EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1989.12.22. (51–52.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A páholyban
    Danilo Kiš emlékének

    Visszaemlékezés egy 1966-os belgrádi, Atelier 212-es színházi előadásra, melyet a Living Theater adott elő – Szophoklész Antigoné – Brecht átiratában. Eörsi Danilo Kiš íróval nézte meg ezt az előadást. Emlékei Danilo Kišről. 

  • 1989.12.29. (12.szám) Magyar Napló, Kukorelly: Mire jó a konferencia

    A Ludwigsburgban megtartott konferenciáról, melyen részt vett Eörsi István is. „Miközben pedig egy orosz teozófust hallgatunk, Eörsi kiírt egy szonettversenyt, ami így sikerült. Kellőképp méltány- és igazságtalanra.” Eörsi István, Márton László és Kukorelly Endre verse. 

  • 1989.12.szám Híd, Gerold László: Marat/Sade
    A kihallgatás

    Színikritika a két darabról.

    A Marat/Sade-t Ács János rendezte. A ’82-es BITEF-es bemutatón egészen mást jelentett, mint ma. Akkor mindenki tudta, hogy ’56 elsiratásáról szól, ma pedig minden forradalom elárulásáról.

    Eörsi István drámája, a Kihallgatás több mint börtöndarab. „De egy adott társadalmi pillanat, állapot modellértékű leképzése is. így, ezzel több, mint csak egy börtöndarab.” Rendező: Babarczy László és Mohácsi János.

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi A kihallgatás című drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darabok címét.

  • 1989.12.szám Hitel, Esterházy Péter: A HÜLYESÉG DICSÉRETE
    – ÖNDICSÉRET –
    AZ ELEFÁNTCSONTTORONYBÓL

    Eörsi István kapott egy levelet, melyben az állt, hogy „MEGHALTOK MIND”. E kitétel elemzése.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1989.03.31. (13.szám) E.I.: Válasz egy ismeretlennek
    • Esterházy Péter: Az elefántcsonttoronyból című kötetének adatait és az Eörsire vonatkozó részletet megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél. 

  • 1989.12.szám Mozgó Világ, Lázár István: Palacktörés

    Olvasónapló. A könyvkiadásról, arról, hogy a politikai könyvek előnyre tettek szert, a jeles művek csekély visszhangjáról, ennek okairól. A közelmúlt politikai könyvterméséről, amiről nehéz szemlét készíteni. Nyers Rezső Útkeresés – reformok című kötetéről. Az Új Tükör 1988. június 5-i számában megjelent saját cikke részletének idézése. Király Béla Honvédségből néphadsereg című könyvéről. Szücs Miklós Ezredes voltam 1956-ban a vezérkarnál című könyvéről, ezzel kapcsolatban a Magyar Krónika sorozat 1956 sajtója – Október 23. – november 4. című kötetről, a lektorok hibáiról. Kubinyi Ferenc „...ketrecbe engem zártak...” – Almásy Pál altábornagy, dr. Aranyi Sándor orvos ezredes és Kéri Kálmán volt vezérkari ezredes vallomásai című interjúkötetéről. Szász Béla Minden kényszer nélkül című könyvéről. Demény Pál Rabságaim és A párt foglya voltam című, kétkötetes önvallomásáról. Az 1989-es MSZMP pártkongresszusról. Konrád György és Szelényi Iván Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz című könyvéről. Konrád Antipolitika – Az autonómia kísértése című kötetéről. Hajdú Tibor Közép-Európa forradalma – 1917-1921 című könyvéről.

    „Micsoda különbség, netán éppen Demény után forgatni Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című kötetét (Napra-forgó). Arkangyali szelídség után mephistói kacaj. Az 1956 után bebörtönzött Eörsi keményen vagdalkozó alkat, aki olykor talán összevét tényt és gyanút. Nagy mentsége azonban, hogy ha kíméletlen, akkor nem utolsósorban önmagával szemben az. Bár szövegéből sistereg a politikum, tömérdek benne a fontos kortörténeti adalék; s a borzongató részleteket is kísérő irónián, mely utóbbin, kissé rossz lelkiismerettel, remekül szórakozunk, ezt a könyvet a szerző kíméletlen viviszekciója, önmaga élveboncolása teszi emlékezetessé. A börtönnyomorúság, tetvekkel, kübliszaggal; a szexuális éhség és hogy a »félbeszakadt« házasság mi terhet bír el; a kényszeregyüttlét oly különféle emberekkel; a spicli-fóbia; az ön- és helyzetértékelés fenyegető zavarai ez végül is már fontosabb tárgya lesz a könyvnek, mint ami közvetlenül a különben oly lényeges 1956-os, 1956 utáni időket illeti.”

    • Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című kötetei (1. szamizdat kiadás – Katalizátor Iroda, 2. kiadás – Napra-forgó Kft, 3. javított kiadás – Noran) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1989.13.szám Hitel, (A szerkesztőség): Kórdokumentum

    Egy 1983-as tilalmi lista a további lektorálásra, illetve elhalasztásra kijelölt művekről. A listában szerepel Eörsi István: A csomó című kötete is.

    • Szabadi Vera megjegyzése: A kötet csak 1995-ben jelent meg a Pesti Szalon kiadásában.
    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1989.20.szám Magyarország, Fenákel Judit: Az Eörsi-sztori
    Ironikus forradalmár
    Méreg a pohárból

    Interjú Eörsi Istvánnal. Életrajza, sztálinista versei, a forradalom, a börtönévek, a kaposvári színháznál eltöltött évek, az eltiltások, ösztöndíja Nyugat-Berlinbe. Az ellenzéki akciókban való részvételéről. 1945 és a felszabadulás. Az író egyéb feladatairól. Önértékelés, készülő köteteiről: Lukács – Shakespeare-fordítások – publicisztikai írásai gyűjteménye. Fotó

    „Büntetésemet vezeklésnek fogtam fel mindazért, amit az ötvenes évek legelején költőileg műveltem. […] Mindmáig az a véleményem, hogy adódnak olyan történelmi periódusok — ilyennek tartom 1956-ot —, amikor a társadalom spontán válasza intellektuálisan és morálisan is a legmagasabbrendű, s a forradalomról való lemondás fegyverletétel a nyomorító hatalmak előtt.”

  • 1989.26.szám Beszélő (Szamizdat – 1989/1.), E.I: A téma
    Ürügyeim

    Indokolt-e tudományosan módosítani az ’56-os események eddigi hivatalos értékelését? Utalás az Emlékezés a régi szép időkre című könyvében leírtakra. Csalódottsága, amiért a legjobb magyar írók túlnyomó többsége aláírta ezt a mondatot: „A forradalmi munkás-paraszt kormány fellépése és a szovjet csapatok segítségül hívása az egyre jobban kibontakozó véres ellenforradalom veszélyét hárította el országunk felől.” Ma húsz éve című verse.

    „Az áldozatok túlnyomó többsége munkás, továbbá földműves, ipari tanuló, katona volt. Ki nem tudta ezt? Csak aki nem akarta tudni.”

    • Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című könyve adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

    Reagálás:

    • Magyar Nemzet, 1989.03.31. E.I.: Álláspontok a nemzeti önismeretről, a hatalom és az értelmiség viszonyáról, a szerepvállalás és a kiegyezés összefüggéséről
    • Magyar Nemzet, 1989.07.01. Szabó György: Hétvégi levél
    • Könyvvilág, 1990.01.szám Megyesi Gusztáv: Elefántösvény
    • Népszabadság, 1991.11.16. E.I.: Az undor
    • Népszabadság, 1991.11.27. E.I.: Még egyszer az ultizásról
    • Népszabadság, 1991.12.04. Hajdú János: Piros terített betli
    • Népszabadság, 1991.12.09. Dr. Zimányi Tibor: Aggódás Eörsi István közérzetéért
    • Népszabadság, 1991.12.18. Gyertyán Ervin: Vigyorgást igen, vicsorgást nem...+ E.I.: Eloszlatok egy félreértést; Szabó Sándor: Hurutos indulatok
    • Híd, 2015.05.szám Gerold László: Kompromisszum: eszköz vagy megoldás?

    Kapcsolódó cikkek:

    A témához kapcsolódó további cikkeket találhat a Magyar Nemzet, 1989.03.31. E.I.: Álláspontok a nemzeti önismeretről, a hatalom és az értelmiség viszonyáról, a szerepvállalás és a kiegyezés összefüggéséről című cikk felsorolásánál.


  • 1989.26.szám Beszélő (Szamizdat – 1989/1.), Kis János: Mit képvisel a Beszélő?

    Beszélő est a Jurta Színházban. Visszatekintés a Beszélő megalakulása óta eltelt időszakra. A széles koalíció esélyeiről.

    „Mi úgy ítéltük meg, hogy az ’56-os elvek lobogtatása önmagában nem elég. Nem elég világgá kiáltani, hogy a közmegegyezés – mítosz. Arról is számot kell adni, hogy ez a mítosz miért lehet sikeres. Meg kell értenünk az ’56-ról való lemondás indítékait, azokat is, amelyek nem a félelemben gyökereznek. Ha nem így teszünk, a demokratikus ellenzék kicsiny, elszigetelt szekta lesz. Mert ha az emberek azt hallják, hogy valaki nyíltan követeli a Varsói Szerződés felmondását vagy a szabad választásokat, sokuk szívét melegség tölti el, de a politikai fantáziájuk nem lendül mozgásba.”

    Fotó: Szilágyi Sándor, Eörsi István, Iványi Gábor, Kőszeg Ferenc.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Nemzet, 1988.12.27. Murányi Gábor: Beszélők
    • Szabad Demokraták, 1989.01–02.szám kartal: Beszélő-est a Jurta Színházban

  • 1989.26.szám Beszélő (Szamizdat – 1989/1.), Tamás Gáspár Miklós: Búcsú a baloldaltól

    Tanulmány.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kritika, 1989.12.szám Tamás Gáspár Miklós: Búcsú a baloldaltól – Nincs a rendszerünkben
    • Kritika, 1990.02.szám E.I.: Búcsú Gazsitól
    • Népszabadság, 1990.03.12. D. Gy.: Búcsú az igenektől és a nemektől
    • Népszava, 1990.03.12. Gantner Ilona: Hol komádnak a régi komák?
    • Kritika, 1990.04.szám Litván György: Kitől búcsúzzunk?
    • Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, 1990.06.08. Török Erzsébet: Szabadság a Maradjhűutcában
    • Kritika, 1990.08.szám Vezér Erzsébet: Mitől búcsúzzunk?
    • Népszabadság, 1990.08.11. Almási Miklós: Csomó a törülközőn
    • Kritika, 1990.10.szám Tamás Gáspár Miklós: Méla üzenet a baloldalnak
    • Kritika, 1991.05.szám Mátyás Győző: Pátosz és csodavárás nélkül
    • Magyar Tudomány, 1993.02.szám Lányi Gusztáv: Föltámadás és/vagy restauráció. A „múlt” szerepe a politikai rendszerváltásban
    • 168 óra, 1994.07.12. (27.szám) Köves Viktória: A lázadó elit
    • Mozgó Világ, 1994.09.szám Sükösd Mihály: TGM és a világállapot
    • Magyar Hírlap, 1994.10.31. Lengyel László: LuciFeri
    • Társadalmi Szemle, 1995.07.szám Csáki György: A Nemzetközi Valutaalap — ötven év után, korszakváltás előtt?
    • Kortárs, 2002.10.szám Orosz István: Dokumentumtörténet
    • klubradio.hu, 2023.02.16. Kardos András: Búcsú az ellenzéktől
    • Újnépszabadság, 2023.02.27. Kardos András: Búcsú az ellenzéktől
    • Lásd még:

    Lengyel László: Korunkba zárva című kötetét. A kötet adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 1989.27.szám Beszélő (Szamizdat – 1989/2), Szalai Erzsébet: Az új elit

    A többpártrendszerre való átmenet kérdéseiről. Az új elit rohamos tempóban hódítja meg a politikai és gazdasági kulcspozíciókat. Az új elit sok szempontból különbözik a régitől. Mit várhatunk az új elittől? Válaszúton a független szervezetek: el kell dönteniük, hogy az új elitet vagy a társadalmat választják-e. „Eörsi Istvánnal értek egyet: harmadik helyzet van.”

    „Nem lesz tehát sem radikális reform, sem diktatúra. Ami várható, az egy autoriter, de nem diktatórikus politikai berendezkedés és a társadalom alapvetően rendies jellegének fennmaradása – nyugat-európai színekben.”

  • 1989.40.szám Olvasó Nép, Konrád György: Tisztelgő sorok

    Vásárhelyi Miklós 70. születésnapjára. Emlékezés egy drámai nemzedék nagy személyiségeire. Eörsi István említése.

  • 1989.41.Nők Lapja, Pikler István: Szót kér a börtönőr; E.I.: Tisztelt Pikler úr, - Levélváltás

    Az egykori - 1956 októberében Márianosztrán - börtönőr olvasói levélben vitatkozik Eörsivel. A politikai elítélteket felsőbb utasításra engedték ki, a köztörvényeseket sehogy. Eörsi István "Emlékezés a régi szép időkre" című könyvét "rágalmak gyűjteményének" tartja, cáfolja Eörsi börtönőrökről írott állításait. Eörsi nem akart "elvi prostituálttá" válni, ezért nem írt a börtönújságba. Az 1958. október 23-án Eörsi kabátjára felvarrt piros, sárga, zöld gombról. Eörsi válasza Piklernek.

    • Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című könyve adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

  • 1989.41.szám Magyarország, HOLMI

    Az új irodalmi, kulturális, kritikai folyóirat, a Holmi indulásáról. A lap főszerkesztője Réz Pál, társszerkesztője Domokos Mátyás és Radnóti Sándor. A szerkesztőbizottságban Eörsi István és Megyesi Gusztáv a publicisztikáról gondoskodik. Az első lapszám tartalma.

  • 1989.42.szám Magyarország, Almási B. Csaba: Kényszerpályán
    Emberi sorsok
    Állandó megaláztatásban
    „Mindenkinek megbocsátok”

    Cihó Pál, az egykori pentelei Nemzeti Bizottság második elnökhelyettese mesél életéről, az 1956-os dunaújvárosi (sztálinvárosi) eseményekről. A Magyar Népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel vádjával teljes vagyonelkobzásra, politikai jogvesztésre és öt év szabadságvesztésre ítélték. Az 1960. április 1-jei szabadulás utáni időszakról. Fotó: 1955. Sztálinvárosban, munkatársaival

    „Együtt voltam többek között Darvas Ivánnal, akitől emberi tartást, Kosáry Domokossal, akitől intellektuális humort és Eörsi Istvánnal, akitől keménységet, ellenállást tanultam. […] Egyszer pedig Eörsi Istvánnál jártam — német szótárt kértem tőle —, s utána azonnal bevittek az Aradi utcai rendőrségre kihallgatásra. Arra akartak rávenni, hogy ne találkozzak többé vele.”

  • 1989.Hungarológiai Értesítő, Fried István: Könyvismertetések. Irodalomtudomány, művelődéstörténet 1989

    (Részlet a könyvkritikából. Babic, Sava: Preveseji. Babic fordítói munkásságáról.)

  • 1990. Heft 6. Theater der Zeit, Ingeborg Knauth: Etwas gut zu machen, erfüllt mich mit Freude und Energie
    Ingeborg Knauth sprach mit István Eörsi

    Beszélgetés Eörsi Istvánnal a rendszerváltás morális és politikai kérdéseiről, kiemelve a múlt korrigálásának örömét. Eörsi az írói felelősséget, a színház és a közélet kapcsolatát, valamint a jóvátétel szükségességét elemzi a diktatúra utáni társadalomban. Fotók

  • 1990.01-02.Hungarológiai Hírlevél, Magyar hetek a Nyugat-berlini Urániában 1990. március 5-16-ig

    (Programismertető. 1990. március 16. Kerekasztal-beszélgetés és vita: Magyarország az első szabad választások előtt. Pódiumbeszélgetés: Dr. Ágh Attila filozófus /MSZP/, Eörsi István író /SZDSZ/, Dr. Erdődy Gábor történész /MDF/.)

  • 1990.01–02.szám Színház (Drámamelléklet), E.I.: Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából
    E.I.: Változat Ödipuszra

    • Eörsi e két drámája A szerző szeretné, ha a pofa feje és a csomó emlékeztetne egymásra című kötetében is elolvasható. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Tarján Tamás: Kortársi dráma – arcképek és pályarajzok című kötete adatait és az Eörsivel kapcsolatos részleteket megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Film Színház Muzsika, 1989.09.16. (37.szám) E.I.: A második nekifutás
    • Pesti Műsor, 1989.10.25. (43.szám) Tarján Vera: Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigoné-jából. PREMIER — Várszínház Kamaraterme
    • Népszabadság, 1989.12.05. Kovács Dezső: A cselekvő színházban hiszek. Beszélgetés Csiszár Imrével, a Nemzeti Színház igazgatójával
    • Népszabadság, 1990.04.29. Zappe László: Ideológusok és cenzorok
    • Magyar Nemzet, 1992.05.13. Karsai György: Két este a Térszínházban
    • Literatura, 2012.03.szám Kappanyos András: Eco, a fordítás és mi
    • Színház, 2022.03.szám Karsai György: Dionüszosz és a Rolling Stones. Avagy mit kezdjünk ma a görög tragédiákkal?
    • A témával kapcsolatban további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a drámák címét. 

  • 1990.01–02.szám Színház, Kovács Dezső: Maga a dolog nem vidám
    Eörsi István: Az interjú
    Gábor Éva: Megsemmisített drámák

    Színikritika a hét éve született, öt éve szamizdatban megjelent, másfél éve színpadi művé átdolgozott dokumentumjátékról. Eörsi István: Az interjú – Játékszín – rendező: Babarczy László. Két Lukács-dokumentumrészlet: Lukács naplójából és Balázs Bélához írt leveléből. Lukács György színműveiről, megsemmisítésükről. Gábor Éva Lukács pályakezdéséről, megsemmisített drámáiról. Benedek Marcellel való kapcsolatáról ír.

    Fotók: (Az interjú című darabban) Lukács György: Gábor Miklós és Eörsi István: Koltai Róbert. Lukács György.

    „A dokumentumjáték keretéül az a magnós beszélgetéssorozat szolgált az írónak, melyet Vezér Erzsébet társaságában Eörsi 1971 februárja és májusa között folytatott Lukáccsal, az akkor már nagybeteg és a közelgő halál biztos tudatában szakadatlanul dolgozó filozófus Belgrád rakparti lakásán. […] Az interjú egy hosszas életút-beszélgetés és a hozzá kapcsolódó szellemidézés dokumentumdrámája, melyben megidéződik az egykori valóságos párbeszéd sok fordulata, s amelyet az író nyugat-berlini bárjelenetekkel és temetői, mennybéli víziókkal egészít ki — természetesen ezek főhőse is Lukács György és írói önmaga. […] A tanítvány-mester viszony drámai tétjét, a tanítványi hűséggel megidézett egykori és örökös vitapartnerrel való szembesülés ellentmondásos kettősségét Radnóti Sándor fogalmazta meg legpontosabban Eörsi szamizdatkötetéről írott bírálatában: »Nem emlékmű készül itt, hanem ítélőszék, s mégis valamiképp megmarad a kérlelhetetlenül megítélő szemnek és a hűséges szemnek az uniója. Tisztelet és lázadás, ironikus, groteszk kezelésmód és méltánylás… (Beszélő, 1986/16. sz.)«”

    • Eörsi István: Interjú és Lukács György: Megélt gondolkodás / Életrajz magnószalagon című kötetek adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A dráma megjelent Eörsi István: A szerző szeretné, ha a pofa feje és a csomó emlékeztetne egymásra című kötetében is. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Reagálás:

    • Népszabadság, 1990.04.29. Zappe László: Ideológusok és cenzorok
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.01.01. Szombat, P. J.: Közzé vált magánvélemény
    Eörsi István: Bedobom a törülközőt

    A publicisztikák jellegéről általában, amiktől különböznek Eörsi publicisztikái a Bedobom a törülközőt című kötete tükrében.

    „Eörsi publicisztikai írásainak fő erénye, hogy a szerző a kötet folyamán világossá teszi, hogy a radikális demokrácia álláspontját képviseli, s bátran vállalhatja önmagát, mert már a nyolcvanas évek elejétől kezdve világosan elhatárolta magát a Kádár-rendszer képmutató konszenzus-propagandájától.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.

  • 1990.01.03. (1.szám) Pesti Műsor, T.V.: Az interjú
    PREMIER — Játékszín

    Eörsi István új darabjáról, Az interjúról. A rendező: Babarczy László. Az 1983-ban született, majd 1988-ban és 1989-ben átírt színmű részben annak a magnós interjúsorozatnak az adatait dolgozza fel, amelyet 1971 márciusától májusáig készített Vezér Erzsébet irodalomtörténész és Eörsi István író a halálosan beteg Lukács Györggyel.

    „Lukács Györgyöt, a filozófust, az embert ismerhetjük meg Eörsi darabjában: azt az elmét, aki élete utolsó periódusában is megmaradt gondolkodónak.”

    • Eörsi István Interjú című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A dráma megjelent Eörsi István: A szerző szeretné, ha a pofa feje és a csomó emlékeztetne egymásra című kötetében is. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház (Drámamelléklet), 1989.01.szám E.I.: Az interjú
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.01.06. (1.szám) Film Színház Muzsika, Januári premier-hírek
    ÉV-ELŐ

    Ízelítő a színházak januári előadásaiból.

    „A Játékszín Eörsi István Az interjú című művét viszi színre január 6-án. A Babarczy László rendezte előadásban Lukács György szerepében Gábor Miklóst láthatjuk; Eörsit Koltai Róbert személyesíti meg. A körülöttük élő nők alakítói: Törőcsik Mari, Egri Kati és Básti Juli.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.01.08. (6.szám) Déli Hírlap, szabados: Játékszíni bemutató
    Miskolctól – Miskolcig
    Rendező: Árkosi Árpád

    Holnap preimer lesz a Játékszínben: Peter Handke Kaspar című színművét mutatják be, aztán Miskolcon is látható lesz. A darab fordítójától, Eörsi Istvántól idéz a szerző.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.