EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1990.01.szám Könyvvilág, Megyesi Gusztáv: Elefántösvény

    Publicisztika és könyvkritika Eörsi István: Bedobom a törülközőt című publicisztikai kötetéről. Idézetek a kötetből.

    „Eörsi kötete történelmi olvasmány is, a honi publicisztika történetéé. Egy kritika Juhász Ferencről, ami azért nem jelenhetett meg, mert Juhász Aczél barátja. Aki Juhászt bírálja, az a kultúrpolitikát bírálja. Egy Hermann István-bírálat, ami azért nem jelenhetett meg, mert ha Juhászt megvédjük, akkor Hermannt is meg kell védenünk. Egy népi, egy urbánus. Mindezt Aczél kulturális minisztere mondja Eörsinek; Pozsgay Imrének hívják, aki szinte skizofrén állapotban felajánlja Eörsinek az emigrálást.”

    • Eörsi István: Bedobom a törülközőt című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő (Szamizdat – 1989/1.), 1989.26.szám E.I: A téma
    • Magyar Nemzet, 1989.03.31. E.I.: Álláspontok a nemzeti önismeretről, a hatalom és az értelmiség viszonyáról, a szerepvállalás és a kiegyezés összefüggéséről
    • Magyar Nemzet, 1989.07.01. Szabó György: Hétvégi levél
    • Népszava, 1989.12.18. Gantner Ilona: „... és íme minden csak hiábavalóság...” 
    • Népszabadság, 1991.11.16. E.I.: Az undor
    • Népszabadság, 1991.11.27. E.I.: Még egyszer az ultizásról
    • Népszabadság, 1991.12.04. Hajdú János: Piros terített betli
    • Népszabadság, 1991.12.09. Dr. Zimányi Tibor: Aggódás Eörsi István közérzetéért
    • Népszabadság, 1991.12.18. Gyertyán Ervin: Vigyorgást igen, vicsorgást nem...+ E.I.: Eloszlatok egy félreértést; Szabó Sándor: Hurutos indulatok
    • Híd, 2015.05.szám Gerold László: Kompromisszum: eszköz vagy megoldás?

  • 1990.01.szám Kritika, Boros Géza: Emlékmű ötvenhatnak

    A 301-es parcellában felállítandó ’56-os emlékművekről. A TIB-pályázat. Győztes: Jovánovics György. Összeállítás a pályázó művészek műleírásaiból.

    „Eörsi István barátom izgatottan hívott fel egy ízben, börtönnaplóját írta, és ahhoz a részhez ért, ahol barátja, a kivégzésre induló Angyal István búcsúlevelét idézi: »nagy rusztikus kő legyen a névtelen csőcselék emléke (...)«. Azt hiszem, akkor még szó sem volt 56-os pályázatról, Eörsi egyszerűen izgatottságában, barátságunk révén, vagy valóban mint szobrászt hívott fel, akinek mindenesetre minden máshoz több köze van, mint nagy rusztikus kövekhez. Azután megjött a felkérés a pályázatra, és a zsűri pályázati felhívásában most már »hivatalosan« is ott szerepelt ez a mondat. (Jovánovics György)”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja az 56-OS EMLÉKMŰ mondatot.

  • 1990.01.szám Mozgó Világ, Bozóki András: Statárium és happening
    Krassó Györggyel beszélget Bozóki András

    1989. szeptember 28-i beszélgetés fiatalkoráról, családjáról, iskoláiról. Bátyjához, Krassó Miklóshoz fűződő viszonyáról, akinek hatására kommunista lett. A pártból és az egyetemről való kizárásáról. A Rajk-ügyről, a kultúrpolitikusok torzításairól. Bátyja marxizmusáról, konfliktusaikról. A Petőfi Körös vitákról, a reformkommunistákról. Nagy Imréről, 1956-ról, amiben fegyveresen is részt vett, a Szabadságharc című újságjukról, röplapjaikról. A fogdában töltött napokról. A forradalom leverése utáni időszakról, a röplapgyártásról, letartóztatásáról, a börtönről. Az amnesztiával kapcsolatos szkeptikusságáról. A börtön utáni éveiről, a Kádár-rendszerről, a ’63-as letartóztatásáról, majd felmentéséről. A demokratikus ellenzékkel való kapcsolatáról, a tüntetésekről, a Charta 77 elleni tiltakozásról, a szamizdatkiadásról. A Beszélőről, és elődjéről, a Naplóról. 1985-ös Londonba utazásának okairól, kinti tevékenységéről, hazajöveteléről. A Magyar Október Pártról, a TIB-ről, a választójogi törvény antidemokratikusságáról. Szerinte az Ellenzéki Kerékasztal „maffia”. A sajtószabadság változatlanságáról.

    „[Krassó Miklós] Sülve-főve együtt volt a régi barátaival, Eörsi Istvánnal, Konrád Györggyel és másokkal, részben pedig új ismeretségeket kötött. Ami azt illeti, nem volt az ellenzékiség ellen, de semmiképp nem értett volna egyet velünk.”

  • 1990.01.szám Mozgó Világ, Molnár Gál Péter: Glosszák Eörsi glosszáihoz

    Beszélgetés Székhelyi Józseffel sportsérüléséről, színházi terveiről az Arizona Színházban. Hamarosan megjelenő Szófotó című könyvéről. Fotó

    „Szeptember elsején kezdjük próbálni Eörsi István Az áldozat című darabját. Valló Péter rendezi, a partnerek: Kézdy György, Román Judit, Tóth Auguszta.”

    Az áldozat című darabot 1973-ban írta, de csak 1992-ben mutatták be Sopronban, az Arizóna Kisszínházban. 

    • Eörsi István Az áldozat című kötetének adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1976.04.szám E.I.: Az áldozat (Részlet a drámából) (és az itt felsorolt cikkek)
    • Népszava, 1992.10.14. Sz. Z. L.: Kiadósirató

  • 1990.01.szám Orpheus, Keresztury Tibor: Őszutói gondnok
    – Petriről, az Ami kimaradt ürügyén –

    Írók, költők elhallgattatása, cenzúra, a szocialista kultúrpolitika a régi rendszerben. Petri lírája és szakmai fogadtatása. Az Ami kimaradt és a Valahol megvan című könyve. Idézetek verseiből.

    „Már most is alig érthető, hogy mindezt csak úgy, a szemünk láttára megtehették, mindenesetre éber kártevésük olyannyira megnövelte Konrád, Eörsi, Csoóri, Csurka, Nagy Gáspár, Petri és a többiek tekintélyét és népszerűségét, hogy a kritika még nem képes többük esetében az esztétikai szempontú értékelés elfogulatlan pozíciójára rátalálni.”

  • 1990.02.01. (2.szám) Fotó, Könyvjelző

    A Playboy férfimagazin Magyarországra is eljutott. A lapban írók is publikálnak. Az első magyar számban a kortárs magyar irodalmat Mándy Iván és Eörsi István írása képviseli.

    Sajnos nem sikerült megtalálnom ezt a lapszámot. Ha valakinek megvan, kérem, küldje el a benne található cikket beszkennelve erre a címre: szverda@gmail.com

  • 1990.02.03. (05.szám) Képes 7, Garai Tamás: Gábor Miklós
    Hogy van?

    Beszélgetés Gábor Miklóssal. Miért szeret rendezni?

    „Nagy személyes sikere van esténként a Játékszínben, Eörsi István: Interjú című színművében, Lukács György alakjában: azt hiszem, hogy ismerem ezt a fajta típust. Lukács – emberi gyengeségei, ideológiai tévedései ellenére – nagyon nagy ember volt! Függetlenül attól, hogy ideológiailag igaza volt-e, vagy sem. Személyesen sajnos nem ismertem, csak látásból, de kölcsönkaptam Eörsitől az egykori, vele készült interjúsorozat magnófelvételét. […] Csodálattal hallgattam, hogyan fogott ki Eörsi Istvánon, amikor az sarokba akarta szorítani.”

  • 1990.02.03. (05.szám) Képes 7, Magyar Judit: Az Eörsi

    Interjú Eörsi Istvánnal. Fotók

    „Polgári demokratikus fejlődés helyett könnyen alakulhat ki magyar értelemben vett jobbközép uralom. Ez természetesen nem lenne olyan rossz, mint amilyen Horthy idején volt, mert megszűnt a nagybirtokrendszer, és nem lehet olyan rossz sem, mint amilyen a kádárizmus volt, hiszen szétesik a monolit pártállam. A másik nagy félelmem, hogy a gazdasági helyzet gyorsabban romlik, mint ahogy a demokratikus politikai struktúra kiépül, és ezért ezt megelőzik az éhséglázadások.”

    Reagálás:

    • Pest Megyei Hírlap, 1990.02.06. (31.szám) KLIENS: Éhséglázadás. Ő MONDTA

  • 1990.02.03. Magyar Szó, Keresztury Tibor: A forrásvizek barbársága
    Keresztury Tibor beszélgetése Sziveri Jánossal (2.)

    Az Új Svmposionról, a támogatókról, a nehézségeikről, a folyóirat szerkesztőségének leváltásáról, az ellenük felhozott vádakról és azok cáfolatáról.

    „A hivatalos szervek meg ott gátolták munkánkat, ahol csak tudták. A magyar kormány közbelépésére s a tartományi pártközpont parancsara például ki kellett hagyni az Eörsi-féle Lukács-interjúból azt a két passzust, mely Kádár nevét említi, bár szerbül addigra már megjelent Újvidéken az interjú teljes szövege.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Szó, 1990.02.10. Keresztury Tibor: A forrásvizek barbársága 

  • 1990.02.05. Petőfi Népe, Megyénk az országos sajtóban

    Beszélgetés Székhelyi Józseffel sportsérüléséről, színházi terveiről az Arizona Színházban. Hamarosan megjelenő Szófotó című könyvéről. Fotó

    „Szeptember elsején kezdjük próbálni Eörsi István Az áldozat című darabját. Valló Péter rendezi, a partnerek: Kézdy György, Román Judit, Tóth Auguszta.”

    Az áldozat című darabot 1973-ban írta, de csak 1992-ben mutatták be Sopronban, az Arizóna Kisszínházban. 

    • Eörsi István Az áldozat című kötetének adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1976.04.szám E.I.: Az áldozat (Részlet a drámából) (és az itt felsorolt cikkek)
    • Népszava, 1992.10.14. Sz. Z. L.: Kiadósirató

  • 1990.02.06. (31.szám) Pest Megyei Hírlap, KLIENS: Éhséglázadás
    Ő MONDTA

    Reflexió Eörsi Képes 7-ben megjelent interjújára.

    „E. I. ugyanis nem szépített, kimondta: »Polgári demokratikus fejlődés helyett könnyen alakulhat ki magyar értelemben vett jobbközép uralom.« S bár ez »... nem lenne olyan rossz, mint amilyen Horthy idején volt...«, bevalljuk, nem éppen a nyugalom költözött belénk e magyar értelemben vett jobbközépnek a lehetőségétől. […] »A másik nagy félelem, hogy a gazdasági helyzet gyorsabban romlik, mint ahogy a demokratikus politikai struktúra kiépül, és ezért ezt megelőzik az éhséglázadások.«”

    Előzmény:

    • Képes 7, 1990.02.03. (05.szám) Magyar Judit: Az Eörsi

  • 1990.02.06. Népszava, Kovács Júlia: Csoóri Sándor Mégsem Marlon Brando
    A televízió előtt

    Tévékritika. Interjú Csoóri Sándorral 60. születésnapján, miközben a 2-es adón Marlon Brandot adnak...

    „Emlékszem a szörnyűen ifjúi hatvanas évek egy jelenetére, amikor Eörsi István vidám-ellenzéki szónoklatára Csoóri azt mondta: »Tudod, Eörsi, a te elviselhetetlen optimizmusod engem a legsötétebb pesszimizmusba taszít.« (Mellesleg megjegyzem, hogy Eörsi nem sokkal előbb jött ki a börtönből.) Később, 1980-ban A panaszos hangról című Csoóri-mű Eörsi-kritikájából ennek az ellenkezője derül ki. Így kezdődik: »… ha Csoóri Sándor el van keseredve, azt mindig nagy okok okolják. Keserűségének krónikájából riasztóan pontos társadalomtörténet kerekedne. És mellesleg, egy elfogultság története is.«”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1980.08.30. (35.szám) E.I.: Csoóri Sándor panaszáról

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 1990.02.08. (33.szám) Somogyi Néplap, Horányi Barna: Orwell—Hall—Peasley: Állatfarm
    MAGYARORSZÁGI ŐSBEMUTATÓ ELŐTT

    Beszélgetés Ascher Tamással, a darab rendezőjével a kaposvári Csiky Gergely Színház magyarországi ősbemutatója előtt.

    „A regény színpadi változatáért a dramaturg, Peter Hall felel, a zenés változat Peasley-nek köszönhető. A kitűnő angol zeneszerző megteremtette a darab pilléreit. Orwell regénye engem nem ragadott igazán magával. Kissé merevnek találom. Az előadás ezen igyekszik változtatni a fordító Eörsi István és a szereplők segítségével.”

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.02.09. (34.szám) Mai Nap, Eszes A.: Kaposváron az Állatfarm
    A szocializmus természetrajza

    A kaposvári Csiky Gergely Színház premierje: George Orwell: Állatfarm – Peter Hall színpadra igazításában, Adrian Mitchell verseivel és Richard Peaslee zenéjével, Eörsi István fordításában. Beszélgetés a darab rendezőjével, Ascher Tamással. Miért rendezte meg ezt a darabot? Fotó: Ascher Tamás

    Kapcsolódó cikkek:

    • mti.hu, 1990.02.09. MTI: Az állatfarm magyarországi bemutatója Kaposvárott
    • További kapcsolódó tartalmakat találhatnak, ha a keresőmezőbe beírják a darab címét.

  • 1990.02.09. (6.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A harmonikus élet receptje
    Szombathelyen

    Versek.

    Kapcsolódó tartalom:

    • Színház, 2011.01.szám Tompa Andrea: Ha a holtak feltámadnak. KACSOH PONGRÁCZ – HELTAI JENŐ – BAKONYI KÁROLY: JÁNOS VITÉZ

  • 1990.02.09. mti.hu, MTI: Az állatfarm magyarországi bemutatója Kaposvárott

    Peter Hall nyomán Eörsi István fordításában, Richard Peaslee zenéjével Ascher Tamás rendező állította színpadra.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Mai Nap, 1990.02.09. (34.szám) Eszes A.: Kaposváron az Állatfarm 
    • További kapcsolódó tartalmakat találhatnak, ha a keresőmezőbe beírják a darab címét.

  • 1990.02.10. Magyar Szó, Keresztury Tibor: A forrásvizek barbársága
    Keresztury Tibor beszélgetése Sziveri Jánossal (3.)

    A beszélgetés folytatása az Új Symposionról. Sziveri kálváriája állásvesztése után. A Gemma Könyvek 1976-ban induló sorozatáról, a Mozgó Világról, a Tisztatájról. Mennyire illeszthetők be a magyarországi folyamatokba a vajdasági magyar irodalom? A Magyarországon elhallgattatott írók az Új Symposionban megjelenhettek. Eörsi István említése. Élete fontosabb helyszíneiről, fontosabb műveiről, a rá ható írókról.

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Szó, 1990.02.03. Keresztury Tibor: A forrásvizek barbársága

  • 1990.02.14. (38.szám) Mai Nap, Nagy N. Péter: KAUKÁZUSI BIZONYÍTÉK
    Egy lapra tettek föl pénzt, presztízst
    Íme, ezt tudják

    Színikritika a Nemzeti Színház új bemutatójáról: Brecht: Kaukázusi krétakör. Csurka: Döglött Aknák, Eörsi: Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából című művei is a repertoáron vannak.

    Reagálás:

    • Magyar Nemzet, 1990.02.17. Szabó György: Ezt ne!

  • 1990.02.14. Népszabadság, V. Gy.: Eörsi színpadra igazít
    DÍJAZOTT HANGJÁTÉKOK

    Átadták az Új magyar hangjáték – 1989 díjait a Rádióban. Eörsi István szerzői díjban részesült Változatok Ödipuszra című hangjátékáért. Ez alkalomból beszélgetés Eörsivel. Hajlandóak lennének-e a mi uraink saját múltjuk, bűnük után nyomozni? A válasz: nem. Az Interjú című darabjáról.

    • Eörsi István Interjú című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A dráma megjelent Eörsi István: A szerző szeretné, ha a pofa feje és a csomó emlékeztetne egymásra című kötetében is. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház (Drámamelléklet), 1989.01.szám E.I.: Az interjú
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darabok címét.

  • 1990.02.15. (7.szám) Magyar Napló, Vécsey László: Légy a kultuszminiszternél!

    Könyvkritika Eörsi István Bedobom a törülközőt című publicisztikai írásait tartalmazó új kötetéről.

    „A szellemes-fanyar nyelvhasználat a kötetben esztétikai rendezőelvként működik, egységgé ötvözve a valóság komédia-tragédia koordináta-rendszerében más-más értékkel bíró elemeit.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • 1989.12.18. Gantner Ilona: „... és íme minden csak hiábavalóság...” 
    • Könyvvilág, 1990.01.szám Megyesi Gusztáv: Elefántösvény (és az itt felsorolt cikkek)
    • Élet és Irodalom, 1990.03.23. (12.szám) Alföldy Jenő: Mi az a demokrácia?

  • 1990.02.16. (7.szám) Köznevelés, Gábor István: Az interjú
    Színház

    Színikritika a Játékszínben előadott Eörsi-darabról. Rendező: Babarczy László.

    „Sok minden változásnak kellett bekövetkeznie hazánkban ahhoz, hogy az a terjedelmes interjú, amelyet Eörsi Lukáccsal készített, könyvalakban megjelenjek, majd az ezekből a beszélgetésekből szőtt dráma színpadot kapjon. Tegyük hozzá: nem is akármilyen formában!”

    • Eörsi István Interjú című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A dráma megjelent Eörsi István: A szerző szeretné, ha a pofa feje és a csomó emlékeztetne egymásra című kötetében is. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Előzmény:

    • Színház (Drámamelléklet), 1989.01.szám E.I.: Az interjú

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1990.01.19. (3.szám) Koltai Tamás: Damaszkusz felől
    • Film Színház Muzsika, 1990.01.27. (4.szám) Budai Katalin: Az interjú
    • Magyar Hírlap, 1998.10.05. MH: Eörsi-bemutató Bécsben
    • gabormiklos.blogspot.com, 2011.08.17. Kataliszt: Gábor Miklós mint Lukács György 
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.02.17. Magyar Nemzet, Szabó György: Ezt ne!

    A Mai Nap 1990. február 14-i számában megjelent Nagy N. Péter-cikk bírálata, amely a Nemzeti Színház új bemutatóiról – Csurka: Döglött Aknák, Eörsi: Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából, Brecht: Kaukázusi krétakör – ír politikai szempontok, a szerzők párthovatartozása alapján.

    Előzmény:

    • Mai Nap, 1990.02.14. Nagy N. Péter: KAUKÁZUSI BIZONYÍTÉK

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témával kapcsolatban további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét

  • 1990.02.21. (44.szám) Pest Megyei Hírlap, KLIENS: Színfolt
    Ő MONDTA

    Reflexió a Tölgyessy Péterrel készített interjúra.

    „Megtudhattuk például Eörsi Istvánról, »kiváló író, színfolt a szövetségben«, s bár Tamás Gáspár Miklós nem színfolt, ámde ő is »kiváló esszéista, nagyon jó szónok«. […] nyugodtan nevezheti akár színfoltnak is párttársait, akik amúgy kiválóak írónak, esszéistának, de ... Ez azonban a Szabad Demokraták Szövetségének belügye.”

    Előzmény:

    • Világ, 1990.02.15. (7.szám) bányai: Kulcskérdések

  • 1990.02.24. Beszélő (Hetilap – 7.szám), E.I.: Ginsbergnél
    Ürügy nélkül

    Eörsi látogatása Ginsbergnél New Yorkban, a Lower East Side-on. Hajléktalanok New Yorkban és Magyarországon, és a szabadságjogok.


    Reagálás:

    • Interpress Magazin, 1993.08.01. (8.szám) Erőss László: Titkok az éjszakában 

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.