Cikkek
-
1989.10.20.mti.hu, SZER, Magyar híradó: Eseménynaptár
(Eörsi István a váci Ellenzéki Kör 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékező rendezvényén.)
-
1989.10.21. Népszabadság, E.I.: Elvesztettem egy fogadást
M. G. P.: A Szabadsághegy Angyalföldön
Gyárfás Miklós: VizsgadolgozatMGP: Gáli Józsefről és a Szabadsághegy című darabjáról. Háy Gyula Varró Gáspár igazsága című színművéről, Gobbi Hildáról, Nagy Imre megjelenéséről az előadáson. Mihályfi Ernőről, Káldor Veráról, Gáli József második fiáról, Ádámról.
Gyárfás Miklós: Emlékei Gáli Józsefről és a Szabadsághegy című darabjáról, melyet 1956 őszén bemutattak, majd hamarosan be is tiltottak.
„Manapság az írók egy csoportja igyekszik — társaik besározása árán is — töretlenül harcos demokratának felmutatni magát. Gáli az életét adta eszméiért. Elmélyült esszét érdemelne annak a kérdésnek a megtárgyalása, hogy miért melléktéma szellemi életünkben a valóban tragikus írói sorsok elemzése. Kivel történt meg rajta kívül, hogy a siralomházban mutatta meg újszülött gyermekét a felesége?”
Eörsi István: Gáli József nekrológja – a Népszabadság kérésére utánközlés –, mely a Beszélőben jelent meg annak idején.
„1944-ben Auschwitzban egész családját kiirtották. Ö úgy maradt életben, hogy a gyerekeket hajkurászó őrök elől kötélen leeresztették a latrinába — itt csüngött fél napon át, derékig a szörnyű mocsárban. […] Makulátlan művész volt, érzékenysége és fogékonysága a legnagyobbakéval vetekedett. […] Milyen volt? Azzal ugrattam, hogy ő Krisztus legcsúnyább változata. Az ugratásban elismerés bujkált: akármilyen a variáns, mégis Krisztusé. Ráadásul csúnyasága megható volt és vonzó, komikus és emelkedett.”
Fotó: Kőszegi Gyula, Gobbi Hilda és Joó László az 1956. október 6-i premieren.
Előzmény:
- Beszélő, (Szamizdat – 1985/3.) 1985.15.szám E.I.: Halottak napján
Kapcsolódó cikkek:
- Irodalmi Újság, 1956.10.20. (42.szám) E.I.: Gáli József: Szabadsághegy (és az itt felsorolt cikkek)
- Művelt Nép, 1956.10.21 (43.szám) B. Nagy László: SZABADSÁGHEGY. Gáli József drámájáról – Nincs a rendszerünkben
- Népszabadság, 1966.10.02. M. G. P.: Ádám és az őszinteség – Nincs a rendszerünkben
- Színház (Drámamelléklet), 1989.11.szám E.I.: A hazugság aurája
- Népszabadság, 1990.08.11. Almási Miklós: Csomó a törülközőn
- Beszélő, (Folyóirat – november) 2005. 11.szám E.I.: Halottak napján
- Népszava, 2006.10.21. Tarján Tamás: Gyászfehér falak, visszafelé forgó idő
- Criticai Lapok, 2006.11.szám Földes Anna: Áll-e még a Szabadság-hegy?
- Színház, 2006.12.szám Sz. Deme László: Ötven év múltán. DARVASI LÁSZLÓ: SZABADSÁG-HEGY (GÁLI JÓZSEF NYOMÁN)
- litera.hu, 2011.04.02. Pályi Márk: Harminc éve halt meg Gáli József
- Színház, 2011.08.szám Cseh Katalin: A teátrális demokrácia útjai
- Színház, 2011.09.szám Cseh Katalin: A teátrális demokrácia útjai
- Élet és Irodalom, 2011.10.28. (43.szám) Forgách András: Gáli József
- Élet és Irodalom, 2020.10.22. (43.szám) Gervai András: A népköztársaság ellensége
- A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a Gáli-darab címét.
1989.10.23. (250.szám) Pest Megyei Hírlap, A tiszta szándékú áldozatokra emlékeznünk kell
A népfelkelés évfordulójánTudósítás az 1956-os forradalom évfordulóján megtartott ünnepségekről. Idézetek a gödöllői evangélikus templomban, a hálaadó istentiszteleten elhangzott Roszik Gábor lelkész prédikációjából. Beszámoló a Vácott, az Isaszegen, a Dunaharasztiban, a Gödön és a Százhalombattán megtartott megemlékezésekről. Fotók
„A meghívottak közül Eörsi István írót személyes emlék is fűzi Váchoz. Mint mondta, néhány »szép« hetet töltött itt, igaz, nem saját jószántából. Nem hitte, hogy valaha is szabadon beszélhet majd 1956 őszéről. Különösen jelentősnek tartotta, hogy éppen itt, ebben a városban teheti ezt meg. Nincs szükség megtorlásra. de mutassunk rá a gyilkosokra, tudjunk róluk — hangsúlyozta.”
1989.10.23. Beszélő (Hetilap – 2. próbaszám), E.I.: Dicsérgetések
Mit ér a Nyugat dicsérete? „a nyugatnémet lapok és a vezető nyugatnémet politikusok humanistának neveztek bennünket, amiért kiengedjük hozzájuk NDK-s honfitársakat. Az az NSZK-sajtó dicsér bennünket menekültügyben, mely legfeljebb rövid hírben tudatja, hogy az NSZK visszaküldi Ausztriába – hacsak nincs bennük német vér bizonyíthatóan – a Romániából jötteket.”
Utazási szabadságunkról.
1989.10.23. Népszava, Gantner Ilona: Volt egy gyönyörű európai eszme
Kádár Ivánról, a hazai számítástechnika kiemelkedő személyiségéről, Eörsi Antigonéjáról. Hivatkozás Eörsi Antigonéjára, melyet a Várszínház mutat be. Eörsi arra keresi a választ, hogy „mi történik az olyan országgal, ahol nem engedik eltemetni a halottakat?”.
„Azt hiszem, Eörsi István is valaha, valamikor telítődött a »mélységesen európai eszme«, s a »tizenkilencedik század romantikus humanizmusával«. Most nem idézek írásaiból, vallomásaiból, csak az Antigonéra hivatkozom. Azaz, saját értelmezésem szerint, van abban némi »eszmeiséggel telítődő, romantikára hajlamos humanizmus«, amikor prófétai igazságokat keres Antigoné mindig aktualizálható témájában. Most például, a második Antigoné-nekifutásában (ahogy a Film Színház Muzsikában olvasom) arra keresi a választ, hogy »mi történik az olyan országgal, ahol nem engedik eltemetni a halottakat? Belháború dúl, elhullanak a jobbak, jön egy közepes képességű uralkodó, a korábbiak örökös helyettese, és azzal kezdi működését, hogy megsérti a közösség megszentelt hagyományait.«”
Kapcsolódó cikkek:
- Film Színház Muzsika, 1989.09.16. (37.szám) E.I.: A második nekifutás (és az itt felsorolt cikkek)
- A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.
1989.10.23.mti.hu, Nyugati rádiók magyar nyelvű adásaiból 1989. október
(Eörsi István az Október 23-ára emlékező ünnepségen Vácon - SZER.)
1989.10.24. (252.szám) Nógrád, - r -: Megbékélni csak lélekben és nem szavakban lehet
Először szabadonMegemlékezés Salgótarjánban az 1956-os októberi népfelkelésről, az utána következő hetek politikai küzdelmeiről és a december 8-i sortűz ártatlan áldozatairól.
„Eörsi István költő elmesélte, hogyan függ össze letartóztatása a december 8-i salgótarjáni eseményekkel. Az SZDSZ tagja szintén megjárta a börtönöket, ennek ellenére őt sem a bosszú, hanem a békés fejlődés, a nép és a nemzet érdekeinek a kifejezése és szolgálata vezeti. Sohasem remélte, hogy valaha is az ő életében megünnepelhetjük a forradalom kitörésének napját, mert még tavaly is a hatalom részéről nagy ellenállásba ütközött az ebbéli törekvés. S öröme mellett éppen ezért van az aggodalma, hiszen még nagyon sok régi politikus ül hatalmi székben. Végül elmondta Az a nap című emlékező versét, melyet 1959. október 23-án a gyűjtőfogházban írt.”
Kapcsolódó cikkek:
- Népszabadság, 1992.10.22. E.I.: Két versdokumentum (és az itt megjelölt cikkek)
1989.10.24. (252.szám) Nógrád, Palócföld irodalmi est Eörsi Istvánnal
A Palócföld szerkesztősége Kortársaink irodalmi sorozat című irodalmi estje 1989. október 23-án a Nógrádi Sándor Múzeumban. Az est vendége Eörsi István volt. A sorozat mottója: József Attila: „... a mű a mérték…”
1989.10.24. (26.szám) 168 óra, Fogatlan oroszlánra vadásznak?
Az SZDSZ tudja, mit akarFábry Béla (MSZMP) benyomásai az SZDSZ országos küldöttgyűlése után.
„De igaza volt Eörsi Istvánnak a küldöttgyűlési záróbeszédében: a demokrácia védelme kétoldalú elhatárolódást igényelt volna, hisz a demokráciát jobbról is lehet fenyegetni.”
1989.10.25. (43.szám) Pesti Műsor, Tarján Vera: Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigoné-jából
PREMIER — Várszínház KamaratermeBeszélgetés Csiszár Imrével Eörsi új művének, a Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából című darabjának bemutatójáról, amit az ő kérésére dolgozott át.
„Eörsi Antigonéja egy népnek az ősi morálját védi az idegen ideológiát képviselő Kreonnal szemben, ami az emberek számára is elfogadhatatlan, mégis evidenciának tekintik, mivel a politika naprakész: büntet vagy jutalmaz.”
A teljes szöveget elolvashatja itt:
- Színház (Drámamelléklet), 1990.01–02.szám E.I.: Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából. E.I.: Változat Ödipuszra
- A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja az ANTIGONÉ szót, illetve a darab címét.
1989.10.25. Tolna Megyei Népújság, Decsi Kiss János: Merre tart a szabadegyetem?
Bucher Flórián válaszolBeszélgetés Bucher Flóriánnal, a szekszárdi Babits Mihály művelődési központ főmunkatársával a művelődési központban működő szabadegyetemről, munkáikról, terveikről.
„A rangos tudósok közül csak néhányat említek: Gazda László tudománytörténész, Tomka Miklós vallásszociológus, Raj Tamás rabbi, történész, Kornis Mihály író, Eörsi István író, Klaniczay Gábor tudományos főmunkatárs.”
1989.10.25.mti.hu, MTI: Kiemelkedő irodalmi tevékenységek elismerése
(Déry Tibor-díj Eörsi Istvánnak.)
1989.10.26. (254.szám) Somogyi Néplap, Horányi Barna: Hegedűs a háztetőn
FŐPRÓBAA Hegedűs a háztetőn című musical próbáiról a kaposvári Csiky Gergely Színházban. Sólem Aléhem elbeszélése Joseph Stein feldolgozásában Jerry Bock zenéjével vált világsikerré. Rövid beszélgetés a főszereplővel, Helyei Lászlóval, a dalbetétek újrafordítójával, Eörsi Istvánnal és a darab rendezőjével, Bezerédi Zoltánnal.
Eörsi: „Arra törekedtem a versek újrafordítása során, hogy a dalbetétek szövegével is érzékeltessem dramaturgiai funkciójukat. A musicalt úgy játsszuk Kaposváron, hogy az eredeti mű értékeiből minél többet csillantsunk föl. Újra föltártuk az elbeszélés szellemét.”
- A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.
1989.10.27. (43.szám) Élet és Irodalom, E.I.: 1960. október 23.
EmlékVersek.
1989.10.27. Magyar Nemzet, MTI: Kiemelkedő irodalmi tevékenységeket díjaztak
A Déry Tibor-alapítvány kiváló irodalmi munkásságáért többek között Eörsi Istvánt is jutalomban részesítette.
1989.10.27. Népszava, A Déry-alapítvány jutalmazottjai
Beszámoló a Déry Tibor Alapítvány kuratóriuma döntéséről, a díjátadóról. Kiváló irodalmi munkásságáért többek közt Eörsi István is jutalomban részesült.
1989.10.28. Fejér Megyei Hírlap, p. i.: 56-os emlékműpályázat a Budapest Galériában
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága ’56-os emlékmű elkészítésére írt ki pályázatot. Az emlékművet a 301-es parcellában állítják fel. A szobortárlaton 97 mű szerepel. Három makett fotója.
„Célja: »hogy emléket állítson a rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájában az 1956-os forradalom utcai harcaiban elesetteknek, ártatlanul meggyilkoltaknak és a forradalmat követő megtorlás minden áldozatának.« […] [Angyal István] akinek búcsúlevelét Eörsi István őrizte meg emlékezetében, s aki a leendő emlékműről így hagyatkozott: »Nagy rusztikus kő legyen a névtelen csőcselék emléke, melyből lettünk, amellyel egyek voltunk, és akikkel együtt térünk meg.«”.
Kapcsolódó cikkek:
- A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja az 56-OS EMLÉKMŰ mondatot.
1989.10.28. Népszabadság, Könczöl Csaba: KINT ÉS BENT
Beszélgetés Mózsi Ferenc chicagói költővel és lapszerkesztővelA Chicagóban letelepedett író magyar nyelvű irodalmi folyóiratot indított, Szivárvány címmel. Mi indította a folyóirat alapítására, a lap előtörténetéről, amely 1980 augusztusában jelent meg. Szerkesztő- és szerzőtársairól. A Szivárvány-könyvek című könyvsorozatukról. Kapcsolatukról a magyarországi szamizdatszerkesztőségekkel. Kulturális rendezvényeikről, azok szereplőiről, meghívott vendégeikről. A kint élő magyarok elzárkózásáról, majd egy részüknek a magyarországi események hatására magatartásuk változásáról. Imantra című kétnyelvű kötetéről.
„1984 óta, jelentős részben Soros György mecénási bőkezűségének köszönhetően, a magyarországi demokratikus ellenzék számos — azóta már országosan ismertté vált — alakja töltött el huzamosabb időt az Egyesült Államokban. Közülük sokan megfordultak nálunk is — megemlítem például Kenedi János, Petri György, Konrád György, Eörsi István, Szilágyi Sándor, Demszky Gábor, Csalog Zsolt nevét — és köztük a tiédet is.”
1989.10.29.mti.hu, MTI: SZDSZ-közgyűlés - zárónap
(Eörsi István zárszavával befejeződött a Szabad Demokraták Szövetségének II. közgyűlése.)
1989.10.30. (222.szám) Mai Nap, Kurucz Péter – Muzslai Zoltán: SZDSZ: TIZENEGY ÜGYVIVŐ
BALLA ÉVA NEM PRÓBÁLJA MEGEörsi István zárszavával tegnap este befejeződött a Szabad Demokraták Szövetségének második közgyűlése. Határozat fogadtak el a politikai helyzet stabilizálásáról, a szabad választásokhoz vezető útról, az állami tulajdon sorsáról, a rendőrség helyzetének rendezéséről, továbbá arról, hogy támogatják a kormány döntését a nagymarosi vízlépcső építésének végleges leállításáról. Megválasztották az SZDSZ 30 tagú tanácsát, valamint 11 tagú ügyvivői testületét. Idézetek az elhangzottakból. Rövid beszélgetés Dr. Balla Éva országgyűlési képviselővel.
- További kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: 1989.10.30.
1989.10.30. (256.szám) Kisalföld, Az SZDSZ küldöttgyűlése
Részlet az SZDSZ II. küldöttgyűléséről szóló beszámolóból. A küldöttgyűlés Eörsi István zárszavával ért véget.
- További kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: 1989.10.30.
1989.10.30. Csongrád Megyei Hírlap, Független politikai párt az SZDSZ
A Szabad Demokraták Szövetsége második közgyűlésének vasárnapi zárónapján a küldöttek hosszas vita után módosításokkal elfogadták az SZDSZ új alapszabályát. Tölgyessy Péter ismertette a párt választási koncepcióját. Az SZDSZ nemzetiségi politikájáról, környezetvédelmi koncepciójáról, valamint egyházpolitikai elképzeléseiről. Megválasztották az SZDSZ harminctagú tanácsát, valamint tizenegy tagú ügyvivő testületét. Az SZDSZ új ügyvivői: Demszky Gábor, Haraszti Miklós, Kis János, Kőszeg Ferenc, Magyar Bálint, Mécs Imre, Pető Iván, Rajk László, Szabó Miklós, Tamás Gáspár Miklós és Tölgyessy Péter. Eörsi István zárszavával fejeződött be a közgyűlés.
- További kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: 1989.10.30.
1989.10.30. Népszabadság, Láng Zsuzsa: Gazdaság- és szociálpolitikánk nem thatcherista
Befejeződött a háromnapos SZDSZ-küldöttgyűlésBeszámoló. Az országos tanács megválasztásakor sokan kérték, hogy ne is válasszák be az ügyvivő testületbe. Eörsi azzal indokolta döntését, hogy ő szélsőségesen baloldali nézeteket képvisel, és jobb, ha az ügyvivők a centrumból kerülnek ki. Szerinte a másik szélsőséges képviselőnek, Tamás Gáspár Miklósnak is így kellene eljárnia. TGM ezt az óhaját nem teljesítette.
- További kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: 1989.10.30.
A három Eörsi
A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója
(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.
