EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1990.03.23. (12.szám) Élet és Irodalom, Alföldy Jenő: Mi az a demokrácia?

    Könyvkritika Eörsi István: Bedobom a törülközőt című publicisztikai kötetéről.

    „...szerintem Csoóri mellett ő a legjobb ezen a távon. […] szövetségük nem zárja ki véleményük eltéréseit és ütközéseit.”

    A népies-urbánus vitákról, Eörsi tisztességéről, demokratizmusáról.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 1989.12.18. Gantner Ilona: „... és íme minden csak hiábavalóság...” (és az itt felsorolt cikkek)
    • Könyvvilág, 1990.01.szám Megyesi Gusztáv: Elefántösvény (és az itt felsorolt cikkek)

  • 1990.03.24. (12.szám) Film Színház Muzsika, Bérczes László: A töréspontig – és tovább
    BESZÉLGETÉS

    Beszélgetés Kovács Lajossal az emigránslétről, az erőről és a kétkedésről, a természetes létezésről, a kívülre kerülésről, a törvényszerű szenvedésről, a mutatványokról, a boldogságról. Eösi Kaspar című darabjáról.

    „Eörsi István nem véletlenül fordította le éppen ezt a darabot és éppen akkor, amikor a Kádár-korszak langyos állóvizében boldog megelégedéssel lubickoltunk. Mindenki a maga jámbor módján tette a dolgát. A színház mint lábfürdő, mint öntükrében tetszelgő, önmaga okosságának hitéből kigyógyíthatatlan, elkészült, befejezett struktúra. Kaspar mintha ezt is számon kérné rajtunk. A manipulációs törekvés nem múlt el, a hatalom struktúrája még nem alakult át, sőt, most vannak a legnagyobb mutatványok.”

  • 1990.03.26. Népszava, Ablonczy László: Párizsi Március

    A párizsi Pompidou Központ könyvesboltjában az Est-Ouest International 1989-es magyar számában: négy K címmel Danilo Kis, Konrád György, Tadeusz Konwiczki és Milan Kundera munkásságáról rendeznek beszélgetést. A közreműködők között Eörsi István és Petri György neve szerepel. A témakör az Író száműzetésben — saját hazájában címet viseli.

  • 1990.03.28. (3.szám) Ring, Mélykuti Attila: Értelmiségi válaszút – pártosodás vagy függetlenség?
    A Ringben: Szabó Miklós és Lengyel László

    Szabó Miklós történész, a Szabad Demokraták Szövetsége ügyvivője és Lengyel László közgazdász, politikai közíró a március 14-i nyilvános mérkőzése, vitája az értelmiségi válaszútról: pártosodás vagy függetlenség. Szabó nem volt az MSZMP tagja, Lengyel 1974–1988-ig. Szabó elmondja véleményét a pártonkívüliség és a párttagság kérdéséről, a kommunistázásról, Pozsgayról, aki ellenséges volt a demokratikus ellenzékkel szemben. Lengyel az MSZMP-ből való kizárásáról, az ellenzékkel való kapcsolatáról, Pozsgayról, az 1987-es lakitelki találkozóról, az 1985-ös monori találkozóról.

    Lengyel: „Én még emlékszem arra, amikor Csurka István és Kis János megölelték egymást egy-egy találkozáson, s Kenedi János Für Lajossal trafikált. Biztosan voltak gyanakvók, de szakításról szó sem volt. […] [Szabó:] Az utolsó küldöttgyűlésünkön Eörsi István és Tamás Gáspár Miklós – mindkettő nagyon rangos vezető alakja az SZDSZ-nek – ideológiailag elég élesen összekülönbözött. Ma mégis mindketten magas rangban részt vesznek a párt vezetésében, és egyikükre sem haragszik senki!”

  • 1990.03.31. Népszava, t. i.: A bölcs Náthán Budapesten
    Színházi vendégjátékok

    Beszámoló a vidéki és külföldi társulatok vendégjátékairól. A Katona József Színházban vendégszerepelnek a kaposváriak Eörsi István Kihallgatás és Becket Godot-ra várva című darabjával.

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.
    • Eörsi drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet),1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben

  • 1990.03.31. Népszava, Vértes István: Mi újság? A HITEL-nél

    Az először 1988 novemberében megjelent irodalmi, társadalmi, kritikai lapról, mely igazi politikai orgánummá vált. A szerzők között volt többek közt Eörsi István. Idézetek Csoóri Sándortól. A lap példányszámának alakulásáról, a leggyakrabban előforduló műfajokról, erényeiről. Az idei év változásainak okairól a főszerkesztő, Bíró Zoltán és a szerkesztő, Alexa Károly tájékoztatott. A személyi, szerkezeti és tartalmi változásokról. Bíró Zoltán a Hitel ars poeticájáról.

  • 1990.03.szám Alföld, Csoóri Sándor: Antigoné megfakult arca
    TÖPRENGÉSEK A CENZÚRÁRÓL

    Esszé.

    „Négy évvel ezelőtt a Magyar Írók Szövetségének a közgyűlésén egyik pályatársunk azzal a hajmeresztő javaslattal állt elő, hogy Magyarországon is vezessék be a cenzúrát. Méghozzá az írók külön kérésére. [1985] […] A jelen lévő írók és irodalompolitikusok, a meghökkenésükben lenyelt gombostűk után, azzal próbálták nyugtatni magukat, hogy Eörsi Istvánt nyilván Karinthy Frigyes csalános szelleme szállta meg, s ezért gunyoroskodik ilyen gátlástalanul. Bejelentését az első pillanatban magam is akasztófahumornak hittem. De hamarosan megvilágosodott előttem, hogy Eörsi, ha szamárfület mutogat is közben, nem csupán epéskedik és humorizál. Ellenkezőleg: cenzúrát óhajtó javaslata megfontolt, komoly gondolat. És nem a visszalépés, hanem az előrejutás gondolata.”

    Előzmény:

    • Beszélő (Szamizdat – 1982. május), 1982.03.szám Dalos György: Írók egymás közt
    • Hírmondó (The New York Review of Books, 1985.12.05.), 1986.01 (20.szám) Timothy Garton Ash: A magyar lecke

    Reagálás:

    • Politikatudományi Szemle, 2010.02.szám Bozóki András: A magyar demokratikus ellenzék: Önreflexió, identitás és politikai diskurzus

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1990.10.13. Földes Anna: A válság változatai
    • Filmvilág, 1991.03.szám Reményi József Tamás: Hol kezdődik a bűn? Filmcenzúra
    • Magyar Hírlap, 1992.08.22. Tornai József: Tankok, ágyúk és az irodalom autonómiája

  • 1990.03.szám Könyvvilág, Varga Lajos Márton: Mindennapi irodalmunk
    Válogatás a Rádió irodalmi műsorából
    Reményi József Tamás és Kis Pintér Imre a Magyar Naplóról

    Beszélgetés. Tervezett vitáik.

    „A másik, szintén nagyon fontosnak vélt probléma az elmúlt harminchárom év értelmiségének erkölcsi felelőssége. Tényleg lepaktált-e az írótársadalom a hatalommal, mint ahogy azt Eörsi István egy korábbi cikkében állította. Ha igen, akkor mennyire? Másfelől lehet-e egy totalitárius zsarnokságban, ahol mindenki szem a láncban, egyáltalán bárkit felelősségre vonni. Ha igen, hol kezdődik a bűnösség?”

  • 1990.03.szám Kritika, Csizmadia Ervin: Milyen ellenzék legyen Magyarországon?
    A Beszélő 1982–84-es vitája I.

    Miként látja önmagát ’82-ben a későbbi SZDSZ-csoportosulás? Milyen feladatok várnak az ellenzékre? A Jaruzelski-puccs. Eörsi gondolatai az ellenzékiségről, hozzászólásai a vitában.

    Előzmény:

    • Beszélő, 1982.04.szám (szeptember) Eörsi István: Csto Gyelaty?
    • Beszélő 1984.09.szám (Szamizdat – 1984. február), Kis János: Másfél év után, ugyanarról

    Kapcsolódó cikkek:

    • Ha a keresőmezőbe beírja a GYELATY szót, kapcsolódó cikkeket olvashat.

  • 1990.03.szám Kritika, Pór Anna: Töprengések rohanó időben

    A politikai kontextus változásai és a színház. A darabok változó hatása és az áthallások más-más korokban. Mrozek: Az arckép – Szophoklész Antigonéja Eörsi István átiratában: Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigoné-jából – Ibsen: A nép ellensége.

    „Ennél is elgondolkodtatóbb, hogy az új évad figyelmet keltő eseménye, Szophoklész Antigonéja Eörsi István átiratában, Csiszár Imre rendezésében ugyancsak nagyobb robbanóerőt jelenthetett volna, ha korábban kerül színre. Ezúttal egy magas hőfokú rendezés teljes elismerésével, de a felemelő, nagy katarzis élménye nélkül léptünk ki a Várszínház kamaraterméből.”

  • 1990.03.szám Kritika, Szűcs Katalin: „Kimentünk a divatból”
    EÖRSI ISTVÁN LUKÁCS-DRÁMÁJA A JÁTÉKSZÍNBEN

    Színikritika. Eörsi István: Az interjú című darabjáról. Lukács-dráma a Játékszínben. Rendező: Babarczy László.

    „Ám Eörsi rafinált dramaturgiájának következtében nem pusztán eszmék, gondolatok és történelmi tények ütköznek a színpadon; a tiszteletteljes provokációk eredménye nem néhány filozófiai asszó csupán, hanem két ember személyiségének, önmagával vívott küzdelmének megmutatása is.”

    • Eörsi István: Interjú című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Reagálás:

    • Criticai Lapok, 2014.14-15. szám Szűcs Katalin Ágnes: A RENDSZERVÁLTÁS MINT TÉMA A SZÍNPADON

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.03.szám Mozgó Világ, Molnár Gál Péter: Stan és Pan a kommunizmusban

    Jegyzet Csurka István Döglött aknák című darabjáról. Eörsi István említése.

  • 1990.03.szám Mozgó Világ: Farkas Zoltán: „Nem tekintjük magunkat társadalmi erőnek”
    Kerekasztal-beszélgetés a Társadalmi szerződés történetéről
    Közreműködik Kis János, Kőszeg Ferenc és Lengyel László

    A beszélgetés kezdetén Kis felveti, hogy a régi Mozgó Világ szerkesztőségének elmozdítása után a jelenleginek tisztáznia kellene viszonyát a régihez. Mikor és miért született meg a Társadalmi szerződés végleges szövegváltozata, hány példányszám készült el? A szöveget Kőszeg Ferenc, Kis János és Solt Ottília írta, de közreműködött a Beszélő szerkesztősége is. Az MSZMP ugyan hallgatott róla, de gondolatát kritizálták a sajtóban. Pozsgay Imre üzenete Kis Jánosnak. ’56 rehabilitálásának kérdése – „Kádárnak mennie kell” – viták a mondat időszerűségéről. Távolabbi céljaik megfogalmazása. Viszonyuk a „Fordulat és reform” szerzőihez, mondanivalójához, együttműködésük. Eörsi István említése.

  • 1990.03.szám Napjaink, Tarján Tamás: Ravatal a kabaréban
    A magyar dráma műhelyéből

    Színikritika Eörsi Játékszínben bemutatott darabjáról, Az interjúról, melynek rendezője Babarczy László. A darab az 1971-ben – Vezér Erzsébettel közösen – Lukáccsal készült interjú szerkesztett, kiegészített változata.

    „Az interjú eredendően hangműfaj — többek között nyilván ezért is sikerült oly kitűnően az Eörsi-darab rádióváltozata (melyet csak értelmező vitáktól övezve mertek műsorra tűzni, féltve a kiskorú hallgatóságot a pőre párbeszédektől). Babarczy László rendező nem akart versenyre kelni ezzel a földolgozással, és nem erőlködött mindenáron azon, hogy ügyes fogásokkal színpadképesebbé tegye a művet.”

    • Eörsi István: Interjú (Rádióra alkalmazott abszurd dokmumentumjáték) című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A dráma megjelent Eörsi István: A szerző szeretné, ha a pofa feje és a csomó emlékeztetne egymásra című kötetében is. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház (Drámamelléklet), 1989.01.szám E.I.: Az interjú
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.03.szám Színház, Zappe László: Paródia vagy sem – ez itt a kérdés
    SHAKESPEARE: HAMLET

    Színikritika a békéscsabai Jókai Színházban bemutatott Shakespeare: Hamlet című előadásról. Fordította: Eörsi István – rendező: Tasnádi Márton. Fotó: jelenetek a darabból

    „Eörsi egy mai vagy egy általános, mindenkori Hamletet képzel el; nem egyszerűen prózásítja, múlt századi szemérmességétől és fennköltségétől fosztja meg a szöveget, de annak leginkább talán filozófiai tartalmát szeretné megragadni. A szöveg a kaposvári előadáshoz készült, s annak teoretikus szürkéjéhez idomult.”

    • Eörsi Shakespeare-fordítása köteteinek adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét és SHAKESPEARE nevét.

  • 1990.03.Valóság, Csizmadia Ervin: Kenedi János: Emberekről, eszmékről, politikáról

    (Interjú - 1 rész - részlet)

  • 1990.04.01. Szombat, G. Gy.: Értjük, értjük…

    Véleménycikk. Reflexió Sebestyén Béla A másság tisztelete című írására (Magyar Fórum 1990/9. szám). A zsidó lakosok számának növekedéséről, a románságról, az erdélyi magyarokról, a másság tiszteletére való oktatás. Az igazi címzettek a magyar zsidók. A magyar zsidóság kulturális befolyásáról.

    „Ebben az országban sem Aczél György ottléte határozta meg, hogy egy bürokratikus elité legyen a hatalom – még a kulturális területen sem zsidó kulturális maffia? Hogy csak egyetlen példát említsek, Bíró Zoltánt sem Aczél, sem más zsidó származású egyén nem ütötte el attól a lehetőségtől, hogy a kádárizmus végképp lehanyatló korszakában az irodalmi élet miniszteriális feje legyen. És nem Eörsi István ajánlotta fel a magyar kulturális miniszternek, hogy távozzék külföldre, ha nem tetszik neki (mi is?, a zsidó diktatúra?), hanem Pozsgay Imre ajánlotta az emigrációt neki.”

  • 1990.04.05. (14.szám) Magyar Napló, Tábor Ádám: Az agresszor válaszol
    György Péter: Ugyanarról még egyszer

    György Péter a lap februári számában kritizálta a Kossuth Klubban február 2-án Tábor által rendezett avantgárd irodalmi repríz-estet. Ezzel a véleménnyel száll szembe Tábor. Egy Eörsire vonatkozó érve részlete: „Konrád György és a lukácsista Eörsi István igenis egyszerre volt pártolója, barátja és beszélgetőpartnere a Kassák Színház tagjainak, az avantgardista íróknak és az előzőleg »Lukács György szellemi vonzáskörébe tartozott« politikai ellenzékieknek; Eörsi több cikkben is foglalkozott pl. a Halász-színházzal;”

    György Péter reagálása Tábor cikkére. „Tábor Ádámnak meg kell értenie, hogy Konrád György és Eörsi István személyes viszonyaiktól függetlenül nem a magyar neoavantgárd alkotói.”

    Előzmény:

    • Magyart Napló, 1990.02.22. (8.szám) György Péter: Föld alatt, föld felett. Avantgárd az Aczél-korszakban – Nincs a rendszerünkben.

  • 1990.04.06. (7.szám) Új Fórum, Molnár: Felszabadítani a sajtót

    Beszélgetés Bányi Lajossal, az SZDSZ miskolci csoportja ügyvezetőjével. A sajtó infrastrukturális és gazdasági monopóliumainak felszámolását sürgeti a pártállami struktúrák lebontása érdekében. Eörsi Istvánra való utalása a megalkuvásmentes, radikális kritikai sajtó szimbólumaként jelenik meg, kiemelve az egykori ellenzéki értelmiség morális szerepét a formálódó demokratikus nyilvánosságban. A párbeszéd kiemeli Eörsi István radikális nézeteit a sajtószabadság és a szerkesztőségi autonómia kapcsán.

    „—Hát az, hogy Eörsi István ide került, az legalábbis szerencse. Ő marxista, inkább úgy fogalmaznék, hogy szocialista beállítottságú, de ő nem a keleti szocialista típusú államot képzeli el, hanem a nyugati típusú szocialistát, és a kettő között óriási különbség van. Két vagy három irányzat csapódik le az SZDSZ-en belül, ez szerintünk egészséges dolog, mert így jönnek ki a jó dolgok. Azt hiszem, hogy a program is tükrözi, ebben részt vett Eörsi István is, sőt Tamás Gáspár Miklós, a harmadik pólus is. Tamás Gáspár Miklóssal is volt Eörsi Istvánnak vitája, van is, de ugyanúgy elmennek meginni együtt egy pohár sört, mintha nem történt volna semmi.”

  • 1990.04.07. (82.szám) Somogyi Néplap, Eörsi István „A kihallgatás”

    Rövidhír. Eörsi darabját bemutatták a varsói Magyar Kulturális Intézetben. A lengyelországi ősbemutató a Teatr Adekwatny együttesnek köszönhető. Eörsi István művét M. Wójcik és H. Boukolowski rendezték.

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet),1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.04.11. Magyar Hírlap, Fejes Imre: „Részliberalizmusban éltünk!”
    Költészet napja ’90

    Beszélgetés a Szép versek antológia szerzőivel, köztük Eörsi Istvánnal. A költészet küldetéséről, a líra vezető szerepének elvesztéséről. „Ábrázolni lehetett sokféle tekergő kígyót, de méregfogak nélkül.” Ady politikai verseiről. „Adyval összehasonlítva minden mai költő néma és süket.”

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1990.04.13. (15.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Álom a költészetről

    Vezércikk. Eörsi tizenegy éves korában a bátyja rémségeket álmodott, és álmában verseket írt, amiket fel is jegyezett. Felébredve azonban borzalmasnak tartotta azokat. Eörsi következtetése ebből: „A vers kalandja mindenképpen kifizetődik, ha átsegíthet bennünket a Rémségeken. Szörnyek, gyilkosok, kígyók ártalmatlannak bizonyulnak, amíg megőrizhetjük magunkban az önkifejezés örömét.”

  • 1990.04.14. Beszélő (Hetilap – 14.szám), E.I.: Kitört a szabadság

    Radikális hangvételű helyzetértékelés. A választási győztes MDF várható kultúrpolitikai és társadalmi berendezkedését bírálja. Miközben intézményesen megvalósult a politikai rendszerváltás, a társadalom és a formálódó új elit mentalitása még a régi, tekintélyelvű reflexeket hordozza.

    „Már a hatalom előszobájában kiderült, hogy a diktatúrákkal ellentétben, melyek csak egyfajta csőcseléket tűrnek meg, a szabadság, vagy prózaibb nevén: a politikai demokrácia többfajta söpredékkel dicsekedhet. […] A szélsőséges nacionalizmus, az irredentizmus, a vallási türelmetlenség és a rasszizmus vírusai nyugodtan szunnyadoztak a pártállam jégtömbjében, és amikor ez olvadozni kezdett, új életre keltek, virilisen, virulensen, meg se kottyant nekik a negyven vagy hetven év.”

    Egy Kisgazdapárti politikus azt állította Kis Jánosról és Tamás Gáspár Miklósról, hogy Aczél és Ceausescu pénzéből ellenzékieskedtek. Szerinte a kommunisták szörnytetteihez képest a nácik minden cselekedete elsőáldozósokhoz illő gyerekjáték.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Fórum, 1990.05.04. (9.szám) Tomori Lajos: Politikai tájkép
    • pestisracok.hu, 2025.06.22. Stefka István: A dicstelen alku és következményei. Negyvenéves a monori találkozó


  • 1990.04.17. (15.szám) 168 óra, E.I.: Szentiván éjjele után

    Lesz-e az új kormánynak és ellenzéknek ereje, bölcsessége, önmérséklete, objektivitása az új helyzetnek megfelelő intézkedések meghozatalára, magatartásra? „Most mi lesz?”


    Reagálás:

    • 168 óra, 2005.10.20. (42.szám) Tizenöt év előtt; E.I.: Szentiván éjjele után
    • 168 óra, 2006.01.05. (1.szám) Radványi Ervin: Bye-bye Szása! 

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.