Cikkek
-
1989.10.13. (1.szám) Magyar Napló, Radics Viktória: Élni fogunk?
A KAPOSVÁRI „MARAT” FELÚJÍTÁSÁRÓLSzínikritika a kaposvári Csiky Gergely Színház Marat/Sade-előadásáról. Fordította: Görgey Gábor és Eörsi István. Rendezte: Ács János.
1989.10.13. Magyar Hírlap, virág: Szentendrei „szamizdatok”
Jegyzet a szentendrei TV-felvételekről. Itt adaptálták Eörsi István Jolán és a férfiakját is.
- További kapcsolódó tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.
1989.10.17. (25.szám) 168 óra, Rádai Eszter: Az ünnep aludt
Konrád György a kádárizmus tabujáról
Izmos gyászolók Bibó sírjánálBeszélgetés Konrád Györggyel 1956. meg nem ünnepléséről a kádárizmus éveiben.
„Illegálisan szervezett szemináriumot tartottunk Eörsi István lakásán.”
1989.10.20. (13.szám) Új Fórum, Kolossa Katalin: A nemzetnek önnön lábára kell állnia
Beszélgetés Csiszár Imrével, a Nemzeti Színház igazgatójávalA beszélgetés közvetlenül a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltása (1989. október 23.) előtt jelent meg, a politikai és kulturális intézményrendszer teljes átalakulásának pillanatában. Csiszár Imre 1989-es kinevezése a Nemzeti Színház élére komoly szakmai és politikai vitákat váltott ki a színházi szakmában. A kulturális önrendelkezésről, a nemzeti kultúra és a színjátszás szuverenitásáról, a pártállami ideológiai gyámság végleges felszámolásáról. A Nemzeti Színház küldetéséről. A rendszerváltás sodrában a színháznak újra kell definiálnia a nemzetben betöltött identitásképző és kritikus szerepét. A gazdasági és művészeti önállóság, valamint a társadalmi felelősségvállalás szükségességét hangsúlyozza egy bizonytalan, átmeneti korszakban.
„Én most az »Antigoné«-t rendezem, Eörsi István írja át; és nagyon pontosan mindig az aznap este beülő néző gondolatait kell tudnunk majd megfogalmazni. Nem egy antik áttételen — egy nagyon jó fordításon esetleg, de mégiscsak áttételen — keresztül mégiscsak véleményt fog mondani.”
Az Eörsi-darab címe: Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából.
Kapcsolódó cikkek:
- Esti Hírlap, 1989.08.05. Barabás Tamás: Miért ne politizáljon, ha akar, az író?
- Színház (Drámamelléklet), 1990.01–02.szám E.I.: Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából (és az itt felsorolt cikkek)
- A témához kapcsolódó, további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi darabjának a címét.
1989.10.20. Magyar Hírlap, bálint: Standokon a Beszélő
Már nyugodtan megvehetiSajtótájékoztató a demokratikus ellenzék egykori szamizdat folyóiratának hetilap jogutódja, a Beszélő megjelenéséről. A hetilap súlyos erkölcsi örökséggel indult. Az első próbaszám cikkírói között van Eörsi István is.
1989.10.20. Magyar Nemzet, Erkölcsi kötelességünk, hogy felemeljük szavunkat Tőkés László védelmében
Levél a Református Világszövetség elnökénekA Magyarországi Református Egyház Zsinatának Elnöksége levele dr. Allan Boesak lelkésznek, a Református Világszövetség elnökének.
„A hazai ellenzék, illetve a kormánypárt jeles személyiségei pedig a nagyváradi református püspökhöz, Papp Lászlóhoz intéztek levelet, alkalmi »koalíciót« teremtve a nemes cél érdekében:” Az aláírók között van Eörsi István.
Kapcsolódó cikkek:
- A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja: TŐKÉS LÁSZLÓ
1989.10.20. Magyar Nemzet, Napló
Részlet. Október huszonharmadikán Exhumált versek címmel Dömölky János rendezésében 1956-ról szóló versműsort mutatnak be a Televízióban. A műsorban költők – köztük Eörsi István – versei hangzanak el.
Kapcsolódó cikk:
- filmtortenet.hu, 2006.10.17. filmhu: Az MTV ünnepi műsora. 1956–2006 emlékév
1989.10.20.mti.hu, SZER, Magyar híradó: Eseménynaptár
(Eörsi István a váci Ellenzéki Kör 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékező rendezvényén.)
1989.10.21. Népszabadság, E.I.: Elvesztettem egy fogadást
M. G. P.: A Szabadsághegy Angyalföldön
Gyárfás Miklós: VizsgadolgozatMGP: Gáli Józsefről és a Szabadsághegy című darabjáról. Háy Gyula Varró Gáspár igazsága című színművéről, Gobbi Hildáról, Nagy Imre megjelenéséről az előadáson. Mihályfi Ernőről, Káldor Veráról, Gáli József második fiáról, Ádámról.
Gyárfás Miklós: Emlékei Gáli Józsefről és a Szabadsághegy című darabjáról, melyet 1956 őszén bemutattak, majd hamarosan be is tiltottak.
„Manapság az írók egy csoportja igyekszik — társaik besározása árán is — töretlenül harcos demokratának felmutatni magát. Gáli az életét adta eszméiért. Elmélyült esszét érdemelne annak a kérdésnek a megtárgyalása, hogy miért melléktéma szellemi életünkben a valóban tragikus írói sorsok elemzése. Kivel történt meg rajta kívül, hogy a siralomházban mutatta meg újszülött gyermekét a felesége?”
Eörsi István: Gáli József nekrológja – a Népszabadság kérésére utánközlés –, mely a Beszélőben jelent meg annak idején.
„1944-ben Auschwitzban egész családját kiirtották. Ö úgy maradt életben, hogy a gyerekeket hajkurászó őrök elől kötélen leeresztették a latrinába — itt csüngött fél napon át, derékig a szörnyű mocsárban. […] Makulátlan művész volt, érzékenysége és fogékonysága a legnagyobbakéval vetekedett. […] Milyen volt? Azzal ugrattam, hogy ő Krisztus legcsúnyább változata. Az ugratásban elismerés bujkált: akármilyen a variáns, mégis Krisztusé. Ráadásul csúnyasága megható volt és vonzó, komikus és emelkedett.”
Fotó: Kőszegi Gyula, Gobbi Hilda és Joó László az 1956. október 6-i premieren.
Előzmény:
- Beszélő, (Szamizdat – 1985/3.) 1985.15.szám E.I.: Halottak napján
Kapcsolódó cikkek:
- Irodalmi Újság, 1956.10.20. (42.szám) E.I.: Gáli József: Szabadsághegy (és az itt felsorolt cikkek)
- Művelt Nép, 1956.10.21 (43.szám) B. Nagy László: SZABADSÁGHEGY. Gáli József drámájáról – Nincs a rendszerünkben
- Népszabadság, 1966.10.02. M. G. P.: Ádám és az őszinteség – Nincs a rendszerünkben
- Színház (Drámamelléklet), 1989.11.szám E.I.: A hazugság aurája
- Népszabadság, 1990.08.11. Almási Miklós: Csomó a törülközőn
- Beszélő, (Folyóirat – november) 2005. 11.szám E.I.: Halottak napján
- Népszava, 2006.10.21. Tarján Tamás: Gyászfehér falak, visszafelé forgó idő
- Criticai Lapok, 2006.11.szám Földes Anna: Áll-e még a Szabadság-hegy?
- Színház, 2006.12.szám Sz. Deme László: Ötven év múltán. DARVASI LÁSZLÓ: SZABADSÁG-HEGY (GÁLI JÓZSEF NYOMÁN)
- litera.hu, 2011.04.02. Pályi Márk: Harminc éve halt meg Gáli József
- Színház, 2011.08.szám Cseh Katalin: A teátrális demokrácia útjai
- Színház, 2011.09.szám Cseh Katalin: A teátrális demokrácia útjai
- Élet és Irodalom, 2011.10.28. (43.szám) Forgách András: Gáli József
- Élet és Irodalom, 2020.10.22. (43.szám) Gervai András: A népköztársaság ellensége
- A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a Gáli-darab címét.
1989.10.23. (250.szám) Pest Megyei Hírlap, A tiszta szándékú áldozatokra emlékeznünk kell
A népfelkelés évfordulójánTudósítás az 1956-os forradalom évfordulóján megtartott ünnepségekről. Idézetek a gödöllői evangélikus templomban, a hálaadó istentiszteleten elhangzott Roszik Gábor lelkész prédikációjából. Beszámoló a Vácott, az Isaszegen, a Dunaharasztiban, a Gödön és a Százhalombattán megtartott megemlékezésekről. Fotók
„A meghívottak közül Eörsi István írót személyes emlék is fűzi Váchoz. Mint mondta, néhány »szép« hetet töltött itt, igaz, nem saját jószántából. Nem hitte, hogy valaha is szabadon beszélhet majd 1956 őszéről. Különösen jelentősnek tartotta, hogy éppen itt, ebben a városban teheti ezt meg. Nincs szükség megtorlásra. de mutassunk rá a gyilkosokra, tudjunk róluk — hangsúlyozta.”
1989.10.23. Beszélő (Hetilap – 2. próbaszám), E.I.: Dicsérgetések
Mit ér a Nyugat dicsérete? „a nyugatnémet lapok és a vezető nyugatnémet politikusok humanistának neveztek bennünket, amiért kiengedjük hozzájuk NDK-s honfitársakat. Az az NSZK-sajtó dicsér bennünket menekültügyben, mely legfeljebb rövid hírben tudatja, hogy az NSZK visszaküldi Ausztriába – hacsak nincs bennük német vér bizonyíthatóan – a Romániából jötteket.”
Utazási szabadságunkról.
1989.10.23. Népszava, Gantner Ilona: Volt egy gyönyörű európai eszme
Kádár Ivánról, a hazai számítástechnika kiemelkedő személyiségéről, Eörsi Antigonéjáról. Hivatkozás Eörsi Antigonéjára, melyet a Várszínház mutat be. Eörsi arra keresi a választ, hogy „mi történik az olyan országgal, ahol nem engedik eltemetni a halottakat?”.
„Azt hiszem, Eörsi István is valaha, valamikor telítődött a »mélységesen európai eszme«, s a »tizenkilencedik század romantikus humanizmusával«. Most nem idézek írásaiból, vallomásaiból, csak az Antigonéra hivatkozom. Azaz, saját értelmezésem szerint, van abban némi »eszmeiséggel telítődő, romantikára hajlamos humanizmus«, amikor prófétai igazságokat keres Antigoné mindig aktualizálható témájában. Most például, a második Antigoné-nekifutásában (ahogy a Film Színház Muzsikában olvasom) arra keresi a választ, hogy »mi történik az olyan országgal, ahol nem engedik eltemetni a halottakat? Belháború dúl, elhullanak a jobbak, jön egy közepes képességű uralkodó, a korábbiak örökös helyettese, és azzal kezdi működését, hogy megsérti a közösség megszentelt hagyományait.«”
Kapcsolódó cikkek:
- Film Színház Muzsika, 1989.09.16. (37.szám) E.I.: A második nekifutás (és az itt felsorolt cikkek)
- A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.
1989.10.23.mti.hu, Nyugati rádiók magyar nyelvű adásaiból 1989. október
(Eörsi István az Október 23-ára emlékező ünnepségen Vácon - SZER.)
1989.10.24. (252.szám) Nógrád, - r -: Megbékélni csak lélekben és nem szavakban lehet
Először szabadonMegemlékezés Salgótarjánban az 1956-os októberi népfelkelésről, az utána következő hetek politikai küzdelmeiről és a december 8-i sortűz ártatlan áldozatairól.
„Eörsi István költő elmesélte, hogyan függ össze letartóztatása a december 8-i salgótarjáni eseményekkel. Az SZDSZ tagja szintén megjárta a börtönöket, ennek ellenére őt sem a bosszú, hanem a békés fejlődés, a nép és a nemzet érdekeinek a kifejezése és szolgálata vezeti. Sohasem remélte, hogy valaha is az ő életében megünnepelhetjük a forradalom kitörésének napját, mert még tavaly is a hatalom részéről nagy ellenállásba ütközött az ebbéli törekvés. S öröme mellett éppen ezért van az aggodalma, hiszen még nagyon sok régi politikus ül hatalmi székben. Végül elmondta Az a nap című emlékező versét, melyet 1959. október 23-án a gyűjtőfogházban írt.”
Kapcsolódó cikkek:
- Népszabadság, 1992.10.22. E.I.: Két versdokumentum (és az itt megjelölt cikkek)
1989.10.24. (252.szám) Nógrád, Palócföld irodalmi est Eörsi Istvánnal
A Palócföld szerkesztősége Kortársaink irodalmi sorozat című irodalmi estje 1989. október 23-án a Nógrádi Sándor Múzeumban. Az est vendége Eörsi István volt. A sorozat mottója: József Attila: „... a mű a mérték…”
1989.10.24. (26.szám) 168 óra, Fogatlan oroszlánra vadásznak?
Az SZDSZ tudja, mit akarFábry Béla (MSZMP) benyomásai az SZDSZ országos küldöttgyűlése után.
„De igaza volt Eörsi Istvánnak a küldöttgyűlési záróbeszédében: a demokrácia védelme kétoldalú elhatárolódást igényelt volna, hisz a demokráciát jobbról is lehet fenyegetni.”
1989.10.25. (43.szám) Pesti Műsor, Tarján Vera: Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigoné-jából
PREMIER — Várszínház KamaratermeBeszélgetés Csiszár Imrével Eörsi új művének, a Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából című darabjának bemutatójáról, amit az ő kérésére dolgozott át.
„Eörsi Antigonéja egy népnek az ősi morálját védi az idegen ideológiát képviselő Kreonnal szemben, ami az emberek számára is elfogadhatatlan, mégis evidenciának tekintik, mivel a politika naprakész: büntet vagy jutalmaz.”
A teljes szöveget elolvashatja itt:
- Színház (Drámamelléklet), 1990.01–02.szám E.I.: Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából. E.I.: Változat Ödipuszra
- A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja az ANTIGONÉ szót, illetve a darab címét.
1989.10.25. Tolna Megyei Népújság, Decsi Kiss János: Merre tart a szabadegyetem?
Bucher Flórián válaszolBeszélgetés Bucher Flóriánnal, a szekszárdi Babits Mihály művelődési központ főmunkatársával a művelődési központban működő szabadegyetemről, munkáikról, terveikről.
„A rangos tudósok közül csak néhányat említek: Gazda László tudománytörténész, Tomka Miklós vallásszociológus, Raj Tamás rabbi, történész, Kornis Mihály író, Eörsi István író, Klaniczay Gábor tudományos főmunkatárs.”
1989.10.25.mti.hu, MTI: Kiemelkedő irodalmi tevékenységek elismerése
(Déry Tibor-díj Eörsi Istvánnak.)
1989.10.26. (254.szám) Somogyi Néplap, Horányi Barna: Hegedűs a háztetőn
FŐPRÓBAA Hegedűs a háztetőn című musical próbáiról a kaposvári Csiky Gergely Színházban. Sólem Aléhem elbeszélése Joseph Stein feldolgozásában Jerry Bock zenéjével vált világsikerré. Rövid beszélgetés a főszereplővel, Helyei Lászlóval, a dalbetétek újrafordítójával, Eörsi Istvánnal és a darab rendezőjével, Bezerédi Zoltánnal.
Eörsi: „Arra törekedtem a versek újrafordítása során, hogy a dalbetétek szövegével is érzékeltessem dramaturgiai funkciójukat. A musicalt úgy játsszuk Kaposváron, hogy az eredeti mű értékeiből minél többet csillantsunk föl. Újra föltártuk az elbeszélés szellemét.”
- A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.
1989.10.27. (43.szám) Élet és Irodalom, E.I.: 1960. október 23.
EmlékVersek.
1989.10.27. Magyar Nemzet, MTI: Kiemelkedő irodalmi tevékenységeket díjaztak
A Déry Tibor-alapítvány kiváló irodalmi munkásságáért többek között Eörsi Istvánt is jutalomban részesítette.
1989.10.27. Népszava, A Déry-alapítvány jutalmazottjai
Beszámoló a Déry Tibor Alapítvány kuratóriuma döntéséről, a díjátadóról. Kiváló irodalmi munkásságáért többek közt Eörsi István is jutalomban részesült.
A három Eörsi
A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója
(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.
