EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1990.04.szám Színház, Pályi András: Fordul a kocka
    AZ ÁLLATFARM KAPOSVÁROTT

    Színikritika a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott George Orwell – Peter Hall: Állatfarm című előadásról. A fordító: Eörsi István – rendező: Ascher Tamás. Orwellről és műveiről. Fotó: jelenetek a darabból

    „Nem tudok másra gondolni, mint hogy az Állatfarm esetében nem sikerült meglelni azt a szelepet, amelyen az életadó irónia beszökhetett volna a színpadra. […] A hiba véleményem szerint elsősorban a műfajban van: az Állatfarmból egyszerűen nem készíthető musical, annak ellenére, hogy a regény látszólag kínálja magát erre.”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.04.szám Színház, Stuber Andrea: Állatállam és forradalom
    ORWELL—HALL: ÁLLATFARM

    Színikritika a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott George Orwell – Peter Hall: Állatfarm című előadásról. A fordító: Eörsi István – rendező: Ascher Tamás. Fotó: jelenetek a darabból

    „Orwell regénye szomorú tanmese arról, hogy a diktatúra nem vész el, csak átalakul. […] Az Állatfarm históriájában megmutatkozó törvényszerűségeket muszáj felismerni, még mielőtt újabb kísérletbe kezdünk. Ezért fontos hozzászólás a kaposváriak előadása. […] Kaposvár ezúttal embernek állat által való ábrázolásában jeleskedik.”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.04.Valóság, Csizmadia Ervin: Kenedi János: Emberekről, eszmékről, politikáról
    (Interjú - 2. rész - részlet. A 1979-es szolidaritási kampányról; 34 aláírást gyűjtöttek össze 1977 januárjában Eörsivel, Mészöllyel, Bencével, Kissel. A szamizdatos évekről, a Beszélőről, a Máshonnan Beszélőről, a Bibó Emlékkönyvről, születésének körülményeiről. Bibóval való kapcsolatáról. Miért részesítette előnyben Bibó Huszár Tibort vele szemben? Lakitelekről, a népiekről.)

    • A Bibó-emlékkönyv I-II. című kötet adatait és a könyvben Eörsi írását megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 1990.05.01. (18.szám) Rakéta Regényújság, Bertha Bulcsu: Másfél évig magánzárkán

    Beszélgetés Lakatos Istvánnal. Részlet Bertha Bulcsu Írók, Színészek, Börtönök című interjúkötetéből. Fotók

    „Az Igazsághoz naponta benéztem, ott Eörsi Pistával, Gáli Jóskával és Obersovszkyval beszélgettem többnyire, megtárgyaltuk a világ eseményeit. […] Márianosztrán Eörsi Pista és Gáli Jóska ült együtt velem, ha nem is egy cellában. De mindig láttam őket, integettünk egymásnak.”

    • A kötet adatait és az Eörsiről szóló részleteket (Anyám félt, hogy szétroncsol a gyűlölet – Másfél évig magánzárkán. Lakatos István – A komondorokat nem tudtam gyűlölni. Tóth Bálint) megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.

  • 1990.05.01. Taps, Győrffy Miklós: Ki vagyok én, hogy perlekedjem veled?

    Eörsi István Az Interjú című abszurd dokumentumjátéka a Játékszínben. A mester (Lukács György) és a tanítvány (Eörsi István) párbeszéde. A rendező: Babarczy László. Fotók

    „Csak a mű számít, egy nagy szellem produktuma, még akkor is, ha a művet létrehozó személyiség, az ember, a gondolkodó, a politikus magatartása olykor érthetetlen és elfogadhatatlan is. Ezt sugallja Eörsi, miközben felépíti a tagadás és a bámulat nagy emlékművét, és megjeleníti a megjeleníthetetlent.”

    A darab első változata megjelent Az utolsó szó jogán című kötetben (AB Független Kiadó, Budapest, 1985). Az átdolgozásra a szerzőt színpadi megfontolások késztették.

    • Eörsi István Interjú című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A dráma megjelent Eörsi István: A szerző szeretné, ha a pofa feje és a csomó emlékeztetne egymásra című kötetében is. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház (Drámamelléklet), 1989.01.szám E.I.: Az interjú (és az itt felsorolt cikkek)
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.05.04. (103.szám) Kisalföld, Böröndi Lajos: A politika állandó ihletforrás
    Eörsi István életéről, irodalomról, filozófiáról

    Eörsi István pályája, gondolatai, művei. Mosonmagyaróvári találkozás az olvasókkal. 

  • 1990.05.04. (9.szám) Új Fórum, Tomori Lajos: Politikai tájkép

    Az írás az első szabad választások utáni erőviszonyokat és a formálódó többpártrendszer szerkezetét elemzi. A cikk az MDF választási győzelmét követő koalíciós lehetőségeket és a társadalmi várakozásokat vizsgálja a rendszerváltás korai szakaszában. Eörsi István mint az SZDSZ radikális, az MDF-koalíciót élesen kritizáló parlamenti képviselője jelenik meg. Eörsi továbbá a sajtó- és kultúraszabadság kérdésében a formálódó új kormányzat tekintélyelvű törekvéseinek bírálójaként tűnik fel a cikkben.

    „Eörsi István saját pártját, az SZDSZ-t marasztalja el »a sejtett többség előítéleteit túlzottan tisztelő taktikázás miatt«, szerinte nagyobb lenne a demokratikus ellenzék súlya, ha »nyíltabban és bátrabban kínáltunk volna társadalmi és ideológiai alternatívát azoknak, akik igazi szocialista és szociáldemokrata pártok és csoportosulások híján dezorientáltan vagy közönyösen vettek, illetve nem vettek részt a választásban. Határozottabban kellett volna magunkra vállalnunk a bérből és fizetésből élők érdekképviseletét.«”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő (Hetilap – 14.szám), 1990.04.14. E.I.: Kitört a szabadság
    • pestisracok.hu, 2025.06.22. Stefka István: A dicstelen alku és következményei

  • 1990.05.04. Tallózó, Láng Zsuzsa: A politika ihlető forrása
    Beszélgetés Eörsi Istvánnal

    Beszélgetés Eörsi Istvánnal baloldalról, szocialistákról, szociáldemokráciáról, az SZDSZ feladatáról, programjáról, a privatizációról. A politikai író típusáról, közéletiségéről. A kisebbségről, az igazságról és az értelmiség feladatáról.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1990.04.24. Láng Zsuzsa: A politika ihlető forrás 
    • Mozgó Világ, 2017.06.szám Révész Sándor: Miért fáj a sajtószabadság?

  • 1990.05.05. Beszélő (Hetilap – 17.szám), E.I.: Egy újfajta félelem bűvöletében

    A Nyugati sajtó az orosz jobboldal szellemi arculatáról, a Gorbacsov-lázról.

    „Hogyan segíthetnék úgy az amerikaiak a balti államok függetlenségét, hogy Gorbacsov ne bukjon bele? Csakis úgy, ha az eddiginél összehasonlíthatatlanul nagyvonalúbb gazdasági támogatásban részesítik a peresztrojkát. Ha a szankciók kockázatosak, akkor bőkezűséggel kell zsarolni. Meg kell végre nyitni a Szovjetunió előtt az amerikai piacot, mégpedig úgy, hogy a gazdasági együttműködés áldásai kizárólag és fokozódó mértékben a Szovjet Birodalom demokratizálásától függjenek.”

  • 1990.05.09. (107.szám) Délmagyarország, Márok Tamás: Eörsi interjúja
    Országos színházi találkozó

    Színikritika. Eörsi István: Az interjú című darabja a Játékszínben, Babarczy László rendezésében.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.05.11. 7Nap, Dési ábel: A valóság rémségei

    (Könyvkritika. Eörsi István: Kilenc dráma.)

  • 1990.05.12. (19.szám) Film Színház Muzsika, Varsói premier

    A varsói Magyar Kulturális Intézetben mutatták be Eörsi István A kihallgatás című drámáját. Fotó azt előadásból.

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi A kihallgatás című drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.05.14.os.mti.hu, Közlemények, előrejelzések

    (A Kassák Lajos irodalmi pályázatról.)

  • 1990.05.14.os.mti.hu, Közlemények, előrejelzések

    (Közlemény a Kassák Lajos irodalmi pályázat eredményhirdetéséről.)

  • 1990.05.17. Népszava, Sz. Z. L.: VERSELVETÉS
    Szépirodalmi kínálat

    A Szépirodalmi Könyvkiadó sajtótájékoztatója a hatvanegyedik ünnepi könyvhét apropóján. Eörsi István: Nem vagyok kikerics című kötete is megjelenik.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.

  • 1990.05.19. Magyar Hírlap, Virág F. Éva: Az irodalom végnapjai?
    Beszélgetés Vári Attilával
    A műsoridő mostohagyermeke

    Beszélgetés Vári Attilával, a televízió irodalmi szerkesztőségének vezetőjével az irodalom szerepéről a televízióban. Nincs lehetőségük az aktuális tartalmak műsorra tűzésére, ennek okairól. Tudott a tabukról, de úgy tett, mintha mit sem sejtene ezekről, és a párt illetékeseinek nem volt kifogásuk az általa jónak tartott (Eörsi is!) írókkal való interjúk ellen.

    „A politika a közelmúltban teljesen elfordult az irodalomtól, talán, mert nem számíthatott a szája íze szerinti közreműködésére.”

  • 1990.05.24. Népszava, Gantner Ilona: VÉRREL ÉS KÖTÉLLEL
    A hét filmjei

    Erdélyi János és Zsigmond Dezső Vérrel és kötéllel című dokumentumfilm kritikája.

    „Iszonyat. A szegénységet is »elkobzó« vagyonelkobzó jegyzőkönyv láttán, hallatán arra gondolok: hiábavaló minden. S csak Eörsi versét mondogatom: »Drága barátom, nem tudom, ki vagy, de együtt cipeljük a holtakat…« […] az 1956-os mosonmagyaróvári sortűz, majd a népharag, a bosszú, és a megtorlás tényeit próbálja kideríteni, feltérképezni —, végül is arról szól, hogy a félelem fontos szerepet játszott tragédiában…”

    Kapcsolódó cikk:

    • Országgyűlési Tudósítások (Különszám) 1989.06.16. Eörsi István (Vers cím nélkül)

  • 1990.05.25. (26.szám) Somogyi Hírlap, H. B.: Három újdonság a megyei könyvtártól
    AZ ÜNNEPI KÖNYVHÉTRE KÉSZÜL SOMOGY

    Beszámoló az ünnepi könyvhét Somogy megyei rendezvényeiről.

    „Tizenhat író és költő kapott meghívást somogyi bemutatkozásra, Eörsi István három új művével szerepel író-olvasó találkozón.”

  • 1990.05.25. Hajdú-Bihari Napló, Pozderka Judit: Nem sikerült megújítani a rendezvényt
    Június elején Ünnepi Könyvhét

    Beszélgetés a megyei rendezvény szervezőjével, a megyei könyvtár munkatársával a megyei programokról, amelyeket az olvasói igények alapján állítottak össze. Mi szól Cseres Tibor, Csurka István és Eörsi István meghívása mellett?

    „Hallgattunk a Magyar írószövetség sugallatára, Eörsit mint politikailag érdekes írót is figyelmünkbe ajánlották.”

  • 1990.05.25. Magyar Hírlap, L. A.: Gazdag szegénység az Ünnepi Könyvhéten
    Június 1–5. között

    A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése sajtótájékoztatója a június 1–5-én rendezendő Ünnepi Könyvhétről. A csekély kínálat nem jelent egyben minőségi süllyedést.

    „A versek is gazdagodtak külföldi magyar, vagy korábban elhallgattatott nevekkel, hiszen Orbán Ottó kötete mellett ott van a Londonban élő Határ Győző, a most hazatért Faludy György, vagy a félillegalitásból előlépett Eörsi István.”

  • 1990.05.29. Petőfi Népe, Hámori Zoltán: Ha mindenki őrült...
    PÓTSZÉK SZÍNPAD: A DIGÓ

    Rainer Werner Fassbinder: A Digó című darabjának ősbemutatója a Kecskeméti Pótszék Színpad előadásában. A rendező: Mózes István.

    „Fassbinder a ’70-es években írta ezt a filmforgatókönyvet, gyanúm szerint nemcsak hogy nem szánta darabnak, hanem puszta vázlatként jegyezte le. Ennek következtében (bár Eörsi István fordította) nincs kidolgozva a szöveg, stilisztikai, dialógusbeli bukfencek, következetlenségek mellett sem szerzői utasítás, sem bármiféle dramaturgiai útmutató nem található.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Nagyvilág, 1981.05.szám Rainer Werner Fassbinder: A digó
    • Jelenkor, 2019.11.szám Weiss János: Fordítói jegyzet

  • 1990.05.30. (22.szám) Pesti Műsor, TV-tallózó

    Június 1-jén lesz a TV 1-en Eörsi István Jolán és a férfiak című műve. A darabot Ács János rendezte. Az eddigi bemutatók, rövid tartalom.

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi darabjának a címét.

  • 1990.05.31. Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, Ünnepi könyvhét

    Az ünnepi könyvhét Csongrád megyei rendezvényeinek programja. Az ünnepi könyvhét vendége lesz Eörsi István Szentesen, Szegeden és Makón.

  • 1990.05.szám 2000, E.I.: Kérdések
    Öv alatt

    Vita Tábor Ádámmal a politikai okból tiltott irodalomról.

    „Ha nagynénénket szép versben elsiratjuk, az művészet, ha 56-ban felakasztott barátunkat siratjuk el, az politika?”


    Reagálás:

    • 2000, 1990.06.szám Tábor Ádám: Válasz Eörsi István kérdéseire
    • Élet és Irodalom, 1990.06.22. (25.szám) E.I.: Politika, művészet, önértékelés
    • Élet és Irodalom, 1990.06.29. (26.szám) Tábor Ádám.: Újabb válasz Eörsi István írónak
    • Élet és Irodalom, 1990.08.03. (31.szám) Budai Katalin: Csíkos csík


    Kapcsolódó cikk: 

    • Népszava, 1990.07.02. Gantner Ilona: A társadalmi igazságosság alapja


A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.