EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1989.10.30. Népszava, Gantner Ilona: Múltidézés — stilizálás nélkül

    Könyvajánló. Lukács György: Megélt gondokodás / Életrajz magnószalagon című kötete. A bevezető megjegyzést írta, Lukács György „Megélt gondolkodás”-át fordította: Eörsi István. Életrajz magnószalagon – Eörsi István és Vezér Erzsébet beszélgetései Lukács Györggyel.

    „Valóban igaza van Eörsi Istvánnak, amikor azt állítja, hogy Lukács »önmagát mindenre való tekintet nélkül, szörnyűséges illúzióival együtt mutatja meg...« […] Újra igazat adok Eörsi Istvánnak, amikor így ír: »Ma már hátborzongatóan komikus ez a nagyvonalú objektivitás, amellyel Lukács túlpillantva a rémségeken és ezek szörnyű indítékain, kiharcolta magának belső derűjét...«”

    • Lukács György: Megélt gondolkodás / Életrajz magnószalagon. Az interjúkat készítette: Vezér Erzsébet és Eörsi István. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.

  • 1989.10.30. Petőfi Népe, Elfogadták az SZDSZ újalapszabályát

    Tudósítás a Szabad Demokraták Szövetsége második közgyűléséről. Tölgyessy Péter ismertette a párt választási koncepcióját. Bauer Tamás a párt gazdasági koncepciójáról beszélt. A közgyűlés Eörsi István zárszavával fejeződött be. Az új tanács és az ügyvivő testület összetétele.

  • 1989.10.30. Tolna Megyei Népújság, Tanácskozott a Szabad Demokraták Szövetsége

    Tudósítás az SZDSZ II. közgyűléséről.

    „Eörsi István zárszavával vasárnap este befejeződött a Szabad Demokraták Szövetségének II. közgyűlése Budapesten, a Gólyavárban. A küldöttek a tanácskozás végén határozatot fogadtak el a politikai helyzet stabilizálásáról, a szabad választásokhoz vezető útról; az állami tulajdon sorsáról; a rendőrség helyzetének rendezéséről, továbbá arról, hogy támogatják a kormány döntését a nagymarosi vízlépcső építésének végleges leállításáról.”

  • 1989.10.31. mti.hu, Belpolitikai sajtószemle

    Részlet. Haraszti Miklós a Darabbér-perről. Eörsi István a tanúk között.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1989.10.31. Faragó József: A megkésett Darabbér
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashatnak, ha a keresőmezőbe beírják Haraszti könyvének a címét. 

  • 1989.10.31. Népszabadság, Faragó József: A megkésett Darabbér

    Beszélgetés Haraszti Miklóssal Darabbér című kötetéről, melyet 1972-ben írt, és a Magvető Könyvkiadó visszautasított. Arról, hogy mit írna ma másképpen. 1973-as letartóztatásáról, a peréről. Családjáról, baloldali neveltetéséről, első lázadásairól, a maoizmusból való kigyógyulásáról. A Beszélőről, a lap körének életéről, a belső emigrációról. Fotó: Haraszti Miklós.

    „A Darabbér-per az 1973-as reformellenes hullám koncepciós pere volt. A vád a potenciális ellenfeleik megfélemlítésére törekedett, ezért igen jó érzékkel olyan értelmiségieket választott tanúnak — Eörsi Istvánt, Hegedűs Andrást, Konrád Györgyöt, Szelényi Ivánt és másokat —, akik a későbbi demokratikus ellenzék magját alkották. A tanúk azonban őszintén elmondták a véleményüket, ami ma természetesnek tűnhet, de akkoriban kivételes lépésnek számított.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • mti.hu, 1989.10.31. Belpolitikai sajtószemle
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashatnak, ha a keresőmezőbe beírják Haraszti könyvének a címét.

  • 1989.10.szám (október) Kapu, Lukácsy András: Egy kommünár a huszadik századból
    Angyal István életútja Auschwitztól egy másik mártíromságig

    ’56-os visszaemlékezés. Angyal István életútja.

    „kapcsolatba került az akkori másképp gondolkodókkal, Zelk és Benjámin körével; Eörsi István már régtől jó barátja volt (börtönnaplójában meghatóan emlékezik meg halott druszájáról).”

  • 1989.10.szám 2000, E.I.: A szépség esélyei

    Balogh Attila költészetéről, a szép vers ideáljáról, a rút tények és a szép szavak ellentmondásáról.

    „Kérdésemre, hogy miért keres a rút dolgokra szép képeket, ezt felelte: »Mindez annyira fáj, hogy másképpen nem bírnám elviselni.«”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő (Hetilap – 38.szám), 1994.09.22. F. Havas Gábor: „A meleg ólból ki kell menni...”
    • Magyar Idők, 2016.09.17. Ayhan Gökhan: Különleges délután Balogh Attila költővel

  • 1989.10.szám Kritika, Csala Károly: Tartsunk távolságot!
    Találkozás Danilo Kišsel

    Beszélgetés Danilo Kišsel, aki várja Eörsi Istvánt is, de ő nem érkezett meg. Az anya és az apa ábrázolása az irodalomban. Borisz Davidovics síremléke című könyve. A Goli otokról, esszéiről, Kosztolányiról.

  • 1989.10.szám Kritika, Csiszár Imre: A Nemzeti Színház új évadja elé

    Elhangzott 1989. augusztus 21-én az évadnyitó társulati ülésen.

    „A Várban a refektóriumban október 26-án mutatjuk be Eörsi István: Tragédia magyar nyelven Sophokles Antigonéjából c. átiratát.”

  • 1989.10.szám Színház, P. Müller Péter: Felszabadult Színház
    A Nehéz Barbara Pécsett

    Színikritika a Pécsi Nyári Színház – Pécsi Egyetemi Színpadon bemutatott Jiři Voskovec – Jan Werich: A Nehéz Barbara című előadásról. A dalszövegfordító: Eörsi István, a rendező: Bagossy László. Fotó: jelenetek a darabból

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1989.10.szám Színház, Színikritikusok díja 1988/89.

    A legjobb új magyar dráma: Eörsi István: A kihallgatás. A kritikusok szavazatai és rövid értékelésük.

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi A kihallgatás című drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1989.11.02. Magyar Szó, r-R: Vendégszereplések az Újvidéki Színházban

    A vendégszereplések helyszínei, időpontjai, a bemutatandó darabok. A kaposváriak november 21-én Eörsi István A kihallgatás című darabjával vendégszerepelnek.

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi A kihallgatás című drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1989.11.03. (4.szám) Magyar Napló, Budai Katalin: Rabruha és fegyencfej

    Könyvkritika Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című új, legális memoárjáról.

    „Eörsi tobzódik abban, hogy a megformált igazság, a művészi szándékkal felidézett igazság valódibb — már ha a megformáltság tökéletes —, mint a tagolatlan, otromba, jegyzőkönyvien földhözragadt.”

    • Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című kötetei (első – szamizdat, második – legális, harmadik – javított kiadás) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

  • 1989.11.03. (4.szám) Magyar Napló, E.I.: Danilo,

    Danilo Kiš nekrológja. Fotó

  • 1989.11.04. (262.szám) Dolgozók Lapja, Szalay Gábor: Küldöttként az SZDSZ közgyűlésen

    Az SZDSZ megalakulásának felidézése, beszámoló a Jurta színházbeli alakuló közgyűlésről. Eörsi Istvánt is beválasztották az Országos Tanácsba.

    „Eredményhirdetés után közli, hogy az ügyvivői testületbe való jelölés lehetőségétől visszalép. Ezt, mint az SZDSZ legbaloldalibb szárnyának reprezentánsa teszi meg. Felszólítja Tamás Gáspár Miklóst, hogy ő viszont, mint a legjobboldalibb áramlat képviselője, tegye ugyanezt. Elszabadul a pokol. Hatalmas ellentüntetés. Eörsi őszintén megrendülve kiáltja bele a mikrofonba: ezt igazán nem érdemeltem meg tőletek. Igaza van. Egy pillanat alatt tapsviharrá változik a heves tüntetés. Helyreáll a béke és nyugalom. T. G. M. nem lépett vissza, s Eörsi István is hűségnyilatkozatként értékelhette a történteket.”

  • 1989.11.04. (262.szám) Somogyi Néplap, Horányi Barna: Solem Aléhem — Béke veletek
    Hegedűs a háztetőn

    Színikritika a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott musicalról. A darab története, és a szerző, Solem Aléhem (eredeti neve: Rabinovics) életrajza. A rendező: Bezerédi Zoltán. Fotók: jelenetek a darabból.

    „A szongok, betétdalok a musicalhoz képest csaknem »elvesznek« az előadás során, ám meglelik helyüket a Joseph Stein által írott jelenetekben Eörsi István fordításában.”

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1989.11.04. (44.szám) Film Színház Muzsika, Szentendre II.
    Helyszínelés

    „Ígéretünkhöz híven folytatjuk az elmúlt hetek szentendrei monstre »tévémüsorcsinálási-eseménysorozat« képes krónikáját. […] Költők 1956-ban és 1956-ról. Közösen gondolkodtak, s verseiket szavalták a Zilahy Tamás rendezte műsorban — többek között Eörsi István és Petri György.” Fotó Eörsiről és Petriről.

  • 1989.11.04. (44.szám) Képes 7, K. T.: Mai Antigoné
    Színház

    Színikritika a Várszínházban bemutatott Eörsi István: Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából című drámájáról, Antigoné időszerűségéről.

    „Eörsi műveiben mindenekelőtt a tiszta ész, a pengeéles logika és a világos gondolkodás erényeit tisztelem. […] Eörsi Szophoklésze egyszerre jellemzi Eörsit és Szophoklészt.”

  • 1989.11.04. Hajdú-Bihari Napló, Iklódy János: „Mindennap hosszú a halálig és mindennap rövid, amit élünk”

    Képriport. Részlet Angyal Istvánnak Eörsi Istvánhoz írt búcsúleveléből.

  • 1989.11.07. Népszava, Metz Katalin: Temetetlen bűnök hadszíntere
    Ősbemutató a Várszínház Kamaratermében

    Színikritika. Eörsi István Antigoné-adaptációja a Várszínházban: Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából; rendező: Csiszár Imre.

    „Mintha Szophoklész óta szaporodnának a temetetlen holtak. A jeltelen sírokban szunnyadók. És szaporodnának a »temetetlen bűnök«, a tirannusok föl nem oldozható, emberellenes vétkei. Eörsi István Antigoné-adaptációja a Várszínház deszkáin (teljes címén: Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából) minden mondatával napjaink viharzó történelmét kommentálja. Anélkül, hogy jottányit is változtatott volna a klasszikus remekmű cselekményén, eszmeiségén.”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1989.11.08. (21.szám) Rege, dr. Horváth Balázs: VÁLASZOL AZ MDF
    „...hiszen sajtószabadság van...”

    Reflexió „Az MDF olyan, mint a piaci kofa” című Gál Zoltánnal készült interjúra. A vitakultúráról. Gál Zoltán SZDSZ-es képviselő stílusáról, állításait visszautasítja.

    „Mi természetesnek tartjuk a politizálás lehetőségének és jogának megadását a szépíró Konrád Györgynek a humán érdeklődésű íróember Haraszti Miklósnak, a lírai költő, drámaíró Eörsi Istvánnak, kik mindannyian SZDSZ tagok és nem szeretnénk, ha ezen normál vállalkozókat e jogukban egy normál vállalkozó korlátozná. Pontosan ezért a nemzet sorsát érintő kérdésekben csak fenntartásokkal tartjuk illetékesnek nyilatkozni a veszprémi kisvállalkozót, bár nem vonjuk kétségbe lehetőségét értelmes és tisztességes gondolatai kifejtésére.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Rege, 1989.11.01. (20.szám) B. A. Z.: „Az MDF olyan, mint a piaci kofa” – Nincs a rendszerünkben
    • Rege, 1989.11.15. (22.szám) Gál Zoltán – Dr. Szegedi András – Dr. Horváth Balázs: VÁLASZ - ÁLLÓ – HÁBORÚ

  • 1989.11.08. (Próbaszám 3.) Magyar Narancs, Hegedűs István: Szegény Demokraták Szövetsége

    (Az SZDSZ küldöttgyűléséről.)

  • 1989.11.08. (Próbaszám 3.) Magyar Narancs, Novák Zsófia: Tévészamizdat

    (Beszélgetés Dömölky Jánossal, az MTV Művészeti Igazgatósága 4-es stúdiójának vezetőjével stúdióbeli terveiről.)

  • 1989.11.08. (Próbaszám 3.) Magyar Narancs, Vágvölgyi B. András: Danilo Kis síremléke (Nekrológ.)

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.