EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1990.03.szám Kritika, Csizmadia Ervin: Milyen ellenzék legyen Magyarországon?
    A Beszélő 1982–84-es vitája I.

    Miként látja önmagát ’82-ben a későbbi SZDSZ-csoportosulás? Milyen feladatok várnak az ellenzékre? A Jaruzelski-puccs. Eörsi gondolatai az ellenzékiségről, hozzászólásai a vitában.

    Előzmény:

    • Beszélő, 1982.04.szám (szeptember) Eörsi István: Csto Gyelaty?
    • Beszélő 1984.09.szám (Szamizdat – 1984. február), Kis János: Másfél év után, ugyanarról

    Kapcsolódó cikkek:

    • Ha a keresőmezőbe beírja a GYELATY szót, kapcsolódó cikkeket olvashat.

  • 1990.03.szám Kritika, Pór Anna: Töprengések rohanó időben

    A politikai kontextus változásai és a színház. A darabok változó hatása és az áthallások más-más korokban. Mrozek: Az arckép – Szophoklész Antigonéja Eörsi István átiratában: Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigoné-jából – Ibsen: A nép ellensége.

    „Ennél is elgondolkodtatóbb, hogy az új évad figyelmet keltő eseménye, Szophoklész Antigonéja Eörsi István átiratában, Csiszár Imre rendezésében ugyancsak nagyobb robbanóerőt jelenthetett volna, ha korábban kerül színre. Ezúttal egy magas hőfokú rendezés teljes elismerésével, de a felemelő, nagy katarzis élménye nélkül léptünk ki a Várszínház kamaraterméből.”

  • 1990.03.szám Kritika, Szűcs Katalin: „Kimentünk a divatból”
    EÖRSI ISTVÁN LUKÁCS-DRÁMÁJA A JÁTÉKSZÍNBEN

    Színikritika. Eörsi István: Az interjú című darabjáról. Lukács-dráma a Játékszínben. Rendező: Babarczy László.

    „Ám Eörsi rafinált dramaturgiájának következtében nem pusztán eszmék, gondolatok és történelmi tények ütköznek a színpadon; a tiszteletteljes provokációk eredménye nem néhány filozófiai asszó csupán, hanem két ember személyiségének, önmagával vívott küzdelmének megmutatása is.”

    • Eörsi István: Interjú című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Reagálás:

    • Criticai Lapok, 2014.14-15. szám Szűcs Katalin Ágnes: A RENDSZERVÁLTÁS MINT TÉMA A SZÍNPADON

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.03.szám Mozgó Világ, Molnár Gál Péter: Stan és Pan a kommunizmusban

    Jegyzet Csurka István Döglött aknák című darabjáról. Eörsi István említése.

  • 1990.03.szám Mozgó Világ: Farkas Zoltán: „Nem tekintjük magunkat társadalmi erőnek”
    Kerekasztal-beszélgetés a Társadalmi szerződés történetéről
    Közreműködik Kis János, Kőszeg Ferenc és Lengyel László

    A beszélgetés kezdetén Kis felveti, hogy a régi Mozgó Világ szerkesztőségének elmozdítása után a jelenleginek tisztáznia kellene viszonyát a régihez. Mikor és miért született meg a Társadalmi szerződés végleges szövegváltozata, hány példányszám készült el? A szöveget Kőszeg Ferenc, Kis János és Solt Ottília írta, de közreműködött a Beszélő szerkesztősége is. Az MSZMP ugyan hallgatott róla, de gondolatát kritizálták a sajtóban. Pozsgay Imre üzenete Kis Jánosnak. ’56 rehabilitálásának kérdése – „Kádárnak mennie kell” – viták a mondat időszerűségéről. Távolabbi céljaik megfogalmazása. Viszonyuk a „Fordulat és reform” szerzőihez, mondanivalójához, együttműködésük. Eörsi István említése.

  • 1990.03.szám Napjaink, Tarján Tamás: Ravatal a kabaréban
    A magyar dráma műhelyéből

    Színikritika Eörsi Játékszínben bemutatott darabjáról, Az interjúról, melynek rendezője Babarczy László. A darab az 1971-ben – Vezér Erzsébettel közösen – Lukáccsal készült interjú szerkesztett, kiegészített változata.

    „Az interjú eredendően hangműfaj — többek között nyilván ezért is sikerült oly kitűnően az Eörsi-darab rádióváltozata (melyet csak értelmező vitáktól övezve mertek műsorra tűzni, féltve a kiskorú hallgatóságot a pőre párbeszédektől). Babarczy László rendező nem akart versenyre kelni ezzel a földolgozással, és nem erőlködött mindenáron azon, hogy ügyes fogásokkal színpadképesebbé tegye a művet.”

    • Eörsi István: Interjú (Rádióra alkalmazott abszurd dokmumentumjáték) című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A dráma megjelent Eörsi István: A szerző szeretné, ha a pofa feje és a csomó emlékeztetne egymásra című kötetében is. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház (Drámamelléklet), 1989.01.szám E.I.: Az interjú
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.03.szám Színház, Zappe László: Paródia vagy sem – ez itt a kérdés
    SHAKESPEARE: HAMLET

    Színikritika a békéscsabai Jókai Színházban bemutatott Shakespeare: Hamlet című előadásról. Fordította: Eörsi István – rendező: Tasnádi Márton. Fotó: jelenetek a darabból

    „Eörsi egy mai vagy egy általános, mindenkori Hamletet képzel el; nem egyszerűen prózásítja, múlt századi szemérmességétől és fennköltségétől fosztja meg a szöveget, de annak leginkább talán filozófiai tartalmát szeretné megragadni. A szöveg a kaposvári előadáshoz készült, s annak teoretikus szürkéjéhez idomult.”

    • Eörsi Shakespeare-fordítása köteteinek adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét és SHAKESPEARE nevét.

  • 1990.03.Valóság, Csizmadia Ervin: Kenedi János: Emberekről, eszmékről, politikáról

    (Interjú - 1 rész - részlet)

  • 1990.04.01. Szombat, G. Gy.: Értjük, értjük…

    Véleménycikk. Reflexió Sebestyén Béla A másság tisztelete című írására (Magyar Fórum 1990/9. szám). A zsidó lakosok számának növekedéséről, a románságról, az erdélyi magyarokról, a másság tiszteletére való oktatás. Az igazi címzettek a magyar zsidók. A magyar zsidóság kulturális befolyásáról.

    „Ebben az országban sem Aczél György ottléte határozta meg, hogy egy bürokratikus elité legyen a hatalom – még a kulturális területen sem zsidó kulturális maffia? Hogy csak egyetlen példát említsek, Bíró Zoltánt sem Aczél, sem más zsidó származású egyén nem ütötte el attól a lehetőségtől, hogy a kádárizmus végképp lehanyatló korszakában az irodalmi élet miniszteriális feje legyen. És nem Eörsi István ajánlotta fel a magyar kulturális miniszternek, hogy távozzék külföldre, ha nem tetszik neki (mi is?, a zsidó diktatúra?), hanem Pozsgay Imre ajánlotta az emigrációt neki.”

  • 1990.04.05. (14.szám) Magyar Napló, Tábor Ádám: Az agresszor válaszol
    György Péter: Ugyanarról még egyszer

    György Péter a lap februári számában kritizálta a Kossuth Klubban február 2-án Tábor által rendezett avantgárd irodalmi repríz-estet. Ezzel a véleménnyel száll szembe Tábor. Egy Eörsire vonatkozó érve részlete: „Konrád György és a lukácsista Eörsi István igenis egyszerre volt pártolója, barátja és beszélgetőpartnere a Kassák Színház tagjainak, az avantgardista íróknak és az előzőleg »Lukács György szellemi vonzáskörébe tartozott« politikai ellenzékieknek; Eörsi több cikkben is foglalkozott pl. a Halász-színházzal;”

    György Péter reagálása Tábor cikkére. „Tábor Ádámnak meg kell értenie, hogy Konrád György és Eörsi István személyes viszonyaiktól függetlenül nem a magyar neoavantgárd alkotói.”

    Előzmény:

    • Magyart Napló, 1990.02.22. (8.szám) György Péter: Föld alatt, föld felett. Avantgárd az Aczél-korszakban – Nincs a rendszerünkben.

  • 1990.04.07. (82.szám) Somogyi Néplap, Eörsi István „A kihallgatás”

    Rövidhír. Eörsi darabját bemutatták a varsói Magyar Kulturális Intézetben. A lengyelországi ősbemutató a Teatr Adekwatny együttesnek köszönhető. Eörsi István művét M. Wójcik és H. Boukolowski rendezték.

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet),1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.04.11. Magyar Hírlap, Fejes Imre: „Részliberalizmusban éltünk!”
    Költészet napja ’90

    Beszélgetés a Szép versek antológia szerzőivel, köztük Eörsi Istvánnal. A költészet küldetéséről, a líra vezető szerepének elvesztéséről. „Ábrázolni lehetett sokféle tekergő kígyót, de méregfogak nélkül.” Ady politikai verseiről. „Adyval összehasonlítva minden mai költő néma és süket.”

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1990.04.13. (15.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Álom a költészetről

    Vezércikk. Eörsi tizenegy éves korában a bátyja rémségeket álmodott, és álmában verseket írt, amiket fel is jegyezett. Felébredve azonban borzalmasnak tartotta azokat. Eörsi következtetése ebből: „A vers kalandja mindenképpen kifizetődik, ha átsegíthet bennünket a Rémségeken. Szörnyek, gyilkosok, kígyók ártalmatlannak bizonyulnak, amíg megőrizhetjük magunkban az önkifejezés örömét.”

  • 1990.04.14. Beszélő (Hetilap – 14.szám), E.I.: Kitört a szabadság

    A pártállam kimúlt, és kitört a szabadság.

    „Már a hatalom előszobájában kiderült, hogy a diktatúrákkal ellentétben, melyek csak egyfajta csőcseléket tűrnek meg, a szabadság, vagy prózaibb nevén: a politikai demokrácia többfajta söpredékkel dicsekedhet. […] A szélsőséges nacionalizmus, az irredentizmus, a vallási türelmetlenség és a rasszizmus vírusai nyugodtan szunnyadoztak a pártállam jégtömbjében, és amikor ez olvadozni kezdett, új életre keltek, virilisen, virulensen, meg se kottyant nekik a negyven vagy hetven év.”

    Egy Kisgazdapárti politikus azt állította Kis Jánosról és Tamás Gáspár Miklósról, hogy Aczél és Ceausescu pénzéből ellenzékieskedtek. Szerinte a kommunisták szörnytetteihez képest a nácik minden cselekedete elsőáldozósokhoz illő gyerekjáték.

    Kapcsolódó cikk:

    • pestisracok.hu, 2025.06.22. Stefka István: A dicstelen alku és következményei. Negyvenéves a monori találkozó


  • 1990.04.17. (15.szám) 168 óra, E.I.: Szentiván éjjele után

    Lesz-e az új kormánynak és ellenzéknek ereje, bölcsessége, önmérséklete, objektivitása az új helyzetnek megfelelő intézkedések meghozatalára, magatartásra? „Most mi lesz?”


    Reagálás:

    • 168 óra, 2005.10.20. (42.szám) Tizenöt év előtt; E.I.: Szentiván éjjele után
    • 168 óra, 2006.01.05. (1.szám) Radványi Ervin: Bye-bye Szása! 

  • 1990.04.17. (15.szám) 168 óra, Szénási Sándor: Alku és pálfordulás
    Hová lettek a hősök?
    Rendszerváltások és az értelmiség

    Beszélgetés Litván Györggyel.

    „- Eörsi István mégis azt írja Emlékezés a régi szép napokra című börtönesszéjében, hogy borzasztóan csalódott a magyar értelmiségben, mert az olyan könnyen lemondott a forradalomról. Amikor ugyanis Eörsi kijött a börtönből, látta, hogy az ország, az akkori körülmények között inkább tömi a hasát, semmint azon merengene, hogy mi lett a hőseivel.

    - Igen, én ezt nagyon megértem, és magam is átéltem. Azzal a különbséggel, hogy valamivel később kerültem be, mint Eörsi. Módom volt tehát a közhangulat átalakulását még figyelemmel kísérni, mielőtt bekerültem Eörsiék közé. Ezért talán kevesebb illúzióm maradt, mint neki.”

    A kötetek (szamizdat és legális kiadás) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek/ Magyar nyelvű résznél.

  • 1990.04.18. (16.szám) Pesti Műsor, BEDOBOM A TÖRÜLKÖZŐT

    Eörsi István szerzői estje a Radnóti Miklós Színházban. Az előadás címlapja.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi kötetének a címét.

  • 1990.04.18. Magyar Nemzet, Bogácsi Erzsébet: Történt még 1982-ben
    Dokumentumok a letűnt korszak színházpolitikájából (3)

    Az egykori agit.prop. bizottság politikai indítékú döntéseinek bizonyítékai. A példák között Eörsi István kaposvári dramaturg elmozdítása.

    „Ami Eörsi Istvánt illeti, mindenekelőtt ellenzéki magatartásával gyűjt parazsat a fejére. Az csak szítja az opresszív indulatokat, hogy íróként sem óvatoskodik, s tetejébe a kaposvári társulathoz tartozik, amely régóta szálka a hatalom szemében, de amely olyan szakmai tekintélyt szerzett, hogy nem könnyű már lesöpörni a színről. Még e vízválasztó évadot is átvészelik, holott 1981. december 4-én, kilenc nappal a lengyel katonai diktatúra életbe lépése előtt mutatják be a Marat halálát, Peter Weiss drámáját Ács János lélegzetállítóan merész és — e rendező szavával — »lakmuszpapír« érzékenységű színrevitelében, amely pontosan jelezte a nagypolitikai földmozgást.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához további kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét (MARAT/SADE, vagy MARAT HALÁLA), vagy a MARAT szót.

  • 1990.04.19. Népszabadság, Berecz Frigyes: Tévúton
    1. Írószövetség, Fordulat és reform

    A kormányzati munkáról, a hatalom károkozásairól, a vitákról, a Fordulat és reform című tanulmányról, erről írott leveléről Németh Miklósnak. Az Írószövetség vitájáról, Berecz Jánosról, akinek elbeszéléséből nem az derült ki, ami a jegyzőkönyvből. Az ország eladósodásának története, okai.

    „Be kellett látnom Rosa Luxemburg igazát — Eörsi István is idézte (hosszabban) —: »A szabadság mindig csak a másként gondolkodók szabadsága.« Az ő véleményük és személyük elfogadása nélkül nem épülhet fel egy biztonságos, lakható társadalom, mert az elfojtott vélemény úgy terjed tovább az emberek között, mint a Csurka István felszólalásában említett tőzegtűz a láp alatt. És hasonló lesz a következménye is bármiféle fennálló rendszerre nézve.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Heti Válasz, 2016.10.06. (40.szám) Osztovits Ágnes: Az írószövetség rendszert vált
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhatnak, ha a keresőmezőbe beírják: ÍRÓSZÖVETSÉG.

  • 1990.04.24. Népszabadság, Láng Zsuzsa: A politika ihlető forrás

    Beszélgetés Eörsi Istvánnal jobb- és baloldalról, az SZDSZ feladatáról, programjáról, a privatizáció szükségességéről egy piacgazdaság keretein belül. A Nyugat-Európához való csatlakozásról. Hogyan fér meg író és közéleti ember, művész és politikus egy bőrben? Fotó: Kis János és Eörsi István.

    „… a nyugati, polgári cenzúra ravaszabb a nálunk ismertnél. Az író olykor észre sem veszi. Csak egy kicsit derűsebbre kell formálnia valamely darab utolsó jelenetét, különben esetleg nem találnak intendánst vagy producert. […] Az értelmiség feladata a néppel kapcsolatban kettős: tanulnia kell tőle, és fel kell lépnie azok ellen, akik durva — vagy éppen finom — eszközökkel manipulálják...”

    Reagálás:

    • Tallózó, 1990.05.04. Láng Zsuzsa: A politika ihlető forrása. Beszélgetés Eörsi Istvánnal
    • Mozgó Világ, 2017.06.szám Révész Sándor: Miért fáj a sajtószabadság?

  • 1990.04.26. Népszava, Kovács Júlia: Játék Eörsivel és Vallaival
    Elkapom a törülközőt

    Eörsi István, Vallai Péter színművész, Márta István és Hobo zenei közreműködésével önálló estet adott a Radnóti Színpadon; a műsor címe: Bedobom a törülközőt. Beszélgetés Eörsivel és Vallaival. Eörsi: „Amikor kidobom az úttörőnyakkendőt, akkor feladom sztálinista múltamat.” Miért kellett egy színházigazgatónak kirúgnia Eörsit a színházból? Miért gyakorolta be Eörsi a vigyort? Füst Milánról, aki „...József Attilát, Thomas Mannt gyalázta, amikor már mindketten meghaltak.” Anyám (Mikor a Párt tagjelöltje lett) című verséről. Nem igaz, hogy az urbánusok csápoltak, a népiek meg nem (Soós Imre, Nagy László, Kormos István).

    • Eörsi Bedobom a törülközőt című kötetének adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Irodalmi Újság, 1951.04.26. (9.szám) E.I.: Anyám (Mikor a Párt tagjelöltje lett)
    • Pesti Hírlap, 1990.04.28. Rab Nóra: NE BÁNTSUK SZEGÉNY FÜST MILÁNT

  • 1990.04.27. (17.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Széljegyzetek
    A két konda
    A gyönyör

    Versek.

    Reagálás:

    • Új Magyarország, 1994.02.18. Balaskó Jenő: „A nemzet, röfröf, a nép.”
    • Kapu, 1994.04.szám (április) Dr. Dr. Nagy Piroska: Megjegyzések Pete István művéhez
    • Élet és Irodalom, 1994.08.26. (34.szám) Élet és Irodalom, Nagy Attila Kristóf: Másféle kondákról

  • 1990.04.28. Magyar Hírlap, Földes Anna: Színpadi versenyfutás az idővel

    Színházi életünk problémáiról. A megkésett drámák és elhalasztott bemutatók alkotják szomorú drámatörténetünk fővonalát. A napjainkban tapasztalható gyors változások következtében a kortárs drámák színpadi akusztikája is rohamos tempóban változik.

    „...azért születtek az éppen megélt tapasztalatok mögül a korszak lényegét kiásó, felmutató, és azokat az egyetemesség szintjére emelni szándékozó politikus drámák — sőt, még rendezői megoldások is —, amelyek állták, állják az Időt. Eörsi István Kihallgatásában a konkrét történelmi tapasztalat egy végletes emberi léthelyzetben jelenik meg.”

  • 1990.04.28. Pesti Hírlap, Rab Nóra: NE BÁNTSUK SZEGÉNY FÜST MILÁNT

    Reflexió Eörsi István Népszavában megjelent mondataira Füst Milánról.

    „Eörsi István (aki ugyancsak sajátos, a halálveszedelemben is töretlen és sajátos humoráért tartozik kedves íróim közé), gyalázkodónak minősíti Füst Milánt, aki nem kíméli a holtakat... […] Azt azonban nem hihetem el, hogy Eörsi István ne értené meg Füst Milán stílusát...”

    Előzmény:

    • Népszava, 1990.04.26. Kovács Júlia: Játék Eörsivel és Vallaival. Elkapom a törülközőt

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.