EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1989.11.04. (44.szám) Képes 7, K. T.: Mai Antigoné
    Színház

    Színikritika a Várszínházban bemutatott Eörsi István: Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából című drámájáról, Antigoné időszerűségéről.

    „Eörsi műveiben mindenekelőtt a tiszta ész, a pengeéles logika és a világos gondolkodás erényeit tisztelem. […] Eörsi Szophoklésze egyszerre jellemzi Eörsit és Szophoklészt.”

  • 1989.11.04. Hajdú-Bihari Napló, Iklódy János: „Mindennap hosszú a halálig és mindennap rövid, amit élünk”

    Képriport. Részlet Angyal Istvánnak Eörsi Istvánhoz írt búcsúleveléből.

  • 1989.11.07. Népszava, Metz Katalin: Temetetlen bűnök hadszíntere
    Ősbemutató a Várszínház Kamaratermében

    Színikritika. Eörsi István Antigoné-adaptációja a Várszínházban: Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából; rendező: Csiszár Imre.

    „Mintha Szophoklész óta szaporodnának a temetetlen holtak. A jeltelen sírokban szunnyadók. És szaporodnának a »temetetlen bűnök«, a tirannusok föl nem oldozható, emberellenes vétkei. Eörsi István Antigoné-adaptációja a Várszínház deszkáin (teljes címén: Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából) minden mondatával napjaink viharzó történelmét kommentálja. Anélkül, hogy jottányit is változtatott volna a klasszikus remekmű cselekményén, eszmeiségén.”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1989.11.08. (21.szám) Rege, dr. Horváth Balázs: VÁLASZOL AZ MDF
    „...hiszen sajtószabadság van...”

    Reflexió „Az MDF olyan, mint a piaci kofa” című Gál Zoltánnal készült interjúra. A vitakultúráról. Gál Zoltán SZDSZ-es képviselő stílusáról, állításait visszautasítja.

    „Mi természetesnek tartjuk a politizálás lehetőségének és jogának megadását a szépíró Konrád Györgynek a humán érdeklődésű íróember Haraszti Miklósnak, a lírai költő, drámaíró Eörsi Istvánnak, kik mindannyian SZDSZ tagok és nem szeretnénk, ha ezen normál vállalkozókat e jogukban egy normál vállalkozó korlátozná. Pontosan ezért a nemzet sorsát érintő kérdésekben csak fenntartásokkal tartjuk illetékesnek nyilatkozni a veszprémi kisvállalkozót, bár nem vonjuk kétségbe lehetőségét értelmes és tisztességes gondolatai kifejtésére.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Rege, 1989.11.01. (20.szám) B. A. Z.: „Az MDF olyan, mint a piaci kofa” – Nincs a rendszerünkben
    • Rege, 1989.11.15. (22.szám) Gál Zoltán – Dr. Szegedi András – Dr. Horváth Balázs: VÁLASZ - ÁLLÓ – HÁBORÚ

  • 1989.11.08. (Próbaszám 3.) Magyar Narancs, Hegedűs István: Szegény Demokraták Szövetsége

    (Az SZDSZ küldöttgyűléséről.)

  • 1989.11.08. (Próbaszám 3.) Magyar Narancs, Novák Zsófia: Tévészamizdat

    (Beszélgetés Dömölky Jánossal, az MTV Művészeti Igazgatósága 4-es stúdiójának vezetőjével stúdióbeli terveiről.)

  • 1989.11.08. (Próbaszám 3.) Magyar Narancs, Vágvölgyi B. András: Danilo Kis síremléke (Nekrológ.)

  • 1989.11.10. (44.szám) Reform, Kardos Györgyné: Hej, más ez a szerelem, Eörsi pajtás

    Győrffy Miklós interjút készített Eörsi Istvánnal a Gondolatjelben a Leveleskönyv című könyv megjelenése kapcsán, melyben írók, művészek 60–70-es években írott leveleit gyűjtötték össze. Eörsi az interjúban megrágalmazta Kardos Györgyöt. Kardosné 3 levelet talált férje hagyatékában Eörsitől, melyeket itt közöl.

    • Eörsi Kardosnak írt leveleit a Leveleskönyv című kötetben találhatja. A kötet/ek adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • 168 óra, 1989.09.12. (20.szám) Győrffy Miklós: Lenyűgöző verőlegény volt (és az itt felsorolt cikkek)
    • Magyar Nemzet, 1990.03.19. Murányi Gábor: Ki kit leplez le?
    • Magyar Sajtó, 1990.08.13. (15.szám) Udvarhelyi András: „Ide riszálom, oda lefekszem?!”
    • Népszabadság, 1990.08.22. Eörsi István: A ma született bárány
    • Népszabadság, 1990.08.29. Hernádi Gyula: Egy cascós ellenzéki + E.I. válasza
    • Népszabadság, 1990.08.30. Solt Ottília: Gyanúsítgatás, becsületsértés
    • Népszabadság, 1990.09.03. Fekete Gyula – E.I.: Válasz Eörsi Istvánnak
    • Kurír (reggeli és esti kiadás), 1990.09.07. Kardos G. György: Hangtalan amnesztiát
    • Heves Megyei Népújság, 1990.09.19. (143.szám) sárhegyi: Ki is evett Aczél György tortájából?
    • Magyar Sajtó, 1990.09.24. (17–18.szám) Vajda Gábor: Fekete Gyula indulatai – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Napló, 1991.05.17. (2.szám) Marno János: Szorongások és indulatok között
    • Beszélő, 1991.10.26. (Hetilap – 43.szám) Gerenda a te szemedben
    • Népszabadság, 1991.11.16. E.I.: Az Undor
    • Népszabadság, 1991.11.22. Lázár István: Ultiparti
    • Népszabadság, 1991.11.27. E.I.: Még egyszer az ultizásról
    • Új Ludas Matyi, 1991.12.03. (49.szám) MM: Ki volt a pakliban?
    • Népszabadság, 1991.12.04. Hajdú János: Piros terített betli
    • Népszabadság, 1991.12.09. Dr. Zimányi Tibor: Aggódás Eörsi István közérzetéért
    • Népszabadság, 1991.12.18. Gyertyán Ervin: Vigyorgást igen, vicsorgást nem... E.I.: Eloszlatok egy félreértést. Szabó Sándor: Hurutos indulatok
    • Mozgó Világ, 1993.12.szám Sükösd Mihály: Folyóirat és történelem
    • Kritika, 1997.06.szám Radnóti Sándor: Aczél György – közelről
    • Magyar Nemzet, 2001.11.17. Lovas István: Göncz és a fuvolázó Eörsi
    • Magyar Demokrata, 2001.11.22. (47.szám) Szalay Károly: Kardos György
    • Lyukasóra, 2004.02.szám Szalay Károly: Az ezredes
    • Lyukasóra, 2004.03.szám Szalay Károly: Az ezredes
    • Terasz.hu, 2004.03.11. Szalay Károly: AZ EZREDES – (A Magvető regénye, 9. rész)
    • Egyenlítő, 2007.01.szám Mohai V. Lajos: Balassa Péter emlékének
    • Magyar Nemzet, 2008.07.12. Szalay Károly: Keletről nyugatra
    • Mozgó Világ, 2008.09.szám Dalos György: Aczél, Kardos és egy albán atomfizikus
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja: KARDOS GYÖRGY.


  • 1989.11.10. (45.szám) Élet és Irodalom, Koltai Tamás: Antigoné a mozgalomból

    Színikritika Eörsi István: Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából című darabjáról. Várszínház – rendező: Csiszár Imre, dramaturg: Magyar Fruzsina. 

  • 1989.11.10.zeit.de, Burkhard Müller-Ullrich: Europa-Wunder. Antonin Liehm und die erfolgreiche Litern turzeitschrift "Lettre"

  • 1989.11.11. (45.szám) Film Színház Muzsika, Bérczes László: Kockakövek
    Színházi levél

    Eörsi Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából című darabját vastapssal jutalmazta a közönség a Várszínház Kamaratermében, Bérczes azonban nincs elragadtatva. A rendező: Csiszár Imre.

    „Csiszár Imre rendezése nem jut dl a rítusig. Megreked a stilizálás és a naturalizmus macskakő-közhelyekből épített mezsgyéjén.”

  • 1989.11.11. Magyar Hírlap, Mészáros Tamás: A mi kutyánk kölyke
    Eörsi Antigonéja a Várszínházban

    Színikritika. Miért kell átírni Szophoklész művét? Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából. Rendező: Csiszár Imre.

  • 1989.11.15. (22.szám) Rege, Gál Zoltán – Dr. Szegedi András – Dr. Horváth Balázs: VÁLASZ - ÁLLÓ – HÁBORÚ
    4. MENET
    „A politika valamivel több, mint az erkölcs”

    Vita a Rege korábbi számaiban megjelent írásokkal. Gál cáfolja a dr. Horváth Balázs válaszában foglaltakat. Lengyel László és Bauer Tamás tanulmányából idéz. A kontraszelekcióval kapcsolatos érvelései. Dr. Szegedi András, SZDSZ-es ügyvivő kész a vitára az MDF és az SZDSZ programjáról. Dr. Horváth Balázs nem kíván válaszolni, a vitát lezártnak tekinti.

    „Lapunk legutóbbi számában a »Válaszol az MDF« című írásban az egyik mondat értelemzavaró elírással jelent meg. A mondat helyesen: »Mi természetesnek tartjuk a politizálás lehetőségének és jogának megadását a szépíró Konrád Györgynek, a humán érdeklődésű íróember Haraszti Miklósnak, a lírai költő, drámaíró Eörsi Istvánnak, kik mindannyian SZDSZ tagok és nem szeretnénk, ha ezen nagyra vállalkozókat e jogukban egy kisvállalkozó korlátozná.«”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Rege, 1989.11.01. (20.szám) B. A. Z.: „Az MDF olyan, mint a piaci kofa” – Nincs a rendszerünkben
    • Rege, 1989.11.08. (21.szám) dr. Horváth Balázs: VÁLASZOL AZ MDF

  • 1989.11.18. (46.szám) Képes 7, Tragédia magyar nyelven
    Pontos kritikák

    Idézetek a Nemzeti Színház várszínházi kamaratermében bemutatott Eörsi István: Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából című drámájáról kritikusok által írt véleményekből. Akik véleményt mondanak: Barabás Tamás és Koltai Tamás.

    Kapcsolódó cikk:

    • Új Tükör, 1989.11.26. (48.szám) Kovács Dezső: Antigoné a páston


    A témával kapcsolatban további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja az ANTIGONÉ szót.

  • 1989.11.18. Magyar Szó, Csorba Béla: Eörsi István Kihallgatása
    A KAPOSVÁRI CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ ÚJVIDÉKI VENDÉGJÁTÉKA ELÉ

    A kaposvári Csiky Gergely Színház Marat/Sade és Eörsi István A Kihallgatás című darabjáról.

    „A kihallgatás bemutatójára egyébként majdnem negyed századot kellett várni. Eörsi közvetlenül saját börtönélményeinek hatására írta. Aki olvasta a szerző börtönmemoárját (Emlékezés a régi szép időkre), az alighanem ráismer majd a drámahősök hús-vér mintáira is, legalább bizonyos vonatkozásokban, noha természetesen hiábavaló igyekezet volna a darabban Eörsi alteregója után kutatni.”

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Szó, 1989.11.19. b-c: A kaposváriak vendégjátéka Újvidéken
    • Magyar Szó, 1989.12.04. Bartuc Gabriella: A játszma világra szóló
    • Eörsi A kihallgatás című drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1989.11.19. Magyar Szó, b-c: A kaposváriak vendégjátéka Újvidéken
    A társulat előadja a Marat/Sade című híres darabot és Eörsi Kihallgatását

    A kaposvári Csiky Gergely Színház vendégszereplése. A Marat/Sade 1982-es BITEF-es diadalmenetéről. Eörsi A kihallgatás című darabját Babarczy László és Mohácsi János rendezte.

    „A darab 1953-ban játszódik. Eörsi 1965-ben írta, magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett. Csaknem két és fél évtizeden át nem mutathatták be. Különben Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, 1984-ben. Politikai elítéltekről szól.”

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Szó, 1989.11.18. Csorba Béla: Eörsi István Kihallgatása
    • Magyar Szó, 1989.12.04. Bartuc Gabriella: A játszma világra szóló
    • Eörsi A kihallgatás című drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1989.11.20. Magyar Nemzet, Bogácsi Erzsébet: Engesztelhetetlen temetés
    Antigoné
    Bemutató a Várszínház kamaratermében

    A Nemzeti Színház bemutatója a Várszínház kamaratermében. Szophoklész tragédiáját mutatják be. A rendező, Csiszár Imre Eörsi Istvánnal íratta át a művet. Az új darab címe: Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából. 

    Kapcsolódó cikkek

    • A témával kapcsolatban további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja az ANTIGONÉ szót, illetve a darab címét.

  • 1989.11.22. Magyar Nemzet, Napló

    Részlet. A kaposvári Csiky Gergely Színház jugoszláviai vendégszereplésén Peter Weiss drámáját, a Marat Sade-ot adta elő, kedden pedig az Eörsi István drámája alapján készült darabbal, a Kihallgatással lép fel.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témával kapcsolatban további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darabok címét.

  • 1989.11.22. Népszabadság, Zappe László: A HARMADIK KŐ
    Antigoné a Várszínház Stúdiójában

    Színikritika. Rendező: Csiszár Imre. Fotó: Kreon: Bessenyei Ferenc, Antigoné: Ráckevei Anna.

    „Új fordításnak és erőteljes dramaturgi beavatkozásnak inkább foghatjuk fel Eörsi munkáját, mint eredeti alkotásnak. Más kérdés, hogy személyisége, életútja maga is az antigonéi sors és magatartás példája, a tragédia kétségkívül az övé is, még ha nem is írta, hanem végigélte. […] Politikai értelemben Eörsi — Csiszár Antigonéja nyilván egyfajta emblémának tekinthető. Rajta a múlttal, az elmúlt korszakkal való ítélkező szembenézés látszik. A jövő nemigen. S ez színházi értelemben is így van.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház (Drámamelléklet), 1990.01–02.szám E.I.: Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából. E.I.: Változat Ödipuszra
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1989.11.25. Népszabadság, Barabás Tamás: A Gulag merre van?
    Dr. Tolnai György: Marxi elméletben

    Vita a lap november 11-i számában megjelent Berend T. Iván: A szocialista politika missziója Magyarországon című írásával, aki szerint „A múlt megtagadása és elferdítése ma a legegyszerűbb, legolcsóbb politikai manipuláció”. Barabás cáfolatként példának hozza fel Konrád György és Kristály Gyula bebörtönzését, a házkutatásokat, a sokszorosítógépek és kéziratok elkobzását, az előzetes letartóztatásokat, az útlevélmegvonásokat, majd váratlan felajánlásokat, a szakmájukon kívüli munkavállalásokat. Mindezeket az érintettek Gulágként élik meg, de ezzel nem tesznek egyenlőségjelet Rákosi és Kádár közé.

    „Ennek azonban kussolás volt az ára. Eörsi István kifejezésével: kollektív amnéziába kellett esnünk. El kellett felejtenünk, hogy a Rákosiéval nem azonos (?) Kádár-rendszer milyen félelmetes megtorlást alkalmazott a Rákosi-rezsim elleni népfelkelés részvevőivel szemben (ki képviselte tehát a jogfolytonosságot?).”

    • Eörsi István Emlékezés régi szép időkre című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1989.11.11. Berend T. Iván: A szocialista politika missziója Magyarországon – Nincs a rendszerünkben.
    • Magyar Hírlap, 1991.10.22. V. Bálint Éva: „A kollektív amnézia fátyla” (és az itt felsorolt cikkek)

  • 1989.11.27. Magyar Szó, Bartuc Gabriella: Most mindent lehet
    Interjú Lukáts Andor színművésszel

    A kaposvári Csiky Gergely Színház vendégszereplésén a Marat/Sade és Eörsi A kihallgatás című darabokban nyújtott alakításairól. Mit jelentett a Marat-szerep 8 évvel ezelőtt, és mit jelent ma, mi változott Magyarországon? Melyik kaposvári darabokat szereti leginkább. A kaposvári színész rendezőkről, a közös alkotás öröméről. 

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darabok címét.

  • 1989.11.28. Magyar Szó, Bartuc Gabriella: A valóság és égi mása
    Interjú Jancsó Miklós rendezővel

    Mi a véleménye Eörsi rádióban elhangzott interjújáról, amelyben Juhász Ferenc, Déry Tibor és Illyés Gyula mellett őt is Hernádi Gyulával együtt azok közé sorolta, akiket az elmúlt évtizedek művelődéspolitikája, az Aczél-féle művelődéspolitika megnyert magának. Közös munkáik Hernádi Gyulával. A színház és a film közötti különbségről.

    „Eörsi ilyen provokatív volt mindig. Én nem akarok vele vitatkozni, mert mindenkinek joga van azt mondani, amit akar. Ez egy provokáció. Tulajdonképpen az derül ki belőle, hogy már évek óta nem nézi azokat a filmeket, amiket én csinálok. […] Az, hogy az Aczél-féle művelődéspolitika támogatott-e vagy sem, az más kérdés. […] Az igaz, hogy voltak olyanok, akiket nem támogatott vagy kevésbé támogatott. De az Eörsit legalább annyira támogatták, mint másokat. Talán nem adtak neki Kossuth-díjat, majd most fog kapni. A pimaszkodást én nem veszem fel, erre nem óhajtok reagálni.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • 168 óra, 1989.09.12. (20.szám) Győrffy Miklós: Lenyűgöző verőlegény volt
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat a 168 óra felsorolásánál.

  • 1989.11.29. (248.szám) Mai Nap, vigh: MÁR NEM TÉBOLY: VAN MAGYAR PLAYBOY

    Beszélgetés Futász Dezsővel, az amerikai világlap magyar változatának egyik létrehozójával, a Computer World vezérigazgatójával a magyar tartalomról, példányszámról, költségekről. Az első számban Eörsi István és Mándy Iván is publikál.

  • 1989.11.30. Népszava, vajda: Playboy-dúlás

    Megjelent a Playboy, magyar nyelven.

    „Nos, a tizenegyedikként magyar nyelven megjelent kiadásban olyan szerzőktől olvashatunk, mint Mándy Iván és Eörsi István. Interjút ad a zseniális szovjet Garri Kaszparov és a bájosan érdekes magyar Eszenyi Enikő.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.