EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1990.01.08. (6.szám) Mai Nap, Karizs Tamás: Lukács György arcai
    Interjú – a kommunista filozófussal

    Eörsi István Az Interjú című darabjának játékszíni premierje kapcsán Lukács Györgyről. 1971-ben Eörsi magnóra vette beszélgetésüket Lukács Györggyel, ebből készült a darab. A rendező: Babarczy László. Fotók az előadásból.

    „Nem érti, mit akar a tanítvány. Tud jobbat, mint ami volt? Mivel jön neki ez az Eörsi (mert ő meg végig így hívja tanítványát)? A börtönéveivel nehogy jöjjön! Mert a börtön az vakáció a moszkvai emigráció hétköznapjaihoz képest.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.01.09.Magyar Narancs, E.I.: Kivégzés után

    (A romániai változások után most közös esélyük van a volt szocialista országoknak a felzárkózásra.)

  • 1990.01.11. Petőfi Népe, Új könyvek

    A könyvajánlóban találjuk többek közt Eörsi István: Bedobom a törülközőt című kötetét.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.

  • 1990.01.12. Népszava, Metz Katalin: Damaszkuszi út a XX. században
    Interjú a Játékszínben

    Színikritika. Eörsi István: Az interjú. Rendező: Babarczy László. A darab Lukács György emlékeit idézi meg.

    „Eörsi István, a darab szerzője, drámává óhajtotta gyúrni a nagybecsű dialógusanyagot. Címében mintegy mentséget keres: mintha Az interjúban vállalná, hogy nem színpadi műfajt választott. […] Az egymásra feleselő gondolatok drámaisága nem pótolja a drámai szituációk hiányát. […] Eörsi nem a tudósnak tiszteleg, nem az életműre kérdez rá: annál sokkal elevenebb, gyötrőbb téma foglalkoztatja. Saját tépelődéseire keres választ, saját korának dilemmáit fogalmazza meg. […] Lukács György esendőségekkel hitelesített emberi nagysága nyűgöz le Eörsi szövegében. Morális kérdései manapság létünket határozzák meg. Voltaképp azzal a dilemmával szembesítenék: milyen világban is akarunk élni.”

    • Lukács György: Megélt gondolkodás / Életrajz magnószalagon. Az interjúkat készítette: Vezér Erzsébet és Eörsi István. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    A dráma a honlapon a cikkeknél olvasható:

    • Színház (Drámamelléklet), 1989.01.szám E.I.: Az interjú
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.01.13. (11.szám) Délmagyarország, Tráser László: Tiszteletlen halottkém

    Az európai és a magyar értelmiségről, akik a Kádár-korszakban éltek, és akik nem csodálkoztak a lehallgatásokon, a poloskás telefonokon, akiket elzártak Lukács Györgytől. Ezek az idők elmúltak, de most új igazságokat kell követni.

    „Eörsi tán legújabb, Interjú c. színdarabjának vívódásaira nincs válasz, hiszen Lukács már halott. De ha élne is, mit kezdenénk egy megrögzött kommunistával? […] Jó lenne ezt a darabot megnézni itt Szegeden, s majd utána vitázni. Ja, jut eszembe, színházi háború van, elnézést Lukács et!”

  • 1990.01.14. (11.szám) Mai Nap, Karizs: Mi újság?
    Csiszár Imre

    Rövid beszélgetés Csiszár Imrével, a Nemzeti Színház igazgatójával a színház műsorpolitikájának változásáról, a szervezési osztály vezetője eltávolításának okáról. Osztrovszkij Erdő című darabja „népszerűtlenségének” okai. Repertoárjukban szerepel többek közt Eörsi darabja.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 2002.03.szám Koltai Tamás: Lélek, élet, tűz. OSZTROVSZKIJ: ERDŐ
    • Népújság – Marosvásárhely, 2002.04.30. Kiss Éva Evelyn: Osztrovszkij: Erdő
    • Népújság – Marosvásárhely, 2002.05.09. Kiss Éva Evelyn: Osztrovszkij: ERDŐ


  • 1990.01.14. Magyar Szó, Turi Tibor: Ex
    Az első jugoszláviai magyar Irodalmi évkönyvről a kötet egyik szerkesztője, Fenyvesi Ottó beszél

    Az Újhold-Évkönyv mintájára EX címen jelenik meg az új évkönyv. Fenyvesi Ottó az évkönyv céljáról, profiljáról, a szerkesztőség összetételéről, rendeltetéséről és szellemi életünkben betöltendő szerepéről számol be. Fotó

    „…lesznek délszláv és magyarországi szerzők is, mint például Eörsi István, Novica Tadić, Jovica Aćin, Vojislav Despotov, Balassa Péter, Zalán Tibor, Szőcs Géza, Aleš Beadjak és mások. […] Mindenesetre az én elképzelésem az volt, hogy szokatlan, provokatív évkönyvet csináljunk, amely a legjobb »ex« symposionista hagyományok szellemét tükrözi.”

  • 1990.01.15. (12.szám) Mai Nap, V. S.: Újra lesz igazság

    Obersovszky Gyula az ’56-os Igazság és az Élünk című lapok újjáéledéséről. A régi-új lapnál számít Eörsi István munkájára is.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Igazság, 1956.11.07.(12.szám) E.I.: Szomoru biztató
    • Élet és Irodalom, 1957.04.12. (3.szám) Imre Katalin: Ütni az eördögöt (és az itt megjelölt cikkek)
    • Határőr, 1957.05.30. (19.szám) Kovács Jenő: Százezernyi röpcédula...
    • Képes 7, 1989.06.10. (23.szám) Seszták Ágnes: Kötél által halálra
    • Magyar Hírlap, 1989.06.16. E.I.: Szomoru biztató
    • Magyar Sajtó, 1990.06.18. (11.szám) Zele Ferenc: Alapító főszerkesztő: Obersovszky Gyula. Június 16-án (újra) az IGAZSÁG
    • Amerikai Magyar Népszava – Szabadság, 1996.04.05. (14.szám) Egri György: Októberiek márciusról
    • Magyar Nemzet, 2007.10.22. Kő András: „Fényképezzen csak, legalább látszik, hogy még létezünk”

  • 1990.01.15. Népszava, Gantner Ilona: „Kicsivel több szabadság, kicsivel több hús”
    Hétindító

    Václav Havel: Audencia című darabja a Madách Színházban. Milyen jó lenne, ha nekünk is lenne egy Václav Havelünk! A cikk címe Eörsit idézi. E. M. Corder A szarvasvadász című kötetéről, amelyből Michael Cimino ugyanezzel a címmel filmet készített, és bemutatójából botrány kerekedett a nyugat-berlini fesztiválon.

    „Persze tudom: nálunk a diktatúra »puha« változata járta. Azaz a »hallgatásunk ára« — a »kicsit több szabadság, kicsit több hús« (Eörsi István), ígéretében realizálódott.”

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja: TÖBB HÚS

  • 1990.01.15. Tolna Megyei Népújság, áa: SZDSZ-nagygyűlés Szekszárdon
    Terítéken a lakástámogatási panama

    Tudósítás az SZDSZ szekszárdi nagygyűléséről.

    „Ezt követően Eörsi István beszélt röviden arról: idén tavasszal először nyílik alkalmunk valódi demokratikus társadalom megteremtésére, s a polgári szabadságjogok teljes körének kivívására. Ezért harcol az SZDSZ. Sokan félnek ma attól – különösen a lehallgatási botrány kapcsán –, hogy fennáll a visszarendeződés veszélye. Ez nem igaz. Az igazi veszély az, hogy szinte semmi sem változik. A hatalom régi emberei a régi módszerekkel ugyanazt csinálják, mint régen, legfeljebb átfestik a cégtáblát. Ez a kormányzati, megyei, városi és minden egyéb szintre is igaz. Valódi változást kell elérni, hiteles emberekkel. Ezért van nehéz helyzetben a lakosság, mert a régi vezetés – ma még hatalmon levő – emberei nagyrészt eljátszották a hitelüket, az ellenzéki politikusokat pedig még alig ismerik.”

  • 1990.01.16. Népszabadság, M. G. P.: Lear király a Belgrád rakparton

    Eörsi István: Az interjú című darabja, melyet 1990. január 6-án Babarczy László rendezésében mutatott be a Játékszín. Idézet a korabeli kritikából, Molnár Gál Péter tollából

    • Eörsi István Interjú című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A dráma megjelent Eörsi István: A szerző szeretné, ha a pofa feje és a csomó emlékeztetne egymásra című kötetében is. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház (Drámamelléklet), 1989.01.szám E.I.: Az interjú
    • Népszabadság, 1990.01.16. M. G. P.: Lear király a Belgrád rakparton 
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.01.17. Magyar Nemzet, barta: Az Interjúról
    DŐLT SOROK

    Eörsi István darabja a Játékszínben. Lukács György válaszol tanítványának, Eörsi Istvánnak. A rendező: Babarczy László.

    „Hogyan sikerült ebből a merevnek tetsző, formátlan anyagból élvezetes, érdekes színházi estét kovácsolni? Úgy, hogy Eörsi csak a mintát vette Lukácsról, de szólni magáról, korunkról szól, korunk értelmiségének dilemmáiról. Mégpedig igen laza formában, finom humorral, és a tanítvány—tanár viszonyt is iróniával fűszerezve.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témával kapcsolatban további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.01.18. Magyar Hírlap, Fehér Klára: Nyílt levél a Magyar Írószövetség elnökségének

    A Kossuth-rádió Vasárnapi újság című műsorában Csurka István jegyzetében gyűlölködő, részben nyílt faji uszító hangnemben a volt marxista—lukácsista írókat támadja meg, „akik a magyar nép forradalmának oly sok áldozata közt akasztófát, börtönt, száműzetést szenvedtek.” A felsoroltak között van Eörsi István neve is. Az elnökségnek el kell határolódnia Csurka megnyilatkozásától!

  • 1990.01.19. (3.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Chicagoi epigrammák a világhelyzet deskriptív értékelésére 1981 tavaszán

    Vers.

  • 1990.01.19. (3.szám) Élet és Irodalom, Koltai Tamás: Damaszkusz felől

    Színikritika Eörsi István: Az interjú című abszurd dokumentumjátékáról. Játékszín – rendező: Babarczy László.

    „[Eörsi] …elhatározta, hogy a végére jár a saját »különbejáratú Lukács-ügyének« […] A Lukács-tanítvány Eörsi a mesterét faggatja, de a saját kérdéseire keresi a választ.”

    • Eörsi István Interjú című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A dráma megjelent Eörsi István: A szerző szeretné, ha a pofa feje és a csomó emlékeztetne egymásra című kötetében is. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Előzmény:

    • Színház (Drámamelléklet), 1989.01.szám E.I.: Az interjú

    Kapcsolódó cikkek:

    • Film Színház Muzsika, 1990.01.27. (4.szám) Budai Katalin: Az interjú
    • Köznevelés, 1990.02.16. (7.szám) Gábor István: Az interjú
    • Magyar Hírlap, 1998.10.05. MH: Eörsi-bemutató Bécsben
    • gabormiklos.blogspot.com, 2011.08.17. Kataliszt: Gábor Miklós mint Lukács György
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.


  • 1990.01.19. (3.szám) Magyar Napló, Nánay István: Mit ér a hűség?

    Színikritika Eörsi István Az interjú című drámájáról a Játékszínben. Rendező: Babarczy László. Az interjú egy valós beszélgetés részleteinek közreadása Lukács Györggyel, aki 1919-ben kiadta a parancsot nyolc ember leöletésére, s tettét később is vállalta: adott helyzetben máskor is ugyanígy cselekedett volna.

    „Drámája Eörsinek lenne, hiszen ő az, aki mint tanítvány kritikátlanul szeretne felnézni Lukácsra, de közben záptojásokkal dobálná meg; aki százszázalékos igazságokat vár Lukácstól, de minduntalan csalódnia kell benne; aki nem tudja elfogadni önértéknek a párthoz való hűséget; aki nem azt utasítja el, hogy Lukács kommunista lett, csak azt, hogy jó képet vágott a sztálini elfajuláshoz és feladta szellemi függetlenségét; aki szőröstül-bőröstül elutasítja az úgynevezett létező szocializmust, de az 1968-as prágai intervenciókor hitében megingani látszó Lukácstól nem kap segítséget: mi lehetne e létező szocializmus egyetlen reális alternatívája; aki Lukács mások által elítélendőnek tartott taktikai önkritikáival szemben »elvileg nem hajlandó leírni olyasmit, amit nem tart igaznak «, miközben persze ő is fel-feláldoz valamit a meggyőződéséből...”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.01.20. (3.szám) Magyar Fórum, ser: A mester és az ő tanítványa

    Színikritika Eörsi István: Az interjú című darabjáról.

    „Eörsi István Interjú – a kommunista filozófussal című kamaradarabjában, amelyet a Játékszínben mutattak be, a mester Lukács György, és az ő tanítványa maga a szerző. Arra keres választ, hogyan volt lehetséges, hogy egy ilyen kaliberű gondolkodó, a lukácsi életmű megalkotója, élete végéig kitartott a marxizmus, a szocializmus mellett?”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.01.20. Magyar Hírlap, Mészáros Tamás: Az Antigoné-párhuzam
    Mészáros Tamás beszélgetése Eörsi Istvánnal

    „Az alábbi beszélgetés Eörsi István Antigoné-átiratának várszínházi bemutatóját követően, még 1989 decemberében készült a Televízió Nézőpont című műsora számára. Most szerkesztett változatát közöljük.”

    Mi szükség volt az Antigoné újraértelmezésére? Mi a véleménye a közmegegyezésről?

    „Valószínűleg nagyon széles választékát lehetne meghatározni a közmegegyezésnek; a legelszántabb cinikusoktól, a legjobbhiszemű öncsalókig.” Antigoné-párhuzam az egykori szamizdatosokkal.

    „A bemutató után odajött hozzám Németh Miklós miniszterelnök, gratulált, s azt mondta, hogy ezt a drámát két évvel ezelőtt kellett volna színre vinni. De akkor nem engedték volna — feleltem neki.”

    Pár kilométerrel odébb ez a történet egészen mást jelentene. A GEO című nyugatnémet folyóiratban megjelent cikkéről, a telefonok lehallgatásáról. A jobboldal erősségéről, óriási tartalékairól. Mit jelent Eörsi számára a jobboldal fogalma?

    „Amikor én jobboldaliságról beszélek, akkor az egyenlőség elementáris megsértésére gondolok, arra, hogy bizonyos fajokat, vallásokat, népeket, vagy akár nemzeti kisebbségeket ki akarnak zárni az egyenlő állampolgári létből.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • 2000, 1989.04.szám E.I.: Egy hazugságszakértő tapasztalataiból
    • Geo Special, 1989.08.16. Istvan Eörsi: Warten auf den zweiten Frühling
    • Népszabadság, 1989.08.31. Csala Károly: A GEO magazin különszáma: Budapest 

  • 1990.01.20. Magyar Hírlap, Mészáros Tamás: Megszüntetve megőrizni
    Színház

    Színikritika. Sikerülhet-e megszüntetve megőrizni magában Lukács Györgyöt, a mestert Eörsi Istvánnak Az interjú című „abszurd dokumentumjátékban”? Rendező: Babarczy László.

     „...a morál és az ember, az erkölcsi normák és a politikai eszközök viszonyáról van szó, vagyis egyszerűen arról, hogy elfogadhatóak-e hazug taktikázások a magasabb rendűnek vélt stratégiai célok érdekében.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.01.22. Beszélő (Hetilap – 2.szám – Karácsonyi különszám), E.I.: Rendeződjünk oda
    Ürügy nélkül

    A Dunagate-botrányról.

    „De a legmeghökkentőbb, hogy a hangadó közvélemény jelentős része nem azt kérdi: kiknek az utasítására, kiket figyeltek meg, és hová továbbították az illegális információkat, hanem azt terjesztik, hogy a botrány az SZDSZ VÁLASZTÁSI furfangja, lám csak, kiderült, hogy eme pártnak rendőrkapcsolatai vannak.”

    Pozsgay Imre államminiszter lemondása a Magyar Rádió és Televízió felügyeletéről. A televízió elnöke, Nemeskürty István leváltotta a Tv-híradó és A hét főszerkesztőjét, Aczél Endrét, és helyette a Pozsgayhoz közel álló Pálfy G. Istvánt nevezte ki. 

  • 1990.01.23.Magyar Narancs, Vágvölgyi B. András: Közép-Európa, álom és...

    (Részlet. A Közép-Európa koncepcióról. Előzmény: Beszélő, /Hetilap - 4. Próbaszám/ 1989.12.18. Eörsi István: Ürügy nélkül.)

  • 1990.01.25. Népszabadság, Faragó Vilmos: Több mondat a szabadságról

    Illyés Gyula, Schwajda György és Eörsi István gondolatai a zsarnokságról, a szabadságról. Eörsi egy rádiós beszélgetésében: „… meghatározta gondolkodásmódunkat is, magatartásunkat is a Kelet-Európábán honos zsarnoki rend, szorításából még a politikai ellenzék sem tudott szabadulni.”

  • 1990.01.26. (2.szám) Egri Újság, Lőrinczné Thiel Katalin – Loboczky János: Eörsi István Lukács Györgyről

    Eörsi István előadása a főiskolán Lukács Györgyről.

    „Eörsi számára a Lukács-kérdés azért fontos, mert a nagy filozófus személyisége is példaértékű pozitív és negatív értelemben egyaránt. »Ha nem vagyok ott, akár föl is köthetnek.« Ezt a megdöbbentő mondatot 1955-ben mondta Lukács, amikor Eörsi kifogásolta, hogy hírhedt Madách-tanulmányával akaratlanul is hozzájárult Az ember tragédiája újbóli betiltásához. Az író szerint ez a mondat Lukács magatartásának »varázskulcsa« lehet. […] Eörsi szerint az, ami itt kialakult, nem a szocializmus. Lukács szerint ez egy atipikus, eltorzult, szörnyű, ferde, nem klasszikus, deszocializmus. A viták végeredménye általában döntetlen volt, ahogy Eörsi ironikusan jellemezte: »Ő okosabb volt, nekem meg igazam volt.«”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kritika, 1992.10.szám E.I.: A kényelmetlen Lukács
    • Fejér Megyei Hírlap, 1992.10.16. hell: Kritikai ősz
    • Múlt és Jövő, 2022.03.szám Huszár Ágnes: MAGYAR IRODALOM – BERLINBŐL NÉZVE

  • 1990.01.26. (4.szám) Magyar Napló, EI: Megjegyzések Danilo Kiš halálverséhez

    Danilo Kiš Eörsi unszolására elkezdett verseket írni. Eörsi ezzel kapcsolatos emlékeit eleveníti fel.

    Versek: Danilo Kiš: M. T. asszony halálhírére (Fordító: Eörsi István). Eörsi István: D. K. író M. T. asszonyról szóló halálversére.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.