EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1990.02.28. (9.szám) Ludas Matyi, Tót Gyula: Tótágas Tallózó
    (Lapszemle a jövőből)

    Idézet Eörsi István Monológ című verséből. „Jönnek a bájos tények, / mint a manökenek, /”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1970.08.01. (31.szám) Eörsi István két új verse
    • Holmi, 2001.06.szám Bodor Béla: Aki veri vagy akibe verik?
    • Kalligram, 2002.03.szám Bodor Béla: A lírai ellenbeszéd alakzatai különös tekintettel Eörsi István, Balaskó Jenő és Petri György költészetére
    • parnasszus.hu, 2014.05.28. Bodor Béla: A lírai ellenbeszéd alakzatai különös tekintettel Eörsi István, Balaskó Jenő és Petri György költészetére 

  • 1990.02.28.mti.hu, MTI: Magyar hetek Nyugat-Berlinben

    (A kulturális kínálat mellett kerekasztal-beszélgetés a választások előtt ágh Attilával, Eörsi Istvánnal és Erdődy Gáborral.)

  • 1990.02.szám Hitel, Kassák Lajos irodalmi pályázat

    A Szociáldemokrata Ifjúság Mozgalom irodalmi pályázata zsűrijének munkájában részt vesz Eörsi István is. 

  • 1990.02.szám Kritika, E.I.: Búcsú Gazsitól

    Reagálás Tamás Gáspár Miklós Búcsú a baloldaltól című tanulmányára.

    "Tudvalévő, hogy a XX. század összes fasiszta diktátora, továbbá konzervatív filozófusa és ideológusa együtt nem ártott annyit a marxista és nem-marxista baloldal hitelének, mint a sztálinizmus hullahegyekben kicsúcsosodó, és még hullák nélkül is elviselhetetlenül sivár és hazug hétköznapjai. [...] egy kalap alá veszi a marxizmust, a nietzscheianizmust és a freudizmust, azt állítva róluk talányosan, hogy mindhárom »a gyanú ideológiája«."

    Előzmény:

    • Beszélő (Szamizdat – 1989/1.), 1989.26.szám Tamás Gáspár Miklós: Búcsú a baloldaltól
    • Kritika, 1989.12.szám Tamás Gáspár Miklós: Búcsú a baloldaltól – Nincs a rendszerünkben

    Reagálás:

    • Népszabadság, 1990.03.12. D. Gy.: Búcsú az igenektől és a nemektől
    • Népszava, 1990.03.12. Gantner Ilona: Hol komádnak a régi komák?
    • Kritika, 1990.04.szám Litván György: Kitől búcsúzzunk?
    • Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, 1990.06.08. Török Erzsébet: Szabadság a Maradjhűutcában
    • Kritika, 1990.08.szám Vezér Erzsébet: Mitől búcsúzzunk?
    • Népszabadság, 1990.08.11. Almási Miklós: Csomó a törülközőn
    • Kritika, 1990.10.szám Tamás Gáspár Miklós: Méla üzenet a baloldalnak
    • Kritika, 1991.05.szám Mátyás Győző: Pátosz és csodavárás nélkül
    • Magyar Tudomány, 1993.02.szám Lányi Gusztáv: Föltámadás és/vagy restauráció. A „múlt” szerepe a politikai rendszerváltásban
    • 168 óra, 1994.07.12. (27.szám) Köves Viktória: A lázadó elit
    • Mozgó Világ, 1994.09.szám Sükösd Mihály: TGM és a világállapot
    • Magyar Hírlap, 1994.10.31. Lengyel László: LuciFeri
    • Társadalmi Szemle, 1995.07.szám Csáki György: A Nemzetközi Valutaalap — ötven év után, korszakváltás előtt?
    • Kortárs, 2002.10.szám Orosz István: Dokumentumtörténet
    • klubradio.hu, 2023.02.16. Kardos András: Búcsú az ellenzéktől
    • Újnépszabadság, 2023.02.27. Kardos András: Búcsú az ellenzéktől

    Lásd még:

    • Lengyel László: Korunkba zárva című kötetét. A kötet adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 1990.02.szám Literatura, Pomogáts Béla: Egy korszak végén
    Az irodalom autonómiája

    Elemzés. A betiltásokról. Eörsi István említése.

  • 1990.03.07. (10.szám) Pesti Műsor, ELŐTTÜNK EGY NEMZETNEK SORSA ÁLL
    Mi hát az író dolga?

    Eörsi István estje az Angelika eszpresszóban. 

  • 1990.03.08.os.mti.hu, Történelmi Igazságtétel Bizottság : A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz (4. rész)

    (A halálbüntetés hatályon kívül helyezése. Az 56-os Intézet megalakítása. Együttműködés a kelet-európai népekkel.)

  • 1990.03.09. (5.szám) Egri Újság, Mészáros György: DR. NOVÁK RUDOLF SZDSZ-KÉPVISELŐJELÖLT

    Beszélgetés Dr. Novák Rudolffal, az SZDSZ képviselőjelöltjével, az Egri Újság szerkesztőbizottságának tagjával. Viták a választási küzdelemben, amihez a szerkesztőségi munka jó iskola volt. Az egri pártharcokról, az SZDSZ esélyeiről.

    „… a nyílt fenyegetés is a pártharcok fegyverei közé tartozik! Gondolom nem véletlen, hogy azelőtt soha, a kampány kezdete óta viszont kétszer illették postaládámat »meghalsz mocsok« feliratú cetlivel. Nincs is azzal gond, hogy meghalok, ahogy barátod, Eörsi Pista írja: »ez élettény«. Hogy mocsok vagyok-e, arról szívesen elbeszélgetnék az ismeretlen fenyegetővel — ha ismerném.”

  • 1990.03.10. Magyar Hírlap, Az anyagi kártérítés a következő kormányra hárul
    TIB álláspont

    A TIB felhívása a választások előtt. Nem alakulnak párttá. Az aláírók között van Eörsi István.

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszabadság, 1990.03.10. TIB: A Történelmi Igazságtétel Bizottság felhívása a magyar társadalomhoz 

  • 1990.03.10. Népszabadság, TIB: A Történelmi Igazságtétel Bizottság felhívása a magyar társadalomhoz

    A TIB továbbra sem kíván politikai párttá alakulni. Állásfoglalás a választások előtt. A 301-es parcella. A politikai okokból hátrányt szenvedett magyar állampolgárok részleges anyagi kártérítése. Az 56-os forradalommal kapcsolatos kérdések. Az 1963 után lefolytatott politikai perekről. A Václav Havel és társai üldözése elleni felszólaló értelmiségiek ügye. Felhívja az új Országgyűlést, helyezze hatályon kívül a halálbüntetést. Kezdeményezte a TIB az 1956-os magyar forradalom története dokumentációs és kutatóintézetének megalakítását, amely feltárja és elemzi a forradalom előzményeit, eseményeit és utóéletét, nyilvánosságra hozza dokumentumait, és folytatja a még élő szereplők meghallgatását. Az aláírók között szerepel Eörsi István.

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Hírlap, 1990.03.10. Az anyagi kártérítés a következő kormányra hárul. TIB álláspont

  • 1990.03.12. Népszabadság, D. Gy.: Búcsú az igenektől és nemektől
    KRITIKA, 1990/2.

    Folyóiratszemle. Tamás Gáspár Miklósnak a decemberi lapszámban megjelent csillogó írására négyen is replikáznak, köztük Eörsi István is – az antifasizmusról.

    „… Eörsi István egyebeken kívül arra figyelmezteti: »… az antifasizmust »üres és elvtelen ideológiá«-nak nevezitek, amit ma persze meg lehet tenni, de ha mondjuk Hitler idejében kockáztattátok volna meg ugyanezt a mondatot, akkor Kölcsey vagy Széchenyi jobb érzésű unokái az előszobájukba sem engeditek volna be benneteket.«”

    Előzmény:

    • Beszélő (Szamizdat – 1989/1.), 1989.26.szám Tamás Gáspár Miklós: Búcsú a baloldaltól
    • Kritika, 1989.12.szám Tamás Gáspár Miklós: Búcsú a baloldaltól – Nincs a rendszerünkben
    • Kritika, 1990.02.szám E.I.: Búcsú Gazsitól

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 1990.03.12. Gantner Ilona: Hol komádnak a régi komák?
    • Kritika, 1990.04.szám Litván György: Kitől búcsúzzunk?
    • Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, 1990.06.08. Török Erzsébet: Szabadság a Maradjhűutcában
    • Kritika, 1990.08.szám Vezér Erzsébet: Mitől búcsúzzunk?
    • Kritika, 1990.10.szám Tamás Gáspár Miklós: Méla üzenet a baloldalnak
    • Kritika, 1991.05.szám Mátyás Győző: Pátosz és csodavárás nélkül
    • 168 óra, 1994.07.12. (27.szám) Köves Viktória: A lázadó elit
    • Mozgó Világ, 1994.09.szám Sükösd Mihály: TGM és a világállapot
    • Magyar Hírlap, 1994.10.31. Lengyel László: LuciFeri
    • Társadalmi Szemle, 1995.07.szám Csáki György: A Nemzetközi Valutaalap — ötven év után, korszakváltás előtt?
    • Kortárs, 2002.10.szám Orosz István: Dokumentumtörténet
    • klubradio.hu, 2023.02.16. Kardos András: Búcsú az ellenzéktől
    • Újnépszabadság, 2023.02.27. Kardos András: Búcsú az ellenzéktől

    Lásd még:

    • Lengyel László: Korunkba zárva című kötetét. A kötet adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 1990.03.12. Népszava, Gantner Ilona: Hol komáznak a régi komák?
    Hétindító

    A közmorálról, a komázó karrieristákról, a várható B-listázásról. Az izgága ellenzékiekről, akik nem kellenek az új főnököknek. Borbándi Gyula döbbenetes – A magyar emigráció életrajza című – tanulmányáról. A nürnbergi perről készült amerikai filmből kivágták a gázkamrák képeit, nehogy az amerikai nézők arra gondoljanak, hogy a gázt másra is lehet használni, nem csak fűtésre, világításra. Mert az ilyesfajta szörnyű képsor gázellenes propaganda… A filmet egy nagy amerikai gázgyár is pénzelte…

    „Azt írja Eörsi István a mostani Kritikában, hogy »a XX. század összes fasiszta diktátora, továbbá konzervatív filozófusa és ideológusa együtt nem ártott annyit a marxista és nem marxista baloldal hitelének, mint a sztálinizmus hullahegyekben kicsúcsosodó, és még hullák nélkül is elviselhetetlenül sivár és hazug hétköznapjai.« S ez így igaz…”

    Előzmény:

    • Kritika, 1990.02.szám E.I.: Búcsú Gazsitól

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kritika, 1989.12.szám Tamás Gáspár Miklós: Búcsú a baloldaltól – Nincs a rendszerünkben
    • Beszélő (Szamizdat – 1989/1.), 1989.26.szám Tamás Gáspár Miklós: Búcsú a baloldaltól
    • Kritika, 1990.02.szám E.I.: Búcsú Gazsitól
    • Népszabadság, 1990.03.12. D. Gy.: Búcsú az igenektől és a nemektől
    • Kritika, 1990.04.szám Litván György: Kitől búcsúzzunk?
    • Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, 1990.06.08. Török Erzsébet: Szabadság a Maradjhűutcában
    • Kritika, 1990.08.szám Vezér Erzsébet: Mitől búcsúzzunk?
    • Kritika, 1990.10.szám Tamás Gáspár Miklós: Méla üzenet a baloldalnak
    • Kritika, 1991.05.szám Mátyás Győző: Pátosz és csodavárás nélkül
    • 168 óra, 1994.07.12. (27.szám) Köves Viktória: A lázadó elit
    • Mozgó Világ, 1994.09.szám Sükösd Mihály: TGM és a világállapot
    • Magyar Hírlap, 1994.10.31. Lengyel László: LuciFeri
    • Társadalmi Szemle, 1995.07.szám Csáki György: A Nemzetközi Valutaalap — ötven év után, korszakváltás előtt?
    • Kortárs, 2002.10.szám Orosz István: Dokumentumtörténet
    • klubradio.hu, 2023.02.16. Kardos András: Búcsú az ellenzéktől
    • Újnépszabadság, 2023.02.27. Kardos András: Búcsú az ellenzéktől

    Lásd még:

    • Lengyel László: Korunkba zárva című kötetét. A kötet adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 1990.03.14. (11.szám) Pesti Műsor, WITOLD GOMBROVICZ: OPERETKA

    Witold Gombrovicz: Operetka című darab címlapja (R. S. 9. Stúdiószínház). Rendezte: Dobay Dezső és Lábán Katalin, fordította: Eörsi István és Pályi András.

    Kapcsolódó cikk:

    • Pesti Hírlap, 1994.02.23. Fülöp Géza: Operetka. AZ ÉN TELEVÍZIÓM

  • 1990.03.15. Beszélő (Hetilap – 10.szám), E.I.: A lábtörés jogáért

    A balesetek és a biztosítótársaságok. 

  • 1990.03.19. Magyar Nemzet, Murányi Gábor: Ki kit leplez le?
    Lapolvasó
    Új Idő, Beszélő, Tekintet, 2000, Reform, Új Fórum

    A sajtóbeli leleplezések a politikai csatározások részei. Tardy Lajos 1954-es koncepciós pere. Idézet egy 1978-as Bajcsy-Zsilinszky-dráma ellen Aczél Györgyhöz írt levélből. Kozák Gyula nyílt levele Vass Csabának a Beszélőben a Nyilvánosság Klub ügyében. Eörsi István esete Pozsgay Imrével és a léggyel. Eörsi levelezőlapjai Kardos Györgynek. Fitos Vilmos és a Magyar Nemzet betiltását követelő 1940-es röplap.

    „Miért is lenne hálás, mondjuk, Eörsi István annak az egykori miniszternek (Pozsgaynak), aki 1978-ban »kínos megbízatásként« felajánlotta a szükséges iratok megszerzését, ha a nemkívánatos író netán úgy döntene: kivándorol... […] Eörsiről viszont az jut eszembe, hogy a Reformban tavaly őt is leleplezték. Nem más, mint Kardos Györgyné, a Magvető Könyvkiadó egykori nagyhatalmú (szeretve gyűlölt), igazgatójának az özvegye, amikor is azt kívánta bizonyítani, három levelezőlappal, hogy »Eörsi Pista« milyen kedves köszönő üdvözlőlapokat írt Kardosnak, így hát »Eörsi pajtás« sem más, mint haszonélvezője az általa bírált hatalomnak ...”

    Kapcsolódó cikkek:

    • artpool.hu, 1983.02. E.I.: Legyet fogtam a miniszternél
    • Tekintet, 1989.03.szám E.I.: Legyet fogtam a miniszternél
    • 2000, 1989.06.szám E. I.: Kié volt a légy?
    • 2000, 1989.08.szám Makovecz Imre–Eörsi István: Levélváltás
    • 168 óra, 1989.09.19. Győrffy Miklós: Lenyűgöző verőlegény volt (és az itt felsorolt cikkek)
    • Reform, 1989.11.10. (44.szám) Kardos Györgyné: Hej, más ez a szerelem, Eörsi pajtás
    • Magyar Napló, 1991.05.17. (2.szám) Marno János: Szorongások és indulatok között
    • Mozgó Világ, 1996.11.szám Révész Sándor: Aczél György
    • Politikatudományi Szemle, 2000.03–04.szám Galló Béla: Egy ilyen, egy olyan
    • Magyar Hírlap, 2000.05.17. Galló Béla: Légy, ne légy
    • Magyar Nemzet, 2001.11.17. Lovas István: Göncz és a fuvolázó Eörsi
    • Magyar Demokrata, 2001.11.22. (47.szám) Szalay Károly: Kardos György
    • Lyukasóra, 2004.02.szám Szalay Károly: Az ezredes
    • Lyukasóra, 2004.03.szám Szalay Károly: Az ezredes
    • Egyenlítő, 2007.01.szám Mohai V. Lajos: Balassa Péter emlékének
    • Magyar Nemzet, 2008.07.12. Szalay Károly: Keletről nyugatra
    • Mozgó Világ, 2008.09.szám Dalos György: Aczél, Kardos és egy albán atomfizikus

  • 1990.03.21. (12.szám) Pesti Műsor, V. ORSZÁGOS KAMARASZÍNHÁZI TALÁLKOZÓ
    A MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ ELŐADÁSA

    Peter Handke: KASPAR – ,,beszédkínvallatás” egy részben. Fordította: Eörsi István, rendezte: Árkosi Árpád. Az előadás címlapja.

    • Peter Handke Kaspar című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja: KASPAR.

  • 1990.03.23. (12.szám) Élet és Irodalom, Alföldy Jenő: Mi az a demokrácia?

    Könyvkritika Eörsi István: Bedobom a törülközőt című publicisztikai kötetéről.

    „...szerintem Csoóri mellett ő a legjobb ezen a távon. […] szövetségük nem zárja ki véleményük eltéréseit és ütközéseit.”

    A népies-urbánus vitákról, Eörsi tisztességéről, demokratizmusáról.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 1989.12.18. Gantner Ilona: „... és íme minden csak hiábavalóság...” (és az itt felsorolt cikkek)
    • Könyvvilág, 1990.01.szám Megyesi Gusztáv: Elefántösvény (és az itt felsorolt cikkek)

  • 1990.03.24. (12.szám) Film Színház Muzsika, Bérczes László: A töréspontig – és tovább
    BESZÉLGETÉS

    Beszélgetés Kovács Lajossal az emigránslétről, az erőről és a kétkedésről, a természetes létezésről, a kívülre kerülésről, a törvényszerű szenvedésről, a mutatványokról, a boldogságról. Eösi Kaspar című darabjáról.

    „Eörsi István nem véletlenül fordította le éppen ezt a darabot és éppen akkor, amikor a Kádár-korszak langyos állóvizében boldog megelégedéssel lubickoltunk. Mindenki a maga jámbor módján tette a dolgát. A színház mint lábfürdő, mint öntükrében tetszelgő, önmaga okosságának hitéből kigyógyíthatatlan, elkészült, befejezett struktúra. Kaspar mintha ezt is számon kérné rajtunk. A manipulációs törekvés nem múlt el, a hatalom struktúrája még nem alakult át, sőt, most vannak a legnagyobb mutatványok.”

  • 1990.03.26. Népszava, Ablonczy László: Párizsi Március

    A párizsi Pompidou Központ könyvesboltjában az Est-Ouest International 1989-es magyar számában: négy K címmel Danilo Kis, Konrád György, Tadeusz Konwiczki és Milan Kundera munkásságáról rendeznek beszélgetést. A közreműködők között Eörsi István és Petri György neve szerepel. A témakör az Író száműzetésben — saját hazájában címet viseli.

  • 1990.03.28. (3.szám) Ring, Mélykuti Attila: Értelmiségi válaszút – pártosodás vagy függetlenség?
    A Ringben: Szabó Miklós és Lengyel László

    Szabó Miklós történész, a Szabad Demokraták Szövetsége ügyvivője és Lengyel László közgazdász, politikai közíró a március 14-i nyilvános mérkőzése, vitája az értelmiségi válaszútról: pártosodás vagy függetlenség. Szabó nem volt az MSZMP tagja, Lengyel 1974–1988-ig. Szabó elmondja véleményét a pártonkívüliség és a párttagság kérdéséről, a kommunistázásról, Pozsgayról, aki ellenséges volt a demokratikus ellenzékkel szemben. Lengyel az MSZMP-ből való kizárásáról, az ellenzékkel való kapcsolatáról, Pozsgayról, az 1987-es lakitelki találkozóról, az 1985-ös monori találkozóról.

    Lengyel: „Én még emlékszem arra, amikor Csurka István és Kis János megölelték egymást egy-egy találkozáson, s Kenedi János Für Lajossal trafikált. Biztosan voltak gyanakvók, de szakításról szó sem volt. […] [Szabó:] Az utolsó küldöttgyűlésünkön Eörsi István és Tamás Gáspár Miklós – mindkettő nagyon rangos vezető alakja az SZDSZ-nek – ideológiailag elég élesen összekülönbözött. Ma mégis mindketten magas rangban részt vesznek a párt vezetésében, és egyikükre sem haragszik senki!”

  • 1990.03.31. Népszava, t. i.: A bölcs Náthán Budapesten
    Színházi vendégjátékok

    Beszámoló a vidéki és külföldi társulatok vendégjátékairól. A Katona József Színházban vendégszerepelnek a kaposváriak Eörsi István Kihallgatás és Becket Godot-ra várva című darabjával.

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.
    • Eörsi drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet),1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben

  • 1990.03.31. Népszava, Vértes István: Mi újság? A HITEL-nél

    Az először 1988 novemberében megjelent irodalmi, társadalmi, kritikai lapról, mely igazi politikai orgánummá vált. A szerzők között volt többek közt Eörsi István. Idézetek Csoóri Sándortól. A lap példányszámának alakulásáról, a leggyakrabban előforduló műfajokról, erényeiről. Az idei év változásainak okairól a főszerkesztő, Bíró Zoltán és a szerkesztő, Alexa Károly tájékoztatott. A személyi, szerkezeti és tartalmi változásokról. Bíró Zoltán a Hitel ars poeticájáról.

  • 1990.03.szám Alföld, Csoóri Sándor: Antigoné megfakult arca
    TÖPRENGÉSEK A CENZÚRÁRÓL

    Esszé.

    „Négy évvel ezelőtt a Magyar Írók Szövetségének a közgyűlésén egyik pályatársunk azzal a hajmeresztő javaslattal állt elő, hogy Magyarországon is vezessék be a cenzúrát. Méghozzá az írók külön kérésére. [1985] […] A jelen lévő írók és irodalompolitikusok, a meghökkenésükben lenyelt gombostűk után, azzal próbálták nyugtatni magukat, hogy Eörsi Istvánt nyilván Karinthy Frigyes csalános szelleme szállta meg, s ezért gunyoroskodik ilyen gátlástalanul. Bejelentését az első pillanatban magam is akasztófahumornak hittem. De hamarosan megvilágosodott előttem, hogy Eörsi, ha szamárfület mutogat is közben, nem csupán epéskedik és humorizál. Ellenkezőleg: cenzúrát óhajtó javaslata megfontolt, komoly gondolat. És nem a visszalépés, hanem az előrejutás gondolata.”

    Előzmény:

    • Beszélő (Szamizdat – 1982. május), 1982.03.szám Dalos György: Írók egymás közt
    • Hírmondó (The New York Review of Books, 1985.12.05.), 1986.01 (20.szám) Timothy Garton Ash: A magyar lecke

    Reagálás:

    • Politikatudományi Szemle, 2010.02.szám Bozóki András: A magyar demokratikus ellenzék: Önreflexió, identitás és politikai diskurzus

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1990.10.13. Földes Anna: A válság változatai
    • Filmvilág, 1991.03.szám Reményi József Tamás: Hol kezdődik a bűn? Filmcenzúra
    • Magyar Hírlap, 1992.08.22. Tornai József: Tankok, ágyúk és az irodalom autonómiája

  • 1990.03.szám Könyvvilág, Varga Lajos Márton: Mindennapi irodalmunk
    Válogatás a Rádió irodalmi műsorából
    Reményi József Tamás és Kis Pintér Imre a Magyar Naplóról

    Beszélgetés. Tervezett vitáik.

    „A másik, szintén nagyon fontosnak vélt probléma az elmúlt harminchárom év értelmiségének erkölcsi felelőssége. Tényleg lepaktált-e az írótársadalom a hatalommal, mint ahogy azt Eörsi István egy korábbi cikkében állította. Ha igen, akkor mennyire? Másfelől lehet-e egy totalitárius zsarnokságban, ahol mindenki szem a láncban, egyáltalán bárkit felelősségre vonni. Ha igen, hol kezdődik a bűnösség?”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.