EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1990.06.13. (24.szám) Pesti Műsor, GEORGE ORWELL–PETER HALL: Állatfarm

    A kaposvári Csiky Gergely Színház vendégjátéka a Vígszínházban. A musical címlapja. A rendező: Ascher Tamás, a dalszövegek fordítója: Eörsi István.

    • További kapcsolódó tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.06.15. Népszabadság, E.I.: A pártfétis szívóssága

    Az SZDSZ vereségének okai nem stilárisak, hanem tartalmi jellegűek: pökhendiség, lekezelő gesztusok, arisztokratikus gőg, ideológiai puhaság, defenzív viselkedés a vallási kérdésekben. Talpra magyar! vezényszó a parlamentben.

    „…gondolkodásmódunkat, erkölcsi beidegzettségeinket, reflexeinket is másképpen kell működtetnünk, ha nem érjük be azzal, hogy valamiféle épp-hogy-elviselhető társadalomba tornásszuk fel magunkat. […] (MDF) a választási hadjárat utolsó szakaszában képtelennek bizonyultak arra, hogy elhatárolják magukat a saját soraikból áradó becsületsértő uszítástól és antiszemita hőbörgéstől. […] Egy demokratikus mozgalom csak a pártfétis szellemében becézheti a soraiban jelentkező faji uszítást írói tevékenységnek. Az SZDSZ-ben is tapasztalhatók — bár nem közveszélyes, hanem önveszélyes formában — a pártfétis megnyilatkozásai. […] (Pető Iván) kijelentette, hogy a szabaddemokraták eddigi politikai alapállása folytatható, sőt folytatandó, csak stiláris módosításra van szükség.”

    Reagálás:

    • Népszabadság, 1990.07.09. Dr. Sebestyén Béla: Európa igen, kereszténység nem?
    • Újnépszabadság, 2019.06.06. Hacsa (Arcanum.blog): Trianoni béka

  • 1990.06.16. (24.szám) Magyar Fórum, Szalay Károly: Rádiónapló
    A Magyar Rádió Karinthy Színpada

    Rádiókritika. Eörsi István említése.

  • 1990.06.16. Magyar Hírlap, Baránszky László: Kitörni a rezervátumból

    Nemzetközi csereforgalom az irodalomban.

    „A Comittee of International Poetry meghívásában olvasott fel Tolnay Ottó, Eörsi István, Orbán Ottó, Szőcs Géza, Kemenczky Judit, Tóth Erzsébet, ugyancsak nagy visszhanggal.”

  • 1990.06.16. Magyar Nemzet, Murányi Gábor: Zarándokút

    Gondolatok az ötvenhatos eseményekről a szerző tavalyi, a párizsi Pere Lachaise temetőben felállított jelképes síremléknél tett látogatás kapcsán. Ez a cikk, több szerkesztőséget megjárva, egy évet várt megjelenésre.

    „És például Eörsi István nevét először egy Lenin-díjas veterántól hallottam — akkortájt mindhárman egy házban laktunk, a Szemere utcában —, s e veterán azzal traktált, hogy az író az ellenforradalom napjaiban géppisztollyal grasszált a házban, és kinyírással fenyegette a lakókat. A rémmese idején — 1964-ben — tízéves kiskölyök voltam, és riadtan köszöntem csókolomot a nemrég szabadult »ellenforradalmár bácsinak«. Sok-sok éven át elkísért ez a »Lenin-díjas információ«, mígnem mára Eörsit meghatározó szellemnek tekintem.”

  • 1990.06.16. Népszava, Sz. Z. L.: Klasszikusok és kortársak
    Veszprémi Tévétalálkozó

    Sajtótájékoztató a június 25—30. között megrendezendő veszprémi tévétalálkozóról. A zsűri elnöke Görgey Gábor lesz. A versenyprogramban tizenhét alkotást láthatnak a nézők. A kortárs magyar szerzők írásait dolgozták fel a rendezők, köztük Eörsi Istvánét is.

  • 1990.06.18. (11.szám) Magyar Sajtó, Zele Ferenc: Alapító főszerkesztő: Obersovszky Gyula
    Június 16-án (újra) az IGAZSÁG

    Az 1956-os lap, az Igazság hosszú szünet után a 2. évfolyamára készül. A lap alapító főszerkesztője, Obersovszky Gyula pályafutása. Obersovszky beszámol az Igazság újraindulásának körülményeiről, megjelenésének gyakoriságáról, témáiról, munkatársairól. Eörsi István az Emlékezés a régi szép időkre című könyvében írt róla.

    • A kötetek (1. szamizdat kiadás – Katalizátor Iroda, 2. kiadás – Napra-fortó Kft, 3. javított kiadás – Noran) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Igazság, 1956.11.07.(12.szám) E.I.: Szomoru biztató
    • Élet és Irodalom, 1957.04.12. (3.szám) Imre Katalin: Ütni az eördögöt (és az itt megjelölt cikkek)
    • Határőr, 1957.05.30. (19.szám) Kovács Jenő: Százezernyi röpcédula...
    • Képes 7, 1989.06.10. (23.szám) Seszták Ágnes: Kötél által halálra
    • Magyar Hírlap, 1989.06.16. E.I.: Szomoru biztató
    • Mai Nap, 1990.01.15. V. S.: Újra lesz igazság
    • Amerikai Magyar Népszava – Szabadság, 1996.04.05. (14.szám) Egri György: Októberiek márciusról
    • Magyar Nemzet, 2007.10.22. Kő András: „Fényképezzen csak, legalább látszik, hogy még létezünk”

  • 1990.06.18. Hajdú-Bihari Napló, Pozderka Judit: Drámák fiókból, drámák fiókba

    Könyvkritika a Rivalda 89/90-es kötetéről. Az antológiába bekerültek a fiókból előkerült darabok is.

    „..a kötet fajsúlyosabb darabjai a politikai hangulatváltással együtt lélegző, részben fiókból előkerült művek (Csurka István: Majális, Eörsi István: A kihallgatás, Gosztonyi János: Andrássy út 60.). Egyfajta elégtételt szolgáltatva ezzel az említett szerzőknek, s jelezve, évtizedekkel ezelőtt írt darabjaik valamelyest túl is élték témáik politikai aktualitását. […] Eörsi ’56 utáni börtönélményeit csúsztatja a Rákosi-korba 1965-ös darabjában, A kihallgatásban. Az idősíkok »összetolása« jelzése is a két politikai éra tudati azonosságának, egyúttal alkalom arra is, hogy a diktatúra természetrajzát általánosabb, intellektuális szinten is áttekintse, s a múlandó kommunista archetípusokat tragikus élményközelből megteremtse.”

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • A Rivalda 89/90 című kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél. 
    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi A kihallgatás című drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.06.19. (141.szám) Mai Nap, ÍRÓK TÜNTETÉSE AZ ASTORIÁNÁL
    Jótékonysági akció az állami könyvterjesztők segedelmére
    Göncz Árpád is könyvet árul?

    Demonstráció lesz a Katalizátor standjánál „…a monopolhelyzetben lévő állami könyvterjesztő vállalatok üzletpolitikája ellen, hogy a modern magyar költészet egyik legnagyobb ígérete, Balaskó Jenő Ilyen éjszakát hagytatok című kötetét árulják. Az ötlet Csaplár Vilmostól származik, a demonstráció szervezője Kőrössi P. József, a Magyar írószövetség titkára.” Beszélgetés Kőrössi P. Józseffel, aki megindokolja, miért folyamodtak egy ilyen lépéshez. Az árusító írók között lesz Eörsi István is.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1990.06.21. vbé: Lengyel árulja, Göncz megveszi
    • Népszabadság, 1990.06.21. Munkatárs: Szépírók az aluljárókban
    • Magyar Napló, 1990.07.05. (27.szám) K. Cs.: Írók az aluljáróban

  • 1990.06.19. (141.szám) Mai Nap, Virág Kiss Ferenc: Bánk bán a Játékszínben
    Mecénás darabok

    Beszélgetés Berényi Gáborral, a Játékszín igazgatójával az elmúlt évadról, a jövő évad terveiről. Jövőre játszák többek közt Eörsi István: Interjú című darabját.

  • 1990.06.19. (25.szám) Rakéta Regényújság, E.I.: Az anya

    Elbeszélés. Jézus, a zsidók királya, a három napkeleti bölcs, Mirjam tanácsa Józsefnek és Heródes csapdája. Hogyan mentette meg Mirjam fiát, Júdáskát a haláltól?

    „Míg eszméletét egészen el nem vesztette a katona alatt, arra gondolt, hogy a faluból csak két kisfiú menekült meg, a Máriáé meg az övé – mindketten isten kiszemeltjei.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Élet és Irodalom, 1977.01.08. (2.szám) E.I.: Az anya

  • 1990.06.21. Magyar Hírlap, vbé: Lengyel árulja, Göncz megveszi
    Szolidaritás Balaskó könyvéért

    Balaskó Jenő Ilyen éjszakát hagytatok című verseskötetét a terjesztők nem voltak hajlandók megrendelni, ezért a magyar írók, köztük Eörsi István, maguk árulják a könyvet az Astoria aluljáróban.

    Fotó: Göncz Árpád és Lengyel Péter az aluljáróban.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Mai Nap, 1990.06.19. (141.szám) ÍRÓK TÜNTETÉSE AZ ASTORIÁNÁL
    • Népszabadság, 1990.06.21. Munkatárs: Szépírók az aluljárókban
    • Magyar Napló, 1990.07.05. (27.szám) K. Cs.: Írók az aluljáróban

  • 1990.06.21. Népszabadság, Munkatárs: Szépírók az aluljárókban
    Ilyen könyvterjesztést hagytatok!

    Az Astoria-aluljáróban a Katalizátor Iroda standja mögé álltak írók és költők, hogy könyveket terjesszenek. Így tiltakoznak a könyvterjesztők gyakorlata ellen. Az ügyben megszólal Kukorelly Endre és Csaplár Vilmos. Fotó: Göncz Árpád mint alkalmi könyvárus.

    „A pohár Balaskó Jenő Ilyen éjszakát hagytatok című verseskötetével csordult túl; ez volt az a — avatott ítészek véleménye szerint — korszakos jelentőségű verseskötet, amelyből egyetlen darabot sem rendeltek a terjesztők. […] ezért vállalkozott könyvterjesztésre Esterházy Péter, Csoóri Sándor, Eörsi István, Konrád György, Szilágyi Ákos és még sokan mások. Demonstrációjuk talán ráébreszti az illetékeseket arra, hogy a helyzet tarthatatlan.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Mai Nap, 1990.06.19. (141.szám) ÍRÓK TÜNTETÉSE AZ ASTORIÁNÁL
    • Magyar Hírlap, 1990.06.21. vbé: Lengyel árulja, Göncz megveszi
    • Magyar Napló, 1990.07.05. (27.szám) K. Cs.: Írók az aluljáróban

  • 1990.06.22. (145.szám) Pest Megyei Hírlap, Sajtófesztivál a kőbányai vásárvárosban
    A hét végén sorsolás és fődíj

    A fesztivál programismertetője.

    „15 és 16 óra között a Kritika standján Csalogh Zsolt, Eörsi István és Hobo dedikál, 16.30- kor Sas Elemér bemutatója kezdődik az Élet és Irodalom műsorában. Házigazda: Boros Lajos.”

  • 1990.06.22. (25.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Politika, művészet, önértékelés

    A politikai okból tiltott irodalom. Vita Tábor Ádámmal, aki kitessékelte az esztétikum területéről a „kifejezetten politikai okokból tiltott irodalmat”. Az underground-avantgard irányzatról. „Tábor Ádám, bizonyítandó, hogy különbség van az irodalom és a nem-irodalom között, publicisztikai kiválóságomat szembeállítja csekélyebb értékű művészetemmel. […] Minden műfajban – a publicisztikában is – írtam sok rosszat. De legjobb verseim, drámáim, elbeszéléseim és műfordításaim elérik legjobb esszéim és cikkeim színvonalát. Honi nehézségeim részben abból fakadnak, hogy nálunk csak a publicisztikában fogadják el ihletforrásnak a gondolkodás örömét. „


    Előzmény:

    • 2000, 1990.05.szám E.I.: Kérdések. Öv alatt


    Reagálás:

    • 2000, 1990.06.szám Tábor Ádám: Válasz Eörsi István kérdéseire
    • Élet és Irodalom, 1990.06.29. (26.szám) Tábor Ádám.: Újabb válasz Eörsi István írónak
    • Népszava, 1990.07.02. Gantner Ilona: A társadalmi igazságosság alapja
    • Élet és Irodalom, 1990.08.03. (31.szám) Budai Katalin: Csíkos csík

  • 1990.06.26. (147.szám) Mai Nap, Bukta Zsuzsa: Gábor Miklós Oidipuszt rendez
    Tíz év után jelent meg a könyve
    Játékszín, Várszínház, televízió

    Beszélgetés Gábor Miklóssal Kos a mérlegen című kötetéről. 1979-es írás az utolsó a könyvből, mégis csak most jelenhetett meg. Mi ennek az oka? Terveiről. Fotó

    „Ősszel ismét fellépek a Játékszínben az »Interjú« című Eörsi-darabban, amelyben Lukács Györgyöt alakítom.”

  • 1990.06.26. (148.szám) Kisalföld, Horpácsi Sándor: A történelem nem ad felmentést
    Leveleskönyv

    Könyvkritika Horgas Béla és Levendel Júlia kötetéről. Hogyan alakult ki a „belső cenzúra”?

    „Eörsi István levelezésére utalok itt Kardos Györggyel, a nagy hatalmú könyvkiadóval, Csoóri Sándor, Horgas Béla – Levendel Júlia – Levendel László küzdelmére a lapalapításért.”

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 1990.06.26. Pesti Hírlap, Major Ottó: ÍRÓK, SZÍNÉSZEK, BÖRTÖNÖK
    MOZAIK BERTHA BULCSU KÖNYVÉBŐL

    Könyvkritika Bertha Bulcsu ÍRÓK, SZÍNÉSZEK, BÖRTÖNÖK című könyvéről. A tizenkét művészportrét, beszélgetést tartalmazó kötetben szerepel többek közt Eörsi István. Idézetek Csurka István, Darvas Iván, Eörsi István, Göncz Árpád és Mensáros László gondolataiból.

    • A kötet adatait és az Eörsiről szóló részleteket (Anyám félt, hogy szétroncsol a gyűlölet – Másfél évig magánzárkán. Lakatos István – A komondorokat nem tudtam gyűlölni. Tóth Bálint) megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.

  • 1990.06.27. (26.szám) Pesti Műsor, Soproni Ünnepi Hetek

    A rendezvényen mutatják be a Hegedűs a háztetőn című musicalt. A verseket fordította: Eörsi István. Rendezte: Bezerédi Zoltán.

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.06.29. (26.szám) Élet és Irodalom, Tábor Ádám: Újabb válasz Eörsi István írónak

    Vita a 70-es évek budapesti underground-új-avantgárd irodalmáról, Eörsi verseiről, publicisztikájáról. Tábor nem állította, hogy Eörsi nem író, vagy rossz író. Eörsi „nem volt újavantgardista író”.


    Előzmény:

    • 2000, 1990.05.szám E.I.: Kérdések. Öv alatt
    • 2000, 1990.06.szám Tábor Ádám: Válasz Eörsi István kérdéseire
    • 1990.06.22. (25.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Politika, művészet, önértékelés


    Kapcsolódó cikk:

    • Népszava, 1990.07.02. Gantner Ilona: A társadalmi igazságosság alapja
    • Élet és Irodalom, 1990.08.03. (31.szám) Budai Katalin: Csíkos csík

  • 1990.06.30. (57.szám) Somogyi Hírlap, Leskó László: Világ az egész színház
    Évad végén

    A kaposvári Csiky Gergely Színház ’89/90-es szezonjáról, a változásokról, a művészetkritika Kaposvárt érintő lanyhulásáról, a színikritika színvonalának csökkenéséről. A Hegedűs a háztetőn és az Állatfarm példája. A kaposvári színházzal kapcsolatos díjakról, elismerésekről, bemutatókról, rendezőikről. A színház magas művészi színvonaláról, más módon politizálásáról. Eörsi István említése.

    „Támadhatnak új »cárok«; eladhatnak bennünket másik égtáj felé is, szociálfasiszta sertés uraságok a barmok feje felett kiegyezhetnek az »ellenséggel«, a kisebbséget a határokon kívül, de belül is meg kell tisztelni jogokkal... Nem féltem a színházat, lesz üzennivalója az elkövetkező években is!”

  • 1990.06.30. Népszabadság, Horgas Béla: Honnan jön a pofon?

    Az irodalmi próbálkozásokról.

    „Egy szöget jól beverni ugyanolyan alkotás, mint verset írni. […] Próbálgatjuk tömegesen az új ruhákat, ez bő, ez szűk … no mindegy, majd meghízunk és lefogyunk, tessék becsomagolni mind. Ez is irodalom, persze, Eörsi István verse a műfordításról, gyatra prózába torzítva. […] A hatalom újrafelosztásának kínzó sekélyességét érzékelve, az ember kedvetlenül állapítja meg, hogy a pofon mindig ugyanonnan jön, s ehhez az irodalomnak, meg a hozzá hasonló emberi csacskaságoknak semmi köze.”

  • 1990.06.30. Petőfi Népe, Heltai Nándor: Több profizmust követelnek a nézők

    Tudósítás a veszprémi tévéfesztiválról, a díjkiosztásról. A nyitó ünnepségen nem volt ott a tévé elnöke, mert már és még nincs elnök, nincs elnökség. A nyilvános eszmecserék hasznosak voltak.

    „De az elkövetkezendő hónapokban néhány nagyon elgondolkodtató tévéműsorra is számíthatunk. A teljesség igénye nélkül: a Nádas Péter írásából készült Biblia, Eörsi István A kihallgatás-a.”

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1990.06.szám (június) Kapu, Siposhegyi Péter: Írás, kereszt, nemzet

    „Igazság szerint nem volt semmilyen viszonyunk Istenhez, sem Jézus Krisztushoz jó sokáig. Az ifjú hajlamos a hősies példák követésére, de a tegnap kereszténysége nem rukkolt elő látványos formában ilyenekkel. E tekintetben Eörsi Istvánnal értek egyet, aki kijelentette: a negyven évig mélyen őrzött kereszténységet oly mélyen őrizték, akik őrizték, hogy senki sem tudott róla. A magyar kereszténységnek nem voltak igazi hitvallói.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.