EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1990.04.29. (5.szám) Somogyi Hírlap, Várhegyi Erzsébet: Szégyenként él az emberekben

    Beszélgetés Eörsi Istvánnal baloldali nézeteiről, az SZDSZ-ről, a liberális filozófiáról. Lukáccsal való kapcsolatáról, Lukács szellemiségéről, az Interjú és a Kihallgatás című darabjáról, megírásának történetéről. Többi darabjáról, publicisztikáiról, könyveiről. A magyarországi legmeghatározóbb társadalmi-politikai eseményekről 89-től a mai napig.

    „…baloldali az a társadalmi beállítottság, amely az emberek egyenlőségére törekszik, és egész gondolkodásmódját ez a nézet hatja át, hogy ha különböző politikai vagy erkölcsi elvek összeütköznek, akkor az egyenlőség elvének elsőbbséget kell biztosítani.”

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet),1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darabok címét.

  • 1990.04.29. Népszabadság, Zappe László: Ideológusok és cenzorok
    A megújult Színház első számai

    Az új főszerkesztő Koltai Tamás. Idézetek a főszerkesztői beköszöntőjéből. Tematikus összeállítást közöl Eörsi István Az interjú című darabjának bemutatása alkalmából. A drámamellékletben Eörsi István két darabja jelent meg. Összeállítás a cenzorok öt kategóriájáról.

    • Eörsi István Interjú című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A dráma megjelent Eörsi István: A szerző szeretné, ha a pofa feje és a csomó emlékeztetne egymásra című kötetében is. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Előzmény:

    • Színház (Drámamelléklet), 1989.01.szám E.I.: Az interjú
    • Színház, 1990.01–02.szám Kovács Dezső: Maga a dolog nem vidám
    • Színház (Drámamelléklet), 1990.01–02.szám E.I.: Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából. E.I.: Változat Ödipuszra

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darabok címét.

  • 1990.04.szám 2000, E.I.: Havel, az elnök

    Publicisztika. Havel továbbra is vállalja az elnökséget.


    Reagálás:

    • Bár, 1996.01-02.szám Barták Balázs: A Közép-európai abszurd dráma néhány vonása. – Václav Havel színháza 

  • 1990.04.szám Holnap, Hekeli Sándor: Ha mi, Pitik, összefogunk

    Színikritika az Egri Gárdonyi Géza Színház stúdiószínpadán bemutatott Eörsi-darabról, a Sírkő és kakaóról. Rendező: Éry-Kovács András.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.04.szám Kritika, Litván György: Kitől búcsúzzunk?
    Vita a baloldaliságról.

    Tamás Gáspár Miklós és Eörsi István szembenállása a kérdésben.

    „Valahogy úgy állok kettejük álláspontja között, hogy sokkal többet tudok elfogadni ezek negatív, kritikai oldalából, mint pozitív tartalmából. TGM-mel sokban egyetértek a baloldaliság — legalábbis bizonyos fajta baloldaliság — csapdáit és veszedelmeit illetően, de konzervatív-liberális konzekvencia-levonásáig már egyáltalán nem tudom követni. A logikailag következetes, de történelmileg abszurd túllendülés bírálatában nagyjából Eörsivel tartok, miközben régi véleményem, hogy keményen ellenzéki politikai magatartását és makacsul szocialista, sőt, forradalmár nézeteit csak személyes bája és temperamentuma tudja egységbe vonni és hitelesíteni.”

    Előzmény:

    • Beszélő (Szamizdat – 1989/1.), 1989.26.szám Tamás Gáspár Miklós: Búcsú a baloldaltól
    • Kritika, 1990.02.szám E.I.: Búcsú Gazsitól

    Reagálás:

    • Kritika, 1990.08.szám Vezér Erzsébet: Mitől búcsúzzunk?
    • Kritika, 1990.10.szám Tamás Gáspár Miklós: Méla üzenet a baloldalnak
    • Kapcsolódó cikkek:
    • Kritika, 1989.12.szám Tamás Gáspár Miklós: Búcsú a baloldaltól – Nincs a rendszerünkben?
    • Népszabadság, 1990.03.12. D. Gy.: Búcsú az igenektől és a nemektől
    • Népszava, 1990.03.12. Gantner Ilona: Hol komádnak a régi komák?
    • Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, 1990.06.08. Török Erzsébet: Szabadság a Maradjhűutcában
    • Kritika, 1991.05.szám Mátyás Győző: Pátosz és csodavárás nélkül
    • 168 óra, 1994.07.12. (27.szám) Köves Viktória: A lázadó elit
    • Mozgó Világ, 1994.09.szám Sükösd Mihály: TGM és a világállapot
    • Magyar Hírlap, 1994.10.31. Lengyel László: LuciFeri
    • Társadalmi Szemle, 1995.07.szám Csáki György: A Nemzetközi Valutaalap — ötven év után, korszakváltás előtt?
    • klubradio.hu, 2023.02.16. Kardos András: Búcsú az ellenzéktől
    • Újnépszabadság, 2023.02.27. Kardos András: Búcsú az ellenzéktől

    Lásd még:

    • Lengyel László: Korunkba zárva című kötetét. A kötet adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél

  • 1990.04.szám Kritika, P. Müller Péter: George Orwell – Peter Hall: Állatfarm
    SZÍNHÁZ

    Színikritika. A kaposvári előadást Ascher Tamás rendezte, Eörsi István fordította.

    „Eörsi István fordításában több helyütt még beszédesebben szól az eredetinél. Az állatnevek átültetésében Eörsi több ízben eltér Szíjgyártó László regényfordításának megoldásaitól. A darabban az öreg Őrnagyból Vén Agyaragy, Napóleonból Napólajos, Hógolyóból Hólabda és Süviből Vamzi lesz (hogy csak a disznókat említsem), s ez utóbbi név kapcsán talán nem fölösleges megemlítenem, hogy a főideológus disznó neve Eörsinél a besúgóként működő cellatárs, a vamzer becézése. A darab narrátoraként megjelenő sertés, Minimus, az udvari költő, akinek alakjában és verseiben Eörsi néhány önironikus utalást is elrejt.”

    • További kapcsolódó tartalmakat találhatnak, ha a keresőmezőbe beírják a darab címét.

  • 1990.04.szám Mozgó Világ, Vitányi Iván: Bevezetés a túlélés-tanba

    Esszé. A többpártrendszer, a „plurális” parlamenti demokrácia megalakulása Magyarországon. Az ezt megelőző túlélésre berendezkedő életforma. Eörsi kompromisszumbírálata.

    „Eörsi István őmiattuk szidja meg a magyar népet azért, mert beugrott Kádárnak (abban a cikkében, amelyben az én egyik írásomat kritizálja). Megrovóan idézi fel, hogy a hatvanas-hetvenes években a lakosság jelentős része fogadta el a kompromisszumot a rendszerrel, mintegy „egy tál lencséért” hajlandó volt megfeledkezni a politikai szabadság hajthatatlan védelméről.”

    Előzmény:

    • Magyar Nemzet, 1989.03.31. E.I.: Álláspontok a nemzeti önismeretről, a hatalom és az értelmiség viszonyáról, a szerepvállalás és a kiegyezés összefüggéséről

    Kapcsolódó cikkek:

    • Mozgó Világ, 2004.01.szám Vitányi Iván: Bevezetés a túlélés-tanba
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 1990.04.szám Nagyvilág, I. L.: Megnyitott zsilipek

    Eva Haldimann a sajtószabadság jegyében kibontakozó magyar irodalomról Megnyitott Zsilipek címmel írt cikket a Neue Zürcher Zeitungban (1989. december 2 – 3). Az éles kiadói versenyről, a sok selejtes mű megjelenéséről, a pozitív jelenségekről.

    „Mindenekelőtt az Újhold-Évkönyvek sorjázó köteteit méltatja, a bennük megjelenő írások esztétikai igényességét, a tényt, hogy Konrád György, Eörsi István, Petri György mily természetességgel kapcsolódtak be az egyetemes magyar irodalom vérkeringésébe. […] Elmélyült figyelemmel elemzi Eörsi István legújabb munkáit; majd Örkény, Mándy, Mészöly Miklós és Ottlik Géza mostanában megjelent műveit ismerteti finom érzékenységgel.”

    Előzmény:

    • Neue Zürcher Zeitung, 1989.12.02–03. Eva Haldimann: Geöffnete Schleusen. Ungarische Literatur im Zeichen der Pressefreiheit 

  • 1990.04.szám Színház, Pályi András: Fordul a kocka
    AZ ÁLLATFARM KAPOSVÁROTT

    Színikritika a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott George Orwell – Peter Hall: Állatfarm című előadásról. A fordító: Eörsi István – rendező: Ascher Tamás. Orwellről és műveiről. Fotó: jelenetek a darabból

    „Nem tudok másra gondolni, mint hogy az Állatfarm esetében nem sikerült meglelni azt a szelepet, amelyen az életadó irónia beszökhetett volna a színpadra. […] A hiba véleményem szerint elsősorban a műfajban van: az Állatfarmból egyszerűen nem készíthető musical, annak ellenére, hogy a regény látszólag kínálja magát erre.”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.04.szám Színház, Stuber Andrea: Állatállam és forradalom
    ORWELL—HALL: ÁLLATFARM

    Színikritika a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott George Orwell – Peter Hall: Állatfarm című előadásról. A fordító: Eörsi István – rendező: Ascher Tamás. Fotó: jelenetek a darabból

    „Orwell regénye szomorú tanmese arról, hogy a diktatúra nem vész el, csak átalakul. […] Az Állatfarm históriájában megmutatkozó törvényszerűségeket muszáj felismerni, még mielőtt újabb kísérletbe kezdünk. Ezért fontos hozzászólás a kaposváriak előadása. […] Kaposvár ezúttal embernek állat által való ábrázolásában jeleskedik.”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.04.Valóság, Csizmadia Ervin: Kenedi János: Emberekről, eszmékről, politikáról
    (Interjú - 2. rész - részlet. A 1979-es szolidaritási kampányról; 34 aláírást gyűjtöttek össze 1977 januárjában Eörsivel, Mészöllyel, Bencével, Kissel. A szamizdatos évekről, a Beszélőről, a Máshonnan Beszélőről, a Bibó Emlékkönyvről, születésének körülményeiről. Bibóval való kapcsolatáról. Miért részesítette előnyben Bibó Huszár Tibort vele szemben? Lakitelekről, a népiekről.)

    • A Bibó-emlékkönyv I-II. című kötet adatait és a könyvben Eörsi írását megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 1990.05.01. (18.szám) Rakéta Regényújság, Bertha Bulcsu: Másfél évig magánzárkán

    Beszélgetés Lakatos Istvánnal. Részlet Bertha Bulcsu Írók, Színészek, Börtönök című interjúkötetéből. Fotók

    „Az Igazsághoz naponta benéztem, ott Eörsi Pistával, Gáli Jóskával és Obersovszkyval beszélgettem többnyire, megtárgyaltuk a világ eseményeit. […] Márianosztrán Eörsi Pista és Gáli Jóska ült együtt velem, ha nem is egy cellában. De mindig láttam őket, integettünk egymásnak.”

    • A kötet adatait és az Eörsiről szóló részleteket (Anyám félt, hogy szétroncsol a gyűlölet – Másfél évig magánzárkán. Lakatos István – A komondorokat nem tudtam gyűlölni. Tóth Bálint) megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.

  • 1990.05.01. Taps, Győrffy Miklós: Ki vagyok én, hogy perlekedjem veled?

    Eörsi István Az Interjú című abszurd dokumentumjátéka a Játékszínben. A mester (Lukács György) és a tanítvány (Eörsi István) párbeszéde. A rendező: Babarczy László. Fotók

    „Csak a mű számít, egy nagy szellem produktuma, még akkor is, ha a művet létrehozó személyiség, az ember, a gondolkodó, a politikus magatartása olykor érthetetlen és elfogadhatatlan is. Ezt sugallja Eörsi, miközben felépíti a tagadás és a bámulat nagy emlékművét, és megjeleníti a megjeleníthetetlent.”

    A darab első változata megjelent Az utolsó szó jogán című kötetben (AB Független Kiadó, Budapest, 1985). Az átdolgozásra a szerzőt színpadi megfontolások késztették.

    • Eörsi István Interjú című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A dráma megjelent Eörsi István: A szerző szeretné, ha a pofa feje és a csomó emlékeztetne egymásra című kötetében is. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház (Drámamelléklet), 1989.01.szám E.I.: Az interjú (és az itt felsorolt cikkek)
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.05.04. (103.szám) Kisalföld, Böröndi Lajos: A politika állandó ihletforrás
    Eörsi István életéről, irodalomról, filozófiáról

    Eörsi István pályája, gondolatai, művei. Mosonmagyaróvári találkozás az olvasókkal. 

  • 1990.05.04. Tallózó, Láng Zsuzsa: A politika ihlető forrása
    Beszélgetés Eörsi Istvánnal

    Beszélgetés Eörsi Istvánnal baloldalról, szocialistákról, szociáldemokráciáról, az SZDSZ feladatáról, programjáról, a privatizációról. A politikai író típusáról, közéletiségéről. A kisebbségről, az igazságról és az értelmiség feladatáról.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1990.04.24. Láng Zsuzsa: A politika ihlető forrás 
    • Mozgó Világ, 2017.06.szám Révész Sándor: Miért fáj a sajtószabadság?

  • 1990.05.05. Beszélő (Hetilap – 17.szám), E.I.: Egy újfajta félelem bűvöletében

    A Nyugati sajtó az orosz jobboldal szellemi arculatáról, a Gorbacsov-lázról.

    „Hogyan segíthetnék úgy az amerikaiak a balti államok függetlenségét, hogy Gorbacsov ne bukjon bele? Csakis úgy, ha az eddiginél összehasonlíthatatlanul nagyvonalúbb gazdasági támogatásban részesítik a peresztrojkát. Ha a szankciók kockázatosak, akkor bőkezűséggel kell zsarolni. Meg kell végre nyitni a Szovjetunió előtt az amerikai piacot, mégpedig úgy, hogy a gazdasági együttműködés áldásai kizárólag és fokozódó mértékben a Szovjet Birodalom demokratizálásától függjenek.”

  • 1990.05.09. (107.szám) Délmagyarország, Márok Tamás: Eörsi interjúja
    Országos színházi találkozó

    Színikritika. Eörsi István: Az interjú című darabja a Játékszínben, Babarczy László rendezésében.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.05.11. 7Nap, Dési ábel: A valóság rémségei

    (Könyvkritika. Eörsi István: Kilenc dráma.)

  • 1990.05.12. (19.szám) Film Színház Muzsika, Varsói premier

    A varsói Magyar Kulturális Intézetben mutatták be Eörsi István A kihallgatás című drámáját. Fotó azt előadásból.

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi A kihallgatás című drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.05.14.os.mti.hu, Közlemények, előrejelzések

    (A Kassák Lajos irodalmi pályázatról.)

  • 1990.05.14.os.mti.hu, Közlemények, előrejelzések

    (Közlemény a Kassák Lajos irodalmi pályázat eredményhirdetéséről.)

  • 1990.05.17. Népszava, Sz. Z. L.: VERSELVETÉS
    Szépirodalmi kínálat

    A Szépirodalmi Könyvkiadó sajtótájékoztatója a hatvanegyedik ünnepi könyvhét apropóján. Eörsi István: Nem vagyok kikerics című kötete is megjelenik.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.

  • 1990.05.19. Magyar Hírlap, Virág F. Éva: Az irodalom végnapjai?
    Beszélgetés Vári Attilával
    A műsoridő mostohagyermeke

    Beszélgetés Vári Attilával, a televízió irodalmi szerkesztőségének vezetőjével az irodalom szerepéről a televízióban. Nincs lehetőségük az aktuális tartalmak műsorra tűzésére, ennek okairól. Tudott a tabukról, de úgy tett, mintha mit sem sejtene ezekről, és a párt illetékeseinek nem volt kifogásuk az általa jónak tartott (Eörsi is!) írókkal való interjúk ellen.

    „A politika a közelmúltban teljesen elfordult az irodalomtól, talán, mert nem számíthatott a szája íze szerinti közreműködésére.”

  • 1990.05.24. Népszava, Gantner Ilona: VÉRREL ÉS KÖTÉLLEL
    A hét filmjei

    Erdélyi János és Zsigmond Dezső Vérrel és kötéllel című dokumentumfilm kritikája.

    „Iszonyat. A szegénységet is »elkobzó« vagyonelkobzó jegyzőkönyv láttán, hallatán arra gondolok: hiábavaló minden. S csak Eörsi versét mondogatom: »Drága barátom, nem tudom, ki vagy, de együtt cipeljük a holtakat…« […] az 1956-os mosonmagyaróvári sortűz, majd a népharag, a bosszú, és a megtorlás tényeit próbálja kideríteni, feltérképezni —, végül is arról szól, hogy a félelem fontos szerepet játszott tragédiában…”

    Kapcsolódó cikk:

    • Országgyűlési Tudósítások (Különszám) 1989.06.16. Eörsi István (Vers cím nélkül)

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.