EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1990.04.05. (14.szám) Magyar Napló, Tábor Ádám: Az agresszor válaszol
    György Péter: Ugyanarról még egyszer

    György Péter a lap februári számában kritizálta a Kossuth Klubban február 2-án Tábor által rendezett avantgárd irodalmi repríz-estet. Ezzel a véleménnyel száll szembe Tábor. Egy Eörsire vonatkozó érve részlete: „Konrád György és a lukácsista Eörsi István igenis egyszerre volt pártolója, barátja és beszélgetőpartnere a Kassák Színház tagjainak, az avantgardista íróknak és az előzőleg »Lukács György szellemi vonzáskörébe tartozott« politikai ellenzékieknek; Eörsi több cikkben is foglalkozott pl. a Halász-színházzal;”

    György Péter reagálása Tábor cikkére. „Tábor Ádámnak meg kell értenie, hogy Konrád György és Eörsi István személyes viszonyaiktól függetlenül nem a magyar neoavantgárd alkotói.”

    Előzmény:

    • Magyart Napló, 1990.02.22. (8.szám) György Péter: Föld alatt, föld felett. Avantgárd az Aczél-korszakban – Nincs a rendszerünkben.

  • 1990.04.06. (7.szám) Új Fórum, Molnár: Felszabadítani a sajtót

    Beszélgetés Bányi Lajossal, az SZDSZ miskolci csoportja ügyvezetőjével. A sajtó infrastrukturális és gazdasági monopóliumainak felszámolását sürgeti a pártállami struktúrák lebontása érdekében. Eörsi Istvánra való utalása a megalkuvásmentes, radikális kritikai sajtó szimbólumaként jelenik meg, kiemelve az egykori ellenzéki értelmiség morális szerepét a formálódó demokratikus nyilvánosságban. A párbeszéd kiemeli Eörsi István radikális nézeteit a sajtószabadság és a szerkesztőségi autonómia kapcsán.

    „—Hát az, hogy Eörsi István ide került, az legalábbis szerencse. Ő marxista, inkább úgy fogalmaznék, hogy szocialista beállítottságú, de ő nem a keleti szocialista típusú államot képzeli el, hanem a nyugati típusú szocialistát, és a kettő között óriási különbség van. Két vagy három irányzat csapódik le az SZDSZ-en belül, ez szerintünk egészséges dolog, mert így jönnek ki a jó dolgok. Azt hiszem, hogy a program is tükrözi, ebben részt vett Eörsi István is, sőt Tamás Gáspár Miklós, a harmadik pólus is. Tamás Gáspár Miklóssal is volt Eörsi Istvánnak vitája, van is, de ugyanúgy elmennek meginni együtt egy pohár sört, mintha nem történt volna semmi.”

  • 1990.04.07. (82.szám) Somogyi Néplap, Eörsi István „A kihallgatás”

    Rövidhír. Eörsi darabját bemutatták a varsói Magyar Kulturális Intézetben. A lengyelországi ősbemutató a Teatr Adekwatny együttesnek köszönhető. Eörsi István művét M. Wójcik és H. Boukolowski rendezték.

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet),1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.04.11. Magyar Hírlap, Fejes Imre: „Részliberalizmusban éltünk!”
    Költészet napja ’90

    Beszélgetés a Szép versek antológia szerzőivel, köztük Eörsi Istvánnal. A költészet küldetéséről, a líra vezető szerepének elvesztéséről. „Ábrázolni lehetett sokféle tekergő kígyót, de méregfogak nélkül.” Ady politikai verseiről. „Adyval összehasonlítva minden mai költő néma és süket.”

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1990.04.13. (15.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Álom a költészetről

    Vezércikk. Eörsi tizenegy éves korában a bátyja rémségeket álmodott, és álmában verseket írt, amiket fel is jegyezett. Felébredve azonban borzalmasnak tartotta azokat. Eörsi következtetése ebből: „A vers kalandja mindenképpen kifizetődik, ha átsegíthet bennünket a Rémségeken. Szörnyek, gyilkosok, kígyók ártalmatlannak bizonyulnak, amíg megőrizhetjük magunkban az önkifejezés örömét.”

  • 1990.04.14. Beszélő (Hetilap – 14.szám), E.I.: Kitört a szabadság

    Radikális hangvételű helyzetértékelés. A választási győztes MDF várható kultúrpolitikai és társadalmi berendezkedését bírálja. Miközben intézményesen megvalósult a politikai rendszerváltás, a társadalom és a formálódó új elit mentalitása még a régi, tekintélyelvű reflexeket hordozza.

    „Már a hatalom előszobájában kiderült, hogy a diktatúrákkal ellentétben, melyek csak egyfajta csőcseléket tűrnek meg, a szabadság, vagy prózaibb nevén: a politikai demokrácia többfajta söpredékkel dicsekedhet. […] A szélsőséges nacionalizmus, az irredentizmus, a vallási türelmetlenség és a rasszizmus vírusai nyugodtan szunnyadoztak a pártállam jégtömbjében, és amikor ez olvadozni kezdett, új életre keltek, virilisen, virulensen, meg se kottyant nekik a negyven vagy hetven év.”

    Egy Kisgazdapárti politikus azt állította Kis Jánosról és Tamás Gáspár Miklósról, hogy Aczél és Ceausescu pénzéből ellenzékieskedtek. Szerinte a kommunisták szörnytetteihez képest a nácik minden cselekedete elsőáldozósokhoz illő gyerekjáték.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Fórum, 1990.05.04. (9.szám) Tomori Lajos: Politikai tájkép
    • pestisracok.hu, 2025.06.22. Stefka István: A dicstelen alku és következményei. Negyvenéves a monori találkozó


  • 1990.04.17. (15.szám) 168 óra, E.I.: Szentiván éjjele után

    Lesz-e az új kormánynak és ellenzéknek ereje, bölcsessége, önmérséklete, objektivitása az új helyzetnek megfelelő intézkedések meghozatalára, magatartásra? „Most mi lesz?”


    Reagálás:

    • 168 óra, 2005.10.20. (42.szám) Tizenöt év előtt; E.I.: Szentiván éjjele után
    • 168 óra, 2006.01.05. (1.szám) Radványi Ervin: Bye-bye Szása! 

  • 1990.04.17. (15.szám) 168 óra, Szénási Sándor: Alku és pálfordulás
    Hová lettek a hősök?
    Rendszerváltások és az értelmiség

    Beszélgetés Litván Györggyel.

    „- Eörsi István mégis azt írja Emlékezés a régi szép napokra című börtönesszéjében, hogy borzasztóan csalódott a magyar értelmiségben, mert az olyan könnyen lemondott a forradalomról. Amikor ugyanis Eörsi kijött a börtönből, látta, hogy az ország, az akkori körülmények között inkább tömi a hasát, semmint azon merengene, hogy mi lett a hőseivel.

    - Igen, én ezt nagyon megértem, és magam is átéltem. Azzal a különbséggel, hogy valamivel később kerültem be, mint Eörsi. Módom volt tehát a közhangulat átalakulását még figyelemmel kísérni, mielőtt bekerültem Eörsiék közé. Ezért talán kevesebb illúzióm maradt, mint neki.”

    A kötetek (szamizdat és legális kiadás) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek/ Magyar nyelvű résznél.

  • 1990.04.18. (16.szám) Pesti Műsor, BEDOBOM A TÖRÜLKÖZŐT

    Eörsi István szerzői estje a Radnóti Miklós Színházban. Az előadás címlapja.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi kötetének a címét.

  • 1990.04.18. Magyar Nemzet, Bogácsi Erzsébet: Történt még 1982-ben
    Dokumentumok a letűnt korszak színházpolitikájából (3)

    Az egykori agit.prop. bizottság politikai indítékú döntéseinek bizonyítékai. A példák között Eörsi István kaposvári dramaturg elmozdítása.

    „Ami Eörsi Istvánt illeti, mindenekelőtt ellenzéki magatartásával gyűjt parazsat a fejére. Az csak szítja az opresszív indulatokat, hogy íróként sem óvatoskodik, s tetejébe a kaposvári társulathoz tartozik, amely régóta szálka a hatalom szemében, de amely olyan szakmai tekintélyt szerzett, hogy nem könnyű már lesöpörni a színről. Még e vízválasztó évadot is átvészelik, holott 1981. december 4-én, kilenc nappal a lengyel katonai diktatúra életbe lépése előtt mutatják be a Marat halálát, Peter Weiss drámáját Ács János lélegzetállítóan merész és — e rendező szavával — »lakmuszpapír« érzékenységű színrevitelében, amely pontosan jelezte a nagypolitikai földmozgást.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához további kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét (MARAT/SADE, vagy MARAT HALÁLA), vagy a MARAT szót.

  • 1990.04.19. Népszabadság, Berecz Frigyes: Tévúton
    1. Írószövetség, Fordulat és reform

    A kormányzati munkáról, a hatalom károkozásairól, a vitákról, a Fordulat és reform című tanulmányról, erről írott leveléről Németh Miklósnak. Az Írószövetség vitájáról, Berecz Jánosról, akinek elbeszéléséből nem az derült ki, ami a jegyzőkönyvből. Az ország eladósodásának története, okai.

    „Be kellett látnom Rosa Luxemburg igazát — Eörsi István is idézte (hosszabban) —: »A szabadság mindig csak a másként gondolkodók szabadsága.« Az ő véleményük és személyük elfogadása nélkül nem épülhet fel egy biztonságos, lakható társadalom, mert az elfojtott vélemény úgy terjed tovább az emberek között, mint a Csurka István felszólalásában említett tőzegtűz a láp alatt. És hasonló lesz a következménye is bármiféle fennálló rendszerre nézve.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Heti Válasz, 2016.10.06. (40.szám) Osztovits Ágnes: Az írószövetség rendszert vált
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhatnak, ha a keresőmezőbe beírják: ÍRÓSZÖVETSÉG.

  • 1990.04.24. Népszabadság, Láng Zsuzsa: A politika ihlető forrás

    Beszélgetés Eörsi Istvánnal jobb- és baloldalról, az SZDSZ feladatáról, programjáról, a privatizáció szükségességéről egy piacgazdaság keretein belül. A Nyugat-Európához való csatlakozásról. Hogyan fér meg író és közéleti ember, művész és politikus egy bőrben? Fotó: Kis János és Eörsi István.

    „… a nyugati, polgári cenzúra ravaszabb a nálunk ismertnél. Az író olykor észre sem veszi. Csak egy kicsit derűsebbre kell formálnia valamely darab utolsó jelenetét, különben esetleg nem találnak intendánst vagy producert. […] Az értelmiség feladata a néppel kapcsolatban kettős: tanulnia kell tőle, és fel kell lépnie azok ellen, akik durva — vagy éppen finom — eszközökkel manipulálják...”

    Reagálás:

    • Tallózó, 1990.05.04. Láng Zsuzsa: A politika ihlető forrása. Beszélgetés Eörsi Istvánnal
    • Mozgó Világ, 2017.06.szám Révész Sándor: Miért fáj a sajtószabadság?

  • 1990.04.26. Népszava, Kovács Júlia: Játék Eörsivel és Vallaival
    Elkapom a törülközőt

    Eörsi István, Vallai Péter színművész, Márta István és Hobo zenei közreműködésével önálló estet adott a Radnóti Színpadon; a műsor címe: Bedobom a törülközőt. Beszélgetés Eörsivel és Vallaival. Eörsi: „Amikor kidobom az úttörőnyakkendőt, akkor feladom sztálinista múltamat.” Miért kellett egy színházigazgatónak kirúgnia Eörsit a színházból? Miért gyakorolta be Eörsi a vigyort? Füst Milánról, aki „...József Attilát, Thomas Mannt gyalázta, amikor már mindketten meghaltak.” Anyám (Mikor a Párt tagjelöltje lett) című verséről. Nem igaz, hogy az urbánusok csápoltak, a népiek meg nem (Soós Imre, Nagy László, Kormos István).

    • Eörsi Bedobom a törülközőt című kötetének adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Irodalmi Újság, 1951.04.26. (9.szám) E.I.: Anyám (Mikor a Párt tagjelöltje lett)
    • Pesti Hírlap, 1990.04.28. Rab Nóra: NE BÁNTSUK SZEGÉNY FÜST MILÁNT

  • 1990.04.27. (17.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Széljegyzetek
    A két konda
    A gyönyör

    Versek.

    Reagálás:

    • Új Magyarország, 1994.02.18. Balaskó Jenő: „A nemzet, röfröf, a nép.”
    • Kapu, 1994.04.szám (április) Dr. Dr. Nagy Piroska: Megjegyzések Pete István művéhez
    • Élet és Irodalom, 1994.08.26. (34.szám) Élet és Irodalom, Nagy Attila Kristóf: Másféle kondákról

  • 1990.04.28. Magyar Hírlap, Földes Anna: Színpadi versenyfutás az idővel

    Színházi életünk problémáiról. A megkésett drámák és elhalasztott bemutatók alkotják szomorú drámatörténetünk fővonalát. A napjainkban tapasztalható gyors változások következtében a kortárs drámák színpadi akusztikája is rohamos tempóban változik.

    „...azért születtek az éppen megélt tapasztalatok mögül a korszak lényegét kiásó, felmutató, és azokat az egyetemesség szintjére emelni szándékozó politikus drámák — sőt, még rendezői megoldások is —, amelyek állták, állják az Időt. Eörsi István Kihallgatásában a konkrét történelmi tapasztalat egy végletes emberi léthelyzetben jelenik meg.”

  • 1990.04.28. Pesti Hírlap, Rab Nóra: NE BÁNTSUK SZEGÉNY FÜST MILÁNT

    Reflexió Eörsi István Népszavában megjelent mondataira Füst Milánról.

    „Eörsi István (aki ugyancsak sajátos, a halálveszedelemben is töretlen és sajátos humoráért tartozik kedves íróim közé), gyalázkodónak minősíti Füst Milánt, aki nem kíméli a holtakat... […] Azt azonban nem hihetem el, hogy Eörsi István ne értené meg Füst Milán stílusát...”

    Előzmény:

    • Népszava, 1990.04.26. Kovács Júlia: Játék Eörsivel és Vallaival. Elkapom a törülközőt

  • 1990.04.29. (5.szám) Somogyi Hírlap, Várhegyi Erzsébet: Szégyenként él az emberekben

    Beszélgetés Eörsi Istvánnal baloldali nézeteiről, az SZDSZ-ről, a liberális filozófiáról. Lukáccsal való kapcsolatáról, Lukács szellemiségéről, az Interjú és a Kihallgatás című darabjáról, megírásának történetéről. Többi darabjáról, publicisztikáiról, könyveiről. A magyarországi legmeghatározóbb társadalmi-politikai eseményekről 89-től a mai napig.

    „…baloldali az a társadalmi beállítottság, amely az emberek egyenlőségére törekszik, és egész gondolkodásmódját ez a nézet hatja át, hogy ha különböző politikai vagy erkölcsi elvek összeütköznek, akkor az egyenlőség elvének elsőbbséget kell biztosítani.”

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet),1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darabok címét.

  • 1990.04.29. Népszabadság, Zappe László: Ideológusok és cenzorok
    A megújult Színház első számai

    Az új főszerkesztő Koltai Tamás. Idézetek a főszerkesztői beköszöntőjéből. Tematikus összeállítást közöl Eörsi István Az interjú című darabjának bemutatása alkalmából. A drámamellékletben Eörsi István két darabja jelent meg. Összeállítás a cenzorok öt kategóriájáról.

    • Eörsi István Interjú című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A dráma megjelent Eörsi István: A szerző szeretné, ha a pofa feje és a csomó emlékeztetne egymásra című kötetében is. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Előzmény:

    • Színház (Drámamelléklet), 1989.01.szám E.I.: Az interjú
    • Színház, 1990.01–02.szám Kovács Dezső: Maga a dolog nem vidám
    • Színház (Drámamelléklet), 1990.01–02.szám E.I.: Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából. E.I.: Változat Ödipuszra

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darabok címét.

  • 1990.04.szám 2000, E.I.: Havel, az elnök

    Publicisztika. Havel továbbra is vállalja az elnökséget.


    Reagálás:

    • Bár, 1996.01-02.szám Barták Balázs: A Közép-európai abszurd dráma néhány vonása. – Václav Havel színháza 

  • 1990.04.szám Holnap, Hekeli Sándor: Ha mi, Pitik, összefogunk

    Színikritika az Egri Gárdonyi Géza Színház stúdiószínpadán bemutatott Eörsi-darabról, a Sírkő és kakaóról. Rendező: Éry-Kovács András.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.04.szám Kritika, Litván György: Kitől búcsúzzunk?
    Vita a baloldaliságról.

    Tamás Gáspár Miklós és Eörsi István szembenállása a kérdésben.

    „Valahogy úgy állok kettejük álláspontja között, hogy sokkal többet tudok elfogadni ezek negatív, kritikai oldalából, mint pozitív tartalmából. TGM-mel sokban egyetértek a baloldaliság — legalábbis bizonyos fajta baloldaliság — csapdáit és veszedelmeit illetően, de konzervatív-liberális konzekvencia-levonásáig már egyáltalán nem tudom követni. A logikailag következetes, de történelmileg abszurd túllendülés bírálatában nagyjából Eörsivel tartok, miközben régi véleményem, hogy keményen ellenzéki politikai magatartását és makacsul szocialista, sőt, forradalmár nézeteit csak személyes bája és temperamentuma tudja egységbe vonni és hitelesíteni.”

    Előzmény:

    • Beszélő (Szamizdat – 1989/1.), 1989.26.szám Tamás Gáspár Miklós: Búcsú a baloldaltól
    • Kritika, 1990.02.szám E.I.: Búcsú Gazsitól

    Reagálás:

    • Kritika, 1990.08.szám Vezér Erzsébet: Mitől búcsúzzunk?
    • Kritika, 1990.10.szám Tamás Gáspár Miklós: Méla üzenet a baloldalnak
    • Kapcsolódó cikkek:
    • Kritika, 1989.12.szám Tamás Gáspár Miklós: Búcsú a baloldaltól – Nincs a rendszerünkben?
    • Népszabadság, 1990.03.12. D. Gy.: Búcsú az igenektől és a nemektől
    • Népszava, 1990.03.12. Gantner Ilona: Hol komádnak a régi komák?
    • Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, 1990.06.08. Török Erzsébet: Szabadság a Maradjhűutcában
    • Kritika, 1991.05.szám Mátyás Győző: Pátosz és csodavárás nélkül
    • 168 óra, 1994.07.12. (27.szám) Köves Viktória: A lázadó elit
    • Mozgó Világ, 1994.09.szám Sükösd Mihály: TGM és a világállapot
    • Magyar Hírlap, 1994.10.31. Lengyel László: LuciFeri
    • Társadalmi Szemle, 1995.07.szám Csáki György: A Nemzetközi Valutaalap — ötven év után, korszakváltás előtt?
    • klubradio.hu, 2023.02.16. Kardos András: Búcsú az ellenzéktől
    • Újnépszabadság, 2023.02.27. Kardos András: Búcsú az ellenzéktől

    Lásd még:

    • Lengyel László: Korunkba zárva című kötetét. A kötet adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél

  • 1990.04.szám Kritika, P. Müller Péter: George Orwell – Peter Hall: Állatfarm
    SZÍNHÁZ

    Színikritika. A kaposvári előadást Ascher Tamás rendezte, Eörsi István fordította.

    „Eörsi István fordításában több helyütt még beszédesebben szól az eredetinél. Az állatnevek átültetésében Eörsi több ízben eltér Szíjgyártó László regényfordításának megoldásaitól. A darabban az öreg Őrnagyból Vén Agyaragy, Napóleonból Napólajos, Hógolyóból Hólabda és Süviből Vamzi lesz (hogy csak a disznókat említsem), s ez utóbbi név kapcsán talán nem fölösleges megemlítenem, hogy a főideológus disznó neve Eörsinél a besúgóként működő cellatárs, a vamzer becézése. A darab narrátoraként megjelenő sertés, Minimus, az udvari költő, akinek alakjában és verseiben Eörsi néhány önironikus utalást is elrejt.”

    • További kapcsolódó tartalmakat találhatnak, ha a keresőmezőbe beírják a darab címét.

  • 1990.04.szám Mozgó Világ, Vitányi Iván: Bevezetés a túlélés-tanba

    Esszé. A többpártrendszer, a „plurális” parlamenti demokrácia megalakulása Magyarországon. Az ezt megelőző túlélésre berendezkedő életforma. Eörsi kompromisszumbírálata.

    „Eörsi István őmiattuk szidja meg a magyar népet azért, mert beugrott Kádárnak (abban a cikkében, amelyben az én egyik írásomat kritizálja). Megrovóan idézi fel, hogy a hatvanas-hetvenes években a lakosság jelentős része fogadta el a kompromisszumot a rendszerrel, mintegy „egy tál lencséért” hajlandó volt megfeledkezni a politikai szabadság hajthatatlan védelméről.”

    Előzmény:

    • Magyar Nemzet, 1989.03.31. E.I.: Álláspontok a nemzeti önismeretről, a hatalom és az értelmiség viszonyáról, a szerepvállalás és a kiegyezés összefüggéséről

    Kapcsolódó cikkek:

    • Mozgó Világ, 2004.01.szám Vitányi Iván: Bevezetés a túlélés-tanba
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 1990.04.szám Nagyvilág, I. L.: Megnyitott zsilipek

    Eva Haldimann a sajtószabadság jegyében kibontakozó magyar irodalomról Megnyitott Zsilipek címmel írt cikket a Neue Zürcher Zeitungban (1989. december 2 – 3). Az éles kiadói versenyről, a sok selejtes mű megjelenéséről, a pozitív jelenségekről.

    „Mindenekelőtt az Újhold-Évkönyvek sorjázó köteteit méltatja, a bennük megjelenő írások esztétikai igényességét, a tényt, hogy Konrád György, Eörsi István, Petri György mily természetességgel kapcsolódtak be az egyetemes magyar irodalom vérkeringésébe. […] Elmélyült figyelemmel elemzi Eörsi István legújabb munkáit; majd Örkény, Mándy, Mészöly Miklós és Ottlik Géza mostanában megjelent műveit ismerteti finom érzékenységgel.”

    Előzmény:

    • Neue Zürcher Zeitung, 1989.12.02–03. Eva Haldimann: Geöffnete Schleusen. Ungarische Literatur im Zeichen der Pressefreiheit 

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.