EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1990.04.17. (15.szám) 168 óra, Szénási Sándor: Alku és pálfordulás
    Hová lettek a hősök?
    Rendszerváltások és az értelmiség

    Beszélgetés Litván Györggyel.

    „- Eörsi István mégis azt írja Emlékezés a régi szép napokra című börtönesszéjében, hogy borzasztóan csalódott a magyar értelmiségben, mert az olyan könnyen lemondott a forradalomról. Amikor ugyanis Eörsi kijött a börtönből, látta, hogy az ország, az akkori körülmények között inkább tömi a hasát, semmint azon merengene, hogy mi lett a hőseivel.

    - Igen, én ezt nagyon megértem, és magam is átéltem. Azzal a különbséggel, hogy valamivel később kerültem be, mint Eörsi. Módom volt tehát a közhangulat átalakulását még figyelemmel kísérni, mielőtt bekerültem Eörsiék közé. Ezért talán kevesebb illúzióm maradt, mint neki.”

    A kötetek (szamizdat és legális kiadás) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek/ Magyar nyelvű résznél.

  • 1990.04.18. (16.szám) Pesti Műsor, BEDOBOM A TÖRÜLKÖZŐT

    Eörsi István szerzői estje a Radnóti Miklós Színházban. Az előadás címlapja.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi kötetének a címét.

  • 1990.04.18. Magyar Nemzet, Bogácsi Erzsébet: Történt még 1982-ben
    Dokumentumok a letűnt korszak színházpolitikájából (3)

    Az egykori agit.prop. bizottság politikai indítékú döntéseinek bizonyítékai. A példák között Eörsi István kaposvári dramaturg elmozdítása.

    „Ami Eörsi Istvánt illeti, mindenekelőtt ellenzéki magatartásával gyűjt parazsat a fejére. Az csak szítja az opresszív indulatokat, hogy íróként sem óvatoskodik, s tetejébe a kaposvári társulathoz tartozik, amely régóta szálka a hatalom szemében, de amely olyan szakmai tekintélyt szerzett, hogy nem könnyű már lesöpörni a színről. Még e vízválasztó évadot is átvészelik, holott 1981. december 4-én, kilenc nappal a lengyel katonai diktatúra életbe lépése előtt mutatják be a Marat halálát, Peter Weiss drámáját Ács János lélegzetállítóan merész és — e rendező szavával — »lakmuszpapír« érzékenységű színrevitelében, amely pontosan jelezte a nagypolitikai földmozgást.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához további kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét (MARAT/SADE, vagy MARAT HALÁLA), vagy a MARAT szót.

  • 1990.04.19. Népszabadság, Berecz Frigyes: Tévúton
    1. Írószövetség, Fordulat és reform

    A kormányzati munkáról, a hatalom károkozásairól, a vitákról, a Fordulat és reform című tanulmányról, erről írott leveléről Németh Miklósnak. Az Írószövetség vitájáról, Berecz Jánosról, akinek elbeszéléséből nem az derült ki, ami a jegyzőkönyvből. Az ország eladósodásának története, okai.

    „Be kellett látnom Rosa Luxemburg igazát — Eörsi István is idézte (hosszabban) —: »A szabadság mindig csak a másként gondolkodók szabadsága.« Az ő véleményük és személyük elfogadása nélkül nem épülhet fel egy biztonságos, lakható társadalom, mert az elfojtott vélemény úgy terjed tovább az emberek között, mint a Csurka István felszólalásában említett tőzegtűz a láp alatt. És hasonló lesz a következménye is bármiféle fennálló rendszerre nézve.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Heti Válasz, 2016.10.06. (40.szám) Osztovits Ágnes: Az írószövetség rendszert vált
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhatnak, ha a keresőmezőbe beírják: ÍRÓSZÖVETSÉG.

  • 1990.04.24. Népszabadság, Láng Zsuzsa: A politika ihlető forrás

    Beszélgetés Eörsi Istvánnal jobb- és baloldalról, az SZDSZ feladatáról, programjáról, a privatizáció szükségességéről egy piacgazdaság keretein belül. A Nyugat-Európához való csatlakozásról. Hogyan fér meg író és közéleti ember, művész és politikus egy bőrben? Fotó: Kis János és Eörsi István.

    „… a nyugati, polgári cenzúra ravaszabb a nálunk ismertnél. Az író olykor észre sem veszi. Csak egy kicsit derűsebbre kell formálnia valamely darab utolsó jelenetét, különben esetleg nem találnak intendánst vagy producert. […] Az értelmiség feladata a néppel kapcsolatban kettős: tanulnia kell tőle, és fel kell lépnie azok ellen, akik durva — vagy éppen finom — eszközökkel manipulálják...”

    Reagálás:

    • Tallózó, 1990.05.04. Láng Zsuzsa: A politika ihlető forrása. Beszélgetés Eörsi Istvánnal
    • Mozgó Világ, 2017.06.szám Révész Sándor: Miért fáj a sajtószabadság?

  • 1990.04.26. Népszava, Kovács Júlia: Játék Eörsivel és Vallaival
    Elkapom a törülközőt

    Eörsi István, Vallai Péter színművész, Márta István és Hobo zenei közreműködésével önálló estet adott a Radnóti Színpadon; a műsor címe: Bedobom a törülközőt. Beszélgetés Eörsivel és Vallaival. Eörsi: „Amikor kidobom az úttörőnyakkendőt, akkor feladom sztálinista múltamat.” Miért kellett egy színházigazgatónak kirúgnia Eörsit a színházból? Miért gyakorolta be Eörsi a vigyort? Füst Milánról, aki „...József Attilát, Thomas Mannt gyalázta, amikor már mindketten meghaltak.” Anyám (Mikor a Párt tagjelöltje lett) című verséről. Nem igaz, hogy az urbánusok csápoltak, a népiek meg nem (Soós Imre, Nagy László, Kormos István).

    • Eörsi Bedobom a törülközőt című kötetének adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Irodalmi Újság, 1951.04.26. (9.szám) E.I.: Anyám (Mikor a Párt tagjelöltje lett)
    • Pesti Hírlap, 1990.04.28. Rab Nóra: NE BÁNTSUK SZEGÉNY FÜST MILÁNT

  • 1990.04.27. (17.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Széljegyzetek
    A két konda
    A gyönyör

    Versek.

    Reagálás:

    • Új Magyarország, 1994.02.18. Balaskó Jenő: „A nemzet, röfröf, a nép.”
    • Kapu, 1994.04.szám (április) Dr. Dr. Nagy Piroska: Megjegyzések Pete István művéhez
    • Élet és Irodalom, 1994.08.26. (34.szám) Élet és Irodalom, Nagy Attila Kristóf: Másféle kondákról

  • 1990.04.28. Magyar Hírlap, Földes Anna: Színpadi versenyfutás az idővel

    Színházi életünk problémáiról. A megkésett drámák és elhalasztott bemutatók alkotják szomorú drámatörténetünk fővonalát. A napjainkban tapasztalható gyors változások következtében a kortárs drámák színpadi akusztikája is rohamos tempóban változik.

    „...azért születtek az éppen megélt tapasztalatok mögül a korszak lényegét kiásó, felmutató, és azokat az egyetemesség szintjére emelni szándékozó politikus drámák — sőt, még rendezői megoldások is —, amelyek állták, állják az Időt. Eörsi István Kihallgatásában a konkrét történelmi tapasztalat egy végletes emberi léthelyzetben jelenik meg.”

  • 1990.04.28. Pesti Hírlap, Rab Nóra: NE BÁNTSUK SZEGÉNY FÜST MILÁNT

    Reflexió Eörsi István Népszavában megjelent mondataira Füst Milánról.

    „Eörsi István (aki ugyancsak sajátos, a halálveszedelemben is töretlen és sajátos humoráért tartozik kedves íróim közé), gyalázkodónak minősíti Füst Milánt, aki nem kíméli a holtakat... […] Azt azonban nem hihetem el, hogy Eörsi István ne értené meg Füst Milán stílusát...”

    Előzmény:

    • Népszava, 1990.04.26. Kovács Júlia: Játék Eörsivel és Vallaival. Elkapom a törülközőt

  • 1990.04.29. (5.szám) Somogyi Hírlap, Várhegyi Erzsébet: Szégyenként él az emberekben

    Beszélgetés Eörsi Istvánnal baloldali nézeteiről, az SZDSZ-ről, a liberális filozófiáról. Lukáccsal való kapcsolatáról, Lukács szellemiségéről, az Interjú és a Kihallgatás című darabjáról, megírásának történetéről. Többi darabjáról, publicisztikáiról, könyveiről. A magyarországi legmeghatározóbb társadalmi-politikai eseményekről 89-től a mai napig.

    „…baloldali az a társadalmi beállítottság, amely az emberek egyenlőségére törekszik, és egész gondolkodásmódját ez a nézet hatja át, hogy ha különböző politikai vagy erkölcsi elvek összeütköznek, akkor az egyenlőség elvének elsőbbséget kell biztosítani.”

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet),1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darabok címét.

  • 1990.04.29. Népszabadság, Zappe László: Ideológusok és cenzorok
    A megújult Színház első számai

    Az új főszerkesztő Koltai Tamás. Idézetek a főszerkesztői beköszöntőjéből. Tematikus összeállítást közöl Eörsi István Az interjú című darabjának bemutatása alkalmából. A drámamellékletben Eörsi István két darabja jelent meg. Összeállítás a cenzorok öt kategóriájáról.

    • Eörsi István Interjú című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A dráma megjelent Eörsi István: A szerző szeretné, ha a pofa feje és a csomó emlékeztetne egymásra című kötetében is. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Előzmény:

    • Színház (Drámamelléklet), 1989.01.szám E.I.: Az interjú
    • Színház, 1990.01–02.szám Kovács Dezső: Maga a dolog nem vidám
    • Színház (Drámamelléklet), 1990.01–02.szám E.I.: Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából. E.I.: Változat Ödipuszra

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darabok címét.

  • 1990.04.szám 2000, E.I.: Havel, az elnök

    Publicisztika. Havel továbbra is vállalja az elnökséget.


    Reagálás:

    • Bár, 1996.01-02.szám Barták Balázs: A Közép-európai abszurd dráma néhány vonása. – Václav Havel színháza 

  • 1990.04.szám Holnap, Hekeli Sándor: Ha mi, Pitik, összefogunk

    Színikritika az Egri Gárdonyi Géza Színház stúdiószínpadán bemutatott Eörsi-darabról, a Sírkő és kakaóról. Rendező: Éry-Kovács András.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.04.szám Kritika, Litván György: Kitől búcsúzzunk?
    Vita a baloldaliságról.

    Tamás Gáspár Miklós és Eörsi István szembenállása a kérdésben.

    „Valahogy úgy állok kettejük álláspontja között, hogy sokkal többet tudok elfogadni ezek negatív, kritikai oldalából, mint pozitív tartalmából. TGM-mel sokban egyetértek a baloldaliság — legalábbis bizonyos fajta baloldaliság — csapdáit és veszedelmeit illetően, de konzervatív-liberális konzekvencia-levonásáig már egyáltalán nem tudom követni. A logikailag következetes, de történelmileg abszurd túllendülés bírálatában nagyjából Eörsivel tartok, miközben régi véleményem, hogy keményen ellenzéki politikai magatartását és makacsul szocialista, sőt, forradalmár nézeteit csak személyes bája és temperamentuma tudja egységbe vonni és hitelesíteni.”

    Előzmény:

    • Beszélő (Szamizdat – 1989/1.), 1989.26.szám Tamás Gáspár Miklós: Búcsú a baloldaltól
    • Kritika, 1990.02.szám E.I.: Búcsú Gazsitól

    Reagálás:

    • Kritika, 1990.08.szám Vezér Erzsébet: Mitől búcsúzzunk?
    • Kritika, 1990.10.szám Tamás Gáspár Miklós: Méla üzenet a baloldalnak
    • Kapcsolódó cikkek:
    • Kritika, 1989.12.szám Tamás Gáspár Miklós: Búcsú a baloldaltól – Nincs a rendszerünkben?
    • Népszabadság, 1990.03.12. D. Gy.: Búcsú az igenektől és a nemektől
    • Népszava, 1990.03.12. Gantner Ilona: Hol komádnak a régi komák?
    • Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, 1990.06.08. Török Erzsébet: Szabadság a Maradjhűutcában
    • Kritika, 1991.05.szám Mátyás Győző: Pátosz és csodavárás nélkül
    • 168 óra, 1994.07.12. (27.szám) Köves Viktória: A lázadó elit
    • Mozgó Világ, 1994.09.szám Sükösd Mihály: TGM és a világállapot
    • Magyar Hírlap, 1994.10.31. Lengyel László: LuciFeri
    • Társadalmi Szemle, 1995.07.szám Csáki György: A Nemzetközi Valutaalap — ötven év után, korszakváltás előtt?
    • klubradio.hu, 2023.02.16. Kardos András: Búcsú az ellenzéktől
    • Újnépszabadság, 2023.02.27. Kardos András: Búcsú az ellenzéktől

    Lásd még:

    • Lengyel László: Korunkba zárva című kötetét. A kötet adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél

  • 1990.04.szám Kritika, P. Müller Péter: George Orwell – Peter Hall: Állatfarm
    SZÍNHÁZ

    Színikritika. A kaposvári előadást Ascher Tamás rendezte, Eörsi István fordította.

    „Eörsi István fordításában több helyütt még beszédesebben szól az eredetinél. Az állatnevek átültetésében Eörsi több ízben eltér Szíjgyártó László regényfordításának megoldásaitól. A darabban az öreg Őrnagyból Vén Agyaragy, Napóleonból Napólajos, Hógolyóból Hólabda és Süviből Vamzi lesz (hogy csak a disznókat említsem), s ez utóbbi név kapcsán talán nem fölösleges megemlítenem, hogy a főideológus disznó neve Eörsinél a besúgóként működő cellatárs, a vamzer becézése. A darab narrátoraként megjelenő sertés, Minimus, az udvari költő, akinek alakjában és verseiben Eörsi néhány önironikus utalást is elrejt.”

    • További kapcsolódó tartalmakat találhatnak, ha a keresőmezőbe beírják a darab címét.

  • 1990.04.szám Mozgó Világ, Vitányi Iván: Bevezetés a túlélés-tanba

    Esszé. A többpártrendszer, a „plurális” parlamenti demokrácia megalakulása Magyarországon. Az ezt megelőző túlélésre berendezkedő életforma. Eörsi kompromisszumbírálata.

    „Eörsi István őmiattuk szidja meg a magyar népet azért, mert beugrott Kádárnak (abban a cikkében, amelyben az én egyik írásomat kritizálja). Megrovóan idézi fel, hogy a hatvanas-hetvenes években a lakosság jelentős része fogadta el a kompromisszumot a rendszerrel, mintegy „egy tál lencséért” hajlandó volt megfeledkezni a politikai szabadság hajthatatlan védelméről.”

    Előzmény:

    • Magyar Nemzet, 1989.03.31. E.I.: Álláspontok a nemzeti önismeretről, a hatalom és az értelmiség viszonyáról, a szerepvállalás és a kiegyezés összefüggéséről

    Kapcsolódó cikkek:

    • Mozgó Világ, 2004.01.szám Vitányi Iván: Bevezetés a túlélés-tanba
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 1990.04.szám Nagyvilág, I. L.: Megnyitott zsilipek

    Eva Haldimann a sajtószabadság jegyében kibontakozó magyar irodalomról Megnyitott Zsilipek címmel írt cikket a Neue Zürcher Zeitungban (1989. december 2 – 3). Az éles kiadói versenyről, a sok selejtes mű megjelenéséről, a pozitív jelenségekről.

    „Mindenekelőtt az Újhold-Évkönyvek sorjázó köteteit méltatja, a bennük megjelenő írások esztétikai igényességét, a tényt, hogy Konrád György, Eörsi István, Petri György mily természetességgel kapcsolódtak be az egyetemes magyar irodalom vérkeringésébe. […] Elmélyült figyelemmel elemzi Eörsi István legújabb munkáit; majd Örkény, Mándy, Mészöly Miklós és Ottlik Géza mostanában megjelent műveit ismerteti finom érzékenységgel.”

    Előzmény:

    • Neue Zürcher Zeitung, 1989.12.02–03. Eva Haldimann: Geöffnete Schleusen. Ungarische Literatur im Zeichen der Pressefreiheit 

  • 1990.04.szám Színház, Pályi András: Fordul a kocka
    AZ ÁLLATFARM KAPOSVÁROTT

    Színikritika a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott George Orwell – Peter Hall: Állatfarm című előadásról. A fordító: Eörsi István – rendező: Ascher Tamás. Orwellről és műveiről. Fotó: jelenetek a darabból

    „Nem tudok másra gondolni, mint hogy az Állatfarm esetében nem sikerült meglelni azt a szelepet, amelyen az életadó irónia beszökhetett volna a színpadra. […] A hiba véleményem szerint elsősorban a műfajban van: az Állatfarmból egyszerűen nem készíthető musical, annak ellenére, hogy a regény látszólag kínálja magát erre.”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.04.szám Színház, Stuber Andrea: Állatállam és forradalom
    ORWELL—HALL: ÁLLATFARM

    Színikritika a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott George Orwell – Peter Hall: Állatfarm című előadásról. A fordító: Eörsi István – rendező: Ascher Tamás. Fotó: jelenetek a darabból

    „Orwell regénye szomorú tanmese arról, hogy a diktatúra nem vész el, csak átalakul. […] Az Állatfarm históriájában megmutatkozó törvényszerűségeket muszáj felismerni, még mielőtt újabb kísérletbe kezdünk. Ezért fontos hozzászólás a kaposváriak előadása. […] Kaposvár ezúttal embernek állat által való ábrázolásában jeleskedik.”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.04.Valóság, Csizmadia Ervin: Kenedi János: Emberekről, eszmékről, politikáról
    (Interjú - 2. rész - részlet. A 1979-es szolidaritási kampányról; 34 aláírást gyűjtöttek össze 1977 januárjában Eörsivel, Mészöllyel, Bencével, Kissel. A szamizdatos évekről, a Beszélőről, a Máshonnan Beszélőről, a Bibó Emlékkönyvről, születésének körülményeiről. Bibóval való kapcsolatáról. Miért részesítette előnyben Bibó Huszár Tibort vele szemben? Lakitelekről, a népiekről.)

    • A Bibó-emlékkönyv I-II. című kötet adatait és a könyvben Eörsi írását megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 1990.05.01. (18.szám) Rakéta Regényújság, Bertha Bulcsu: Másfél évig magánzárkán

    Beszélgetés Lakatos Istvánnal. Részlet Bertha Bulcsu Írók, Színészek, Börtönök című interjúkötetéből. Fotók

    „Az Igazsághoz naponta benéztem, ott Eörsi Pistával, Gáli Jóskával és Obersovszkyval beszélgettem többnyire, megtárgyaltuk a világ eseményeit. […] Márianosztrán Eörsi Pista és Gáli Jóska ült együtt velem, ha nem is egy cellában. De mindig láttam őket, integettünk egymásnak.”

    • A kötet adatait és az Eörsiről szóló részleteket (Anyám félt, hogy szétroncsol a gyűlölet – Másfél évig magánzárkán. Lakatos István – A komondorokat nem tudtam gyűlölni. Tóth Bálint) megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.

  • 1990.05.01. Taps, Győrffy Miklós: Ki vagyok én, hogy perlekedjem veled?

    Eörsi István Az Interjú című abszurd dokumentumjátéka a Játékszínben. A mester (Lukács György) és a tanítvány (Eörsi István) párbeszéde. A rendező: Babarczy László. Fotók

    „Csak a mű számít, egy nagy szellem produktuma, még akkor is, ha a művet létrehozó személyiség, az ember, a gondolkodó, a politikus magatartása olykor érthetetlen és elfogadhatatlan is. Ezt sugallja Eörsi, miközben felépíti a tagadás és a bámulat nagy emlékművét, és megjeleníti a megjeleníthetetlent.”

    A darab első változata megjelent Az utolsó szó jogán című kötetben (AB Független Kiadó, Budapest, 1985). Az átdolgozásra a szerzőt színpadi megfontolások késztették.

    • Eörsi István Interjú című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A dráma megjelent Eörsi István: A szerző szeretné, ha a pofa feje és a csomó emlékeztetne egymásra című kötetében is. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház (Drámamelléklet), 1989.01.szám E.I.: Az interjú (és az itt felsorolt cikkek)
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.05.04. (103.szám) Kisalföld, Böröndi Lajos: A politika állandó ihletforrás
    Eörsi István életéről, irodalomról, filozófiáról

    Eörsi István pályája, gondolatai, művei. Mosonmagyaróvári találkozás az olvasókkal. 

  • 1990.05.04. (9.szám) Új Fórum, Tomori Lajos: Politikai tájkép

    Az írás az első szabad választások utáni erőviszonyokat és a formálódó többpártrendszer szerkezetét elemzi. A cikk az MDF választási győzelmét követő koalíciós lehetőségeket és a társadalmi várakozásokat vizsgálja a rendszerváltás korai szakaszában. Eörsi István mint az SZDSZ radikális, az MDF-koalíciót élesen kritizáló parlamenti képviselője jelenik meg. Eörsi továbbá a sajtó- és kultúraszabadság kérdésében a formálódó új kormányzat tekintélyelvű törekvéseinek bírálójaként tűnik fel a cikkben.

    „Eörsi István saját pártját, az SZDSZ-t marasztalja el »a sejtett többség előítéleteit túlzottan tisztelő taktikázás miatt«, szerinte nagyobb lenne a demokratikus ellenzék súlya, ha »nyíltabban és bátrabban kínáltunk volna társadalmi és ideológiai alternatívát azoknak, akik igazi szocialista és szociáldemokrata pártok és csoportosulások híján dezorientáltan vagy közönyösen vettek, illetve nem vettek részt a választásban. Határozottabban kellett volna magunkra vállalnunk a bérből és fizetésből élők érdekképviseletét.«”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő (Hetilap – 14.szám), 1990.04.14. E.I.: Kitört a szabadság
    • pestisracok.hu, 2025.06.22. Stefka István: A dicstelen alku és következményei

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.