EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1990.01.15. (12.szám) Mai Nap, V. S.: Újra lesz igazság

    Obersovszky Gyula az ’56-os Igazság és az Élünk című lapok újjáéledéséről. A régi-új lapnál számít Eörsi István munkájára is.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Igazság, 1956.11.07.(12.szám) E.I.: Szomoru biztató
    • Élet és Irodalom, 1957.04.12. (3.szám) Imre Katalin: Ütni az eördögöt (és az itt megjelölt cikkek)
    • Határőr, 1957.05.30. (19.szám) Kovács Jenő: Százezernyi röpcédula...
    • Képes 7, 1989.06.10. (23.szám) Seszták Ágnes: Kötél által halálra
    • Magyar Hírlap, 1989.06.16. E.I.: Szomoru biztató
    • Magyar Sajtó, 1990.06.18. (11.szám) Zele Ferenc: Alapító főszerkesztő: Obersovszky Gyula. Június 16-án (újra) az IGAZSÁG
    • Amerikai Magyar Népszava – Szabadság, 1996.04.05. (14.szám) Egri György: Októberiek márciusról
    • Magyar Nemzet, 2007.10.22. Kő András: „Fényképezzen csak, legalább látszik, hogy még létezünk”

  • 1990.01.15. Népszava, Gantner Ilona: „Kicsivel több szabadság, kicsivel több hús”
    Hétindító

    Václav Havel: Audencia című darabja a Madách Színházban. Milyen jó lenne, ha nekünk is lenne egy Václav Havelünk! A cikk címe Eörsit idézi. E. M. Corder A szarvasvadász című kötetéről, amelyből Michael Cimino ugyanezzel a címmel filmet készített, és bemutatójából botrány kerekedett a nyugat-berlini fesztiválon.

    „Persze tudom: nálunk a diktatúra »puha« változata járta. Azaz a »hallgatásunk ára« — a »kicsit több szabadság, kicsit több hús« (Eörsi István), ígéretében realizálódott.”

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja: TÖBB HÚS

  • 1990.01.16. Népszabadság, M. G. P.: Lear király a Belgrád rakparton

    Eörsi István: Az interjú című darabja, melyet 1990. január 6-án Babarczy László rendezésében mutatott be a Játékszín. Idézet a korabeli kritikából, Molnár Gál Péter tollából

    • Eörsi István Interjú című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A dráma megjelent Eörsi István: A szerző szeretné, ha a pofa feje és a csomó emlékeztetne egymásra című kötetében is. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház (Drámamelléklet), 1989.01.szám E.I.: Az interjú
    • Népszabadság, 1990.01.16. M. G. P.: Lear király a Belgrád rakparton 
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.01.17. Magyar Nemzet, barta: Az Interjúról
    DŐLT SOROK

    Eörsi István darabja a Játékszínben. Lukács György válaszol tanítványának, Eörsi Istvánnak. A rendező: Babarczy László.

    „Hogyan sikerült ebből a merevnek tetsző, formátlan anyagból élvezetes, érdekes színházi estét kovácsolni? Úgy, hogy Eörsi csak a mintát vette Lukácsról, de szólni magáról, korunkról szól, korunk értelmiségének dilemmáiról. Mégpedig igen laza formában, finom humorral, és a tanítvány—tanár viszonyt is iróniával fűszerezve.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témával kapcsolatban további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.01.18. Magyar Hírlap, Fehér Klára: Nyílt levél a Magyar Írószövetség elnökségének

    A Kossuth-rádió Vasárnapi újság című műsorában Csurka István jegyzetében gyűlölködő, részben nyílt faji uszító hangnemben a volt marxista—lukácsista írókat támadja meg, „akik a magyar nép forradalmának oly sok áldozata közt akasztófát, börtönt, száműzetést szenvedtek.” A felsoroltak között van Eörsi István neve is. Az elnökségnek el kell határolódnia Csurka megnyilatkozásától!

  • 1990.01.19. (3.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Chicagoi epigrammák a világhelyzet deskriptív értékelésére 1981 tavaszán

    Vers.

  • 1990.01.19. (3.szám) Élet és Irodalom, Koltai Tamás: Damaszkusz felől

    Színikritika Eörsi István: Az interjú című abszurd dokumentumjátékáról. Játékszín – rendező: Babarczy László.

    „[Eörsi] …elhatározta, hogy a végére jár a saját »különbejáratú Lukács-ügyének« […] A Lukács-tanítvány Eörsi a mesterét faggatja, de a saját kérdéseire keresi a választ.”

    • Eörsi István Interjú című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A dráma megjelent Eörsi István: A szerző szeretné, ha a pofa feje és a csomó emlékeztetne egymásra című kötetében is. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Előzmény:

    • Színház (Drámamelléklet), 1989.01.szám E.I.: Az interjú

    Kapcsolódó cikkek:

    • Film Színház Muzsika, 1990.01.27. (4.szám) Budai Katalin: Az interjú
    • Köznevelés, 1990.02.16. (7.szám) Gábor István: Az interjú
    • Magyar Hírlap, 1998.10.05. MH: Eörsi-bemutató Bécsben
    • gabormiklos.blogspot.com, 2011.08.17. Kataliszt: Gábor Miklós mint Lukács György
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.


  • 1990.01.19. (3.szám) Magyar Napló, Nánay István: Mit ér a hűség?

    Színikritika Eörsi István Az interjú című drámájáról a Játékszínben. Rendező: Babarczy László. Az interjú egy valós beszélgetés részleteinek közreadása Lukács Györggyel, aki 1919-ben kiadta a parancsot nyolc ember leöletésére, s tettét később is vállalta: adott helyzetben máskor is ugyanígy cselekedett volna.

    „Drámája Eörsinek lenne, hiszen ő az, aki mint tanítvány kritikátlanul szeretne felnézni Lukácsra, de közben záptojásokkal dobálná meg; aki százszázalékos igazságokat vár Lukácstól, de minduntalan csalódnia kell benne; aki nem tudja elfogadni önértéknek a párthoz való hűséget; aki nem azt utasítja el, hogy Lukács kommunista lett, csak azt, hogy jó képet vágott a sztálini elfajuláshoz és feladta szellemi függetlenségét; aki szőröstül-bőröstül elutasítja az úgynevezett létező szocializmust, de az 1968-as prágai intervenciókor hitében megingani látszó Lukácstól nem kap segítséget: mi lehetne e létező szocializmus egyetlen reális alternatívája; aki Lukács mások által elítélendőnek tartott taktikai önkritikáival szemben »elvileg nem hajlandó leírni olyasmit, amit nem tart igaznak «, miközben persze ő is fel-feláldoz valamit a meggyőződéséből...”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.01.20. (3.szám) Magyar Fórum, ser: A mester és az ő tanítványa

    Színikritika Eörsi István: Az interjú című darabjáról.

    „Eörsi István Interjú – a kommunista filozófussal című kamaradarabjában, amelyet a Játékszínben mutattak be, a mester Lukács György, és az ő tanítványa maga a szerző. Arra keres választ, hogyan volt lehetséges, hogy egy ilyen kaliberű gondolkodó, a lukácsi életmű megalkotója, élete végéig kitartott a marxizmus, a szocializmus mellett?”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.01.20. Magyar Hírlap, Mészáros Tamás: Az Antigoné-párhuzam
    Mészáros Tamás beszélgetése Eörsi Istvánnal

    „Az alábbi beszélgetés Eörsi István Antigoné-átiratának várszínházi bemutatóját követően, még 1989 decemberében készült a Televízió Nézőpont című műsora számára. Most szerkesztett változatát közöljük.”

    Mi szükség volt az Antigoné újraértelmezésére? Mi a véleménye a közmegegyezésről?

    „Valószínűleg nagyon széles választékát lehetne meghatározni a közmegegyezésnek; a legelszántabb cinikusoktól, a legjobbhiszemű öncsalókig.” Antigoné-párhuzam az egykori szamizdatosokkal.

    „A bemutató után odajött hozzám Németh Miklós miniszterelnök, gratulált, s azt mondta, hogy ezt a drámát két évvel ezelőtt kellett volna színre vinni. De akkor nem engedték volna — feleltem neki.”

    Pár kilométerrel odébb ez a történet egészen mást jelentene. A GEO című nyugatnémet folyóiratban megjelent cikkéről, a telefonok lehallgatásáról. A jobboldal erősségéről, óriási tartalékairól. Mit jelent Eörsi számára a jobboldal fogalma?

    „Amikor én jobboldaliságról beszélek, akkor az egyenlőség elementáris megsértésére gondolok, arra, hogy bizonyos fajokat, vallásokat, népeket, vagy akár nemzeti kisebbségeket ki akarnak zárni az egyenlő állampolgári létből.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • 2000, 1989.04.szám E.I.: Egy hazugságszakértő tapasztalataiból
    • Geo Special, 1989.08.16. Istvan Eörsi: Warten auf den zweiten Frühling
    • Népszabadság, 1989.08.31. Csala Károly: A GEO magazin különszáma: Budapest 

  • 1990.01.20. Magyar Hírlap, Mészáros Tamás: Megszüntetve megőrizni
    Színház

    Színikritika. Sikerülhet-e megszüntetve megőrizni magában Lukács Györgyöt, a mestert Eörsi Istvánnak Az interjú című „abszurd dokumentumjátékban”? Rendező: Babarczy László.

     „...a morál és az ember, az erkölcsi normák és a politikai eszközök viszonyáról van szó, vagyis egyszerűen arról, hogy elfogadhatóak-e hazug taktikázások a magasabb rendűnek vélt stratégiai célok érdekében.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.01.22. Beszélő (Hetilap – 2.szám – Karácsonyi különszám), E.I.: Rendeződjünk oda
    Ürügy nélkül

    A Dunagate-botrányról.

    „De a legmeghökkentőbb, hogy a hangadó közvélemény jelentős része nem azt kérdi: kiknek az utasítására, kiket figyeltek meg, és hová továbbították az illegális információkat, hanem azt terjesztik, hogy a botrány az SZDSZ VÁLASZTÁSI furfangja, lám csak, kiderült, hogy eme pártnak rendőrkapcsolatai vannak.”

    Pozsgay Imre államminiszter lemondása a Magyar Rádió és Televízió felügyeletéről. A televízió elnöke, Nemeskürty István leváltotta a Tv-híradó és A hét főszerkesztőjét, Aczél Endrét, és helyette a Pozsgayhoz közel álló Pálfy G. Istvánt nevezte ki. 

  • 1990.01.23.Magyar Narancs, Vágvölgyi B. András: Közép-Európa, álom és...

    (Részlet. A Közép-Európa koncepcióról. Előzmény: Beszélő, /Hetilap - 4. Próbaszám/ 1989.12.18. Eörsi István: Ürügy nélkül.)

  • 1990.01.25. Népszabadság, Faragó Vilmos: Több mondat a szabadságról

    Illyés Gyula, Schwajda György és Eörsi István gondolatai a zsarnokságról, a szabadságról. Eörsi egy rádiós beszélgetésében: „… meghatározta gondolkodásmódunkat is, magatartásunkat is a Kelet-Európábán honos zsarnoki rend, szorításából még a politikai ellenzék sem tudott szabadulni.”

  • 1990.01.26. (2.szám) Egri Újság, Lőrinczné Thiel Katalin – Loboczky János: Eörsi István Lukács Györgyről

    Eörsi István előadása a főiskolán Lukács Györgyről.

    „Eörsi számára a Lukács-kérdés azért fontos, mert a nagy filozófus személyisége is példaértékű pozitív és negatív értelemben egyaránt. »Ha nem vagyok ott, akár föl is köthetnek.« Ezt a megdöbbentő mondatot 1955-ben mondta Lukács, amikor Eörsi kifogásolta, hogy hírhedt Madách-tanulmányával akaratlanul is hozzájárult Az ember tragédiája újbóli betiltásához. Az író szerint ez a mondat Lukács magatartásának »varázskulcsa« lehet. […] Eörsi szerint az, ami itt kialakult, nem a szocializmus. Lukács szerint ez egy atipikus, eltorzult, szörnyű, ferde, nem klasszikus, deszocializmus. A viták végeredménye általában döntetlen volt, ahogy Eörsi ironikusan jellemezte: »Ő okosabb volt, nekem meg igazam volt.«”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kritika, 1992.10.szám E.I.: A kényelmetlen Lukács
    • Fejér Megyei Hírlap, 1992.10.16. hell: Kritikai ősz
    • Múlt és Jövő, 2022.03.szám Huszár Ágnes: MAGYAR IRODALOM – BERLINBŐL NÉZVE

  • 1990.01.26. (4.szám) Magyar Napló, EI: Megjegyzések Danilo Kiš halálverséhez

    Danilo Kiš Eörsi unszolására elkezdett verseket írni. Eörsi ezzel kapcsolatos emlékeit eleveníti fel.

    Versek: Danilo Kiš: M. T. asszony halálhírére (Fordító: Eörsi István). Eörsi István: D. K. író M. T. asszonyról szóló halálversére.

  • 1990.01.27. (04.szám) Képes 7, Az interjú
    Pontos kritikák

    Idézetek a Játékszínben bemutatott Eörsi István: Az interjú című darabjáról kritikusok által írt véleményekből. Rendező: Babarczy László. Akik véleményt mondanak: Barabás Tamás, Gábor István, Kállai Katalin, Koltai Tamás és Tarján Tamás.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.01.27. (23. szám) Somogyi Néplap, Horányi Barna: Négy kép, és...
    Beszélgetés Koltai Róbert színművésszel

    A Panelvacsora című tévéjátékról, amit egy évre betiltottak. Négy fotóját kommentálja.

    „Kaposváron próbál. A fővárosban Eörsi Istvánt alakítja Eörsi István »Interjú« című darabjában, az anyaszínházánál, amit csak egyszer hagyott el, de csak rövid időre, Orweel, Hall, Peasley »Állatfarm« című bemutatójára készül. […] Gábor Miklóssal ezekben a napokban együtt játszom Pesten az Interjúban, Eörsi Pista darabjában.”

  • 1990.01.27. (4.szám) Film Színház Muzsika, Budai Katalin: Az interjú
    ZSÖLLYE

    Színikritika Eörsi István Az interjú című, Játékszínben bemutatott darabjáról. A Mester (Lukács György) és a Tanítvány (Eörsi István) viszonya. A darabban Eörsi saját magával is szembenéz.

    • Eörsi István Interjú című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A dráma megjelent Eörsi István: A szerző szeretné, ha a pofa feje és a csomó emlékeztetne egymásra című kötetében is. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Előzmény:

    • Színház (Drámamelléklet), 1989.01.szám E.I.: Az interjú

    Reagálás:

    • Köznevelés, 1990.02.16. (7.szám) Gábor István: Az interjú
    • gabormiklos.blogspot.com, 2011.08.17. Kataliszt: Gábor Miklós mint Lukács György

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1990.01.19. (3.szám) Koltai Tamás: Damaszkusz felől
    • Magyar Hírlap, 1998.10.05. MH: Eörsi-bemutató Bécsben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.


  • 1990.01.27. (4.szám) Film Színház Muzsika, Lukács és Eörsi a színen

    Eörsi István Az interjú című, Játékszínben bemutatott darabjáról. A rendező: Babarczy László. Fotók az előadásból. 

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1990.01.28. (23.szám) Mai Nap, Nagy N. Péter: ÖNSORSRONTÓ FORRADALOM
    Havel, Dinescu, Csoóri... * A dotáció hálátlanjai

    A tavalyi kelet-európai forradalmak kultúrdotációiról. Példák felsorolása: akik dotációhoz jutottak, lázították a népet. A hazai színházakban „az eddig kifejezetten nekik címzett állami támogatást az önkormányzatok (tanácsok) kapják, s majd azok döntik el, juttatnak-e belőle a színházaknak, vagy sem. […] nem sok esélyük van a költőknek új verseskötetekre, kisvárosi színházaknak nyugodt munkára. […] Az eddigi támogatottak így könnyen lekerülhetnek a kedvezményezettség listáiról. Pedig hát: Csoóri Sándor, Csurka István, Eörsi István – hogy csak néhány nevet említsek a kínálkozó listáról –, tehát a csendes magyar rendszerváltás /változás/átalakulás/reform legaktívabb vezetői között is meghatározó szerepet játszanak a dotáltak: színháziak és költők.”

  • 1990.01.28. Magyar Szó, Bartuc Gabriella: Nem mese ez, valóság
    Liliom a földön és a mennyben — Interjú Babarczy Lászlóval, a kaposvári színház igazgató-rendezőjével

    Babarczy irányításával folynak Molnár Ferenc Liliom című művének a próbái az Újvidéki Színházban. A próba szünetében beszélgetés vele. Eddigi magyarországi Liliom-rendezéseiről, a vitáról, mely a dramaturgiai változtatásairól folyt. Az Újvidéki Színház társulatával való kapcsolatáról. Eörsi István Az interjú című művéről (melyet ő rendezett), a darab felemás fogadtatásáról. A színházak költségvetési támogatásának problémájáról – normatív rendszer. Fotó

    „Mint színpadi mű nagyon problematikus Az interjú, de rendkívül érdekes. Nem volt nagyon sok előadása még Pesten, de úgy tudom, hogy a közönség nagy érdeklődéssel fogadta, amire azért nem számítottunk, hogy egy halott kommunista filozófus életével és életművével kapcsolatos problémák érdeklik az embereket...”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét (Az interjú).

  • 1990.01.szám Európai Utas, Vásárhelyi Miklós: Hármas ünnepen

    Részlet Angyal István és Eörsi István párbeszédéből.

    „Én nem akarom végigcsinálni azokat a nyomorúságos kis kompromisszumokat, amelyek most rátok várnak.”

  • 1990.01.szám Híd, Szeli István: A fordító esszéi

    Sava Babić: Preveseji című esszégyűjteménye kapcsán a szerzőről (Institut za juznoslovenske jezike, Újvidék, 1989).

    „Eörsi István műve és személyisége magával a morális tudattal azonos a számára: tőle fordít a legtöbbet. Demokratizmusa, a paradoxon iránti vonzalma, humanizmusa, kritikai magatartása miatt vonzódik hozzá leginkább, s fölpanaszolja, hogy folyóiratviszonyaink között nem is lehet arra gondolni, hogy a szerkesztők egy előttük ismeretlen író iránt nagyobb érdeklődést tanúsítanak, vagy hogy maga a fordító is betölthet értékmérő és szelektáló funkciót. Rokonszenvét Eörsi iránt főként az nyeri meg, hogy az író szinte »menet közben«, az alkotás folyamatában közli vele folyton módosuló szövegeit, s hogy úgyszólván részesévé teszi az alkotás izgalmainak és az írói műhelymunkának.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.