EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1989.11.18. Magyar Szó, Csorba Béla: Eörsi István Kihallgatása
    A KAPOSVÁRI CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ ÚJVIDÉKI VENDÉGJÁTÉKA ELÉ

    A kaposvári Csiky Gergely Színház Marat/Sade és Eörsi István A Kihallgatás című darabjáról.

    „A kihallgatás bemutatójára egyébként majdnem negyed századot kellett várni. Eörsi közvetlenül saját börtönélményeinek hatására írta. Aki olvasta a szerző börtönmemoárját (Emlékezés a régi szép időkre), az alighanem ráismer majd a drámahősök hús-vér mintáira is, legalább bizonyos vonatkozásokban, noha természetesen hiábavaló igyekezet volna a darabban Eörsi alteregója után kutatni.”

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Szó, 1989.11.19. b-c: A kaposváriak vendégjátéka Újvidéken
    • Magyar Szó, 1989.12.04. Bartuc Gabriella: A játszma világra szóló
    • Eörsi A kihallgatás című drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1989.11.19. Magyar Szó, b-c: A kaposváriak vendégjátéka Újvidéken
    A társulat előadja a Marat/Sade című híres darabot és Eörsi Kihallgatását

    A kaposvári Csiky Gergely Színház vendégszereplése. A Marat/Sade 1982-es BITEF-es diadalmenetéről. Eörsi A kihallgatás című darabját Babarczy László és Mohácsi János rendezte.

    „A darab 1953-ban játszódik. Eörsi 1965-ben írta, magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett. Csaknem két és fél évtizeden át nem mutathatták be. Különben Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, 1984-ben. Politikai elítéltekről szól.”

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Szó, 1989.11.18. Csorba Béla: Eörsi István Kihallgatása
    • Magyar Szó, 1989.12.04. Bartuc Gabriella: A játszma világra szóló
    • Eörsi A kihallgatás című drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1989.11.20. Magyar Nemzet, Bogácsi Erzsébet: Engesztelhetetlen temetés
    Antigoné
    Bemutató a Várszínház kamaratermében

    A Nemzeti Színház bemutatója a Várszínház kamaratermében. Szophoklész tragédiáját mutatják be. A rendező, Csiszár Imre Eörsi Istvánnal íratta át a művet. Az új darab címe: Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából. 

    Kapcsolódó cikkek

    • A témával kapcsolatban további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja az ANTIGONÉ szót, illetve a darab címét.

  • 1989.11.22. Magyar Nemzet, Napló

    Részlet. A kaposvári Csiky Gergely Színház jugoszláviai vendégszereplésén Peter Weiss drámáját, a Marat Sade-ot adta elő, kedden pedig az Eörsi István drámája alapján készült darabbal, a Kihallgatással lép fel.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témával kapcsolatban további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darabok címét.

  • 1989.11.22. Népszabadság, Zappe László: A HARMADIK KŐ
    Antigoné a Várszínház Stúdiójában

    Színikritika. Rendező: Csiszár Imre. Fotó: Kreon: Bessenyei Ferenc, Antigoné: Ráckevei Anna.

    „Új fordításnak és erőteljes dramaturgi beavatkozásnak inkább foghatjuk fel Eörsi munkáját, mint eredeti alkotásnak. Más kérdés, hogy személyisége, életútja maga is az antigonéi sors és magatartás példája, a tragédia kétségkívül az övé is, még ha nem is írta, hanem végigélte. […] Politikai értelemben Eörsi — Csiszár Antigonéja nyilván egyfajta emblémának tekinthető. Rajta a múlttal, az elmúlt korszakkal való ítélkező szembenézés látszik. A jövő nemigen. S ez színházi értelemben is így van.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház (Drámamelléklet), 1990.01–02.szám E.I.: Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából. E.I.: Változat Ödipuszra
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1989.11.25. Népszabadság, Barabás Tamás: A Gulag merre van?
    Dr. Tolnai György: Marxi elméletben

    Vita a lap november 11-i számában megjelent Berend T. Iván: A szocialista politika missziója Magyarországon című írásával, aki szerint „A múlt megtagadása és elferdítése ma a legegyszerűbb, legolcsóbb politikai manipuláció”. Barabás cáfolatként példának hozza fel Konrád György és Kristály Gyula bebörtönzését, a házkutatásokat, a sokszorosítógépek és kéziratok elkobzását, az előzetes letartóztatásokat, az útlevélmegvonásokat, majd váratlan felajánlásokat, a szakmájukon kívüli munkavállalásokat. Mindezeket az érintettek Gulágként élik meg, de ezzel nem tesznek egyenlőségjelet Rákosi és Kádár közé.

    „Ennek azonban kussolás volt az ára. Eörsi István kifejezésével: kollektív amnéziába kellett esnünk. El kellett felejtenünk, hogy a Rákosiéval nem azonos (?) Kádár-rendszer milyen félelmetes megtorlást alkalmazott a Rákosi-rezsim elleni népfelkelés részvevőivel szemben (ki képviselte tehát a jogfolytonosságot?).”

    • Eörsi István Emlékezés régi szép időkre című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1989.11.11. Berend T. Iván: A szocialista politika missziója Magyarországon – Nincs a rendszerünkben.
    • Magyar Hírlap, 1991.10.22. V. Bálint Éva: „A kollektív amnézia fátyla” (és az itt felsorolt cikkek)

  • 1989.11.27. Magyar Szó, Bartuc Gabriella: Most mindent lehet
    Interjú Lukáts Andor színművésszel

    A kaposvári Csiky Gergely Színház vendégszereplésén a Marat/Sade és Eörsi A kihallgatás című darabokban nyújtott alakításairól. Mit jelentett a Marat-szerep 8 évvel ezelőtt, és mit jelent ma, mi változott Magyarországon? Melyik kaposvári darabokat szereti leginkább. A kaposvári színész rendezőkről, a közös alkotás öröméről. 

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darabok címét.

  • 1989.11.28. Magyar Szó, Bartuc Gabriella: A valóság és égi mása
    Interjú Jancsó Miklós rendezővel

    Mi a véleménye Eörsi rádióban elhangzott interjújáról, amelyben Juhász Ferenc, Déry Tibor és Illyés Gyula mellett őt is Hernádi Gyulával együtt azok közé sorolta, akiket az elmúlt évtizedek művelődéspolitikája, az Aczél-féle művelődéspolitika megnyert magának. Közös munkáik Hernádi Gyulával. A színház és a film közötti különbségről.

    „Eörsi ilyen provokatív volt mindig. Én nem akarok vele vitatkozni, mert mindenkinek joga van azt mondani, amit akar. Ez egy provokáció. Tulajdonképpen az derül ki belőle, hogy már évek óta nem nézi azokat a filmeket, amiket én csinálok. […] Az, hogy az Aczél-féle művelődéspolitika támogatott-e vagy sem, az más kérdés. […] Az igaz, hogy voltak olyanok, akiket nem támogatott vagy kevésbé támogatott. De az Eörsit legalább annyira támogatták, mint másokat. Talán nem adtak neki Kossuth-díjat, majd most fog kapni. A pimaszkodást én nem veszem fel, erre nem óhajtok reagálni.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • 168 óra, 1989.09.12. (20.szám) Győrffy Miklós: Lenyűgöző verőlegény volt
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat a 168 óra felsorolásánál.

  • 1989.11.29. (248.szám) Mai Nap, vigh: MÁR NEM TÉBOLY: VAN MAGYAR PLAYBOY

    Beszélgetés Futász Dezsővel, az amerikai világlap magyar változatának egyik létrehozójával, a Computer World vezérigazgatójával a magyar tartalomról, példányszámról, költségekről. Az első számban Eörsi István és Mándy Iván is publikál.

  • 1989.11.30. Népszava, vajda: Playboy-dúlás

    Megjelent a Playboy, magyar nyelven.

    „Nos, a tizenegyedikként magyar nyelven megjelent kiadásban olyan szerzőktől olvashatunk, mint Mándy Iván és Eörsi István. Interjút ad a zseniális szovjet Garri Kaszparov és a bájosan érdekes magyar Eszenyi Enikő.”

  • 1989.11.30. Petőfi Népe, H. Z.: Itt a Playboy

    A Playboy magazin sajtótájékoztatóján Futász Dezső, a magyar kiadás szerkesztője és kiadója beszélt a lap történetéről. A magazint itthon a Vipress Kft. adja ki. Az első számban olvasható többek közt Eörsi István írása.

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a PLAYBOY szót.

  • 1989.11.szám (november) Kapu, Kövesi Endre: „No Pasaran!”

    Részletek egy 35 évvel ezelőtt íródott kiadatlan versből, előtte Kövesi rövid életrajza.

    „Juhász Ferenc fedezte fel mint költőt, s debütált (többek között) Csoóri Sándorral, Eörsi Istvánnal és Szécsi Margittal a »Fiatal írók Antológiá«-jában (1951)”

    • A kötet adatai és tartalomjegyzéke megtekinthető a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1989.11.szám 2000, Lengyel László: Ötórai teán

    Részlet az elemzésből. Ha van olyan párt, amely szellemileg érett a hatalomra, a Szabad Demokraták Szövetsége az.

  • 1989.11.szám Alföld, Keresztury Tibor: A forrásvizek barbársága
    KERESZTURY TIBOR BESZÉLGETÉSE SZIVERI JÁNOSSAL

    Részlet a jugoszláviai magyar irodalomról folytatott beszélgetésből.

    „A magyar kormány közbelépésére s a tartományi pártközpont parancsára például ki kellett hagyni az Eörsi-féle Lukács-interjúból azt a két passzust, mely Kádár nevét említi, bár szerbül addigra már megjelent Újvidéken az interjú teljes szövege.”

  • 1989.11.szám Könyvvilág, Lukács György: Életrajz magnószalagon

    Részlet Eörsi István bevezetőjéből.

    • Lukács György: Megélt gondolkodás / Életrajz magnószalagon című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

  • 1989.11.szám Kritika, Zappe László: Eörsi István: Jolán és a férfiak

    Színikritika. Gyulai Várszínház – rendező: Ács János.

    „Eörsi beleír darabjába egy nyilván karikírozott önportrénak szánt figurát is: ő az ironikus távolságtartásba, az önmagáért való, pusztán erkölcsi támasztékként végzett munkába züllik bele. Paradox az író helyzete, amikor paradox szituációt kíván ábrázolni. […] Az előadás nem tudta hőseit feljuttatni arra a magaslatra, ahonnan tragikus lenne a bukás.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja: JOLÁN ÉS A FÉRFIAK.

  • 1989.11.szám Nagyvilág, Thomas Bernhard: Claus Peymann és Hermann Beil a Kocsonyaréten

    Dráma. Eörsi István fordítása.

  • 1989.11.szám Színház (Drámamelléklet), E.I.: A hazugság aurája

    Eörsi bevezetője Gáli József Szabadság-hegy című drámája elé.

    Előzmény és kapcsolódó cikkek:

    • Irodalmi Újság, 1956.10.20. (42.szám) E.I.: Gáli József: Szabadsághegy (és az itt felsorolt cikkek)
    • Művelt Nép, 1956.10.21 (43.szám) B. Nagy László: SZABADSÁGHEGY. Gáli József drámájáról – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1989.10.21. E.I.: Elvesztettem egy fogadást. M. G. P.: A Szabadsághegy Angyalföldön. Gyárfás Miklós: Vizsgadolgozat (és az itt felsorolt cikkek)
    • Népszava, 2006.10.21. Tarján Tamás: Gyászfehér falak, visszafelé forgó idő
    • Criticai Lapok, 2006.11.szám Földes Anna: Áll-e még a Szabadság-hegy?
    • Színház, 2006.12.szám Sz. Deme László: Ötven év múltán DARVASI LÁSZLÓ: SZABADSÁG-HEGY (GÁLI JÓZSEF NYOMÁN)
    • Színház, 2011.08.szám Cseh Katalin: A teátrális demokrácia útjai
    • Színház, 2011.09.szám Cseh Katalin: A teátrális demokrácia útjai
    • Élet és Irodalom, 2020.10.22. (43.szám) Gervai András: A népköztársaság ellensége
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a Gáli-darab címét.

  • 1989.11.szám Színház, Kovács Dezső: Jolán és a konszolidáció
    Eörsi-bemutató Gyulán

    Színikritika a Gyulai Várszínházban bemutatott Eörsi István: Jolán és a férfiak című előadásról. A rendező: Ács János. A mű 1977-ben született, de csak most került a színpadra. Fotó: jelenetek a darabból

    „Eörsi drámájának — paradox módon — legnagyobb erénye és legnagyobb műfaji csapdája az emlékfolyamat drámai cselekvéssorrá alakításából adódik. […] Eörsi drámájának szociológiai újdonsága persze ma már a múlté, a történelem újraírása és újrafelfedezése idején esztétikai élmény kiváltásához — mint az író is megjegyzi a műsorfüzetben közölt vallomásában — mindez már kevés. Ám darabjának van annyi történetileg is hitelesített drámai gyúanyaga, hogy valós konfliktusok felszikráztatására adjon alkalmat. Hogy az előadásban ez mégsem történik meg, az nem elsősorban a dráma terhére róható fel.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja: JOLÁN ÉS A FÉRFIAK.

  • 1989.11.szám Színház, Szántó Judit: De hol az a Margit?
    Kocsis István drámája Veszprémben

    Színikritika a Veszprémi Nyári Színházban bemutatott Kocsis István: Árpád-házi Szent Margit című előadásról. Eörsi István Széchenyi-drámájának említése. Fotó: jelenetek a darabból

  • 1989.12.01. (40.szám) Köznevelés, D. Magyari Imre: Antigoné
    Színház

    Színikritika a Várszínház-beli előadásról. Rendező: Csiszár Imre, fordító, átköltő: Eörsi István. Eörsi 1969-es Huligán-Antigonéjának említése.

    • Eörsi Huligán-Antigoné színdarabja a Különremény című kötetben jelent meg, melynek adatait és tartalomjegyzékét megtekinthet a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1989.12.02–03. Neue Zürcher Zeitung, Eva Haldimann: Geöffnete Schleusen
    Ungarische Literatur im Zeichen der Pressefreiheit

    A sajtószabadság jegyében kibontakozó magyar irodalomról, az éles kiadói versenyről, a sok selejtes mű megjelenéséről, a pozitív jelenségekről. Újhold-Évkönyvek köteteinek méltatása, a bennük megjelenő írások esztétikai igényességéről. Eörsi István legújabb munkáinak elemzése.

    Reagálás:

    • Nagyvilág, 1990.04.szám I. L.: Megnyitott zsilipek

  • 1989.12.04. Magyar Szó, Bartuc Gabriella: A játszma világra szóló
    Eörsi István A kihallgatás című drámája a kaposvári Csiky Gergely Színház társulatának előadásában

    Színikritika. Eörsi István: A kihallgatás – a kaposvári Csiky Gergely Színház újvidéki vendégjátéka. Rendező: Babarczy László és Mohácsi János.

    „A vita izgalmából elvesz valamennyit a tény, hogy a dráma megírása, 1965 óta sok minden nyilvánosságra került a sztálinista szocializmusról, bár Eörsi úgy írta meg a politikai elítéltek közötti viszonyokat, hogy azok általában is érvényesek a határhelyzetbe került emberi viszonylatokra.”

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Szó, 1989.11.18. Csorba Béla: Eörsi István Kihallgatása
    • Magyar Szó, 1989.11.19. b-c: A kaposváriak vendégjátéka Újvidéken
    • Eörsi A kihallgatás című drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1989.12.05. Népszabadság, Kovács Dezső: A cselekvő színházban hiszek
    Beszélgetés Csiszár Imrével, a Nemzeti Színház igazgatójával

     A Várszínházban bemutatott Eörsi-féle Antigoné-átirat aktualitásáról, céljáról. A színház függetlenségének hangsúlyozása. Fotó

    Kérdés: „...mi ma ön szerint a Nemzeti Színház feladata — egy olyan politikai szituációban, amikor a bemutatón ott ülnek a leendő koalíció résztvevői?”

    Válasz: „Hogy ott ülnek és tapsolnak Eörsi Istvánnak, azt jónak tartom. Azt jelzi ez, hogy van érdeklődés, meg színházba járási kedv, s a színházban vezetődnek le az indulatok. Amíg az emberek a kockaköveket nézik a refektóriumban, s nem kényszerülnek másféle kockaköveket egymás fejéhez vagdosni, addig nincs nagy baj...”.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház (Drámamelléklet), 1990.01–02.szám E.I.: Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából. E.I.: Változat Ödipuszra
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.