EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1989.10.28. Fejér Megyei Hírlap, p. i.: 56-os emlékműpályázat a Budapest Galériában

    A Történelmi Igazságtétel Bizottsága ’56-os emlékmű elkészítésére írt ki pályázatot. Az emlékművet a 301-es parcellában állítják fel. A szobortárlaton 97 mű szerepel. Három makett fotója.

    „Célja: »hogy emléket állítson a rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájában az 1956-os forradalom utcai harcaiban elesetteknek, ártatlanul meggyilkoltaknak és a forradalmat követő megtorlás minden áldozatának.« […] [Angyal István] akinek búcsúlevelét Eörsi István őrizte meg emlékezetében, s aki a leendő emlékműről így hagyatkozott: »Nagy rusztikus kő legyen a névtelen csőcselék emléke, melyből lettünk, amellyel egyek voltunk, és akikkel együtt térünk meg.«”.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja az 56-OS EMLÉKMŰ mondatot.

  • 1989.10.28. Népszabadság, Könczöl Csaba: KINT ÉS BENT
    Beszélgetés Mózsi Ferenc chicagói költővel és lapszerkesztővel

    A Chicagóban letelepedett író magyar nyelvű irodalmi folyóiratot indított, Szivárvány címmel. Mi indította a folyóirat alapítására, a lap előtörténetéről, amely 1980 augusztusában jelent meg. Szerkesztő- és szerzőtársairól. A Szivárvány-könyvek című könyvsorozatukról. Kapcsolatukról a magyarországi szamizdatszerkesztőségekkel. Kulturális rendezvényeikről, azok szereplőiről, meghívott vendégeikről. A kint élő magyarok elzárkózásáról, majd egy részüknek a magyarországi események hatására magatartásuk változásáról. Imantra című kétnyelvű kötetéről.

    „1984 óta, jelentős részben Soros György mecénási bőkezűségének köszönhetően, a magyarországi demokratikus ellenzék számos — azóta már országosan ismertté vált — alakja töltött el huzamosabb időt az Egyesült Államokban. Közülük sokan megfordultak nálunk is — megemlítem például Kenedi János, Petri György, Konrád György, Eörsi István, Szilágyi Sándor, Demszky Gábor, Csalog Zsolt nevét — és köztük a tiédet is.”

  • 1989.10.29.mti.hu, MTI: SZDSZ-közgyűlés - zárónap

    (Eörsi István zárszavával befejeződött a Szabad Demokraták Szövetségének II. közgyűlése.)

  • 1989.10.30. (222.szám) Mai Nap, Kurucz Péter – Muzslai Zoltán: SZDSZ: TIZENEGY ÜGYVIVŐ
    BALLA ÉVA NEM PRÓBÁLJA MEG

    Eörsi István zárszavával tegnap este befejeződött a Szabad Demokraták Szövetségének második közgyűlése. Határozat fogadtak el a politikai helyzet stabilizálásáról, a szabad választásokhoz vezető útról, az állami tulajdon sorsáról, a rendőrség helyzetének rendezéséről, továbbá arról, hogy támogatják a kormány döntését a nagymarosi vízlépcső építésének végleges leállításáról. Megválasztották az SZDSZ 30 tagú tanácsát, valamint 11 tagú ügyvivői testületét. Idézetek az elhangzottakból. Rövid beszélgetés Dr. Balla Éva országgyűlési képviselővel. 

    • További kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: 1989.10.30.

  • 1989.10.30. (256.szám) Kisalföld, Az SZDSZ küldöttgyűlése

    Részlet az SZDSZ II. küldöttgyűléséről szóló beszámolóból. A küldöttgyűlés Eörsi István zárszavával ért véget. 

    • További kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: 1989.10.30.

  • 1989.10.30. Csongrád Megyei Hírlap, Független politikai párt az SZDSZ

    A Szabad Demokraták Szövetsége második közgyűlésének vasárnapi zárónapján a küldöttek hosszas vita után módosításokkal elfogadták az SZDSZ új alapszabályát. Tölgyessy Péter ismertette a párt választási koncepcióját. Az SZDSZ nemzetiségi politikájáról, környezetvédelmi koncepciójáról, valamint egyházpolitikai elképzeléseiről. Megválasztották az SZDSZ harminctagú tanácsát, valamint tizenegy tagú ügyvivő testületét. Az SZDSZ új ügyvivői: Demszky Gábor, Haraszti Miklós, Kis János, Kőszeg Ferenc, Magyar Bálint, Mécs Imre, Pető Iván, Rajk László, Szabó Miklós, Tamás Gáspár Miklós és Tölgyessy Péter. Eörsi István zárszavával fejeződött be a közgyűlés.

    • További kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: 1989.10.30.

  • 1989.10.30. Népszabadság, Láng Zsuzsa: Gazdaság- és szociálpolitikánk nem thatcherista
    Befejeződött a háromnapos SZDSZ-küldöttgyűlés

    Beszámoló. Az országos tanács megválasztásakor sokan kérték, hogy ne is válasszák be az ügyvivő testületbe. Eörsi azzal indokolta döntését, hogy ő szélsőségesen baloldali nézeteket képvisel, és jobb, ha az ügyvivők a centrumból kerülnek ki. Szerinte a másik szélsőséges képviselőnek, Tamás Gáspár Miklósnak is így kellene eljárnia. TGM ezt az óhaját nem teljesítette.

    • További kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: 1989.10.30.

  • 1989.10.30. Népszava, Gantner Ilona: Múltidézés — stilizálás nélkül

    Könyvajánló. Lukács György: Megélt gondokodás / Életrajz magnószalagon című kötete. A bevezető megjegyzést írta, Lukács György „Megélt gondolkodás”-át fordította: Eörsi István. Életrajz magnószalagon – Eörsi István és Vezér Erzsébet beszélgetései Lukács Györggyel.

    „Valóban igaza van Eörsi Istvánnak, amikor azt állítja, hogy Lukács »önmagát mindenre való tekintet nélkül, szörnyűséges illúzióival együtt mutatja meg...« […] Újra igazat adok Eörsi Istvánnak, amikor így ír: »Ma már hátborzongatóan komikus ez a nagyvonalú objektivitás, amellyel Lukács túlpillantva a rémségeken és ezek szörnyű indítékain, kiharcolta magának belső derűjét...«”

    • Lukács György: Megélt gondolkodás / Életrajz magnószalagon. Az interjúkat készítette: Vezér Erzsébet és Eörsi István. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.

  • 1989.10.30. Petőfi Népe, Elfogadták az SZDSZ újalapszabályát

    Tudósítás a Szabad Demokraták Szövetsége második közgyűléséről. Tölgyessy Péter ismertette a párt választási koncepcióját. Bauer Tamás a párt gazdasági koncepciójáról beszélt. A közgyűlés Eörsi István zárszavával fejeződött be. Az új tanács és az ügyvivő testület összetétele.

  • 1989.10.30. Tolna Megyei Népújság, Tanácskozott a Szabad Demokraták Szövetsége

    Tudósítás az SZDSZ II. közgyűléséről.

    „Eörsi István zárszavával vasárnap este befejeződött a Szabad Demokraták Szövetségének II. közgyűlése Budapesten, a Gólyavárban. A küldöttek a tanácskozás végén határozatot fogadtak el a politikai helyzet stabilizálásáról, a szabad választásokhoz vezető útról; az állami tulajdon sorsáról; a rendőrség helyzetének rendezéséről, továbbá arról, hogy támogatják a kormány döntését a nagymarosi vízlépcső építésének végleges leállításáról.”

  • 1989.10.31. mti.hu, Belpolitikai sajtószemle

    Részlet. Haraszti Miklós a Darabbér-perről. Eörsi István a tanúk között.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1989.10.31. Faragó József: A megkésett Darabbér
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashatnak, ha a keresőmezőbe beírják Haraszti könyvének a címét. 

  • 1989.10.31. Népszabadság, Faragó József: A megkésett Darabbér

    Beszélgetés Haraszti Miklóssal Darabbér című kötetéről, melyet 1972-ben írt, és a Magvető Könyvkiadó visszautasított. Arról, hogy mit írna ma másképpen. 1973-as letartóztatásáról, a peréről. Családjáról, baloldali neveltetéséről, első lázadásairól, a maoizmusból való kigyógyulásáról. A Beszélőről, a lap körének életéről, a belső emigrációról. Fotó: Haraszti Miklós.

    „A Darabbér-per az 1973-as reformellenes hullám koncepciós pere volt. A vád a potenciális ellenfeleik megfélemlítésére törekedett, ezért igen jó érzékkel olyan értelmiségieket választott tanúnak — Eörsi Istvánt, Hegedűs Andrást, Konrád Györgyöt, Szelényi Ivánt és másokat —, akik a későbbi demokratikus ellenzék magját alkották. A tanúk azonban őszintén elmondták a véleményüket, ami ma természetesnek tűnhet, de akkoriban kivételes lépésnek számított.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • mti.hu, 1989.10.31. Belpolitikai sajtószemle
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashatnak, ha a keresőmezőbe beírják Haraszti könyvének a címét.

  • 1989.10.szám (október) Kapu, Lukácsy András: Egy kommünár a huszadik századból
    Angyal István életútja Auschwitztól egy másik mártíromságig

    ’56-os visszaemlékezés. Angyal István életútja.

    „kapcsolatba került az akkori másképp gondolkodókkal, Zelk és Benjámin körével; Eörsi István már régtől jó barátja volt (börtönnaplójában meghatóan emlékezik meg halott druszájáról).”

  • 1989.10.szám 2000, E.I.: A szépség esélyei

    Balogh Attila költészetéről, a szép vers ideáljáról, a rút tények és a szép szavak ellentmondásáról.

    „Kérdésemre, hogy miért keres a rút dolgokra szép képeket, ezt felelte: »Mindez annyira fáj, hogy másképpen nem bírnám elviselni.«”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő (Hetilap – 38.szám), 1994.09.22. F. Havas Gábor: „A meleg ólból ki kell menni...”
    • Magyar Idők, 2016.09.17. Ayhan Gökhan: Különleges délután Balogh Attila költővel

  • 1989.10.szám Kritika, Csala Károly: Tartsunk távolságot!
    Találkozás Danilo Kišsel

    Beszélgetés Danilo Kišsel, aki várja Eörsi Istvánt is, de ő nem érkezett meg. Az anya és az apa ábrázolása az irodalomban. Borisz Davidovics síremléke című könyve. A Goli otokról, esszéiről, Kosztolányiról.

  • 1989.10.szám Kritika, Csiszár Imre: A Nemzeti Színház új évadja elé

    Elhangzott 1989. augusztus 21-én az évadnyitó társulati ülésen.

    „A Várban a refektóriumban október 26-án mutatjuk be Eörsi István: Tragédia magyar nyelven Sophokles Antigonéjából c. átiratát.”

  • 1989.10.szám Színház, P. Müller Péter: Felszabadult Színház
    A Nehéz Barbara Pécsett

    Színikritika a Pécsi Nyári Színház – Pécsi Egyetemi Színpadon bemutatott Jiři Voskovec – Jan Werich: A Nehéz Barbara című előadásról. A dalszövegfordító: Eörsi István, a rendező: Bagossy László. Fotó: jelenetek a darabból

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1989.10.szám Színház, Színikritikusok díja 1988/89.

    A legjobb új magyar dráma: Eörsi István: A kihallgatás. A kritikusok szavazatai és rövid értékelésük.

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi A kihallgatás című drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1989.11.02. Magyar Szó, r-R: Vendégszereplések az Újvidéki Színházban

    A vendégszereplések helyszínei, időpontjai, a bemutatandó darabok. A kaposváriak november 21-én Eörsi István A kihallgatás című darabjával vendégszerepelnek.

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi A kihallgatás című drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1989.11.03. (4.szám) Magyar Napló, Budai Katalin: Rabruha és fegyencfej

    Könyvkritika Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című új, legális memoárjáról.

    „Eörsi tobzódik abban, hogy a megformált igazság, a művészi szándékkal felidézett igazság valódibb — már ha a megformáltság tökéletes —, mint a tagolatlan, otromba, jegyzőkönyvien földhözragadt.”

    • Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című kötetei (első – szamizdat, második – legális, harmadik – javított kiadás) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

  • 1989.11.03. (4.szám) Magyar Napló, E.I.: Danilo,

    Danilo Kiš nekrológja. Fotó

  • 1989.11.04. (262.szám) Dolgozók Lapja, Szalay Gábor: Küldöttként az SZDSZ közgyűlésen

    Az SZDSZ megalakulásának felidézése, beszámoló a Jurta színházbeli alakuló közgyűlésről. Eörsi Istvánt is beválasztották az Országos Tanácsba.

    „Eredményhirdetés után közli, hogy az ügyvivői testületbe való jelölés lehetőségétől visszalép. Ezt, mint az SZDSZ legbaloldalibb szárnyának reprezentánsa teszi meg. Felszólítja Tamás Gáspár Miklóst, hogy ő viszont, mint a legjobboldalibb áramlat képviselője, tegye ugyanezt. Elszabadul a pokol. Hatalmas ellentüntetés. Eörsi őszintén megrendülve kiáltja bele a mikrofonba: ezt igazán nem érdemeltem meg tőletek. Igaza van. Egy pillanat alatt tapsviharrá változik a heves tüntetés. Helyreáll a béke és nyugalom. T. G. M. nem lépett vissza, s Eörsi István is hűségnyilatkozatként értékelhette a történteket.”

  • 1989.11.04. (262.szám) Somogyi Néplap, Horányi Barna: Solem Aléhem — Béke veletek
    Hegedűs a háztetőn

    Színikritika a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott musicalról. A darab története, és a szerző, Solem Aléhem (eredeti neve: Rabinovics) életrajza. A rendező: Bezerédi Zoltán. Fotók: jelenetek a darabból.

    „A szongok, betétdalok a musicalhoz képest csaknem »elvesznek« az előadás során, ám meglelik helyüket a Joseph Stein által írott jelenetekben Eörsi István fordításában.”

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1989.11.04. (44.szám) Film Színház Muzsika, Szentendre II.
    Helyszínelés

    „Ígéretünkhöz híven folytatjuk az elmúlt hetek szentendrei monstre »tévémüsorcsinálási-eseménysorozat« képes krónikáját. […] Költők 1956-ban és 1956-ról. Közösen gondolkodtak, s verseiket szavalták a Zilahy Tamás rendezte műsorban — többek között Eörsi István és Petri György.” Fotó Eörsiről és Petriről.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.