EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1990.03.10. Népszabadság, TIB: A Történelmi Igazságtétel Bizottság felhívása a magyar társadalomhoz

    A TIB továbbra sem kíván politikai párttá alakulni. Állásfoglalás a választások előtt. A 301-es parcella. A politikai okokból hátrányt szenvedett magyar állampolgárok részleges anyagi kártérítése. Az 56-os forradalommal kapcsolatos kérdések. Az 1963 után lefolytatott politikai perekről. A Václav Havel és társai üldözése elleni felszólaló értelmiségiek ügye. Felhívja az új Országgyűlést, helyezze hatályon kívül a halálbüntetést. Kezdeményezte a TIB az 1956-os magyar forradalom története dokumentációs és kutatóintézetének megalakítását, amely feltárja és elemzi a forradalom előzményeit, eseményeit és utóéletét, nyilvánosságra hozza dokumentumait, és folytatja a még élő szereplők meghallgatását. Az aláírók között szerepel Eörsi István.

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Hírlap, 1990.03.10. Az anyagi kártérítés a következő kormányra hárul. TIB álláspont

  • 1990.03.12. Népszabadság, D. Gy.: Búcsú az igenektől és nemektől
    KRITIKA, 1990/2.

    Folyóiratszemle. Tamás Gáspár Miklósnak a decemberi lapszámban megjelent csillogó írására négyen is replikáznak, köztük Eörsi István is – az antifasizmusról.

    „… Eörsi István egyebeken kívül arra figyelmezteti: »… az antifasizmust »üres és elvtelen ideológiá«-nak nevezitek, amit ma persze meg lehet tenni, de ha mondjuk Hitler idejében kockáztattátok volna meg ugyanezt a mondatot, akkor Kölcsey vagy Széchenyi jobb érzésű unokái az előszobájukba sem engeditek volna be benneteket.«”

    Előzmény:

    • Beszélő (Szamizdat – 1989/1.), 1989.26.szám Tamás Gáspár Miklós: Búcsú a baloldaltól
    • Kritika, 1989.12.szám Tamás Gáspár Miklós: Búcsú a baloldaltól – Nincs a rendszerünkben
    • Kritika, 1990.02.szám E.I.: Búcsú Gazsitól

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 1990.03.12. Gantner Ilona: Hol komádnak a régi komák?
    • Kritika, 1990.04.szám Litván György: Kitől búcsúzzunk?
    • Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, 1990.06.08. Török Erzsébet: Szabadság a Maradjhűutcában
    • Kritika, 1990.08.szám Vezér Erzsébet: Mitől búcsúzzunk?
    • Kritika, 1990.10.szám Tamás Gáspár Miklós: Méla üzenet a baloldalnak
    • Kritika, 1991.05.szám Mátyás Győző: Pátosz és csodavárás nélkül
    • 168 óra, 1994.07.12. (27.szám) Köves Viktória: A lázadó elit
    • Mozgó Világ, 1994.09.szám Sükösd Mihály: TGM és a világállapot
    • Magyar Hírlap, 1994.10.31. Lengyel László: LuciFeri
    • Társadalmi Szemle, 1995.07.szám Csáki György: A Nemzetközi Valutaalap — ötven év után, korszakváltás előtt?
    • Kortárs, 2002.10.szám Orosz István: Dokumentumtörténet
    • klubradio.hu, 2023.02.16. Kardos András: Búcsú az ellenzéktől
    • Újnépszabadság, 2023.02.27. Kardos András: Búcsú az ellenzéktől

    Lásd még:

    • Lengyel László: Korunkba zárva című kötetét. A kötet adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 1990.03.12. Népszava, Gantner Ilona: Hol komáznak a régi komák?
    Hétindító

    A közmorálról, a komázó karrieristákról, a várható B-listázásról. Az izgága ellenzékiekről, akik nem kellenek az új főnököknek. Borbándi Gyula döbbenetes – A magyar emigráció életrajza című – tanulmányáról. A nürnbergi perről készült amerikai filmből kivágták a gázkamrák képeit, nehogy az amerikai nézők arra gondoljanak, hogy a gázt másra is lehet használni, nem csak fűtésre, világításra. Mert az ilyesfajta szörnyű képsor gázellenes propaganda… A filmet egy nagy amerikai gázgyár is pénzelte…

    „Azt írja Eörsi István a mostani Kritikában, hogy »a XX. század összes fasiszta diktátora, továbbá konzervatív filozófusa és ideológusa együtt nem ártott annyit a marxista és nem marxista baloldal hitelének, mint a sztálinizmus hullahegyekben kicsúcsosodó, és még hullák nélkül is elviselhetetlenül sivár és hazug hétköznapjai.« S ez így igaz…”

    Előzmény:

    • Kritika, 1990.02.szám E.I.: Búcsú Gazsitól

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kritika, 1989.12.szám Tamás Gáspár Miklós: Búcsú a baloldaltól – Nincs a rendszerünkben
    • Beszélő (Szamizdat – 1989/1.), 1989.26.szám Tamás Gáspár Miklós: Búcsú a baloldaltól
    • Kritika, 1990.02.szám E.I.: Búcsú Gazsitól
    • Népszabadság, 1990.03.12. D. Gy.: Búcsú az igenektől és a nemektől
    • Kritika, 1990.04.szám Litván György: Kitől búcsúzzunk?
    • Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, 1990.06.08. Török Erzsébet: Szabadság a Maradjhűutcában
    • Kritika, 1990.08.szám Vezér Erzsébet: Mitől búcsúzzunk?
    • Kritika, 1990.10.szám Tamás Gáspár Miklós: Méla üzenet a baloldalnak
    • Kritika, 1991.05.szám Mátyás Győző: Pátosz és csodavárás nélkül
    • 168 óra, 1994.07.12. (27.szám) Köves Viktória: A lázadó elit
    • Mozgó Világ, 1994.09.szám Sükösd Mihály: TGM és a világállapot
    • Magyar Hírlap, 1994.10.31. Lengyel László: LuciFeri
    • Társadalmi Szemle, 1995.07.szám Csáki György: A Nemzetközi Valutaalap — ötven év után, korszakváltás előtt?
    • Kortárs, 2002.10.szám Orosz István: Dokumentumtörténet
    • klubradio.hu, 2023.02.16. Kardos András: Búcsú az ellenzéktől
    • Újnépszabadság, 2023.02.27. Kardos András: Búcsú az ellenzéktől

    Lásd még:

    • Lengyel László: Korunkba zárva című kötetét. A kötet adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 1990.03.14. (11.szám) Pesti Műsor, WITOLD GOMBROVICZ: OPERETKA

    Witold Gombrovicz: Operetka című darab címlapja (R. S. 9. Stúdiószínház). Rendezte: Dobay Dezső és Lábán Katalin, fordította: Eörsi István és Pályi András.

    Kapcsolódó cikk:

    • Pesti Hírlap, 1994.02.23. Fülöp Géza: Operetka. AZ ÉN TELEVÍZIÓM

  • 1990.03.15. Beszélő (Hetilap – 10.szám), E.I.: A lábtörés jogáért

    A balesetek és a biztosítótársaságok. 

  • 1990.03.19. Magyar Nemzet, Murányi Gábor: Ki kit leplez le?
    Lapolvasó
    Új Idő, Beszélő, Tekintet, 2000, Reform, Új Fórum

    A sajtóbeli leleplezések a politikai csatározások részei. Tardy Lajos 1954-es koncepciós pere. Idézet egy 1978-as Bajcsy-Zsilinszky-dráma ellen Aczél Györgyhöz írt levélből. Kozák Gyula nyílt levele Vass Csabának a Beszélőben a Nyilvánosság Klub ügyében. Eörsi István esete Pozsgay Imrével és a léggyel. Eörsi levelezőlapjai Kardos Györgynek. Fitos Vilmos és a Magyar Nemzet betiltását követelő 1940-es röplap.

    „Miért is lenne hálás, mondjuk, Eörsi István annak az egykori miniszternek (Pozsgaynak), aki 1978-ban »kínos megbízatásként« felajánlotta a szükséges iratok megszerzését, ha a nemkívánatos író netán úgy döntene: kivándorol... […] Eörsiről viszont az jut eszembe, hogy a Reformban tavaly őt is leleplezték. Nem más, mint Kardos Györgyné, a Magvető Könyvkiadó egykori nagyhatalmú (szeretve gyűlölt), igazgatójának az özvegye, amikor is azt kívánta bizonyítani, három levelezőlappal, hogy »Eörsi Pista« milyen kedves köszönő üdvözlőlapokat írt Kardosnak, így hát »Eörsi pajtás« sem más, mint haszonélvezője az általa bírált hatalomnak ...”

    Kapcsolódó cikkek:

    • artpool.hu, 1983.02. E.I.: Legyet fogtam a miniszternél
    • Tekintet, 1989.03.szám E.I.: Legyet fogtam a miniszternél
    • 2000, 1989.06.szám E. I.: Kié volt a légy?
    • 2000, 1989.08.szám Makovecz Imre–Eörsi István: Levélváltás
    • 168 óra, 1989.09.19. Győrffy Miklós: Lenyűgöző verőlegény volt (és az itt felsorolt cikkek)
    • Reform, 1989.11.10. (44.szám) Kardos Györgyné: Hej, más ez a szerelem, Eörsi pajtás
    • Magyar Napló, 1991.05.17. (2.szám) Marno János: Szorongások és indulatok között
    • Mozgó Világ, 1996.11.szám Révész Sándor: Aczél György
    • Politikatudományi Szemle, 2000.03–04.szám Galló Béla: Egy ilyen, egy olyan
    • Magyar Hírlap, 2000.05.17. Galló Béla: Légy, ne légy
    • Magyar Nemzet, 2001.11.17. Lovas István: Göncz és a fuvolázó Eörsi
    • Magyar Demokrata, 2001.11.22. (47.szám) Szalay Károly: Kardos György
    • Lyukasóra, 2004.02.szám Szalay Károly: Az ezredes
    • Lyukasóra, 2004.03.szám Szalay Károly: Az ezredes
    • Egyenlítő, 2007.01.szám Mohai V. Lajos: Balassa Péter emlékének
    • Magyar Nemzet, 2008.07.12. Szalay Károly: Keletről nyugatra
    • Mozgó Világ, 2008.09.szám Dalos György: Aczél, Kardos és egy albán atomfizikus

  • 1990.03.21. (12.szám) Pesti Műsor, V. ORSZÁGOS KAMARASZÍNHÁZI TALÁLKOZÓ
    A MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ ELŐADÁSA

    Peter Handke: KASPAR – ,,beszédkínvallatás” egy részben. Fordította: Eörsi István, rendezte: Árkosi Árpád. Az előadás címlapja.

    • Peter Handke Kaspar című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja: KASPAR.

  • 1990.03.23. (12.szám) Élet és Irodalom, Alföldy Jenő: Mi az a demokrácia?

    Könyvkritika Eörsi István: Bedobom a törülközőt című publicisztikai kötetéről.

    „...szerintem Csoóri mellett ő a legjobb ezen a távon. […] szövetségük nem zárja ki véleményük eltéréseit és ütközéseit.”

    A népies-urbánus vitákról, Eörsi tisztességéről, demokratizmusáról.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 1989.12.18. Gantner Ilona: „... és íme minden csak hiábavalóság...” (és az itt felsorolt cikkek)
    • Könyvvilág, 1990.01.szám Megyesi Gusztáv: Elefántösvény (és az itt felsorolt cikkek)

  • 1990.03.24. (12.szám) Film Színház Muzsika, Bérczes László: A töréspontig – és tovább
    BESZÉLGETÉS

    Beszélgetés Kovács Lajossal az emigránslétről, az erőről és a kétkedésről, a természetes létezésről, a kívülre kerülésről, a törvényszerű szenvedésről, a mutatványokról, a boldogságról. Eösi Kaspar című darabjáról.

    „Eörsi István nem véletlenül fordította le éppen ezt a darabot és éppen akkor, amikor a Kádár-korszak langyos állóvizében boldog megelégedéssel lubickoltunk. Mindenki a maga jámbor módján tette a dolgát. A színház mint lábfürdő, mint öntükrében tetszelgő, önmaga okosságának hitéből kigyógyíthatatlan, elkészült, befejezett struktúra. Kaspar mintha ezt is számon kérné rajtunk. A manipulációs törekvés nem múlt el, a hatalom struktúrája még nem alakult át, sőt, most vannak a legnagyobb mutatványok.”

  • 1990.03.26. Népszava, Ablonczy László: Párizsi Március

    A párizsi Pompidou Központ könyvesboltjában az Est-Ouest International 1989-es magyar számában: négy K címmel Danilo Kis, Konrád György, Tadeusz Konwiczki és Milan Kundera munkásságáról rendeznek beszélgetést. A közreműködők között Eörsi István és Petri György neve szerepel. A témakör az Író száműzetésben — saját hazájában címet viseli.

  • 1990.03.28. (3.szám) Ring, Mélykuti Attila: Értelmiségi válaszút – pártosodás vagy függetlenség?
    A Ringben: Szabó Miklós és Lengyel László

    Szabó Miklós történész, a Szabad Demokraták Szövetsége ügyvivője és Lengyel László közgazdász, politikai közíró a március 14-i nyilvános mérkőzése, vitája az értelmiségi válaszútról: pártosodás vagy függetlenség. Szabó nem volt az MSZMP tagja, Lengyel 1974–1988-ig. Szabó elmondja véleményét a pártonkívüliség és a párttagság kérdéséről, a kommunistázásról, Pozsgayról, aki ellenséges volt a demokratikus ellenzékkel szemben. Lengyel az MSZMP-ből való kizárásáról, az ellenzékkel való kapcsolatáról, Pozsgayról, az 1987-es lakitelki találkozóról, az 1985-ös monori találkozóról.

    Lengyel: „Én még emlékszem arra, amikor Csurka István és Kis János megölelték egymást egy-egy találkozáson, s Kenedi János Für Lajossal trafikált. Biztosan voltak gyanakvók, de szakításról szó sem volt. […] [Szabó:] Az utolsó küldöttgyűlésünkön Eörsi István és Tamás Gáspár Miklós – mindkettő nagyon rangos vezető alakja az SZDSZ-nek – ideológiailag elég élesen összekülönbözött. Ma mégis mindketten magas rangban részt vesznek a párt vezetésében, és egyikükre sem haragszik senki!”

  • 1990.03.31. Népszava, t. i.: A bölcs Náthán Budapesten
    Színházi vendégjátékok

    Beszámoló a vidéki és külföldi társulatok vendégjátékairól. A Katona József Színházban vendégszerepelnek a kaposváriak Eörsi István Kihallgatás és Becket Godot-ra várva című darabjával.

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.
    • Eörsi drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet),1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben

  • 1990.03.31. Népszava, Vértes István: Mi újság? A HITEL-nél

    Az először 1988 novemberében megjelent irodalmi, társadalmi, kritikai lapról, mely igazi politikai orgánummá vált. A szerzők között volt többek közt Eörsi István. Idézetek Csoóri Sándortól. A lap példányszámának alakulásáról, a leggyakrabban előforduló műfajokról, erényeiről. Az idei év változásainak okairól a főszerkesztő, Bíró Zoltán és a szerkesztő, Alexa Károly tájékoztatott. A személyi, szerkezeti és tartalmi változásokról. Bíró Zoltán a Hitel ars poeticájáról.

  • 1990.03.szám Alföld, Csoóri Sándor: Antigoné megfakult arca
    TÖPRENGÉSEK A CENZÚRÁRÓL

    Esszé.

    „Négy évvel ezelőtt a Magyar Írók Szövetségének a közgyűlésén egyik pályatársunk azzal a hajmeresztő javaslattal állt elő, hogy Magyarországon is vezessék be a cenzúrát. Méghozzá az írók külön kérésére. [1985] […] A jelen lévő írók és irodalompolitikusok, a meghökkenésükben lenyelt gombostűk után, azzal próbálták nyugtatni magukat, hogy Eörsi Istvánt nyilván Karinthy Frigyes csalános szelleme szállta meg, s ezért gunyoroskodik ilyen gátlástalanul. Bejelentését az első pillanatban magam is akasztófahumornak hittem. De hamarosan megvilágosodott előttem, hogy Eörsi, ha szamárfület mutogat is közben, nem csupán epéskedik és humorizál. Ellenkezőleg: cenzúrát óhajtó javaslata megfontolt, komoly gondolat. És nem a visszalépés, hanem az előrejutás gondolata.”

    Előzmény:

    • Beszélő (Szamizdat – 1982. május), 1982.03.szám Dalos György: Írók egymás közt
    • Hírmondó (The New York Review of Books, 1985.12.05.), 1986.01 (20.szám) Timothy Garton Ash: A magyar lecke

    Reagálás:

    • Politikatudományi Szemle, 2010.02.szám Bozóki András: A magyar demokratikus ellenzék: Önreflexió, identitás és politikai diskurzus

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1990.10.13. Földes Anna: A válság változatai
    • Filmvilág, 1991.03.szám Reményi József Tamás: Hol kezdődik a bűn? Filmcenzúra
    • Magyar Hírlap, 1992.08.22. Tornai József: Tankok, ágyúk és az irodalom autonómiája

  • 1990.03.szám Könyvvilág, Varga Lajos Márton: Mindennapi irodalmunk
    Válogatás a Rádió irodalmi műsorából
    Reményi József Tamás és Kis Pintér Imre a Magyar Naplóról

    Beszélgetés. Tervezett vitáik.

    „A másik, szintén nagyon fontosnak vélt probléma az elmúlt harminchárom év értelmiségének erkölcsi felelőssége. Tényleg lepaktált-e az írótársadalom a hatalommal, mint ahogy azt Eörsi István egy korábbi cikkében állította. Ha igen, akkor mennyire? Másfelől lehet-e egy totalitárius zsarnokságban, ahol mindenki szem a láncban, egyáltalán bárkit felelősségre vonni. Ha igen, hol kezdődik a bűnösség?”

  • 1990.03.szám Kritika, Csizmadia Ervin: Milyen ellenzék legyen Magyarországon?
    A Beszélő 1982–84-es vitája I.

    Miként látja önmagát ’82-ben a későbbi SZDSZ-csoportosulás? Milyen feladatok várnak az ellenzékre? A Jaruzelski-puccs. Eörsi gondolatai az ellenzékiségről, hozzászólásai a vitában.

    Előzmény:

    • Beszélő, 1982.04.szám (szeptember) Eörsi István: Csto Gyelaty?
    • Beszélő 1984.09.szám (Szamizdat – 1984. február), Kis János: Másfél év után, ugyanarról

    Kapcsolódó cikkek:

    • Ha a keresőmezőbe beírja a GYELATY szót, kapcsolódó cikkeket olvashat.

  • 1990.03.szám Kritika, Pór Anna: Töprengések rohanó időben

    A politikai kontextus változásai és a színház. A darabok változó hatása és az áthallások más-más korokban. Mrozek: Az arckép – Szophoklész Antigonéja Eörsi István átiratában: Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigoné-jából – Ibsen: A nép ellensége.

    „Ennél is elgondolkodtatóbb, hogy az új évad figyelmet keltő eseménye, Szophoklész Antigonéja Eörsi István átiratában, Csiszár Imre rendezésében ugyancsak nagyobb robbanóerőt jelenthetett volna, ha korábban kerül színre. Ezúttal egy magas hőfokú rendezés teljes elismerésével, de a felemelő, nagy katarzis élménye nélkül léptünk ki a Várszínház kamaraterméből.”

  • 1990.03.szám Kritika, Szűcs Katalin: „Kimentünk a divatból”
    EÖRSI ISTVÁN LUKÁCS-DRÁMÁJA A JÁTÉKSZÍNBEN

    Színikritika. Eörsi István: Az interjú című darabjáról. Lukács-dráma a Játékszínben. Rendező: Babarczy László.

    „Ám Eörsi rafinált dramaturgiájának következtében nem pusztán eszmék, gondolatok és történelmi tények ütköznek a színpadon; a tiszteletteljes provokációk eredménye nem néhány filozófiai asszó csupán, hanem két ember személyiségének, önmagával vívott küzdelmének megmutatása is.”

    • Eörsi István: Interjú című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Reagálás:

    • Criticai Lapok, 2014.14-15. szám Szűcs Katalin Ágnes: A RENDSZERVÁLTÁS MINT TÉMA A SZÍNPADON

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.03.szám Mozgó Világ, Molnár Gál Péter: Stan és Pan a kommunizmusban

    Jegyzet Csurka István Döglött aknák című darabjáról. Eörsi István említése.

  • 1990.03.szám Mozgó Világ: Farkas Zoltán: „Nem tekintjük magunkat társadalmi erőnek”
    Kerekasztal-beszélgetés a Társadalmi szerződés történetéről
    Közreműködik Kis János, Kőszeg Ferenc és Lengyel László

    A beszélgetés kezdetén Kis felveti, hogy a régi Mozgó Világ szerkesztőségének elmozdítása után a jelenleginek tisztáznia kellene viszonyát a régihez. Mikor és miért született meg a Társadalmi szerződés végleges szövegváltozata, hány példányszám készült el? A szöveget Kőszeg Ferenc, Kis János és Solt Ottília írta, de közreműködött a Beszélő szerkesztősége is. Az MSZMP ugyan hallgatott róla, de gondolatát kritizálták a sajtóban. Pozsgay Imre üzenete Kis Jánosnak. ’56 rehabilitálásának kérdése – „Kádárnak mennie kell” – viták a mondat időszerűségéről. Távolabbi céljaik megfogalmazása. Viszonyuk a „Fordulat és reform” szerzőihez, mondanivalójához, együttműködésük. Eörsi István említése.

  • 1990.03.szám Napjaink, Tarján Tamás: Ravatal a kabaréban
    A magyar dráma műhelyéből

    Színikritika Eörsi Játékszínben bemutatott darabjáról, Az interjúról, melynek rendezője Babarczy László. A darab az 1971-ben – Vezér Erzsébettel közösen – Lukáccsal készült interjú szerkesztett, kiegészített változata.

    „Az interjú eredendően hangműfaj — többek között nyilván ezért is sikerült oly kitűnően az Eörsi-darab rádióváltozata (melyet csak értelmező vitáktól övezve mertek műsorra tűzni, féltve a kiskorú hallgatóságot a pőre párbeszédektől). Babarczy László rendező nem akart versenyre kelni ezzel a földolgozással, és nem erőlködött mindenáron azon, hogy ügyes fogásokkal színpadképesebbé tegye a művet.”

    • Eörsi István: Interjú (Rádióra alkalmazott abszurd dokmumentumjáték) című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A dráma megjelent Eörsi István: A szerző szeretné, ha a pofa feje és a csomó emlékeztetne egymásra című kötetében is. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház (Drámamelléklet), 1989.01.szám E.I.: Az interjú
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.03.szám Színház, Zappe László: Paródia vagy sem – ez itt a kérdés
    SHAKESPEARE: HAMLET

    Színikritika a békéscsabai Jókai Színházban bemutatott Shakespeare: Hamlet című előadásról. Fordította: Eörsi István – rendező: Tasnádi Márton. Fotó: jelenetek a darabból

    „Eörsi egy mai vagy egy általános, mindenkori Hamletet képzel el; nem egyszerűen prózásítja, múlt századi szemérmességétől és fennköltségétől fosztja meg a szöveget, de annak leginkább talán filozófiai tartalmát szeretné megragadni. A szöveg a kaposvári előadáshoz készült, s annak teoretikus szürkéjéhez idomult.”

    • Eörsi Shakespeare-fordítása köteteinek adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét és SHAKESPEARE nevét.

  • 1990.03.Valóság, Csizmadia Ervin: Kenedi János: Emberekről, eszmékről, politikáról

    (Interjú - 1 rész - részlet)

  • 1990.04.01. Szombat, G. Gy.: Értjük, értjük…

    Véleménycikk. Reflexió Sebestyén Béla A másság tisztelete című írására (Magyar Fórum 1990/9. szám). A zsidó lakosok számának növekedéséről, a románságról, az erdélyi magyarokról, a másság tiszteletére való oktatás. Az igazi címzettek a magyar zsidók. A magyar zsidóság kulturális befolyásáról.

    „Ebben az országban sem Aczél György ottléte határozta meg, hogy egy bürokratikus elité legyen a hatalom – még a kulturális területen sem zsidó kulturális maffia? Hogy csak egyetlen példát említsek, Bíró Zoltánt sem Aczél, sem más zsidó származású egyén nem ütötte el attól a lehetőségtől, hogy a kádárizmus végképp lehanyatló korszakában az irodalmi élet miniszteriális feje legyen. És nem Eörsi István ajánlotta fel a magyar kulturális miniszternek, hogy távozzék külföldre, ha nem tetszik neki (mi is?, a zsidó diktatúra?), hanem Pozsgay Imre ajánlotta az emigrációt neki.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.