EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1990.01.20. Magyar Hírlap, Mészáros Tamás: Az Antigoné-párhuzam
    Mészáros Tamás beszélgetése Eörsi Istvánnal

    „Az alábbi beszélgetés Eörsi István Antigoné-átiratának várszínházi bemutatóját követően, még 1989 decemberében készült a Televízió Nézőpont című műsora számára. Most szerkesztett változatát közöljük.”

    Mi szükség volt az Antigoné újraértelmezésére? Mi a véleménye a közmegegyezésről?

    „Valószínűleg nagyon széles választékát lehetne meghatározni a közmegegyezésnek; a legelszántabb cinikusoktól, a legjobbhiszemű öncsalókig.” Antigoné-párhuzam az egykori szamizdatosokkal.

    „A bemutató után odajött hozzám Németh Miklós miniszterelnök, gratulált, s azt mondta, hogy ezt a drámát két évvel ezelőtt kellett volna színre vinni. De akkor nem engedték volna — feleltem neki.”

    Pár kilométerrel odébb ez a történet egészen mást jelentene. A GEO című nyugatnémet folyóiratban megjelent cikkéről, a telefonok lehallgatásáról. A jobboldal erősségéről, óriási tartalékairól. Mit jelent Eörsi számára a jobboldal fogalma?

    „Amikor én jobboldaliságról beszélek, akkor az egyenlőség elementáris megsértésére gondolok, arra, hogy bizonyos fajokat, vallásokat, népeket, vagy akár nemzeti kisebbségeket ki akarnak zárni az egyenlő állampolgári létből.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • 2000, 1989.04.szám E.I.: Egy hazugságszakértő tapasztalataiból
    • Geo Special, 1989.08.16. Istvan Eörsi: Warten auf den zweiten Frühling
    • Népszabadság, 1989.08.31. Csala Károly: A GEO magazin különszáma: Budapest 

  • 1990.01.20. Magyar Hírlap, Mészáros Tamás: Megszüntetve megőrizni
    Színház

    Színikritika. Sikerülhet-e megszüntetve megőrizni magában Lukács Györgyöt, a mestert Eörsi Istvánnak Az interjú című „abszurd dokumentumjátékban”? Rendező: Babarczy László.

     „...a morál és az ember, az erkölcsi normák és a politikai eszközök viszonyáról van szó, vagyis egyszerűen arról, hogy elfogadhatóak-e hazug taktikázások a magasabb rendűnek vélt stratégiai célok érdekében.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.01.22. Beszélő (Hetilap – 2.szám – Karácsonyi különszám), E.I.: Rendeződjünk oda
    Ürügy nélkül

    A Dunagate-botrányról.

    „De a legmeghökkentőbb, hogy a hangadó közvélemény jelentős része nem azt kérdi: kiknek az utasítására, kiket figyeltek meg, és hová továbbították az illegális információkat, hanem azt terjesztik, hogy a botrány az SZDSZ VÁLASZTÁSI furfangja, lám csak, kiderült, hogy eme pártnak rendőrkapcsolatai vannak.”

    Pozsgay Imre államminiszter lemondása a Magyar Rádió és Televízió felügyeletéről. A televízió elnöke, Nemeskürty István leváltotta a Tv-híradó és A hét főszerkesztőjét, Aczél Endrét, és helyette a Pozsgayhoz közel álló Pálfy G. Istvánt nevezte ki. 

  • 1990.01.23.Magyar Narancs, Vágvölgyi B. András: Közép-Európa, álom és...

    (Részlet. A Közép-Európa koncepcióról. Előzmény: Beszélő, /Hetilap - 4. Próbaszám/ 1989.12.18. Eörsi István: Ürügy nélkül.)

  • 1990.01.25. Népszabadság, Faragó Vilmos: Több mondat a szabadságról

    Illyés Gyula, Schwajda György és Eörsi István gondolatai a zsarnokságról, a szabadságról. Eörsi egy rádiós beszélgetésében: „… meghatározta gondolkodásmódunkat is, magatartásunkat is a Kelet-Európábán honos zsarnoki rend, szorításából még a politikai ellenzék sem tudott szabadulni.”

  • 1990.01.26. (2.szám) Egri Újság, Lőrinczné Thiel Katalin – Loboczky János: Eörsi István Lukács Györgyről

    Eörsi István előadása a főiskolán Lukács Györgyről.

    „Eörsi számára a Lukács-kérdés azért fontos, mert a nagy filozófus személyisége is példaértékű pozitív és negatív értelemben egyaránt. »Ha nem vagyok ott, akár föl is köthetnek.« Ezt a megdöbbentő mondatot 1955-ben mondta Lukács, amikor Eörsi kifogásolta, hogy hírhedt Madách-tanulmányával akaratlanul is hozzájárult Az ember tragédiája újbóli betiltásához. Az író szerint ez a mondat Lukács magatartásának »varázskulcsa« lehet. […] Eörsi szerint az, ami itt kialakult, nem a szocializmus. Lukács szerint ez egy atipikus, eltorzult, szörnyű, ferde, nem klasszikus, deszocializmus. A viták végeredménye általában döntetlen volt, ahogy Eörsi ironikusan jellemezte: »Ő okosabb volt, nekem meg igazam volt.«”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kritika, 1992.10.szám E.I.: A kényelmetlen Lukács
    • Fejér Megyei Hírlap, 1992.10.16. hell: Kritikai ősz
    • Múlt és Jövő, 2022.03.szám Huszár Ágnes: MAGYAR IRODALOM – BERLINBŐL NÉZVE

  • 1990.01.26. (4.szám) Magyar Napló, EI: Megjegyzések Danilo Kiš halálverséhez

    Danilo Kiš Eörsi unszolására elkezdett verseket írni. Eörsi ezzel kapcsolatos emlékeit eleveníti fel.

    Versek: Danilo Kiš: M. T. asszony halálhírére (Fordító: Eörsi István). Eörsi István: D. K. író M. T. asszonyról szóló halálversére.

  • 1990.01.27. (04.szám) Képes 7, Az interjú
    Pontos kritikák

    Idézetek a Játékszínben bemutatott Eörsi István: Az interjú című darabjáról kritikusok által írt véleményekből. Rendező: Babarczy László. Akik véleményt mondanak: Barabás Tamás, Gábor István, Kállai Katalin, Koltai Tamás és Tarján Tamás.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.01.27. (23. szám) Somogyi Néplap, Horányi Barna: Négy kép, és...
    Beszélgetés Koltai Róbert színművésszel

    A Panelvacsora című tévéjátékról, amit egy évre betiltottak. Négy fotóját kommentálja.

    „Kaposváron próbál. A fővárosban Eörsi Istvánt alakítja Eörsi István »Interjú« című darabjában, az anyaszínházánál, amit csak egyszer hagyott el, de csak rövid időre, Orweel, Hall, Peasley »Állatfarm« című bemutatójára készül. […] Gábor Miklóssal ezekben a napokban együtt játszom Pesten az Interjúban, Eörsi Pista darabjában.”

  • 1990.01.27. (4.szám) Film Színház Muzsika, Budai Katalin: Az interjú
    ZSÖLLYE

    Színikritika Eörsi István Az interjú című, Játékszínben bemutatott darabjáról. A Mester (Lukács György) és a Tanítvány (Eörsi István) viszonya. A darabban Eörsi saját magával is szembenéz.

    • Eörsi István Interjú című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A dráma megjelent Eörsi István: A szerző szeretné, ha a pofa feje és a csomó emlékeztetne egymásra című kötetében is. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Előzmény:

    • Színház (Drámamelléklet), 1989.01.szám E.I.: Az interjú

    Reagálás:

    • Köznevelés, 1990.02.16. (7.szám) Gábor István: Az interjú
    • gabormiklos.blogspot.com, 2011.08.17. Kataliszt: Gábor Miklós mint Lukács György

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1990.01.19. (3.szám) Koltai Tamás: Damaszkusz felől
    • Magyar Hírlap, 1998.10.05. MH: Eörsi-bemutató Bécsben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.


  • 1990.01.27. (4.szám) Film Színház Muzsika, Lukács és Eörsi a színen

    Eörsi István Az interjú című, Játékszínben bemutatott darabjáról. A rendező: Babarczy László. Fotók az előadásból. 

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.01.28. (23.szám) Mai Nap, Nagy N. Péter: ÖNSORSRONTÓ FORRADALOM
    Havel, Dinescu, Csoóri... * A dotáció hálátlanjai

    A tavalyi kelet-európai forradalmak kultúrdotációiról. Példák felsorolása: akik dotációhoz jutottak, lázították a népet. A hazai színházakban „az eddig kifejezetten nekik címzett állami támogatást az önkormányzatok (tanácsok) kapják, s majd azok döntik el, juttatnak-e belőle a színházaknak, vagy sem. […] nem sok esélyük van a költőknek új verseskötetekre, kisvárosi színházaknak nyugodt munkára. […] Az eddigi támogatottak így könnyen lekerülhetnek a kedvezményezettség listáiról. Pedig hát: Csoóri Sándor, Csurka István, Eörsi István – hogy csak néhány nevet említsek a kínálkozó listáról –, tehát a csendes magyar rendszerváltás /változás/átalakulás/reform legaktívabb vezetői között is meghatározó szerepet játszanak a dotáltak: színháziak és költők.”

  • 1990.01.28. Magyar Szó, Bartuc Gabriella: Nem mese ez, valóság
    Liliom a földön és a mennyben — Interjú Babarczy Lászlóval, a kaposvári színház igazgató-rendezőjével

    Babarczy irányításával folynak Molnár Ferenc Liliom című művének a próbái az Újvidéki Színházban. A próba szünetében beszélgetés vele. Eddigi magyarországi Liliom-rendezéseiről, a vitáról, mely a dramaturgiai változtatásairól folyt. Az Újvidéki Színház társulatával való kapcsolatáról. Eörsi István Az interjú című művéről (melyet ő rendezett), a darab felemás fogadtatásáról. A színházak költségvetési támogatásának problémájáról – normatív rendszer. Fotó

    „Mint színpadi mű nagyon problematikus Az interjú, de rendkívül érdekes. Nem volt nagyon sok előadása még Pesten, de úgy tudom, hogy a közönség nagy érdeklődéssel fogadta, amire azért nem számítottunk, hogy egy halott kommunista filozófus életével és életművével kapcsolatos problémák érdeklik az embereket...”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét (Az interjú).

  • 1990.01.szám Európai Utas, Vásárhelyi Miklós: Hármas ünnepen

    Részlet Angyal István és Eörsi István párbeszédéből.

    „Én nem akarom végigcsinálni azokat a nyomorúságos kis kompromisszumokat, amelyek most rátok várnak.”

  • 1990.01.szám Híd, Szeli István: A fordító esszéi

    Sava Babić: Preveseji című esszégyűjteménye kapcsán a szerzőről (Institut za juznoslovenske jezike, Újvidék, 1989).

    „Eörsi István műve és személyisége magával a morális tudattal azonos a számára: tőle fordít a legtöbbet. Demokratizmusa, a paradoxon iránti vonzalma, humanizmusa, kritikai magatartása miatt vonzódik hozzá leginkább, s fölpanaszolja, hogy folyóiratviszonyaink között nem is lehet arra gondolni, hogy a szerkesztők egy előttük ismeretlen író iránt nagyobb érdeklődést tanúsítanak, vagy hogy maga a fordító is betölthet értékmérő és szelektáló funkciót. Rokonszenvét Eörsi iránt főként az nyeri meg, hogy az író szinte »menet közben«, az alkotás folyamatában közli vele folyton módosuló szövegeit, s hogy úgyszólván részesévé teszi az alkotás izgalmainak és az írói műhelymunkának.”

  • 1990.01.szám Könyvvilág, Megyesi Gusztáv: Elefántösvény

    Publicisztika és könyvkritika Eörsi István: Bedobom a törülközőt című publicisztikai kötetéről. Idézetek a kötetből.

    „Eörsi kötete történelmi olvasmány is, a honi publicisztika történetéé. Egy kritika Juhász Ferencről, ami azért nem jelenhetett meg, mert Juhász Aczél barátja. Aki Juhászt bírálja, az a kultúrpolitikát bírálja. Egy Hermann István-bírálat, ami azért nem jelenhetett meg, mert ha Juhászt megvédjük, akkor Hermannt is meg kell védenünk. Egy népi, egy urbánus. Mindezt Aczél kulturális minisztere mondja Eörsinek; Pozsgay Imrének hívják, aki szinte skizofrén állapotban felajánlja Eörsinek az emigrálást.”

    • Eörsi István: Bedobom a törülközőt című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő (Szamizdat – 1989/1.), 1989.26.szám E.I: A téma
    • Magyar Nemzet, 1989.03.31. E.I.: Álláspontok a nemzeti önismeretről, a hatalom és az értelmiség viszonyáról, a szerepvállalás és a kiegyezés összefüggéséről
    • Magyar Nemzet, 1989.07.01. Szabó György: Hétvégi levél
    • Népszava, 1989.12.18. Gantner Ilona: „... és íme minden csak hiábavalóság...” 
    • Népszabadság, 1991.11.16. E.I.: Az undor
    • Népszabadság, 1991.11.27. E.I.: Még egyszer az ultizásról
    • Népszabadság, 1991.12.04. Hajdú János: Piros terített betli
    • Népszabadság, 1991.12.09. Dr. Zimányi Tibor: Aggódás Eörsi István közérzetéért
    • Népszabadság, 1991.12.18. Gyertyán Ervin: Vigyorgást igen, vicsorgást nem...+ E.I.: Eloszlatok egy félreértést; Szabó Sándor: Hurutos indulatok
    • Híd, 2015.05.szám Gerold László: Kompromisszum: eszköz vagy megoldás?

  • 1990.01.szám Kritika, Boros Géza: Emlékmű ötvenhatnak

    A 301-es parcellában felállítandó ’56-os emlékművekről. A TIB-pályázat. Győztes: Jovánovics György. Összeállítás a pályázó művészek műleírásaiból.

    „Eörsi István barátom izgatottan hívott fel egy ízben, börtönnaplóját írta, és ahhoz a részhez ért, ahol barátja, a kivégzésre induló Angyal István búcsúlevelét idézi: »nagy rusztikus kő legyen a névtelen csőcselék emléke (...)«. Azt hiszem, akkor még szó sem volt 56-os pályázatról, Eörsi egyszerűen izgatottságában, barátságunk révén, vagy valóban mint szobrászt hívott fel, akinek mindenesetre minden máshoz több köze van, mint nagy rusztikus kövekhez. Azután megjött a felkérés a pályázatra, és a zsűri pályázati felhívásában most már »hivatalosan« is ott szerepelt ez a mondat. (Jovánovics György)”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja az 56-OS EMLÉKMŰ mondatot.

  • 1990.01.szám Mozgó Világ, Bozóki András: Statárium és happening
    Krassó Györggyel beszélget Bozóki András

    1989. szeptember 28-i beszélgetés fiatalkoráról, családjáról, iskoláiról. Bátyjához, Krassó Miklóshoz fűződő viszonyáról, akinek hatására kommunista lett. A pártból és az egyetemről való kizárásáról. A Rajk-ügyről, a kultúrpolitikusok torzításairól. Bátyja marxizmusáról, konfliktusaikról. A Petőfi Körös vitákról, a reformkommunistákról. Nagy Imréről, 1956-ról, amiben fegyveresen is részt vett, a Szabadságharc című újságjukról, röplapjaikról. A fogdában töltött napokról. A forradalom leverése utáni időszakról, a röplapgyártásról, letartóztatásáról, a börtönről. Az amnesztiával kapcsolatos szkeptikusságáról. A börtön utáni éveiről, a Kádár-rendszerről, a ’63-as letartóztatásáról, majd felmentéséről. A demokratikus ellenzékkel való kapcsolatáról, a tüntetésekről, a Charta 77 elleni tiltakozásról, a szamizdatkiadásról. A Beszélőről, és elődjéről, a Naplóról. 1985-ös Londonba utazásának okairól, kinti tevékenységéről, hazajöveteléről. A Magyar Október Pártról, a TIB-ről, a választójogi törvény antidemokratikusságáról. Szerinte az Ellenzéki Kerékasztal „maffia”. A sajtószabadság változatlanságáról.

    „[Krassó Miklós] Sülve-főve együtt volt a régi barátaival, Eörsi Istvánnal, Konrád Györggyel és másokkal, részben pedig új ismeretségeket kötött. Ami azt illeti, nem volt az ellenzékiség ellen, de semmiképp nem értett volna egyet velünk.”

  • 1990.01.szám Mozgó Világ, Molnár Gál Péter: Glosszák Eörsi glosszáihoz

    Beszélgetés Székhelyi Józseffel sportsérüléséről, színházi terveiről az Arizona Színházban. Hamarosan megjelenő Szófotó című könyvéről. Fotó

    „Szeptember elsején kezdjük próbálni Eörsi István Az áldozat című darabját. Valló Péter rendezi, a partnerek: Kézdy György, Román Judit, Tóth Auguszta.”

    Az áldozat című darabot 1973-ban írta, de csak 1992-ben mutatták be Sopronban, az Arizóna Kisszínházban. 

    • Eörsi István Az áldozat című kötetének adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1976.04.szám E.I.: Az áldozat (Részlet a drámából) (és az itt felsorolt cikkek)
    • Népszava, 1992.10.14. Sz. Z. L.: Kiadósirató

  • 1990.01.szám Orpheus, Keresztury Tibor: Őszutói gondnok
    – Petriről, az Ami kimaradt ürügyén –

    Írók, költők elhallgattatása, cenzúra, a szocialista kultúrpolitika a régi rendszerben. Petri lírája és szakmai fogadtatása. Az Ami kimaradt és a Valahol megvan című könyve. Idézetek verseiből.

    „Már most is alig érthető, hogy mindezt csak úgy, a szemünk láttára megtehették, mindenesetre éber kártevésük olyannyira megnövelte Konrád, Eörsi, Csoóri, Csurka, Nagy Gáspár, Petri és a többiek tekintélyét és népszerűségét, hogy a kritika még nem képes többük esetében az esztétikai szempontú értékelés elfogulatlan pozíciójára rátalálni.”

  • 1990.02.01. (2.szám) Fotó, Könyvjelző

    A Playboy férfimagazin Magyarországra is eljutott. A lapban írók is publikálnak. Az első magyar számban a kortárs magyar irodalmat Mándy Iván és Eörsi István írása képviseli.

    Sajnos nem sikerült megtalálnom ezt a lapszámot. Ha valakinek megvan, kérem, küldje el a benne található cikket beszkennelve erre a címre: szverda@gmail.com

  • 1990.02.03. (05.szám) Képes 7, Garai Tamás: Gábor Miklós
    Hogy van?

    Beszélgetés Gábor Miklóssal. Miért szeret rendezni?

    „Nagy személyes sikere van esténként a Játékszínben, Eörsi István: Interjú című színművében, Lukács György alakjában: azt hiszem, hogy ismerem ezt a fajta típust. Lukács – emberi gyengeségei, ideológiai tévedései ellenére – nagyon nagy ember volt! Függetlenül attól, hogy ideológiailag igaza volt-e, vagy sem. Személyesen sajnos nem ismertem, csak látásból, de kölcsönkaptam Eörsitől az egykori, vele készült interjúsorozat magnófelvételét. […] Csodálattal hallgattam, hogyan fogott ki Eörsi Istvánon, amikor az sarokba akarta szorítani.”

  • 1990.02.03. (05.szám) Képes 7, Magyar Judit: Az Eörsi

    Interjú Eörsi Istvánnal. Fotók

    „Polgári demokratikus fejlődés helyett könnyen alakulhat ki magyar értelemben vett jobbközép uralom. Ez természetesen nem lenne olyan rossz, mint amilyen Horthy idején volt, mert megszűnt a nagybirtokrendszer, és nem lehet olyan rossz sem, mint amilyen a kádárizmus volt, hiszen szétesik a monolit pártállam. A másik nagy félelmem, hogy a gazdasági helyzet gyorsabban romlik, mint ahogy a demokratikus politikai struktúra kiépül, és ezért ezt megelőzik az éhséglázadások.”

    Reagálás:

    • Pest Megyei Hírlap, 1990.02.06. (31.szám) KLIENS: Éhséglázadás. Ő MONDTA

  • 1990.02.03. Magyar Szó, Keresztury Tibor: A forrásvizek barbársága
    Keresztury Tibor beszélgetése Sziveri Jánossal (2.)

    Az Új Svmposionról, a támogatókról, a nehézségeikről, a folyóirat szerkesztőségének leváltásáról, az ellenük felhozott vádakról és azok cáfolatáról.

    „A hivatalos szervek meg ott gátolták munkánkat, ahol csak tudták. A magyar kormány közbelépésére s a tartományi pártközpont parancsara például ki kellett hagyni az Eörsi-féle Lukács-interjúból azt a két passzust, mely Kádár nevét említi, bár szerbül addigra már megjelent Újvidéken az interjú teljes szövege.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Szó, 1990.02.10. Keresztury Tibor: A forrásvizek barbársága 

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.