EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1990.05.04. Tallózó, Láng Zsuzsa: A politika ihlető forrása
    Beszélgetés Eörsi Istvánnal

    Beszélgetés Eörsi Istvánnal baloldalról, szocialistákról, szociáldemokráciáról, az SZDSZ feladatáról, programjáról, a privatizációról. A politikai író típusáról, közéletiségéről. A kisebbségről, az igazságról és az értelmiség feladatáról.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1990.04.24. Láng Zsuzsa: A politika ihlető forrás 
    • Mozgó Világ, 2017.06.szám Révész Sándor: Miért fáj a sajtószabadság?

  • 1990.05.05. Beszélő (Hetilap – 17.szám), E.I.: Egy újfajta félelem bűvöletében

    A Nyugati sajtó az orosz jobboldal szellemi arculatáról, a Gorbacsov-lázról.

    „Hogyan segíthetnék úgy az amerikaiak a balti államok függetlenségét, hogy Gorbacsov ne bukjon bele? Csakis úgy, ha az eddiginél összehasonlíthatatlanul nagyvonalúbb gazdasági támogatásban részesítik a peresztrojkát. Ha a szankciók kockázatosak, akkor bőkezűséggel kell zsarolni. Meg kell végre nyitni a Szovjetunió előtt az amerikai piacot, mégpedig úgy, hogy a gazdasági együttműködés áldásai kizárólag és fokozódó mértékben a Szovjet Birodalom demokratizálásától függjenek.”

  • 1990.05.09. (107.szám) Délmagyarország, Márok Tamás: Eörsi interjúja
    Országos színházi találkozó

    Színikritika. Eörsi István: Az interjú című darabja a Játékszínben, Babarczy László rendezésében.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.05.11. 7Nap, Dési ábel: A valóság rémségei

    (Könyvkritika. Eörsi István: Kilenc dráma.)

  • 1990.05.12. (19.szám) Film Színház Muzsika, Varsói premier

    A varsói Magyar Kulturális Intézetben mutatták be Eörsi István A kihallgatás című drámáját. Fotó azt előadásból.

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi A kihallgatás című drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.05.14.os.mti.hu, Közlemények, előrejelzések

    (A Kassák Lajos irodalmi pályázatról.)

  • 1990.05.14.os.mti.hu, Közlemények, előrejelzések

    (Közlemény a Kassák Lajos irodalmi pályázat eredményhirdetéséről.)

  • 1990.05.17. Népszava, Sz. Z. L.: VERSELVETÉS
    Szépirodalmi kínálat

    A Szépirodalmi Könyvkiadó sajtótájékoztatója a hatvanegyedik ünnepi könyvhét apropóján. Eörsi István: Nem vagyok kikerics című kötete is megjelenik.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.

  • 1990.05.19. Magyar Hírlap, Virág F. Éva: Az irodalom végnapjai?
    Beszélgetés Vári Attilával
    A műsoridő mostohagyermeke

    Beszélgetés Vári Attilával, a televízió irodalmi szerkesztőségének vezetőjével az irodalom szerepéről a televízióban. Nincs lehetőségük az aktuális tartalmak műsorra tűzésére, ennek okairól. Tudott a tabukról, de úgy tett, mintha mit sem sejtene ezekről, és a párt illetékeseinek nem volt kifogásuk az általa jónak tartott (Eörsi is!) írókkal való interjúk ellen.

    „A politika a közelmúltban teljesen elfordult az irodalomtól, talán, mert nem számíthatott a szája íze szerinti közreműködésére.”

  • 1990.05.24. Népszava, Gantner Ilona: VÉRREL ÉS KÖTÉLLEL
    A hét filmjei

    Erdélyi János és Zsigmond Dezső Vérrel és kötéllel című dokumentumfilm kritikája.

    „Iszonyat. A szegénységet is »elkobzó« vagyonelkobzó jegyzőkönyv láttán, hallatán arra gondolok: hiábavaló minden. S csak Eörsi versét mondogatom: »Drága barátom, nem tudom, ki vagy, de együtt cipeljük a holtakat…« […] az 1956-os mosonmagyaróvári sortűz, majd a népharag, a bosszú, és a megtorlás tényeit próbálja kideríteni, feltérképezni —, végül is arról szól, hogy a félelem fontos szerepet játszott tragédiában…”

    Kapcsolódó cikk:

    • Országgyűlési Tudósítások (Különszám) 1989.06.16. Eörsi István (Vers cím nélkül)

  • 1990.05.25. (26.szám) Somogyi Hírlap, H. B.: Három újdonság a megyei könyvtártól
    AZ ÜNNEPI KÖNYVHÉTRE KÉSZÜL SOMOGY

    Beszámoló az ünnepi könyvhét Somogy megyei rendezvényeiről.

    „Tizenhat író és költő kapott meghívást somogyi bemutatkozásra, Eörsi István három új művével szerepel író-olvasó találkozón.”

  • 1990.05.25. Hajdú-Bihari Napló, Pozderka Judit: Nem sikerült megújítani a rendezvényt
    Június elején Ünnepi Könyvhét

    Beszélgetés a megyei rendezvény szervezőjével, a megyei könyvtár munkatársával a megyei programokról, amelyeket az olvasói igények alapján állítottak össze. Mi szól Cseres Tibor, Csurka István és Eörsi István meghívása mellett?

    „Hallgattunk a Magyar írószövetség sugallatára, Eörsit mint politikailag érdekes írót is figyelmünkbe ajánlották.”

  • 1990.05.25. Magyar Hírlap, L. A.: Gazdag szegénység az Ünnepi Könyvhéten
    Június 1–5. között

    A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése sajtótájékoztatója a június 1–5-én rendezendő Ünnepi Könyvhétről. A csekély kínálat nem jelent egyben minőségi süllyedést.

    „A versek is gazdagodtak külföldi magyar, vagy korábban elhallgattatott nevekkel, hiszen Orbán Ottó kötete mellett ott van a Londonban élő Határ Győző, a most hazatért Faludy György, vagy a félillegalitásból előlépett Eörsi István.”

  • 1990.05.29. Petőfi Népe, Hámori Zoltán: Ha mindenki őrült...
    PÓTSZÉK SZÍNPAD: A DIGÓ

    Rainer Werner Fassbinder: A Digó című darabjának ősbemutatója a Kecskeméti Pótszék Színpad előadásában. A rendező: Mózes István.

    „Fassbinder a ’70-es években írta ezt a filmforgatókönyvet, gyanúm szerint nemcsak hogy nem szánta darabnak, hanem puszta vázlatként jegyezte le. Ennek következtében (bár Eörsi István fordította) nincs kidolgozva a szöveg, stilisztikai, dialógusbeli bukfencek, következetlenségek mellett sem szerzői utasítás, sem bármiféle dramaturgiai útmutató nem található.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Nagyvilág, 1981.05.szám Rainer Werner Fassbinder: A digó
    • Jelenkor, 2019.11.szám Weiss János: Fordítói jegyzet

  • 1990.05.30. (22.szám) Pesti Műsor, TV-tallózó

    Június 1-jén lesz a TV 1-en Eörsi István Jolán és a férfiak című műve. A darabot Ács János rendezte. Az eddigi bemutatók, rövid tartalom.

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi darabjának a címét.

  • 1990.05.31. Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, Ünnepi könyvhét

    Az ünnepi könyvhét Csongrád megyei rendezvényeinek programja. Az ünnepi könyvhét vendége lesz Eörsi István Szentesen, Szegeden és Makón.

  • 1990.05.szám 2000, E.I.: Kérdések
    Öv alatt

    Vita Tábor Ádámmal a politikai okból tiltott irodalomról.

    „Ha nagynénénket szép versben elsiratjuk, az művészet, ha 56-ban felakasztott barátunkat siratjuk el, az politika?”


    Reagálás:

    • 2000, 1990.06.szám Tábor Ádám: Válasz Eörsi István kérdéseire
    • Élet és Irodalom, 1990.06.22. (25.szám) E.I.: Politika, művészet, önértékelés
    • Élet és Irodalom, 1990.06.29. (26.szám) Tábor Ádám.: Újabb válasz Eörsi István írónak
    • Élet és Irodalom, 1990.08.03. (31.szám) Budai Katalin: Csíkos csík


    Kapcsolódó cikk: 

    • Népszava, 1990.07.02. Gantner Ilona: A társadalmi igazságosság alapja


  • 1990.05.szám Holmi, E.I.: Jelentés
    Üzenet Kreonnak

    Versek.

  • 1990.05.szám Könyvvilág, Ézsiás Erzsébet: Drámák az asztalfiókból

    Könyvkritika a Rivalda 88-89 című kötetről. A kötetben szerepel Eörsi István: A kihallgatás című darabja, melyet a szerző a kötet legjobb drámájának tart.

    „Az ő 1965-ben keletkezett, sokáig agyonhallgatott darabján mit sem rontott az eltelt idő. Még inkább klasszikussá érlelte a modellt: az összezártságban egymásnak feszülő indulatok és nézetek konfliktusát, ami a különböző múltú és világnézetű rabok viszonyaiban bontakozik ki.”

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • A Rivalda 88-89 címűkötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi A kihallgatás című drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.


  • 1990.05.szám Könyvvilág, Tarján Tamás: Mennyi sírfelirat!

    Könyvkritika Eörsi István: Nem vagyok kikerics című verseskötetéről. Fotó

    „E kötet tanúsága szerint leginkább szuverén européer, ünneplőbe sose öltöző világfi, vagabundus csavargó, aki távolról sem oly fesztelen és komolytalan, mint amilyennek látszani szeretne. Örök Nagy Vesztes, aki mégsem válogatott könnyeit hullatja a vele bőgő olvasó asztalára. Mindent az irónia felülemelkedésével képes szemlélni anélkül, hogy a fájdalmat, a tragédiatudatot megfosztaná rangjától. […] Szobája falán – akár egy vadidegen külföldi szállodában, akár idehaza, az otthonos Pest-Buda birtok felett – öröknaptár függ, amely mindig 1956-ot mutat. Ehhez a dátumhoz igazítja a költészetét.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1990.08.03. (31.szám) Budai Katalin: Csíkos csík (és az itt felsorolt cikkek)
    • Somogyi Hírlap, 1993.01.30. (25.szám) Emlékezés a régi szép időkre
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 1990.05.szám Kritika, Mihancsik Zsófia – Szénási Sándor: Baloldalról baloldalra

    Beszélgetés Eörsi Istvánnal műfordításról, morálról, baloldaliságról, előítéletekről. József Attila-díj a Rákosi-verséért – vezeklés a börtönben. Lukácsról, Nagy Imréről, Babitsról, Marxról, a terroristákról, biológiai optimizmusáról, A kihallgatás című darabjáról, a cenzúráról. Az írókról, Fekete Sándorról, Konrád Györgyről, Arany Jánosról, Adyról. A kádárizmusról, Kardosról, az SZDSZ-ről.

    „…általában csak akkor jövök rá, hogy származásomat tekintve zsidó vagyok, amikor éppen el akarnak égetni. De különben eszembe se jut, mert kultúrám nem onnan származik. Először magyar lettem, aztán európai…”*

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    Eörsi István az Emlékezés a régi szép időkre (Börtönkönyv) című művében fogalmazza meg, hogy identitása csak a gázosítás fenyegetésekor jut eszébe.

    *„Régi barátom, Csoóri Sándor a minap tudatta velem, hogy engem általában nem is tekintenek zsidónak. »Nekem is csak akkor jut eszembe, hogy az vagyok – válaszoltam neki –, amikor éppen el akarnak gázosítani.«”

    • A kötetek (szamizdat és legális kiadás) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Eörsi István: A szabadító című verse az alábbi kötetekben jelent meg:

    • Új termés. Fiatal költők antológiája
    • Eörsi István: Fiatal szemmel

    A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Előzmény

    • Csillag, 1952.03.szám Eörsi István: A szabadító

    Reagálás:

    • Magyar Nemzet, 1990.07.02. Murányi Gábor: „...és Fasizmus jegyesek”? Lapolvasó. Holmi, Thalassa, Valóság, Kritika.
    • Magyar Napló 1990.08.16. (33.szám) Domokos Mátyás: A megalkuvásról
    • Magyar Napló, 1990.09.20. (38.szám) E.I.: Én is mondom a magamét
    • Kapu, 1991.08.szám (augusztus) Reményi Gyenes István: Érdekességek zsidószármazású nevezetes magyarokról
    • Népszabadság, 1991.11.27. E.I.: Még egyszer az ultizásról

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Hang, 1952.11.szám (december) Pándi Pál: Új termés
    • Irodalmi Újság, 1953.01.15. (2.szám) Földes Anna: Irodalmunk jövője
    • Szabad Ifjúság, 1953.02.01. Megkezdődött a fiatal írók második konferenciája
    • Irodalmi Újság, 1953.02.12. (4.szám) Irodalmi Újság, A fiatal írók II. konferenciája után
    • Beszélő (Szamizdat – 1987/4.), 1987.22.szám E.I.: Emlékezés a régi szép időkre. Második fejezet
    • Kapu, 1991.08.szám (augusztus) Reményi Gyenes István: Érdekességek zsidószármazású nevezetes magyarokról
    • Fejér Megyei Hírlap, 1992.06.23. gábor: Foci helyett „meccs”
    • Pesti Hírlap, 1994.03.02. Bokor Imre: Rákosi Mátyás fia és unokája
    • 168 óra, 1994.06.14. (23.szám) Farkas Zoltán: Fej és írás. Könyvhét, Vörösmarty tér
    • Szombat, 1996.03.01. Várnai Pál: Egy diaszpórában élő reflexiói a magyar-zsidó irodalom definíciója ürügyén 
    • Fejér Megyei Hírlap, 1997.05.02. Gömöry Albert: Változatok hűségre
    • Fejér Megyei Hírlap, 1997.05.14. Hell István: Udvariasan, szélsőségek nélkül
    • Fejér Megyei Hírlap, 1997.05.28. Gömöry Albert: Változatok elhatárolódásra
    • Fejér Megyei Hírlap, 1997.07.02 Hell István: Csak a száját figyeljék…

  • 1990.05.szám Színház, P. Müller Péter: Drámairodalmunk – Örkény után

    Tanulmány a magyar drámairodalom történetéről a hatvanas évek közepétől. A groteszk – Eörsi: A megmentett város, A kihallgatás, Sírkő és kakaó, Hordók, Huligán Antigoné, a Széchenyi és az árnyak, Az áldozat, Egy tisztáson, Az interjú. Fotó: jelenetek különböző darabokból

    „Az Örkény utáni korszakban a drámaírók nemzedékeinek három hulláma követi egymást. Ez a három nemzedék ma egyidejűleg van jelen a magyar irodalomban. Az első generáció a harmincas évek fordulóján született, s Örkény csúcsra érkezésének idején, a hatvanas évek derekán, illetve második felében robbant be a magyar drámairodalomba. Csurka István, Eörsi István, Görgey Gábor, Gyurkó László, Gyurkovics Tibor, Szakonyi Károly, majd Hernádi Gyula és az 1974-ben áttelepült Páskándi Géza egyidejű jelentkezése, mai szemmel visszapillantva, drámairodalmunk virágkorát jelentette. […] Eörsi darabjai másfél évtizednyi szilencium után, 1988 végétől sorra jelennek meg a hazai színpadokon, köztük az életműben különleges helyet elfoglaló 1983-as, Az interjú című, abszurd dokumentumjáték.”

    Eörsi Az áldozat című darabot 1973-ban írta, de csak 1992-ben mutatták be Sopronban, az Arizóna Kisszínházban. 

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • A Huligán Antigoné a Különremény című kötetben jelent meg. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi István Interjú című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Az Interjú című dráma megjelent Eörsi István: A szerző szeretné, ha a pofa feje és a csomó emlékeztetne egymásra című kötetében is. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi István Egy tisztáson című darabja megtalálható Eörsi István Kilenc dráma című kötetében. A könyv adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi István Hordók című írása megjelent a Tragikomédiák című kötetében. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

    Kapcsolódó cikkek:

    • Eörsi A kihallgatás című drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja: HULIGÁN ANTIGONÉ
    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című darabjáról további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a színdarab címét.

  • 1990.05.szám Tiszatáj, Ablonczy László: Téli beteg napló
    avagy: a szélkakasok csikorogva pörögnek

    Az esszé éles látleletet nyújt a rendszerváltáskori társadalmi-politikai átalakulásról. A Strasbourgban íródott napló (1989. október 23.—1990. február 10.) a politikai széljáráshoz igazodó „szélkakasok” opportunizmusát kritizálja. A marosvásárhelyi fekete március tragédiája. A szerző, a Hitel című lap egyik alapítójaként és Sütő András szerkesztőjeként, az egyéni morális válságot és a kollektív nemzeti sorskérdéseket kapcsolja össze a színházi világ és a politika párhuzamával.

    „… miért ez a csönd Aczél György körül. Már mosolyogtató, hogy tollnokok és mikrofonnal felszerelt újságírók hada naponta foglalkozik Czinege Lajos lakástörténeteivel, és fel sem merül, hogy beszélni kéne arról az úrhatnámságról, ami például az Aczél György nevével jelzett kultúrpolitikát jellemezte. […] Akárhogy is forgatom ezt az állítást; most, hogy Aczél György nincs a közéletben és például Konrád György regénye megjelenhet, Eörsi darabjait játsszák, ez európai fejlődésünk ellen utaló tény volna?”

  • 1990.05.szám Tiszatáj, Domokos Mátyás: Táltos Babilonban
    avagy: szépségmaximummal a bánat ellen – a líra elsivatagosodása korában
    KÍSÉRLET NAGY LÁSZLÓRÓL

    A tanulmány Nagy László költői világképét és esztétikai programját elemzi, szembeállítva a mítoszteremtő „szépségmaximumot” a líra modern „elsivatagosodásával”. Az esszé a Federico García Lorca-i hatást és a kortárs költői vitákat vizsgálva – beleértve Eörsi István racionálisabb fordítói attitűdjét – a táltos-költő szerepét védi a technokrata „Babilonnal” szemben.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.