EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1989.11.szám Színház (Drámamelléklet), E.I.: A hazugság aurája

    Eörsi bevezetője Gáli József Szabadság-hegy című drámája elé.

    Előzmény és kapcsolódó cikkek:

    • Irodalmi Újság, 1956.10.20. (42.szám) E.I.: Gáli József: Szabadsághegy (és az itt felsorolt cikkek)
    • Művelt Nép, 1956.10.21 (43.szám) B. Nagy László: SZABADSÁGHEGY. Gáli József drámájáról – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1989.10.21. E.I.: Elvesztettem egy fogadást. M. G. P.: A Szabadsághegy Angyalföldön. Gyárfás Miklós: Vizsgadolgozat (és az itt felsorolt cikkek)
    • Népszava, 2006.10.21. Tarján Tamás: Gyászfehér falak, visszafelé forgó idő
    • Criticai Lapok, 2006.11.szám Földes Anna: Áll-e még a Szabadság-hegy?
    • Színház, 2006.12.szám Sz. Deme László: Ötven év múltán DARVASI LÁSZLÓ: SZABADSÁG-HEGY (GÁLI JÓZSEF NYOMÁN)
    • Színház, 2011.08.szám Cseh Katalin: A teátrális demokrácia útjai
    • Színház, 2011.09.szám Cseh Katalin: A teátrális demokrácia útjai
    • Élet és Irodalom, 2020.10.22. (43.szám) Gervai András: A népköztársaság ellensége
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a Gáli-darab címét.

  • 1989.11.szám Színház, Kovács Dezső: Jolán és a konszolidáció
    Eörsi-bemutató Gyulán

    Színikritika a Gyulai Várszínházban bemutatott Eörsi István: Jolán és a férfiak című előadásról. A rendező: Ács János. A mű 1977-ben született, de csak most került a színpadra. Fotó: jelenetek a darabból

    „Eörsi drámájának — paradox módon — legnagyobb erénye és legnagyobb műfaji csapdája az emlékfolyamat drámai cselekvéssorrá alakításából adódik. […] Eörsi drámájának szociológiai újdonsága persze ma már a múlté, a történelem újraírása és újrafelfedezése idején esztétikai élmény kiváltásához — mint az író is megjegyzi a műsorfüzetben közölt vallomásában — mindez már kevés. Ám darabjának van annyi történetileg is hitelesített drámai gyúanyaga, hogy valós konfliktusok felszikráztatására adjon alkalmat. Hogy az előadásban ez mégsem történik meg, az nem elsősorban a dráma terhére róható fel.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja: JOLÁN ÉS A FÉRFIAK.

  • 1989.11.szám Színház, Szántó Judit: De hol az a Margit?
    Kocsis István drámája Veszprémben

    Színikritika a Veszprémi Nyári Színházban bemutatott Kocsis István: Árpád-házi Szent Margit című előadásról. Eörsi István Széchenyi-drámájának említése. Fotó: jelenetek a darabból

  • 1989.12.01. (40.szám) Köznevelés, D. Magyari Imre: Antigoné
    Színház

    Színikritika a Várszínház-beli előadásról. Rendező: Csiszár Imre, fordító, átköltő: Eörsi István. Eörsi 1969-es Huligán-Antigonéjának említése.

    • Eörsi Huligán-Antigoné színdarabja a Különremény című kötetben jelent meg, melynek adatait és tartalomjegyzékét megtekinthet a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1989.12.02–03. Neue Zürcher Zeitung, Eva Haldimann: Geöffnete Schleusen
    Ungarische Literatur im Zeichen der Pressefreiheit

    A sajtószabadság jegyében kibontakozó magyar irodalomról, az éles kiadói versenyről, a sok selejtes mű megjelenéséről, a pozitív jelenségekről. Újhold-Évkönyvek köteteinek méltatása, a bennük megjelenő írások esztétikai igényességéről. Eörsi István legújabb munkáinak elemzése.

    Reagálás:

    • Nagyvilág, 1990.04.szám I. L.: Megnyitott zsilipek

  • 1989.12.04. Magyar Szó, Bartuc Gabriella: A játszma világra szóló
    Eörsi István A kihallgatás című drámája a kaposvári Csiky Gergely Színház társulatának előadásában

    Színikritika. Eörsi István: A kihallgatás – a kaposvári Csiky Gergely Színház újvidéki vendégjátéka. Rendező: Babarczy László és Mohácsi János.

    „A vita izgalmából elvesz valamennyit a tény, hogy a dráma megírása, 1965 óta sok minden nyilvánosságra került a sztálinista szocializmusról, bár Eörsi úgy írta meg a politikai elítéltek közötti viszonyokat, hogy azok általában is érvényesek a határhelyzetbe került emberi viszonylatokra.”

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Szó, 1989.11.18. Csorba Béla: Eörsi István Kihallgatása
    • Magyar Szó, 1989.11.19. b-c: A kaposváriak vendégjátéka Újvidéken
    • Eörsi A kihallgatás című drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1989.12.05. Népszabadság, Kovács Dezső: A cselekvő színházban hiszek
    Beszélgetés Csiszár Imrével, a Nemzeti Színház igazgatójával

     A Várszínházban bemutatott Eörsi-féle Antigoné-átirat aktualitásáról, céljáról. A színház függetlenségének hangsúlyozása. Fotó

    Kérdés: „...mi ma ön szerint a Nemzeti Színház feladata — egy olyan politikai szituációban, amikor a bemutatón ott ülnek a leendő koalíció résztvevői?”

    Válasz: „Hogy ott ülnek és tapsolnak Eörsi Istvánnak, azt jónak tartom. Azt jelzi ez, hogy van érdeklődés, meg színházba járási kedv, s a színházban vezetődnek le az indulatok. Amíg az emberek a kockaköveket nézik a refektóriumban, s nem kényszerülnek másféle kockaköveket egymás fejéhez vagdosni, addig nincs nagy baj...”.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház (Drámamelléklet), 1990.01–02.szám E.I.: Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából. E.I.: Változat Ödipuszra
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1989.12.06. (49.szám) Pesti Műsor, Nyerges Mária: Ki ez a nő?
    JÁTÉKSZÍN: Jolán és a férfiak

    Beszélgetés Margitai Ágival, Eörsi Jolán és a férfiak című darabjának címszereplőjével Jolánról.

    • A darabot elolvashatja a Színház (Drámamelléklet), 1979.08.szám Dániel Ferenc: Kényes jutalomjáték. Eörsi István darabja elé című cikknél.
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja: JOLÁN ÉS A FÉRFIAK.

  • 1989.12.07. Népszabadság, PLAYBOY
    MÁSOK ÍRJÁK
    MONOLÓG AZ ÁGYBÓL

    A Playboy első számába írt Eörsi. Marxék házvezetőnője teherbe esett Marxtól – Engels titokban elvállalta az apaságot. Hogyan reagált minderre Marx felesége?

    Eörsi „…egy meg nem nevezett barátja monológjában tette közzé azt a véleményét, hogy a titokban űzött és tilalmasnak számító nemi tevékenység nagyban előmozdította az európai kultúra fejlődését. S nem csak a művészet területén — ami bizonyításra sem szorul —, hanem a tudományokban is, amelyek mérhetetlenül sokat köszönhetnek a tiltott gyümölcsöknek.”

    • Eörsi Istvánnak ez az elbeszélése két antológiában is megjelent – Ha minden jól megy (1994) – Dalos György: Königreich am Rande... Erzählungen aus Ungarn (1999.) (Monolog aus dem Bett). A kötet adatait, fülszövegét és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1990.09.29. Munkatárs: Playboy-konferencia, nyuszik nélkül
    • Ezredvég, 1999.11.szám Szerdahelyi István: Ablaküvegek
    • litera.hu, 2006.10.30. Nagy Gabriella: Ami következik, immár megvolt


  • 1989.12.08. (17.szám) Egri Újság, S: AZ ÍRÓK NYUGALMAS KÖZGYŰLÉSE

    Beszámoló. A Magyar Írók Szövetségének 1989. évi közgyűlése után megalakult a Magyar Írószövetség. Az 1986-os botrányos közgyűlés után sokan kiléptek az Írószövetségből.

    „A közgyűlésen nem szólalt fel (bár végigülte) Csoóri Sándor, Csurka István, Eörsi István, Konrád György, Varga Csaba. Viszont felszólalt és őszinte, lelkes, hosszú tapsot kapott Németh Miklós miniszterelnök és Glatz Ferenc kultuszminiszter.”

  • 1989.12.08. (48.szám) Reform, Dalia László: Élmény, show legyen a választási procedúra!

    Interjú Tamás Gáspár Miklóssal az SZDSZ-ről, Eörsi ajánlatáról – amit nem fogadott el, az MDF-fel való jó kapcsolatáról, a párttal kapcsolatos csalódásáról, a választási procedúráról, a Deák Ferenc-féle kompromisszumról, radikalizmusáról.

    „Unatkoznék egy olyan pártban, ahol mindenki egyetért. Eörsinek egyébként nincs igaza: nem képviselek szélsőséget, sőt a tagság jelentős része, talán a többsége is közel áll hozzám. Eörsi viszont az SZDSZ baloldalán is magányos, hiszen szocialista s ez nem egy szocialista párt. Természetesen ő is elfér benne...”

    Reagálás:

    • Pest Megyei Hírlap, 1989.12.13. (294.szám) KLIENS: ...Is... Ő MONDTA

  • 1989.12.08. (9.szám) Magyar Napló, Siposhegyi Péter: A legmagyarabb görög tragédia

    Színikritika a Várszínházban bemutatott Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából című Eörsi-darabról. Rendező: Csiszár Imre.

    „Legfőbb érdeme, hogy rájött, a tökéletesen megragadott konfliktus és a végtelenül egyszerű logikával kibontott dráma nincs lezárva. A halál nem jár egyedül, s ahol zsarnokság van, ott a vér vért szív azokból is, akik látszólag túlélték a tragédiát. A holtak szaporodó köpenyeinek vérfoltjai egy önmagát gyilkoló nemzet térképén. E dráma egyszerű, tiszta és világos, mert így igaz.”

  • 1989.12.11. (258.szám) Mai Nap, karizs: MEGJÖTT JOLÁN A JÁTÉKSZÍNBE
    Késleltetett premier * Vajon miért tiltották eddig?

    Színikritika a Játékszínben bemutatott Eörsi-darabról, a Jolán és a férfiakról. Rendező: Ács János. A szerző szerint nagyon nem lett jó a darab. Fotó

    „De mindez nem a színészek hibája. Hanem a rendezőé, az íróé. Ketten nem voltak elég erősek ahhoz, hogy eldöntsék, miről, hogyan szóljon a darab. Nevessünk, sírjunk, netán egyszerre míveljük mindkettőt, miközben nézzük ezt a hetvenes évek elején íródott ellenzéki (hiszen a szerző az), vagyis a hatalom által nem szeretett művet. Egyet mindenesetre tehettünk: gondolkodhattunk, mi a fenét tiltottak ezen a darabon idáig. Mert ez sem derült ki.”

  • 1989.12.13. (1.szám) Ring, Balaskó Jenő: Ringbe száll-e az Írószövetség?

    Az 1986-os közgyűlés felidézése. Csoóri Sándor szóváltása Berecz Jánossal, Csurka István bejelentéséről: „Uraim, ég az Ecsedi Láp!”. A Magyar Írószövetség idei közgyűlésének lagymatag hangulatáról. Az új szervezeti szabályzat előterjesztése és vitája, és a pénzügyek. A legjobb szónok a miniszterelnök volt. Idézetek Koczkás Sándor főtitkártól, Lengyel Balázstól. Sántha Ferenc, Kiss Dénes, Fekete Gyula, Kis Pintér Imre, Konrád György, Tábor Ádám és Cseres Tibor elnök gondolatai. Idézetek Németh Miklós beszédéből. Glatz Ferenc többszáz milliós Pro Hungária ösztöndíjrendszer létrehozását jelentette be. A szervezeten belül létrehozták az Új Magyar Irodalomért platformot. Fotók

    „Az eseményt Csordás Gábor jelentette be, az alapító tagok névsorával: Esterházy Péter, Csordás Gábor, Balassa Péter, Szilágyi Ákos, Eörsi István, Parti Nagy Lajos, Csaplár Vilmos, Dobai Péter, Radnóti Sándor, Lengyel Balázs, Konrád György, Tábor Ádám, Szkárosi Endre, Kukorelly Endre, Körösi P. József, Jókai Anna és szerény személyem.”

  • 1989.12.13. (294.szám) Heves Megyei Népújság, Pécsi István: Kaméleonok
    Rádiófigyelő

    A köpönyegforgatóknak ajánlja Eörsi rádiós műsorát.

    „Ha december 7-én bekapcsolják készüléküket, akkor este — a Kossuth adón — azt az Eörsi Istvánt hallhatták volna, aki pályájának kálváriás fordulóiról beszélt, aki talán még létező érzelmeikre, szerény erkölcsi tartalékukra is hathat, ha figyelnek rá. No nem fontoskodva, fennhéjázva, hanem az elnémított, de mégis létező, s egyszer csak kísértő, a végképp soha el nem űzhető lelkiismeret finom jelzéseire hangolva.”

  • 1989.12.13. (294.szám) Pest Megyei Hírlap, KLIENS: ...Is...
    Ő MONDTA

    Tamás Gáspár Miklós nyilatkozata a Reform 1989/48. számában az SZDSZ-ről, Eörsiről, az MDF-ről.

    „A Szabad Demokraták Szövetségének markáns alakja párttag társáról például ezt mondta: »Eörsi (István)... az SZDSZ baloldalán is magányos, hiszen szocialista…« Hiszen... értjük, de még mennyire értjük!”

    Előzmény:

    • Reform, 1989.12.08. (48.szám) Dalia László: Élmény, show legyen a választási procedúra!

  • 1989.12.13. (50.szám) Pesti Műsor, Eörsi István: Az interjú
    Játékszín

    Eörsi 1983-ban írt darabjának rövid tartalma. A rendező: Babarczy László.

    • Eörsi István Interjú című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A dráma megjelent Eörsi István: A szerző szeretné, ha a pofa feje és a csomó emlékeztetne egymásra című kötetében is. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház (Drámamelléklet), 1989.01.szám E.I.: Az interjú
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1989.12.15. (42.szám) Köznevelés, Ajánló bibliográfia az 1945 utáni történelem tanításához

    Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre című kötete is a felsorolásban szerepel.

    • A kötetek (3 kiadás) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1989.12.15. (42.szám) Köznevelés, Grezsa Ferenc: A mai magyar irodalom a középiskolában

    A mai magyar irodalom tanításának gondjai a középiskolákban. Milyen okok vezettek a nehézségekhez. Tankönyvek az 1956 utáni korszakban.

    „A másik alapelv fogyatékosságát főképp fájó hiányai jelzik: a műnemek közül kettő, a dráma és a művészi értekező próza és irodalmi publicisztika – a teljes mellőzöttség sorsára jutott. A dráma (és a művészetek tablóján a színház) mellőzésével oly fontos teljesítmények maradnak ki a horizontból, mint Sütő András vagy Háy Gyula színművei, aztán Páskándi, Csurka, Eörsi és mások darabjai.”

  • 1989.12.16. (297.szám) Pest Megyei Hírlap, Takács István: Játékszín, kétszer
    SZÍNHÁZI LEVÉL

    A Játékszín egyedisége abban van, hogy befogadó színház. Azoknak a daraboknak a felsorolása, amelyek itt kerültek bemutatásra. A színház jellegének változása, ennek előnyei. Maga szervez produkciókat, rendezőt és színészeket szerződtet.

    „A mostani két bemutatójuk (egymás utáni két estén) mintegy összegzi a színház műsortervi törekvéseit. […] A másik bemutató tulajdonképpen utánjátszás, hiszen a nyáron a Gyulai Várszínházban volta hazai premierje Eörsi István Jolán és a férfiak című »krónikájának«. Most, ugyanazzal a rendezővel, s majdnem teljesen azonos szereplőgárdával, a Játékszín felhozta a darabot a fővárosba és itt, ezen a kicsiny színpadon, ebben a szűkebb játéktérben s egy intim méretű nézőtér előtt, a dráma is összefogottabbá, hatásosabbá vált. […] Eörsi ezt a darabot 1977-ben írta, nem kis mértékben a saját 56 utáni élményei alapján — de felmerül itt mindannyiunk számára a kérdés: a mi sorsunkat, kapcsolatainkat hogyan s menynyire befolyásolta 1956, s ami utána történt?”

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1989.12.16. (50.szám) Képes 7, Nyuszi férfiaknak
    ÚJSÁG

    A magyar nyelven is megjelenő Playboy című magazin lapajánlója. Az első számban olvasható többek közt Eörsi István írása. 

  • 1989.12.18. Beszélő (Hetilap – 4. próbaszám), E.I.: Ürügy nélkül

    Jeszenszky Géza és a csehszlovákiai változások.

    „Csoóri Sándor a Magyar Nemzet november 24-i számában azt írja egyebek közt Mécs Imrének, hogy a Szabad Demokraták antiszemitizmussal vádolják a Magyar Demokrata Fórumot. »Ez olyan bántó és elnagyolt rágalom, mintha valaki a Szabad Demokraták Szövetségéről azt trombitálná folyton, hogy a fővárosi zsidó származású értelmiségiek pártja.« […] ha valakit származása alapján zsidónak mondunk, ezzel az illetőt akkor sem rágalmazzuk meg, ha nem zsidó. […] Ha valakit antiszemitának mondunk, holott nem az, akkor ez valóban rágalom.”


    Reagálás:

    • Magyar Narancs, 1990.01.23. Vágvölgyi B. András: Közép-Európa, álom és...

  • 1989.12.18. Magyar Hírlap, V. Bálint Éva: Haraszti Miklós: Darabbér
    Kötelező olvasmány Amerikában
    Amiről beszélnek

    A Darabbér most nyilvános kiadásban is megjelenhetett. 1973 októberében a bíróság nyolc hónap felfüggesztett börtönre, a fellelt példányok elkobzására, s a perköltség megtérítésére kötelezte Harasztit könyve megírásáért. A vád: a Népköztársaság rendje elleni izgatás. Ügyében a bíróság kihallgatta Konrád Györgyöt, Szelényi Ivánt, Mészöly Miklóst, Eörsi Istvánt, Szentjóby Tamást és Dalos Györgyöt.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashatnak, ha a keresőmezőbe beírják Haraszti könyvének a címét.

  • 1989.12.18. Népszava, Gantner Ilona: „... és íme minden csak hiábavalóság...”
    Hétindító

    Könyvkritika Eörsi István: Bedobom a törölközőt című kötetéről.

    Eörsi: „Magyarországon — mint ezt újabban dokumentumfilmek tucatjai bizonyítják — igen sok okos ember él. Mégis egy egész nemzet úgy tett, mint a szűzlány, aki — két tisztességet megmentendő — férjhez megy ahhoz, aki megerőszakolta.”

    Eörsi publicisztikai kötetében gyakran idézi Angyal Istvánt, aki azt mondta: „Nem szököm sehova. Nincs kedvem végigcsinálni azokat a mocskos kis kompromisszumokat, amelyek rátok várnak...”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Könyvvilág, 1990.01.szám Megyesi Gusztáv: Elefántösvény (és az itt felsorolt cikkek)
    • Élet és Irodalom, 1990.03.23. (12.szám) Alföldy Jenő: Mi az a demokrácia?
    • Jelenkor, 1990.09.szám Farkas Zsolt: Eörsi István: Bedobom a törülközőt
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.