EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1989.11.30. Petőfi Népe, H. Z.: Itt a Playboy

    A Playboy magazin sajtótájékoztatóján Futász Dezső, a magyar kiadás szerkesztője és kiadója beszélt a lap történetéről. A magazint itthon a Vipress Kft. adja ki. Az első számban olvasható többek közt Eörsi István írása.

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a PLAYBOY szót.

  • 1989.11.szám (november) Kapu, Kövesi Endre: „No Pasaran!”

    Részletek egy 35 évvel ezelőtt íródott kiadatlan versből, előtte Kövesi rövid életrajza.

    „Juhász Ferenc fedezte fel mint költőt, s debütált (többek között) Csoóri Sándorral, Eörsi Istvánnal és Szécsi Margittal a »Fiatal írók Antológiá«-jában (1951)”

    • A kötet adatai és tartalomjegyzéke megtekinthető a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1989.11.szám 2000, Lengyel László: Ötórai teán

    Részlet az elemzésből. Ha van olyan párt, amely szellemileg érett a hatalomra, a Szabad Demokraták Szövetsége az.

  • 1989.11.szám Alföld, Keresztury Tibor: A forrásvizek barbársága
    KERESZTURY TIBOR BESZÉLGETÉSE SZIVERI JÁNOSSAL

    Részlet a jugoszláviai magyar irodalomról folytatott beszélgetésből.

    „A magyar kormány közbelépésére s a tartományi pártközpont parancsára például ki kellett hagyni az Eörsi-féle Lukács-interjúból azt a két passzust, mely Kádár nevét említi, bár szerbül addigra már megjelent Újvidéken az interjú teljes szövege.”

  • 1989.11.szám Könyvvilág, Lukács György: Életrajz magnószalagon

    Részlet Eörsi István bevezetőjéből.

    • Lukács György: Megélt gondolkodás / Életrajz magnószalagon című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

  • 1989.11.szám Kritika, Zappe László: Eörsi István: Jolán és a férfiak

    Színikritika. Gyulai Várszínház – rendező: Ács János.

    „Eörsi beleír darabjába egy nyilván karikírozott önportrénak szánt figurát is: ő az ironikus távolságtartásba, az önmagáért való, pusztán erkölcsi támasztékként végzett munkába züllik bele. Paradox az író helyzete, amikor paradox szituációt kíván ábrázolni. […] Az előadás nem tudta hőseit feljuttatni arra a magaslatra, ahonnan tragikus lenne a bukás.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja: JOLÁN ÉS A FÉRFIAK.

  • 1989.11.szám Nagyvilág, Thomas Bernhard: Claus Peymann és Hermann Beil a Kocsonyaréten

    Dráma. Eörsi István fordítása.

  • 1989.11.szám Színház (Drámamelléklet), E.I.: A hazugság aurája

    Eörsi bevezetője Gáli József Szabadság-hegy című drámája elé.

    Előzmény és kapcsolódó cikkek:

    • Irodalmi Újság, 1956.10.20. (42.szám) E.I.: Gáli József: Szabadsághegy (és az itt felsorolt cikkek)
    • Művelt Nép, 1956.10.21 (43.szám) B. Nagy László: SZABADSÁGHEGY. Gáli József drámájáról – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1989.10.21. E.I.: Elvesztettem egy fogadást. M. G. P.: A Szabadsághegy Angyalföldön. Gyárfás Miklós: Vizsgadolgozat (és az itt felsorolt cikkek)
    • Népszava, 2006.10.21. Tarján Tamás: Gyászfehér falak, visszafelé forgó idő
    • Criticai Lapok, 2006.11.szám Földes Anna: Áll-e még a Szabadság-hegy?
    • Színház, 2006.12.szám Sz. Deme László: Ötven év múltán DARVASI LÁSZLÓ: SZABADSÁG-HEGY (GÁLI JÓZSEF NYOMÁN)
    • Színház, 2011.08.szám Cseh Katalin: A teátrális demokrácia útjai
    • Színház, 2011.09.szám Cseh Katalin: A teátrális demokrácia útjai
    • Élet és Irodalom, 2020.10.22. (43.szám) Gervai András: A népköztársaság ellensége
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a Gáli-darab címét.

  • 1989.11.szám Színház, Kovács Dezső: Jolán és a konszolidáció
    Eörsi-bemutató Gyulán

    Színikritika a Gyulai Várszínházban bemutatott Eörsi István: Jolán és a férfiak című előadásról. A rendező: Ács János. A mű 1977-ben született, de csak most került a színpadra. Fotó: jelenetek a darabból

    „Eörsi drámájának — paradox módon — legnagyobb erénye és legnagyobb műfaji csapdája az emlékfolyamat drámai cselekvéssorrá alakításából adódik. […] Eörsi drámájának szociológiai újdonsága persze ma már a múlté, a történelem újraírása és újrafelfedezése idején esztétikai élmény kiváltásához — mint az író is megjegyzi a műsorfüzetben közölt vallomásában — mindez már kevés. Ám darabjának van annyi történetileg is hitelesített drámai gyúanyaga, hogy valós konfliktusok felszikráztatására adjon alkalmat. Hogy az előadásban ez mégsem történik meg, az nem elsősorban a dráma terhére róható fel.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja: JOLÁN ÉS A FÉRFIAK.

  • 1989.11.szám Színház, Szántó Judit: De hol az a Margit?
    Kocsis István drámája Veszprémben

    Színikritika a Veszprémi Nyári Színházban bemutatott Kocsis István: Árpád-házi Szent Margit című előadásról. Eörsi István Széchenyi-drámájának említése. Fotó: jelenetek a darabból

  • 1989.12.01. (40.szám) Köznevelés, D. Magyari Imre: Antigoné
    Színház

    Színikritika a Várszínház-beli előadásról. Rendező: Csiszár Imre, fordító, átköltő: Eörsi István. Eörsi 1969-es Huligán-Antigonéjának említése.

    • Eörsi Huligán-Antigoné színdarabja a Különremény című kötetben jelent meg, melynek adatait és tartalomjegyzékét megtekinthet a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1989.12.02–03. Neue Zürcher Zeitung, Eva Haldimann: Geöffnete Schleusen
    Ungarische Literatur im Zeichen der Pressefreiheit

    A sajtószabadság jegyében kibontakozó magyar irodalomról, az éles kiadói versenyről, a sok selejtes mű megjelenéséről, a pozitív jelenségekről. Újhold-Évkönyvek köteteinek méltatása, a bennük megjelenő írások esztétikai igényességéről. Eörsi István legújabb munkáinak elemzése.

    Reagálás:

    • Nagyvilág, 1990.04.szám I. L.: Megnyitott zsilipek

  • 1989.12.04. Magyar Szó, Bartuc Gabriella: A játszma világra szóló
    Eörsi István A kihallgatás című drámája a kaposvári Csiky Gergely Színház társulatának előadásában

    Színikritika. Eörsi István: A kihallgatás – a kaposvári Csiky Gergely Színház újvidéki vendégjátéka. Rendező: Babarczy László és Mohácsi János.

    „A vita izgalmából elvesz valamennyit a tény, hogy a dráma megírása, 1965 óta sok minden nyilvánosságra került a sztálinista szocializmusról, bár Eörsi úgy írta meg a politikai elítéltek közötti viszonyokat, hogy azok általában is érvényesek a határhelyzetbe került emberi viszonylatokra.”

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Szó, 1989.11.18. Csorba Béla: Eörsi István Kihallgatása
    • Magyar Szó, 1989.11.19. b-c: A kaposváriak vendégjátéka Újvidéken
    • Eörsi A kihallgatás című drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1989.12.05. Népszabadság, Kovács Dezső: A cselekvő színházban hiszek
    Beszélgetés Csiszár Imrével, a Nemzeti Színház igazgatójával

     A Várszínházban bemutatott Eörsi-féle Antigoné-átirat aktualitásáról, céljáról. A színház függetlenségének hangsúlyozása. Fotó

    Kérdés: „...mi ma ön szerint a Nemzeti Színház feladata — egy olyan politikai szituációban, amikor a bemutatón ott ülnek a leendő koalíció résztvevői?”

    Válasz: „Hogy ott ülnek és tapsolnak Eörsi Istvánnak, azt jónak tartom. Azt jelzi ez, hogy van érdeklődés, meg színházba járási kedv, s a színházban vezetődnek le az indulatok. Amíg az emberek a kockaköveket nézik a refektóriumban, s nem kényszerülnek másféle kockaköveket egymás fejéhez vagdosni, addig nincs nagy baj...”.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház (Drámamelléklet), 1990.01–02.szám E.I.: Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából. E.I.: Változat Ödipuszra
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1989.12.06. (49.szám) Pesti Műsor, Nyerges Mária: Ki ez a nő?
    JÁTÉKSZÍN: Jolán és a férfiak

    Beszélgetés Margitai Ágival, Eörsi Jolán és a férfiak című darabjának címszereplőjével Jolánról.

    • A darabot elolvashatja a Színház (Drámamelléklet), 1979.08.szám Dániel Ferenc: Kényes jutalomjáték. Eörsi István darabja elé című cikknél.
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja: JOLÁN ÉS A FÉRFIAK.

  • 1989.12.07. Népszabadság, PLAYBOY
    MÁSOK ÍRJÁK
    MONOLÓG AZ ÁGYBÓL

    A Playboy első számába írt Eörsi. Marxék házvezetőnője teherbe esett Marxtól – Engels titokban elvállalta az apaságot. Hogyan reagált minderre Marx felesége?

    Eörsi „…egy meg nem nevezett barátja monológjában tette közzé azt a véleményét, hogy a titokban űzött és tilalmasnak számító nemi tevékenység nagyban előmozdította az európai kultúra fejlődését. S nem csak a művészet területén — ami bizonyításra sem szorul —, hanem a tudományokban is, amelyek mérhetetlenül sokat köszönhetnek a tiltott gyümölcsöknek.”

    • Eörsi Istvánnak ez az elbeszélése két antológiában is megjelent – Ha minden jól megy (1994) – Dalos György: Königreich am Rande... Erzählungen aus Ungarn (1999.) (Monolog aus dem Bett). A kötet adatait, fülszövegét és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1990.09.29. Munkatárs: Playboy-konferencia, nyuszik nélkül
    • Ezredvég, 1999.11.szám Szerdahelyi István: Ablaküvegek
    • litera.hu, 2006.10.30. Nagy Gabriella: Ami következik, immár megvolt


  • 1989.12.08. (17.szám) Egri Újság, S: AZ ÍRÓK NYUGALMAS KÖZGYŰLÉSE

    Beszámoló. A Magyar Írók Szövetségének 1989. évi közgyűlése után megalakult a Magyar Írószövetség. Az 1986-os botrányos közgyűlés után sokan kiléptek az Írószövetségből.

    „A közgyűlésen nem szólalt fel (bár végigülte) Csoóri Sándor, Csurka István, Eörsi István, Konrád György, Varga Csaba. Viszont felszólalt és őszinte, lelkes, hosszú tapsot kapott Németh Miklós miniszterelnök és Glatz Ferenc kultuszminiszter.”

  • 1989.12.08. (48.szám) Reform, Dalia László: Élmény, show legyen a választási procedúra!

    Interjú Tamás Gáspár Miklóssal az SZDSZ-ről, Eörsi ajánlatáról – amit nem fogadott el, az MDF-fel való jó kapcsolatáról, a párttal kapcsolatos csalódásáról, a választási procedúráról, a Deák Ferenc-féle kompromisszumról, radikalizmusáról.

    „Unatkoznék egy olyan pártban, ahol mindenki egyetért. Eörsinek egyébként nincs igaza: nem képviselek szélsőséget, sőt a tagság jelentős része, talán a többsége is közel áll hozzám. Eörsi viszont az SZDSZ baloldalán is magányos, hiszen szocialista s ez nem egy szocialista párt. Természetesen ő is elfér benne...”

    Reagálás:

    • Pest Megyei Hírlap, 1989.12.13. (294.szám) KLIENS: ...Is... Ő MONDTA

  • 1989.12.08. (9.szám) Magyar Napló, Siposhegyi Péter: A legmagyarabb görög tragédia

    Színikritika a Várszínházban bemutatott Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából című Eörsi-darabról. Rendező: Csiszár Imre.

    „Legfőbb érdeme, hogy rájött, a tökéletesen megragadott konfliktus és a végtelenül egyszerű logikával kibontott dráma nincs lezárva. A halál nem jár egyedül, s ahol zsarnokság van, ott a vér vért szív azokból is, akik látszólag túlélték a tragédiát. A holtak szaporodó köpenyeinek vérfoltjai egy önmagát gyilkoló nemzet térképén. E dráma egyszerű, tiszta és világos, mert így igaz.”

  • 1989.12.11. (258.szám) Mai Nap, karizs: MEGJÖTT JOLÁN A JÁTÉKSZÍNBE
    Késleltetett premier * Vajon miért tiltották eddig?

    Színikritika a Játékszínben bemutatott Eörsi-darabról, a Jolán és a férfiakról. Rendező: Ács János. A szerző szerint nagyon nem lett jó a darab. Fotó

    „De mindez nem a színészek hibája. Hanem a rendezőé, az íróé. Ketten nem voltak elég erősek ahhoz, hogy eldöntsék, miről, hogyan szóljon a darab. Nevessünk, sírjunk, netán egyszerre míveljük mindkettőt, miközben nézzük ezt a hetvenes évek elején íródott ellenzéki (hiszen a szerző az), vagyis a hatalom által nem szeretett művet. Egyet mindenesetre tehettünk: gondolkodhattunk, mi a fenét tiltottak ezen a darabon idáig. Mert ez sem derült ki.”

  • 1989.12.13. (1.szám) Ring, Balaskó Jenő: Ringbe száll-e az Írószövetség?

    Az 1986-os közgyűlés felidézése. Csoóri Sándor szóváltása Berecz Jánossal, Csurka István bejelentéséről: „Uraim, ég az Ecsedi Láp!”. A Magyar Írószövetség idei közgyűlésének lagymatag hangulatáról. Az új szervezeti szabályzat előterjesztése és vitája, és a pénzügyek. A legjobb szónok a miniszterelnök volt. Idézetek Koczkás Sándor főtitkártól, Lengyel Balázstól. Sántha Ferenc, Kiss Dénes, Fekete Gyula, Kis Pintér Imre, Konrád György, Tábor Ádám és Cseres Tibor elnök gondolatai. Idézetek Németh Miklós beszédéből. Glatz Ferenc többszáz milliós Pro Hungária ösztöndíjrendszer létrehozását jelentette be. A szervezeten belül létrehozták az Új Magyar Irodalomért platformot. Fotók

    „Az eseményt Csordás Gábor jelentette be, az alapító tagok névsorával: Esterházy Péter, Csordás Gábor, Balassa Péter, Szilágyi Ákos, Eörsi István, Parti Nagy Lajos, Csaplár Vilmos, Dobai Péter, Radnóti Sándor, Lengyel Balázs, Konrád György, Tábor Ádám, Szkárosi Endre, Kukorelly Endre, Körösi P. József, Jókai Anna és szerény személyem.”

  • 1989.12.13. (294.szám) Heves Megyei Népújság, Pécsi István: Kaméleonok
    Rádiófigyelő

    A köpönyegforgatóknak ajánlja Eörsi rádiós műsorát.

    „Ha december 7-én bekapcsolják készüléküket, akkor este — a Kossuth adón — azt az Eörsi Istvánt hallhatták volna, aki pályájának kálváriás fordulóiról beszélt, aki talán még létező érzelmeikre, szerény erkölcsi tartalékukra is hathat, ha figyelnek rá. No nem fontoskodva, fennhéjázva, hanem az elnémított, de mégis létező, s egyszer csak kísértő, a végképp soha el nem űzhető lelkiismeret finom jelzéseire hangolva.”

  • 1989.12.13. (294.szám) Pest Megyei Hírlap, KLIENS: ...Is...
    Ő MONDTA

    Tamás Gáspár Miklós nyilatkozata a Reform 1989/48. számában az SZDSZ-ről, Eörsiről, az MDF-ről.

    „A Szabad Demokraták Szövetségének markáns alakja párttag társáról például ezt mondta: »Eörsi (István)... az SZDSZ baloldalán is magányos, hiszen szocialista…« Hiszen... értjük, de még mennyire értjük!”

    Előzmény:

    • Reform, 1989.12.08. (48.szám) Dalia László: Élmény, show legyen a választási procedúra!

  • 1989.12.13. (50.szám) Pesti Műsor, Eörsi István: Az interjú
    Játékszín

    Eörsi 1983-ban írt darabjának rövid tartalma. A rendező: Babarczy László.

    • Eörsi István Interjú című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A dráma megjelent Eörsi István: A szerző szeretné, ha a pofa feje és a csomó emlékeztetne egymásra című kötetében is. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház (Drámamelléklet), 1989.01.szám E.I.: Az interjú
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.