EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1989.12.15. (42.szám) Köznevelés, Ajánló bibliográfia az 1945 utáni történelem tanításához

    Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre című kötete is a felsorolásban szerepel.

    • A kötetek (3 kiadás) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1989.12.15. (42.szám) Köznevelés, Grezsa Ferenc: A mai magyar irodalom a középiskolában

    A mai magyar irodalom tanításának gondjai a középiskolákban. Milyen okok vezettek a nehézségekhez. Tankönyvek az 1956 utáni korszakban.

    „A másik alapelv fogyatékosságát főképp fájó hiányai jelzik: a műnemek közül kettő, a dráma és a művészi értekező próza és irodalmi publicisztika – a teljes mellőzöttség sorsára jutott. A dráma (és a művészetek tablóján a színház) mellőzésével oly fontos teljesítmények maradnak ki a horizontból, mint Sütő András vagy Háy Gyula színművei, aztán Páskándi, Csurka, Eörsi és mások darabjai.”

  • 1989.12.16. (297.szám) Pest Megyei Hírlap, Takács István: Játékszín, kétszer
    SZÍNHÁZI LEVÉL

    A Játékszín egyedisége abban van, hogy befogadó színház. Azoknak a daraboknak a felsorolása, amelyek itt kerültek bemutatásra. A színház jellegének változása, ennek előnyei. Maga szervez produkciókat, rendezőt és színészeket szerződtet.

    „A mostani két bemutatójuk (egymás utáni két estén) mintegy összegzi a színház műsortervi törekvéseit. […] A másik bemutató tulajdonképpen utánjátszás, hiszen a nyáron a Gyulai Várszínházban volta hazai premierje Eörsi István Jolán és a férfiak című »krónikájának«. Most, ugyanazzal a rendezővel, s majdnem teljesen azonos szereplőgárdával, a Játékszín felhozta a darabot a fővárosba és itt, ezen a kicsiny színpadon, ebben a szűkebb játéktérben s egy intim méretű nézőtér előtt, a dráma is összefogottabbá, hatásosabbá vált. […] Eörsi ezt a darabot 1977-ben írta, nem kis mértékben a saját 56 utáni élményei alapján — de felmerül itt mindannyiunk számára a kérdés: a mi sorsunkat, kapcsolatainkat hogyan s menynyire befolyásolta 1956, s ami utána történt?”

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1989.12.16. (50.szám) Képes 7, Nyuszi férfiaknak
    ÚJSÁG

    A magyar nyelven is megjelenő Playboy című magazin lapajánlója. Az első számban olvasható többek közt Eörsi István írása. 

  • 1989.12.18. Beszélő (Hetilap – 4. próbaszám), E.I.: Ürügy nélkül

    Jeszenszky Géza és a csehszlovákiai változások.

    „Csoóri Sándor a Magyar Nemzet november 24-i számában azt írja egyebek közt Mécs Imrének, hogy a Szabad Demokraták antiszemitizmussal vádolják a Magyar Demokrata Fórumot. »Ez olyan bántó és elnagyolt rágalom, mintha valaki a Szabad Demokraták Szövetségéről azt trombitálná folyton, hogy a fővárosi zsidó származású értelmiségiek pártja.« […] ha valakit származása alapján zsidónak mondunk, ezzel az illetőt akkor sem rágalmazzuk meg, ha nem zsidó. […] Ha valakit antiszemitának mondunk, holott nem az, akkor ez valóban rágalom.”


    Reagálás:

    • Magyar Narancs, 1990.01.23. Vágvölgyi B. András: Közép-Európa, álom és...

  • 1989.12.18. Magyar Hírlap, V. Bálint Éva: Haraszti Miklós: Darabbér
    Kötelező olvasmány Amerikában
    Amiről beszélnek

    A Darabbér most nyilvános kiadásban is megjelenhetett. 1973 októberében a bíróság nyolc hónap felfüggesztett börtönre, a fellelt példányok elkobzására, s a perköltség megtérítésére kötelezte Harasztit könyve megírásáért. A vád: a Népköztársaság rendje elleni izgatás. Ügyében a bíróság kihallgatta Konrád Györgyöt, Szelényi Ivánt, Mészöly Miklóst, Eörsi Istvánt, Szentjóby Tamást és Dalos Györgyöt.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashatnak, ha a keresőmezőbe beírják Haraszti könyvének a címét.

  • 1989.12.18. Népszava, Gantner Ilona: „... és íme minden csak hiábavalóság...”
    Hétindító

    Könyvkritika Eörsi István: Bedobom a törölközőt című kötetéről.

    Eörsi: „Magyarországon — mint ezt újabban dokumentumfilmek tucatjai bizonyítják — igen sok okos ember él. Mégis egy egész nemzet úgy tett, mint a szűzlány, aki — két tisztességet megmentendő — férjhez megy ahhoz, aki megerőszakolta.”

    Eörsi publicisztikai kötetében gyakran idézi Angyal Istvánt, aki azt mondta: „Nem szököm sehova. Nincs kedvem végigcsinálni azokat a mocskos kis kompromisszumokat, amelyek rátok várnak...”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Könyvvilág, 1990.01.szám Megyesi Gusztáv: Elefántösvény (és az itt felsorolt cikkek)
    • Élet és Irodalom, 1990.03.23. (12.szám) Alföldy Jenő: Mi az a demokrácia?
    • Jelenkor, 1990.09.szám Farkas Zsolt: Eörsi István: Bedobom a törülközőt
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.

  • 1989.12.22. (51–52.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A páholyban
    Danilo Kiš emlékének

    Visszaemlékezés egy 1966-os belgrádi, Atelier 212-es színházi előadásra, melyet a Living Theater adott elő – Szophoklész Antigoné – Brecht átiratában. Eörsi Danilo Kiš íróval nézte meg ezt az előadást. Emlékei Danilo Kišről. 

  • 1989.12.29. (12.szám) Magyar Napló, Kukorelly: Mire jó a konferencia

    A Ludwigsburgban megtartott konferenciáról, melyen részt vett Eörsi István is. „Miközben pedig egy orosz teozófust hallgatunk, Eörsi kiírt egy szonettversenyt, ami így sikerült. Kellőképp méltány- és igazságtalanra.” Eörsi István, Márton László és Kukorelly Endre verse. 

  • 1989.12.szám Híd, Gerold László: Marat/Sade
    A kihallgatás

    Színikritika a két darabról.

    A Marat/Sade-t Ács János rendezte. A ’82-es BITEF-es bemutatón egészen mást jelentett, mint ma. Akkor mindenki tudta, hogy ’56 elsiratásáról szól, ma pedig minden forradalom elárulásáról.

    Eörsi István drámája, a Kihallgatás több mint börtöndarab. „De egy adott társadalmi pillanat, állapot modellértékű leképzése is. így, ezzel több, mint csak egy börtöndarab.” Rendező: Babarczy László és Mohácsi János.

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi A kihallgatás című drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darabok címét.

  • 1989.12.szám Hitel, Esterházy Péter: A HÜLYESÉG DICSÉRETE
    – ÖNDICSÉRET –
    AZ ELEFÁNTCSONTTORONYBÓL

    Eörsi István kapott egy levelet, melyben az állt, hogy „MEGHALTOK MIND”. E kitétel elemzése.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1989.03.31. (13.szám) E.I.: Válasz egy ismeretlennek
    • Esterházy Péter: Az elefántcsonttoronyból című kötetének adatait és az Eörsire vonatkozó részletet megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél. 

  • 1989.12.szám Mozgó Világ, Lázár István: Palacktörés

    Olvasónapló. A könyvkiadásról, arról, hogy a politikai könyvek előnyre tettek szert, a jeles művek csekély visszhangjáról, ennek okairól. A közelmúlt politikai könyvterméséről, amiről nehéz szemlét készíteni. Nyers Rezső Útkeresés – reformok című kötetéről. Az Új Tükör 1988. június 5-i számában megjelent saját cikke részletének idézése. Király Béla Honvédségből néphadsereg című könyvéről. Szücs Miklós Ezredes voltam 1956-ban a vezérkarnál című könyvéről, ezzel kapcsolatban a Magyar Krónika sorozat 1956 sajtója – Október 23. – november 4. című kötetről, a lektorok hibáiról. Kubinyi Ferenc „...ketrecbe engem zártak...” – Almásy Pál altábornagy, dr. Aranyi Sándor orvos ezredes és Kéri Kálmán volt vezérkari ezredes vallomásai című interjúkötetéről. Szász Béla Minden kényszer nélkül című könyvéről. Demény Pál Rabságaim és A párt foglya voltam című, kétkötetes önvallomásáról. Az 1989-es MSZMP pártkongresszusról. Konrád György és Szelényi Iván Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz című könyvéről. Konrád Antipolitika – Az autonómia kísértése című kötetéről. Hajdú Tibor Közép-Európa forradalma – 1917-1921 című könyvéről.

    „Micsoda különbség, netán éppen Demény után forgatni Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című kötetét (Napra-forgó). Arkangyali szelídség után mephistói kacaj. Az 1956 után bebörtönzött Eörsi keményen vagdalkozó alkat, aki olykor talán összevét tényt és gyanút. Nagy mentsége azonban, hogy ha kíméletlen, akkor nem utolsósorban önmagával szemben az. Bár szövegéből sistereg a politikum, tömérdek benne a fontos kortörténeti adalék; s a borzongató részleteket is kísérő irónián, mely utóbbin, kissé rossz lelkiismerettel, remekül szórakozunk, ezt a könyvet a szerző kíméletlen viviszekciója, önmaga élveboncolása teszi emlékezetessé. A börtönnyomorúság, tetvekkel, kübliszaggal; a szexuális éhség és hogy a »félbeszakadt« házasság mi terhet bír el; a kényszeregyüttlét oly különféle emberekkel; a spicli-fóbia; az ön- és helyzetértékelés fenyegető zavarai ez végül is már fontosabb tárgya lesz a könyvnek, mint ami közvetlenül a különben oly lényeges 1956-os, 1956 utáni időket illeti.”

    • Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című kötetei (1. szamizdat kiadás – Katalizátor Iroda, 2. kiadás – Napra-forgó Kft, 3. javított kiadás – Noran) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1989.13.szám Hitel, (A szerkesztőség): Kórdokumentum

    Egy 1983-as tilalmi lista a további lektorálásra, illetve elhalasztásra kijelölt művekről. A listában szerepel Eörsi István: A csomó című kötete is.

    • Szabadi Vera megjegyzése: A kötet csak 1995-ben jelent meg a Pesti Szalon kiadásában.
    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1989.20.szám Magyarország, Fenákel Judit: Az Eörsi-sztori
    Ironikus forradalmár
    Méreg a pohárból

    Interjú Eörsi Istvánnal. Életrajza, sztálinista versei, a forradalom, a börtönévek, a kaposvári színháznál eltöltött évek, az eltiltások, ösztöndíja Nyugat-Berlinbe. Az ellenzéki akciókban való részvételéről. 1945 és a felszabadulás. Az író egyéb feladatairól. Önértékelés, készülő köteteiről: Lukács – Shakespeare-fordítások – publicisztikai írásai gyűjteménye. Fotó

    „Büntetésemet vezeklésnek fogtam fel mindazért, amit az ötvenes évek legelején költőileg műveltem. […] Mindmáig az a véleményem, hogy adódnak olyan történelmi periódusok — ilyennek tartom 1956-ot —, amikor a társadalom spontán válasza intellektuálisan és morálisan is a legmagasabbrendű, s a forradalomról való lemondás fegyverletétel a nyomorító hatalmak előtt.”

  • 1989.26.szám Beszélő (Szamizdat – 1989/1.), E.I: A téma
    Ürügyeim

    Indokolt-e tudományosan módosítani az ’56-os események eddigi hivatalos értékelését? Utalás az Emlékezés a régi szép időkre című könyvében leírtakra. Csalódottsága, amiért a legjobb magyar írók túlnyomó többsége aláírta ezt a mondatot: „A forradalmi munkás-paraszt kormány fellépése és a szovjet csapatok segítségül hívása az egyre jobban kibontakozó véres ellenforradalom veszélyét hárította el országunk felől.” Ma húsz éve című verse.

    „Az áldozatok túlnyomó többsége munkás, továbbá földműves, ipari tanuló, katona volt. Ki nem tudta ezt? Csak aki nem akarta tudni.”

    • Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című könyve adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

    Reagálás:

    • Magyar Nemzet, 1989.03.31. E.I.: Álláspontok a nemzeti önismeretről, a hatalom és az értelmiség viszonyáról, a szerepvállalás és a kiegyezés összefüggéséről
    • Magyar Nemzet, 1989.07.01. Szabó György: Hétvégi levél
    • Könyvvilág, 1990.01.szám Megyesi Gusztáv: Elefántösvény
    • Népszabadság, 1991.11.16. E.I.: Az undor
    • Népszabadság, 1991.11.27. E.I.: Még egyszer az ultizásról
    • Népszabadság, 1991.12.04. Hajdú János: Piros terített betli
    • Népszabadság, 1991.12.09. Dr. Zimányi Tibor: Aggódás Eörsi István közérzetéért
    • Népszabadság, 1991.12.18. Gyertyán Ervin: Vigyorgást igen, vicsorgást nem...+ E.I.: Eloszlatok egy félreértést; Szabó Sándor: Hurutos indulatok
    • Híd, 2015.05.szám Gerold László: Kompromisszum: eszköz vagy megoldás?

    Kapcsolódó cikkek:

    A témához kapcsolódó további cikkeket találhat a Magyar Nemzet, 1989.03.31. E.I.: Álláspontok a nemzeti önismeretről, a hatalom és az értelmiség viszonyáról, a szerepvállalás és a kiegyezés összefüggéséről című cikk felsorolásánál.


  • 1989.26.szám Beszélő (Szamizdat – 1989/1.), Kis János: Mit képvisel a Beszélő?

    Beszélő est a Jurta Színházban. Visszatekintés a Beszélő megalakulása óta eltelt időszakra. A széles koalíció esélyeiről.

    „Mi úgy ítéltük meg, hogy az ’56-os elvek lobogtatása önmagában nem elég. Nem elég világgá kiáltani, hogy a közmegegyezés – mítosz. Arról is számot kell adni, hogy ez a mítosz miért lehet sikeres. Meg kell értenünk az ’56-ról való lemondás indítékait, azokat is, amelyek nem a félelemben gyökereznek. Ha nem így teszünk, a demokratikus ellenzék kicsiny, elszigetelt szekta lesz. Mert ha az emberek azt hallják, hogy valaki nyíltan követeli a Varsói Szerződés felmondását vagy a szabad választásokat, sokuk szívét melegség tölti el, de a politikai fantáziájuk nem lendül mozgásba.”

    Fotó: Szilágyi Sándor, Eörsi István, Iványi Gábor, Kőszeg Ferenc.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Nemzet, 1988.12.27. Murányi Gábor: Beszélők
    • Szabad Demokraták, 1989.01–02.szám kartal: Beszélő-est a Jurta Színházban

  • 1989.26.szám Beszélő (Szamizdat – 1989/1.), Tamás Gáspár Miklós: Búcsú a baloldaltól

    Tanulmány.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kritika, 1989.12.szám Tamás Gáspár Miklós: Búcsú a baloldaltól – Nincs a rendszerünkben
    • Kritika, 1990.02.szám E.I.: Búcsú Gazsitól
    • Népszabadság, 1990.03.12. D. Gy.: Búcsú az igenektől és a nemektől
    • Népszava, 1990.03.12. Gantner Ilona: Hol komádnak a régi komák?
    • Kritika, 1990.04.szám Litván György: Kitől búcsúzzunk?
    • Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, 1990.06.08. Török Erzsébet: Szabadság a Maradjhűutcában
    • Kritika, 1990.08.szám Vezér Erzsébet: Mitől búcsúzzunk?
    • Népszabadság, 1990.08.11. Almási Miklós: Csomó a törülközőn
    • Kritika, 1990.10.szám Tamás Gáspár Miklós: Méla üzenet a baloldalnak
    • Kritika, 1991.05.szám Mátyás Győző: Pátosz és csodavárás nélkül
    • Magyar Tudomány, 1993.02.szám Lányi Gusztáv: Föltámadás és/vagy restauráció. A „múlt” szerepe a politikai rendszerváltásban
    • 168 óra, 1994.07.12. (27.szám) Köves Viktória: A lázadó elit
    • Mozgó Világ, 1994.09.szám Sükösd Mihály: TGM és a világállapot
    • Magyar Hírlap, 1994.10.31. Lengyel László: LuciFeri
    • Társadalmi Szemle, 1995.07.szám Csáki György: A Nemzetközi Valutaalap — ötven év után, korszakváltás előtt?
    • Kortárs, 2002.10.szám Orosz István: Dokumentumtörténet
    • klubradio.hu, 2023.02.16. Kardos András: Búcsú az ellenzéktől
    • Újnépszabadság, 2023.02.27. Kardos András: Búcsú az ellenzéktől
    • Lásd még:

    Lengyel László: Korunkba zárva című kötetét. A kötet adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 1989.27.szám Beszélő (Szamizdat – 1989/2), Szalai Erzsébet: Az új elit

    A többpártrendszerre való átmenet kérdéseiről. Az új elit rohamos tempóban hódítja meg a politikai és gazdasági kulcspozíciókat. Az új elit sok szempontból különbözik a régitől. Mit várhatunk az új elittől? Válaszúton a független szervezetek: el kell dönteniük, hogy az új elitet vagy a társadalmat választják-e. „Eörsi Istvánnal értek egyet: harmadik helyzet van.”

    „Nem lesz tehát sem radikális reform, sem diktatúra. Ami várható, az egy autoriter, de nem diktatórikus politikai berendezkedés és a társadalom alapvetően rendies jellegének fennmaradása – nyugat-európai színekben.”

  • 1989.40.szám Olvasó Nép, Konrád György: Tisztelgő sorok

    Vásárhelyi Miklós 70. születésnapjára. Emlékezés egy drámai nemzedék nagy személyiségeire. Eörsi István említése.

  • 1989.41.Nők Lapja, Pikler István: Szót kér a börtönőr; E.I.: Tisztelt Pikler úr, - Levélváltás

    Az egykori - 1956 októberében Márianosztrán - börtönőr olvasói levélben vitatkozik Eörsivel. A politikai elítélteket felsőbb utasításra engedték ki, a köztörvényeseket sehogy. Eörsi István "Emlékezés a régi szép időkre" című könyvét "rágalmak gyűjteményének" tartja, cáfolja Eörsi börtönőrökről írott állításait. Eörsi nem akart "elvi prostituálttá" válni, ezért nem írt a börtönújságba. Az 1958. október 23-án Eörsi kabátjára felvarrt piros, sárga, zöld gombról. Eörsi válasza Piklernek.

    • Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című könyve adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

  • 1989.41.szám Magyarország, HOLMI

    Az új irodalmi, kulturális, kritikai folyóirat, a Holmi indulásáról. A lap főszerkesztője Réz Pál, társszerkesztője Domokos Mátyás és Radnóti Sándor. A szerkesztőbizottságban Eörsi István és Megyesi Gusztáv a publicisztikáról gondoskodik. Az első lapszám tartalma.

  • 1989.42.szám Magyarország, Almási B. Csaba: Kényszerpályán
    Emberi sorsok
    Állandó megaláztatásban
    „Mindenkinek megbocsátok”

    Cihó Pál, az egykori pentelei Nemzeti Bizottság második elnökhelyettese mesél életéről, az 1956-os dunaújvárosi (sztálinvárosi) eseményekről. A Magyar Népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel vádjával teljes vagyonelkobzásra, politikai jogvesztésre és öt év szabadságvesztésre ítélték. Az 1960. április 1-jei szabadulás utáni időszakról. Fotó: 1955. Sztálinvárosban, munkatársaival

    „Együtt voltam többek között Darvas Ivánnal, akitől emberi tartást, Kosáry Domokossal, akitől intellektuális humort és Eörsi Istvánnal, akitől keménységet, ellenállást tanultam. […] Egyszer pedig Eörsi Istvánnál jártam — német szótárt kértem tőle —, s utána azonnal bevittek az Aradi utcai rendőrségre kihallgatásra. Arra akartak rávenni, hogy ne találkozzak többé vele.”

  • 1989.Hungarológiai Értesítő, Fried István: Könyvismertetések. Irodalomtudomány, művelődéstörténet 1989

    (Részlet a könyvkritikából. Babic, Sava: Preveseji. Babic fordítói munkásságáról.)

  • 1990. Heft 6. Theater der Zeit, Ingeborg Knauth: Etwas gut zu machen, erfüllt mich mit Freude und Energie
    Ingeborg Knauth sprach mit István Eörsi

    Beszélgetés Eörsi Istvánnal a rendszerváltás morális és politikai kérdéseiről, kiemelve a múlt korrigálásának örömét. Eörsi az írói felelősséget, a színház és a közélet kapcsolatát, valamint a jóvátétel szükségességét elemzi a diktatúra utáni társadalomban. Fotók

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.