EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1989.10.szám Kritika, Csala Károly: Tartsunk távolságot!
    Találkozás Danilo Kišsel

    Beszélgetés Danilo Kišsel, aki várja Eörsi Istvánt is, de ő nem érkezett meg. Az anya és az apa ábrázolása az irodalomban. Borisz Davidovics síremléke című könyve. A Goli otokról, esszéiről, Kosztolányiról.

  • 1989.10.szám Kritika, Csiszár Imre: A Nemzeti Színház új évadja elé

    Elhangzott 1989. augusztus 21-én az évadnyitó társulati ülésen.

    „A Várban a refektóriumban október 26-án mutatjuk be Eörsi István: Tragédia magyar nyelven Sophokles Antigonéjából c. átiratát.”

  • 1989.10.szám Színház, P. Müller Péter: Felszabadult Színház
    A Nehéz Barbara Pécsett

    Színikritika a Pécsi Nyári Színház – Pécsi Egyetemi Színpadon bemutatott Jiři Voskovec – Jan Werich: A Nehéz Barbara című előadásról. A dalszövegfordító: Eörsi István, a rendező: Bagossy László. Fotó: jelenetek a darabból

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1989.10.szám Színház, Színikritikusok díja 1988/89.

    A legjobb új magyar dráma: Eörsi István: A kihallgatás. A kritikusok szavazatai és rövid értékelésük.

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi A kihallgatás című drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1989.11.02. Magyar Szó, r-R: Vendégszereplések az Újvidéki Színházban

    A vendégszereplések helyszínei, időpontjai, a bemutatandó darabok. A kaposváriak november 21-én Eörsi István A kihallgatás című darabjával vendégszerepelnek.

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi A kihallgatás című drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1989.11.03. (4.szám) Magyar Napló, Budai Katalin: Rabruha és fegyencfej

    Könyvkritika Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című új, legális memoárjáról.

    „Eörsi tobzódik abban, hogy a megformált igazság, a művészi szándékkal felidézett igazság valódibb — már ha a megformáltság tökéletes —, mint a tagolatlan, otromba, jegyzőkönyvien földhözragadt.”

    • Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című kötetei (első – szamizdat, második – legális, harmadik – javított kiadás) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

  • 1989.11.03. (4.szám) Magyar Napló, E.I.: Danilo,

    Danilo Kiš nekrológja. Fotó

  • 1989.11.04. (262.szám) Dolgozók Lapja, Szalay Gábor: Küldöttként az SZDSZ közgyűlésen

    Az SZDSZ megalakulásának felidézése, beszámoló a Jurta színházbeli alakuló közgyűlésről. Eörsi Istvánt is beválasztották az Országos Tanácsba.

    „Eredményhirdetés után közli, hogy az ügyvivői testületbe való jelölés lehetőségétől visszalép. Ezt, mint az SZDSZ legbaloldalibb szárnyának reprezentánsa teszi meg. Felszólítja Tamás Gáspár Miklóst, hogy ő viszont, mint a legjobboldalibb áramlat képviselője, tegye ugyanezt. Elszabadul a pokol. Hatalmas ellentüntetés. Eörsi őszintén megrendülve kiáltja bele a mikrofonba: ezt igazán nem érdemeltem meg tőletek. Igaza van. Egy pillanat alatt tapsviharrá változik a heves tüntetés. Helyreáll a béke és nyugalom. T. G. M. nem lépett vissza, s Eörsi István is hűségnyilatkozatként értékelhette a történteket.”

  • 1989.11.04. (262.szám) Somogyi Néplap, Horányi Barna: Solem Aléhem — Béke veletek
    Hegedűs a háztetőn

    Színikritika a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott musicalról. A darab története, és a szerző, Solem Aléhem (eredeti neve: Rabinovics) életrajza. A rendező: Bezerédi Zoltán. Fotók: jelenetek a darabból.

    „A szongok, betétdalok a musicalhoz képest csaknem »elvesznek« az előadás során, ám meglelik helyüket a Joseph Stein által írott jelenetekben Eörsi István fordításában.”

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1989.11.04. (44.szám) Film Színház Muzsika, Szentendre II.
    Helyszínelés

    „Ígéretünkhöz híven folytatjuk az elmúlt hetek szentendrei monstre »tévémüsorcsinálási-eseménysorozat« képes krónikáját. […] Költők 1956-ban és 1956-ról. Közösen gondolkodtak, s verseiket szavalták a Zilahy Tamás rendezte műsorban — többek között Eörsi István és Petri György.” Fotó Eörsiről és Petriről.

  • 1989.11.04. (44.szám) Képes 7, K. T.: Mai Antigoné
    Színház

    Színikritika a Várszínházban bemutatott Eörsi István: Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából című drámájáról, Antigoné időszerűségéről.

    „Eörsi műveiben mindenekelőtt a tiszta ész, a pengeéles logika és a világos gondolkodás erényeit tisztelem. […] Eörsi Szophoklésze egyszerre jellemzi Eörsit és Szophoklészt.”

  • 1989.11.04. Hajdú-Bihari Napló, Iklódy János: „Mindennap hosszú a halálig és mindennap rövid, amit élünk”

    Képriport. Részlet Angyal Istvánnak Eörsi Istvánhoz írt búcsúleveléből.

  • 1989.11.07. Népszava, Metz Katalin: Temetetlen bűnök hadszíntere
    Ősbemutató a Várszínház Kamaratermében

    Színikritika. Eörsi István Antigoné-adaptációja a Várszínházban: Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából; rendező: Csiszár Imre.

    „Mintha Szophoklész óta szaporodnának a temetetlen holtak. A jeltelen sírokban szunnyadók. És szaporodnának a »temetetlen bűnök«, a tirannusok föl nem oldozható, emberellenes vétkei. Eörsi István Antigoné-adaptációja a Várszínház deszkáin (teljes címén: Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából) minden mondatával napjaink viharzó történelmét kommentálja. Anélkül, hogy jottányit is változtatott volna a klasszikus remekmű cselekményén, eszmeiségén.”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1989.11.08. (21.szám) Rege, dr. Horváth Balázs: VÁLASZOL AZ MDF
    „...hiszen sajtószabadság van...”

    Reflexió „Az MDF olyan, mint a piaci kofa” című Gál Zoltánnal készült interjúra. A vitakultúráról. Gál Zoltán SZDSZ-es képviselő stílusáról, állításait visszautasítja.

    „Mi természetesnek tartjuk a politizálás lehetőségének és jogának megadását a szépíró Konrád Györgynek a humán érdeklődésű íróember Haraszti Miklósnak, a lírai költő, drámaíró Eörsi Istvánnak, kik mindannyian SZDSZ tagok és nem szeretnénk, ha ezen normál vállalkozókat e jogukban egy normál vállalkozó korlátozná. Pontosan ezért a nemzet sorsát érintő kérdésekben csak fenntartásokkal tartjuk illetékesnek nyilatkozni a veszprémi kisvállalkozót, bár nem vonjuk kétségbe lehetőségét értelmes és tisztességes gondolatai kifejtésére.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Rege, 1989.11.01. (20.szám) B. A. Z.: „Az MDF olyan, mint a piaci kofa” – Nincs a rendszerünkben
    • Rege, 1989.11.15. (22.szám) Gál Zoltán – Dr. Szegedi András – Dr. Horváth Balázs: VÁLASZ - ÁLLÓ – HÁBORÚ

  • 1989.11.08. (Próbaszám 3.) Magyar Narancs, Hegedűs István: Szegény Demokraták Szövetsége

    (Az SZDSZ küldöttgyűléséről.)

  • 1989.11.08. (Próbaszám 3.) Magyar Narancs, Novák Zsófia: Tévészamizdat

    (Beszélgetés Dömölky Jánossal, az MTV Művészeti Igazgatósága 4-es stúdiójának vezetőjével stúdióbeli terveiről.)

  • 1989.11.08. (Próbaszám 3.) Magyar Narancs, Vágvölgyi B. András: Danilo Kis síremléke (Nekrológ.)

  • 1989.11.10. (44.szám) Reform, Kardos Györgyné: Hej, más ez a szerelem, Eörsi pajtás

    Győrffy Miklós interjút készített Eörsi Istvánnal a Gondolatjelben a Leveleskönyv című könyv megjelenése kapcsán, melyben írók, művészek 60–70-es években írott leveleit gyűjtötték össze. Eörsi az interjúban megrágalmazta Kardos Györgyöt. Kardosné 3 levelet talált férje hagyatékában Eörsitől, melyeket itt közöl.

    • Eörsi Kardosnak írt leveleit a Leveleskönyv című kötetben találhatja. A kötet/ek adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • 168 óra, 1989.09.12. (20.szám) Győrffy Miklós: Lenyűgöző verőlegény volt (és az itt felsorolt cikkek)
    • Magyar Nemzet, 1990.03.19. Murányi Gábor: Ki kit leplez le?
    • Magyar Sajtó, 1990.08.13. (15.szám) Udvarhelyi András: „Ide riszálom, oda lefekszem?!”
    • Népszabadság, 1990.08.22. Eörsi István: A ma született bárány
    • Népszabadság, 1990.08.29. Hernádi Gyula: Egy cascós ellenzéki + E.I. válasza
    • Népszabadság, 1990.08.30. Solt Ottília: Gyanúsítgatás, becsületsértés
    • Népszabadság, 1990.09.03. Fekete Gyula – E.I.: Válasz Eörsi Istvánnak
    • Kurír (reggeli és esti kiadás), 1990.09.07. Kardos G. György: Hangtalan amnesztiát
    • Heves Megyei Népújság, 1990.09.19. (143.szám) sárhegyi: Ki is evett Aczél György tortájából?
    • Magyar Sajtó, 1990.09.24. (17–18.szám) Vajda Gábor: Fekete Gyula indulatai – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Napló, 1991.05.17. (2.szám) Marno János: Szorongások és indulatok között
    • Beszélő, 1991.10.26. (Hetilap – 43.szám) Gerenda a te szemedben
    • Népszabadság, 1991.11.16. E.I.: Az Undor
    • Népszabadság, 1991.11.22. Lázár István: Ultiparti
    • Népszabadság, 1991.11.27. E.I.: Még egyszer az ultizásról
    • Új Ludas Matyi, 1991.12.03. (49.szám) MM: Ki volt a pakliban?
    • Népszabadság, 1991.12.04. Hajdú János: Piros terített betli
    • Népszabadság, 1991.12.09. Dr. Zimányi Tibor: Aggódás Eörsi István közérzetéért
    • Népszabadság, 1991.12.18. Gyertyán Ervin: Vigyorgást igen, vicsorgást nem... E.I.: Eloszlatok egy félreértést. Szabó Sándor: Hurutos indulatok
    • Mozgó Világ, 1993.12.szám Sükösd Mihály: Folyóirat és történelem
    • Kritika, 1997.06.szám Radnóti Sándor: Aczél György – közelről
    • Magyar Nemzet, 2001.11.17. Lovas István: Göncz és a fuvolázó Eörsi
    • Magyar Demokrata, 2001.11.22. (47.szám) Szalay Károly: Kardos György
    • Lyukasóra, 2004.02.szám Szalay Károly: Az ezredes
    • Lyukasóra, 2004.03.szám Szalay Károly: Az ezredes
    • Terasz.hu, 2004.03.11. Szalay Károly: AZ EZREDES – (A Magvető regénye, 9. rész)
    • Egyenlítő, 2007.01.szám Mohai V. Lajos: Balassa Péter emlékének
    • Magyar Nemzet, 2008.07.12. Szalay Károly: Keletről nyugatra
    • Mozgó Világ, 2008.09.szám Dalos György: Aczél, Kardos és egy albán atomfizikus
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja: KARDOS GYÖRGY.


  • 1989.11.10. (45.szám) Élet és Irodalom, Koltai Tamás: Antigoné a mozgalomból

    Színikritika Eörsi István: Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából című darabjáról. Várszínház – rendező: Csiszár Imre, dramaturg: Magyar Fruzsina. 

  • 1989.11.10.zeit.de, Burkhard Müller-Ullrich: Europa-Wunder. Antonin Liehm und die erfolgreiche Litern turzeitschrift "Lettre"

  • 1989.11.11. (45.szám) Film Színház Muzsika, Bérczes László: Kockakövek
    Színházi levél

    Eörsi Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából című darabját vastapssal jutalmazta a közönség a Várszínház Kamaratermében, Bérczes azonban nincs elragadtatva. A rendező: Csiszár Imre.

    „Csiszár Imre rendezése nem jut dl a rítusig. Megreked a stilizálás és a naturalizmus macskakő-közhelyekből épített mezsgyéjén.”

  • 1989.11.11. Magyar Hírlap, Mészáros Tamás: A mi kutyánk kölyke
    Eörsi Antigonéja a Várszínházban

    Színikritika. Miért kell átírni Szophoklész művét? Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából. Rendező: Csiszár Imre.

  • 1989.11.15. (22.szám) Rege, Gál Zoltán – Dr. Szegedi András – Dr. Horváth Balázs: VÁLASZ - ÁLLÓ – HÁBORÚ
    4. MENET
    „A politika valamivel több, mint az erkölcs”

    Vita a Rege korábbi számaiban megjelent írásokkal. Gál cáfolja a dr. Horváth Balázs válaszában foglaltakat. Lengyel László és Bauer Tamás tanulmányából idéz. A kontraszelekcióval kapcsolatos érvelései. Dr. Szegedi András, SZDSZ-es ügyvivő kész a vitára az MDF és az SZDSZ programjáról. Dr. Horváth Balázs nem kíván válaszolni, a vitát lezártnak tekinti.

    „Lapunk legutóbbi számában a »Válaszol az MDF« című írásban az egyik mondat értelemzavaró elírással jelent meg. A mondat helyesen: »Mi természetesnek tartjuk a politizálás lehetőségének és jogának megadását a szépíró Konrád Györgynek, a humán érdeklődésű íróember Haraszti Miklósnak, a lírai költő, drámaíró Eörsi Istvánnak, kik mindannyian SZDSZ tagok és nem szeretnénk, ha ezen nagyra vállalkozókat e jogukban egy kisvállalkozó korlátozná.«”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Rege, 1989.11.01. (20.szám) B. A. Z.: „Az MDF olyan, mint a piaci kofa” – Nincs a rendszerünkben
    • Rege, 1989.11.08. (21.szám) dr. Horváth Balázs: VÁLASZOL AZ MDF

  • 1989.11.18. (46.szám) Képes 7, Tragédia magyar nyelven
    Pontos kritikák

    Idézetek a Nemzeti Színház várszínházi kamaratermében bemutatott Eörsi István: Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából című drámájáról kritikusok által írt véleményekből. Akik véleményt mondanak: Barabás Tamás és Koltai Tamás.

    Kapcsolódó cikk:

    • Új Tükör, 1989.11.26. (48.szám) Kovács Dezső: Antigoné a páston


    A témával kapcsolatban további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja az ANTIGONÉ szót.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.