne egymásra című kötetében is. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi István Egy tisztáson című darabja megtalálható Eörsi István Kilenc dráma című kötetében. A könyv adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi István Hordók című írása megjelent a Tragikomédiák című kötetében. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

    Kapcsolódó cikkek:

    • Eörsi A kihallgatás című drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja: HULIGÁN ANTIGONÉ
    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című darabjáról további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a színdarab címét.

  • 1990.05.szám Tiszatáj, Ablonczy László: Téli beteg napló
    avagy: a szélkakasok csikorogva pörögnek

    Az esszé éles látleletet nyújt a rendszerváltáskori társadalmi-politikai átalakulásról. A Strasbourgban íródott napló (1989. október 23.—1990. február 10.) a politikai széljáráshoz igazodó „szélkakasok” opportunizmusát kritizálja. A marosvásárhelyi fekete március tragédiája. A szerző, a Hitel című lap egyik alapítójaként és Sütő András szerkesztőjeként, az egyéni morális válságot és a kollektív nemzeti sorskérdéseket kapcsolja össze a színházi világ és a politika párhuzamával.

    „… miért ez a csönd Aczél György körül. Már mosolyogtató, hogy tollnokok és mikrofonnal felszerelt újságírók hada naponta foglalkozik Czinege Lajos lakástörténeteivel, és fel sem merül, hogy beszélni kéne arról az úrhatnámságról, ami például az Aczél György nevével jelzett kultúrpolitikát jellemezte. […] Akárhogy is forgatom ezt az állítást; most, hogy Aczél György nincs a közéletben és például Konrád György regénye megjelenhet, Eörsi darabjait játsszák, ez európai fejlődésünk ellen utaló tény volna?”

  • 1990.05.szám Tiszatáj, Domokos Mátyás: Táltos Babilonban
    avagy: szépségmaximummal a bánat ellen – a líra elsivatagosodása korában
    KÍSÉRLET NAGY LÁSZLÓRÓL

    A tanulmány Nagy László költői világképét és esztétikai programját elemzi, szembeállítva a mítoszteremtő „szépségmaximumot” a líra modern „elsivatagosodásával”. Az esszé a Federico García Lorca-i hatást és a kortárs költői vitákat vizsgálva – beleértve Eörsi István racionálisabb fordítói attitűdjét – a táltos-költő szerepét védi a technokrata „Babilonnal” szemben.

  • 1990.06.02. (128.szám) Kisalföld, B. L.: Könyvnek olvasót, olvasónak könyvet

    Mosonmagyaróvárott a Huszár Gál könyvtárban az ünnepi könyvhét megyei rendezvénysorozata.

    „A megnyitót követően Eörsi István és Dalos György írók tartottak német és magyar nyelven író-olvasó találkozót, és dedikálták könyveiket. Eörsi Istvánnak a napokban látott napvilágot egy Ginsberg fordítás kötete, s az ünnepi alkalomra jelentette meg a Szépirodalmi Könyvkiadó Nem vagyok kikerics című verseskönyvét, amelyben először jelentek meg a börtönben írt versei, töredékei.”

  • 1990.06.02. (22.szám) Magyar Fórum, Ágh István: Írók, színészek, börtönök
    Bertha Bulcsú könyve

    Bertha Bulcsu kötetéről.

    • A kötet adatait és az Eörsiről szóló részleteket (Anyám félt, hogy szétroncsol a gyűlölet – Másfél évig magánzárkán. Lakatos István – A komondorokat nem tudtam gyűlölni. Tóth Bálint) megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.

  • 1990.06.05. Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, Eörsi Makón, Moldova Szegeden
    Ünnepi könyvhét

    „Eörsi István író ma, kedden délelőtt fél 10 órától, Szegeden, a Széchenyi gimnáziumban tart rendhagyó órát, délután 6 órától pedig a makói könyvtárban találkozik olvasóival.”

  • 1990.06.05. Népszabadság, MTI: A Színházi Találkozó díjai

    A IX. Országos Színházi Találkozó díjai. A legjobb férfi főszereplő díját Gábor Miklós kapta Eörsi István Interjú című darabjában nyújtott teljesítményéért.

    • Eörsi István Interjú című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A dráma megjelent Eörsi István: A szerző szeretné, ha a pofa feje és a csomó emlékeztetne egymásra című kötetében is. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház (Drámamelléklet), 1989.01.szám E.I.: Az interjú
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.06.06. Hajdú-Bihari Napló, Boda István: Képernyő
    1. Egy szombat viszontagságai

    Tévékritika három műsorról: a szépségkirálynő-választásról, a Vers mindenkinek és a Napzárta címűekről.

    „…egy televíziós következetesség, amely minden ilyen műsort — előtte való nap Eörsi István tévéfilmjét: Jolán és a férfiak — úgy tesz margóra, hogy az »rétegprodukció«, nem érdekli az embereket.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja: JOLÁN ÉS A FÉRFIAK.

  • 1990.06.06. Tolnai Népújság, Csányi László: Jolán és a férfiak

    Tévékritika Eörsi István Jolán és a férfiak című művéről.

    „Ami erénye lehetne, az a gyöngéje. Emberi sorsok, szenvedélyek, történelmi pillanatok mozaikképe, de a szavak, esetenként obszcén szavak nem állnak egybe, hőseivel nem tudunk, időnként nem is vagyunk hajlandók azonosulni.”

    • Eörsi István Történetek egy hideg faházban című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja: JOLÁN ÉS A FÉRFIAK / és Eörsi kötetének (TÖRTÉNETEK EGY HIDEG FAHÁZBAN) címét.

  • 1990.06.07. Hajdú-Bihari Napló, n. t.: Aki őszintén hazudott

    A debreceni ünnepi könyvhét író-olvasó találkozójának egyik meghívott vendége Eörsi István volt. Eörsi többek közt sztálinista múltjára utaló kérdésre – hogyan lehet versben hazudni – is válaszolt.  

    „A vendég nyílt szívvel és kedves humorral válaszolt, elmondta, hogy negyven évvel ezelőtt az irodalom ifjú művelői közül sokan — köztük ő is — hittek a felszabadulásban, az igazabb életben, és keserves volt a csalódás, mikor rájöttek: a valóság nem hajlandó vágyaikhoz igazodni.”

  • 1990.06.08. (38.szám) Somogyi Hírlap, A színházban forgat az MTV

    A kaposvári Csiky Gergely Színházban forgatják többek közt Eörsi István Kihallgatás című drámáját, ami a veszprémi televíziós játékfilmszemlén is szerepelni fog.

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1990.06.08. (45.szám) Nap, Gyurovszky S. László: A sérelmektől a rendszerváltásig

    Beszélgetés a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága két tagjával – Tóth Károllyal és Öllős Lászlóval – a bizottság múltjáról, munkájáról, ellenzéki hátteréről. Kapcsolatuk a magyarországi demokratikus ellenzékkel és a lengyelországi Szolidaritás mozgalommal.

    „Rendkívül sokat köszönhetünk például Törzsök Erikának, Benda Gyulának, Magyar Bálintnak vagy Eörsi Istvánnak.”

  • 1990.06.08. Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, Török Erzsébet: Szabadság a Maradjhűutcában
    Eörsi és a cenzúra

    Beszélgetés Eörsi Istvánnal a Maradjhűutcában című kötete apropóján. A cenzúráról: „Meg kellett tanulnom, miképpen lehet a cenzor háta mögött összekacsintani az olvasókkal.” A többi kötetének árulkodó címeiről (Ürügyeim, A derűlátás esélyei, Bedobom a törülközőt). „A 70-es években, amikor megindult Magyarországon a szamizdatkiadás, átéltem, milyen nagyszerű érzés, hogy írás közben nem kell magam elé képzelnem Aczél György és Tóth Dezső arcát. Csakhogy a szabadsággal rengeteg szenny is napvilágra kerül. A sztálinista, neosztalinista évtizedek csak a baloldali gondolkodásnak ártottak. A szélsőséges, jobboldali, rasszista nézetek intaktak maradtak, és most előtörnek megint.” A Búcsú Gazsitól című írásáról. Az írók politizálásáról: „A politizálás az író számára, úgy gondolom, etikai elkötelezettséget jelent a szociális igazság iránt.” Azokról az írókról, akik utálják: „Sokan ezek közül a »kocsmai mélymagyarok« közül azt hiszik, hogy Ady Endrévé válnak, mihelyt berúgnak. Nos, nem egészen így van ...”

    A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Előzmény:

    • Kritika, 1990.02.szám E.I.: Búcsú Gazsitól

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő (Szamizdat – 1989/1.), 1989.26.szám Tamás Gáspár Miklós: Búcsú a baloldaltól
    • Kritika, 1989.12.szám Tamás Gáspár Miklós: Búcsú a baloldaltól
    • Népszabadság, 1990.03.12. D. Gy.: Búcsú az igenektől és a nemektől
    • Népszava, 1990.03.12. Gantner Ilona: Hol komádnak a régi komák?
    • Kritika, 1990.04.szám Litván György: Kitől búcsúzzunk?
    • Kritika, 1991.05.szám Mátyás Győző: Pátosz és csodavárás nélkül
    • 168 óra, 1994.07.12. (27.szám) Köves Viktória: A lázadó elit
    • Mozgó Világ, 1994.09.szám Sükösd Mihály: TGM és a világállapot
    • Magyar Hírlap, 1994.10.31. Lengyel László: LuciFeri
    • Társadalmi Szemle, 1995.07.szám Csáki György: A Nemzetközi Valutaalap — ötven év után, korszakváltás előtt?
    • klubradio.hu, 2023.02.16. Kardos András: Búcsú az ellenzéktől
    • Újnépszabadság, 2023.02.27. Kardos András: Búcsú az ellenzéktől 

    Lásd még:

    Lengyel László: Korunkba zárva. Bp. 2000. Pénzügykutató Rt. 244 p. – a honlapon az Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 1990.06.09. (23.szám) Film Színház Muzsika, Sas György: Nézetem szerint
    DOBOZOLÓ

    Eörsi István Jolán és a férfiak című tévéjátéka. A darabot a Gyulai Várszínházban és a Játékszínben már játszották.

    „Bizony isten, nem kedvelem az agyonmagyarázó föl- vagy levezetéseket, a még legillatosabb lábjegyzeteket sem, egy-egy nehezebb mű bemutatása előtt vagy után. Amiben van azért részünk. Most mégis kellett volna valami. Talán, hogy a tévéjáték előtt föltűnjék a képernyőn egy kéz, amelyik odavezeti a már fáradtabb avagy e munkára már kevésbé fogékony néző értelmi és érzelmi ceruzáját a játék térképre. Hogy beleírjon előre egy-két eligazító betűt. Netán válthatott volna néhány szót egymással elöljáróban az író és a rendező?

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja: JOLÁN ÉS A FÉRFIAK.

  • 1990.06.09. Magyar Hírlap, Pomogáts Béla: A politikától a mítoszig
    Költői áttekintés könyvhét után

    Az elmúlt 40 évben költészetünk politikai szerepet töltött be, de maga a politikai költészet meg se szólalhatott. Most megjelenhettek a börtönversek és a Gáli Józsefet sirató versek is.

    „A CENZÚRÁNAK IMMÁR vége van, s a korábban tiltott politikai versek napvilágra kerülnek. Ezt igazolja Eörsi István Nem vagyok kikerics című új verseskönyve is. […] Eörsi István versei és nemcsak börtönversei egy mindig merészen gondolkodó költőt mutatnak, a szellemes költői-nyelvi ötletek mellett azonban szerepet adnak az érzelmeknek is.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikk:

    • artpool.hu, 1983.02. E.I.: Az új Hegel

  • 1990.06.11. Népszava, Kovács Ildikó: Beszélgetni jó

    Eszéki Erzsébet Kibeszéljük magunkat című interjúkötetéről, melyben íróportrékat gyűjtött össze. A beszélgetőpartnerek között van Eörsi István.

    „»Azzal a céllal kerestem fel magyar írókat, hogy portrét rajzoljak róluk. Hátha kiderül, ki hogyan gondolkodik a nyolcvanas évek második felében az irodalomról és a politikáról, a kortársakról és önmagáról« — írja Eszéki Erzsébet,”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1989.05.05. Eszéki Erzsébet: Nagy szellemek a lichthófban

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1989.05.27. Déry Tibor: „Bizonyára akkor is szocialista lettem volna”
    • Élet és Irodalom, 1989.07.14. (28.szám) Bajor Gábor; E.I.: Provinciális nosztalgia
    • Népszabadság, 1990.07.24. Iszlai Zoltán: Íróink világában

  • 1990.06.13. (24.szám) Pesti Műsor, GEORGE ORWELL–PETER HALL: Állatfarm

    A kaposvári Csiky Gergely Színház vendégjátéka a Vígszínházban. A musical címlapja. A rendező: Ascher Tamás, a dalszövegek fordítója: Eörsi István.

    • További kapcsolódó tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.06.15. Népszabadság, E.I.: A pártfétis szívóssága

    Az SZDSZ vereségének okai nem stilárisak, hanem tartalmi jellegűek: pökhendiség, lekezelő gesztusok, arisztokratikus gőg, ideológiai puhaság, defenzív viselkedés a vallási kérdésekben. Talpra magyar! vezényszó a parlamentben.

    „…gondolkodásmódunkat, erkölcsi beidegzettségeinket, reflexeinket is másképpen kell működtetnünk, ha nem érjük be azzal, hogy valamiféle épp-hogy-elviselhető társadalomba tornásszuk fel magunkat. […] (MDF) a választási hadjárat utolsó szakaszában képtelennek bizonyultak arra, hogy elhatárolják magukat a saját soraikból áradó becsületsértő uszítástól és antiszemita hőbörgéstől. […] Egy demokratikus mozgalom csak a pártfétis szellemében becézheti a soraiban jelentkező faji uszítást írói tevékenységnek. Az SZDSZ-ben is tapasztalhatók — bár nem közveszélyes, hanem önveszélyes formában — a pártfétis megnyilatkozásai. […] (Pető Iván) kijelentette, hogy a szabaddemokraták eddigi politikai alapállása folytatható, sőt folytatandó, csak stiláris módosításra van szükség.”

    Reagálás:

    • Népszabadság, 1990.07.09. Dr. Sebestyén Béla: Európa igen, kereszténység nem?
    • Újnépszabadság, 2019.06.06. Hacsa (Arcanum.blog): Trianoni béka

  • 1990.06.16. (24.szám) Magyar Fórum, Szalay Károly: Rádiónapló
    A Magyar Rádió Karinthy Színpada

    Rádiókritika. Eörsi István említése.

  • 1990.06.16. Magyar Hírlap, Baránszky László: Kitörni a rezervátumból

    Nemzetközi csereforgalom az irodalomban.

    „A Comittee of International Poetry meghívásában olvasott fel Tolnay Ottó, Eörsi István, Orbán Ottó, Szőcs Géza, Kemenczky Judit, Tóth Erzsébet, ugyancsak nagy visszhanggal.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.