EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1989.12.06. (49.szám) Pesti Műsor, Nyerges Mária: Ki ez a nő?
    JÁTÉKSZÍN: Jolán és a férfiak

    Beszélgetés Margitai Ágival, Eörsi Jolán és a férfiak című darabjának címszereplőjével Jolánról.

    • A darabot elolvashatja a Színház (Drámamelléklet), 1979.08.szám Dániel Ferenc: Kényes jutalomjáték. Eörsi István darabja elé című cikknél.
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja: JOLÁN ÉS A FÉRFIAK.

  • 1989.12.07. Népszabadság, PLAYBOY
    MÁSOK ÍRJÁK
    MONOLÓG AZ ÁGYBÓL

    A Playboy első számába írt Eörsi. Marxék házvezetőnője teherbe esett Marxtól – Engels titokban elvállalta az apaságot. Hogyan reagált minderre Marx felesége?

    Eörsi „…egy meg nem nevezett barátja monológjában tette közzé azt a véleményét, hogy a titokban űzött és tilalmasnak számító nemi tevékenység nagyban előmozdította az európai kultúra fejlődését. S nem csak a művészet területén — ami bizonyításra sem szorul —, hanem a tudományokban is, amelyek mérhetetlenül sokat köszönhetnek a tiltott gyümölcsöknek.”

    • Eörsi Istvánnak ez az elbeszélése két antológiában is megjelent – Ha minden jól megy (1994) – Dalos György: Königreich am Rande... Erzählungen aus Ungarn (1999.) (Monolog aus dem Bett). A kötet adatait, fülszövegét és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1990.09.29. Munkatárs: Playboy-konferencia, nyuszik nélkül
    • Ezredvég, 1999.11.szám Szerdahelyi István: Ablaküvegek
    • litera.hu, 2006.10.30. Nagy Gabriella: Ami következik, immár megvolt


  • 1989.12.08. (17.szám) Egri Újság, S: AZ ÍRÓK NYUGALMAS KÖZGYŰLÉSE

    Beszámoló. A Magyar Írók Szövetségének 1989. évi közgyűlése után megalakult a Magyar Írószövetség. Az 1986-os botrányos közgyűlés után sokan kiléptek az Írószövetségből.

    „A közgyűlésen nem szólalt fel (bár végigülte) Csoóri Sándor, Csurka István, Eörsi István, Konrád György, Varga Csaba. Viszont felszólalt és őszinte, lelkes, hosszú tapsot kapott Németh Miklós miniszterelnök és Glatz Ferenc kultuszminiszter.”

  • 1989.12.08. (48.szám) Reform, Dalia László: Élmény, show legyen a választási procedúra!

    Interjú Tamás Gáspár Miklóssal az SZDSZ-ről, Eörsi ajánlatáról – amit nem fogadott el, az MDF-fel való jó kapcsolatáról, a párttal kapcsolatos csalódásáról, a választási procedúráról, a Deák Ferenc-féle kompromisszumról, radikalizmusáról.

    „Unatkoznék egy olyan pártban, ahol mindenki egyetért. Eörsinek egyébként nincs igaza: nem képviselek szélsőséget, sőt a tagság jelentős része, talán a többsége is közel áll hozzám. Eörsi viszont az SZDSZ baloldalán is magányos, hiszen szocialista s ez nem egy szocialista párt. Természetesen ő is elfér benne...”

    Reagálás:

    • Pest Megyei Hírlap, 1989.12.13. (294.szám) KLIENS: ...Is... Ő MONDTA

  • 1989.12.08. (9.szám) Magyar Napló, Siposhegyi Péter: A legmagyarabb görög tragédia

    Színikritika a Várszínházban bemutatott Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából című Eörsi-darabról. Rendező: Csiszár Imre.

    „Legfőbb érdeme, hogy rájött, a tökéletesen megragadott konfliktus és a végtelenül egyszerű logikával kibontott dráma nincs lezárva. A halál nem jár egyedül, s ahol zsarnokság van, ott a vér vért szív azokból is, akik látszólag túlélték a tragédiát. A holtak szaporodó köpenyeinek vérfoltjai egy önmagát gyilkoló nemzet térképén. E dráma egyszerű, tiszta és világos, mert így igaz.”

  • 1989.12.11. (258.szám) Mai Nap, karizs: MEGJÖTT JOLÁN A JÁTÉKSZÍNBE
    Késleltetett premier * Vajon miért tiltották eddig?

    Színikritika a Játékszínben bemutatott Eörsi-darabról, a Jolán és a férfiakról. Rendező: Ács János. A szerző szerint nagyon nem lett jó a darab. Fotó

    „De mindez nem a színészek hibája. Hanem a rendezőé, az íróé. Ketten nem voltak elég erősek ahhoz, hogy eldöntsék, miről, hogyan szóljon a darab. Nevessünk, sírjunk, netán egyszerre míveljük mindkettőt, miközben nézzük ezt a hetvenes évek elején íródott ellenzéki (hiszen a szerző az), vagyis a hatalom által nem szeretett művet. Egyet mindenesetre tehettünk: gondolkodhattunk, mi a fenét tiltottak ezen a darabon idáig. Mert ez sem derült ki.”

  • 1989.12.13. (1.szám) Ring, Balaskó Jenő: Ringbe száll-e az Írószövetség?

    Az 1986-os közgyűlés felidézése. Csoóri Sándor szóváltása Berecz Jánossal, Csurka István bejelentéséről: „Uraim, ég az Ecsedi Láp!”. A Magyar Írószövetség idei közgyűlésének lagymatag hangulatáról. Az új szervezeti szabályzat előterjesztése és vitája, és a pénzügyek. A legjobb szónok a miniszterelnök volt. Idézetek Koczkás Sándor főtitkártól, Lengyel Balázstól. Sántha Ferenc, Kiss Dénes, Fekete Gyula, Kis Pintér Imre, Konrád György, Tábor Ádám és Cseres Tibor elnök gondolatai. Idézetek Németh Miklós beszédéből. Glatz Ferenc többszáz milliós Pro Hungária ösztöndíjrendszer létrehozását jelentette be. A szervezeten belül létrehozták az Új Magyar Irodalomért platformot. Fotók

    „Az eseményt Csordás Gábor jelentette be, az alapító tagok névsorával: Esterházy Péter, Csordás Gábor, Balassa Péter, Szilágyi Ákos, Eörsi István, Parti Nagy Lajos, Csaplár Vilmos, Dobai Péter, Radnóti Sándor, Lengyel Balázs, Konrád György, Tábor Ádám, Szkárosi Endre, Kukorelly Endre, Körösi P. József, Jókai Anna és szerény személyem.”

  • 1989.12.13. (294.szám) Heves Megyei Népújság, Pécsi István: Kaméleonok
    Rádiófigyelő

    A köpönyegforgatóknak ajánlja Eörsi rádiós műsorát.

    „Ha december 7-én bekapcsolják készüléküket, akkor este — a Kossuth adón — azt az Eörsi Istvánt hallhatták volna, aki pályájának kálváriás fordulóiról beszélt, aki talán még létező érzelmeikre, szerény erkölcsi tartalékukra is hathat, ha figyelnek rá. No nem fontoskodva, fennhéjázva, hanem az elnémított, de mégis létező, s egyszer csak kísértő, a végképp soha el nem űzhető lelkiismeret finom jelzéseire hangolva.”

  • 1989.12.13. (294.szám) Pest Megyei Hírlap, KLIENS: ...Is...
    Ő MONDTA

    Tamás Gáspár Miklós nyilatkozata a Reform 1989/48. számában az SZDSZ-ről, Eörsiről, az MDF-ről.

    „A Szabad Demokraták Szövetségének markáns alakja párttag társáról például ezt mondta: »Eörsi (István)... az SZDSZ baloldalán is magányos, hiszen szocialista…« Hiszen... értjük, de még mennyire értjük!”

    Előzmény:

    • Reform, 1989.12.08. (48.szám) Dalia László: Élmény, show legyen a választási procedúra!

  • 1989.12.13. (50.szám) Pesti Műsor, Eörsi István: Az interjú
    Játékszín

    Eörsi 1983-ban írt darabjának rövid tartalma. A rendező: Babarczy László.

    • Eörsi István Interjú című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A dráma megjelent Eörsi István: A szerző szeretné, ha a pofa feje és a csomó emlékeztetne egymásra című kötetében is. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház (Drámamelléklet), 1989.01.szám E.I.: Az interjú
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1989.12.15. (42.szám) Köznevelés, Ajánló bibliográfia az 1945 utáni történelem tanításához

    Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre című kötete is a felsorolásban szerepel.

    • A kötetek (3 kiadás) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1989.12.15. (42.szám) Köznevelés, Grezsa Ferenc: A mai magyar irodalom a középiskolában

    A mai magyar irodalom tanításának gondjai a középiskolákban. Milyen okok vezettek a nehézségekhez. Tankönyvek az 1956 utáni korszakban.

    „A másik alapelv fogyatékosságát főképp fájó hiányai jelzik: a műnemek közül kettő, a dráma és a művészi értekező próza és irodalmi publicisztika – a teljes mellőzöttség sorsára jutott. A dráma (és a művészetek tablóján a színház) mellőzésével oly fontos teljesítmények maradnak ki a horizontból, mint Sütő András vagy Háy Gyula színművei, aztán Páskándi, Csurka, Eörsi és mások darabjai.”

  • 1989.12.16. (297.szám) Pest Megyei Hírlap, Takács István: Játékszín, kétszer
    SZÍNHÁZI LEVÉL

    A Játékszín egyedisége abban van, hogy befogadó színház. Azoknak a daraboknak a felsorolása, amelyek itt kerültek bemutatásra. A színház jellegének változása, ennek előnyei. Maga szervez produkciókat, rendezőt és színészeket szerződtet.

    „A mostani két bemutatójuk (egymás utáni két estén) mintegy összegzi a színház műsortervi törekvéseit. […] A másik bemutató tulajdonképpen utánjátszás, hiszen a nyáron a Gyulai Várszínházban volta hazai premierje Eörsi István Jolán és a férfiak című »krónikájának«. Most, ugyanazzal a rendezővel, s majdnem teljesen azonos szereplőgárdával, a Játékszín felhozta a darabot a fővárosba és itt, ezen a kicsiny színpadon, ebben a szűkebb játéktérben s egy intim méretű nézőtér előtt, a dráma is összefogottabbá, hatásosabbá vált. […] Eörsi ezt a darabot 1977-ben írta, nem kis mértékben a saját 56 utáni élményei alapján — de felmerül itt mindannyiunk számára a kérdés: a mi sorsunkat, kapcsolatainkat hogyan s menynyire befolyásolta 1956, s ami utána történt?”

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1989.12.16. (50.szám) Képes 7, Nyuszi férfiaknak
    ÚJSÁG

    A magyar nyelven is megjelenő Playboy című magazin lapajánlója. Az első számban olvasható többek közt Eörsi István írása. 

  • 1989.12.18. Beszélő (Hetilap – 4. próbaszám), E.I.: Ürügy nélkül

    Jeszenszky Géza és a csehszlovákiai változások.

    „Csoóri Sándor a Magyar Nemzet november 24-i számában azt írja egyebek közt Mécs Imrének, hogy a Szabad Demokraták antiszemitizmussal vádolják a Magyar Demokrata Fórumot. »Ez olyan bántó és elnagyolt rágalom, mintha valaki a Szabad Demokraták Szövetségéről azt trombitálná folyton, hogy a fővárosi zsidó származású értelmiségiek pártja.« […] ha valakit származása alapján zsidónak mondunk, ezzel az illetőt akkor sem rágalmazzuk meg, ha nem zsidó. […] Ha valakit antiszemitának mondunk, holott nem az, akkor ez valóban rágalom.”


    Reagálás:

    • Magyar Narancs, 1990.01.23. Vágvölgyi B. András: Közép-Európa, álom és...

  • 1989.12.18. Magyar Hírlap, V. Bálint Éva: Haraszti Miklós: Darabbér
    Kötelező olvasmány Amerikában
    Amiről beszélnek

    A Darabbér most nyilvános kiadásban is megjelenhetett. 1973 októberében a bíróság nyolc hónap felfüggesztett börtönre, a fellelt példányok elkobzására, s a perköltség megtérítésére kötelezte Harasztit könyve megírásáért. A vád: a Népköztársaság rendje elleni izgatás. Ügyében a bíróság kihallgatta Konrád Györgyöt, Szelényi Ivánt, Mészöly Miklóst, Eörsi Istvánt, Szentjóby Tamást és Dalos Györgyöt.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashatnak, ha a keresőmezőbe beírják Haraszti könyvének a címét.

  • 1989.12.18. Népszava, Gantner Ilona: „... és íme minden csak hiábavalóság...”
    Hétindító

    Könyvkritika Eörsi István: Bedobom a törölközőt című kötetéről.

    Eörsi: „Magyarországon — mint ezt újabban dokumentumfilmek tucatjai bizonyítják — igen sok okos ember él. Mégis egy egész nemzet úgy tett, mint a szűzlány, aki — két tisztességet megmentendő — férjhez megy ahhoz, aki megerőszakolta.”

    Eörsi publicisztikai kötetében gyakran idézi Angyal Istvánt, aki azt mondta: „Nem szököm sehova. Nincs kedvem végigcsinálni azokat a mocskos kis kompromisszumokat, amelyek rátok várnak...”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Könyvvilág, 1990.01.szám Megyesi Gusztáv: Elefántösvény (és az itt felsorolt cikkek)
    • Élet és Irodalom, 1990.03.23. (12.szám) Alföldy Jenő: Mi az a demokrácia?
    • Jelenkor, 1990.09.szám Farkas Zsolt: Eörsi István: Bedobom a törülközőt
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.

  • 1989.12.22. (51–52.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A páholyban
    Danilo Kiš emlékének

    Visszaemlékezés egy 1966-os belgrádi, Atelier 212-es színházi előadásra, melyet a Living Theater adott elő – Szophoklész Antigoné – Brecht átiratában. Eörsi Danilo Kiš íróval nézte meg ezt az előadást. Emlékei Danilo Kišről. 

  • 1989.12.29. (12.szám) Magyar Napló, Kukorelly: Mire jó a konferencia

    A Ludwigsburgban megtartott konferenciáról, melyen részt vett Eörsi István is. „Miközben pedig egy orosz teozófust hallgatunk, Eörsi kiírt egy szonettversenyt, ami így sikerült. Kellőképp méltány- és igazságtalanra.” Eörsi István, Márton László és Kukorelly Endre verse. 

  • 1989.12.szám Híd, Gerold László: Marat/Sade
    A kihallgatás

    Színikritika a két darabról.

    A Marat/Sade-t Ács János rendezte. A ’82-es BITEF-es bemutatón egészen mást jelentett, mint ma. Akkor mindenki tudta, hogy ’56 elsiratásáról szól, ma pedig minden forradalom elárulásáról.

    Eörsi István drámája, a Kihallgatás több mint börtöndarab. „De egy adott társadalmi pillanat, állapot modellértékű leképzése is. így, ezzel több, mint csak egy börtöndarab.” Rendező: Babarczy László és Mohácsi János.

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi A kihallgatás című drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darabok címét.

  • 1989.12.szám Hitel, Esterházy Péter: A HÜLYESÉG DICSÉRETE
    – ÖNDICSÉRET –
    AZ ELEFÁNTCSONTTORONYBÓL

    Eörsi István kapott egy levelet, melyben az állt, hogy „MEGHALTOK MIND”. E kitétel elemzése.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1989.03.31. (13.szám) E.I.: Válasz egy ismeretlennek
    • Esterházy Péter: Az elefántcsonttoronyból című kötetének adatait és az Eörsire vonatkozó részletet megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél. 

  • 1989.12.szám Mozgó Világ, Lázár István: Palacktörés

    Olvasónapló. A könyvkiadásról, arról, hogy a politikai könyvek előnyre tettek szert, a jeles művek csekély visszhangjáról, ennek okairól. A közelmúlt politikai könyvterméséről, amiről nehéz szemlét készíteni. Nyers Rezső Útkeresés – reformok című kötetéről. Az Új Tükör 1988. június 5-i számában megjelent saját cikke részletének idézése. Király Béla Honvédségből néphadsereg című könyvéről. Szücs Miklós Ezredes voltam 1956-ban a vezérkarnál című könyvéről, ezzel kapcsolatban a Magyar Krónika sorozat 1956 sajtója – Október 23. – november 4. című kötetről, a lektorok hibáiról. Kubinyi Ferenc „...ketrecbe engem zártak...” – Almásy Pál altábornagy, dr. Aranyi Sándor orvos ezredes és Kéri Kálmán volt vezérkari ezredes vallomásai című interjúkötetéről. Szász Béla Minden kényszer nélkül című könyvéről. Demény Pál Rabságaim és A párt foglya voltam című, kétkötetes önvallomásáról. Az 1989-es MSZMP pártkongresszusról. Konrád György és Szelényi Iván Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz című könyvéről. Konrád Antipolitika – Az autonómia kísértése című kötetéről. Hajdú Tibor Közép-Európa forradalma – 1917-1921 című könyvéről.

    „Micsoda különbség, netán éppen Demény után forgatni Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című kötetét (Napra-forgó). Arkangyali szelídség után mephistói kacaj. Az 1956 után bebörtönzött Eörsi keményen vagdalkozó alkat, aki olykor talán összevét tényt és gyanút. Nagy mentsége azonban, hogy ha kíméletlen, akkor nem utolsósorban önmagával szemben az. Bár szövegéből sistereg a politikum, tömérdek benne a fontos kortörténeti adalék; s a borzongató részleteket is kísérő irónián, mely utóbbin, kissé rossz lelkiismerettel, remekül szórakozunk, ezt a könyvet a szerző kíméletlen viviszekciója, önmaga élveboncolása teszi emlékezetessé. A börtönnyomorúság, tetvekkel, kübliszaggal; a szexuális éhség és hogy a »félbeszakadt« házasság mi terhet bír el; a kényszeregyüttlét oly különféle emberekkel; a spicli-fóbia; az ön- és helyzetértékelés fenyegető zavarai ez végül is már fontosabb tárgya lesz a könyvnek, mint ami közvetlenül a különben oly lényeges 1956-os, 1956 utáni időket illeti.”

    • Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című kötetei (1. szamizdat kiadás – Katalizátor Iroda, 2. kiadás – Napra-forgó Kft, 3. javított kiadás – Noran) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1989.13.szám Hitel, (A szerkesztőség): Kórdokumentum

    Egy 1983-as tilalmi lista a további lektorálásra, illetve elhalasztásra kijelölt művekről. A listában szerepel Eörsi István: A csomó című kötete is.

    • Szabadi Vera megjegyzése: A kötet csak 1995-ben jelent meg a Pesti Szalon kiadásában.
    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1989.20.szám Magyarország, Fenákel Judit: Az Eörsi-sztori
    Ironikus forradalmár
    Méreg a pohárból

    Interjú Eörsi Istvánnal. Életrajza, sztálinista versei, a forradalom, a börtönévek, a kaposvári színháznál eltöltött évek, az eltiltások, ösztöndíja Nyugat-Berlinbe. Az ellenzéki akciókban való részvételéről. 1945 és a felszabadulás. Az író egyéb feladatairól. Önértékelés, készülő köteteiről: Lukács – Shakespeare-fordítások – publicisztikai írásai gyűjteménye. Fotó

    „Büntetésemet vezeklésnek fogtam fel mindazért, amit az ötvenes évek legelején költőileg műveltem. […] Mindmáig az a véleményem, hogy adódnak olyan történelmi periódusok — ilyennek tartom 1956-ot —, amikor a társadalom spontán válasza intellektuálisan és morálisan is a legmagasabbrendű, s a forradalomról való lemondás fegyverletétel a nyomorító hatalmak előtt.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.