Cikkek
-
1989.10.23. Népszava, Gantner Ilona: Volt egy gyönyörű európai eszme
Kádár Ivánról, a hazai számítástechnika kiemelkedő személyiségéről, Eörsi Antigonéjáról. Hivatkozás Eörsi Antigonéjára, melyet a Várszínház mutat be. Eörsi arra keresi a választ, hogy „mi történik az olyan országgal, ahol nem engedik eltemetni a halottakat?”.
„Azt hiszem, Eörsi István is valaha, valamikor telítődött a »mélységesen európai eszme«, s a »tizenkilencedik század romantikus humanizmusával«. Most nem idézek írásaiból, vallomásaiból, csak az Antigonéra hivatkozom. Azaz, saját értelmezésem szerint, van abban némi »eszmeiséggel telítődő, romantikára hajlamos humanizmus«, amikor prófétai igazságokat keres Antigoné mindig aktualizálható témájában. Most például, a második Antigoné-nekifutásában (ahogy a Film Színház Muzsikában olvasom) arra keresi a választ, hogy »mi történik az olyan országgal, ahol nem engedik eltemetni a halottakat? Belháború dúl, elhullanak a jobbak, jön egy közepes képességű uralkodó, a korábbiak örökös helyettese, és azzal kezdi működését, hogy megsérti a közösség megszentelt hagyományait.«”
Kapcsolódó cikkek:
- Film Színház Muzsika, 1989.09.16. (37.szám) E.I.: A második nekifutás (és az itt felsorolt cikkek)
- A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.
1989.10.23.mti.hu, Nyugati rádiók magyar nyelvű adásaiból 1989. október
(Eörsi István az Október 23-ára emlékező ünnepségen Vácon - SZER.)
1989.10.24. (252.szám) Nógrád, - r -: Megbékélni csak lélekben és nem szavakban lehet
Először szabadonMegemlékezés Salgótarjánban az 1956-os októberi népfelkelésről, az utána következő hetek politikai küzdelmeiről és a december 8-i sortűz ártatlan áldozatairól.
„Eörsi István költő elmesélte, hogyan függ össze letartóztatása a december 8-i salgótarjáni eseményekkel. Az SZDSZ tagja szintén megjárta a börtönöket, ennek ellenére őt sem a bosszú, hanem a békés fejlődés, a nép és a nemzet érdekeinek a kifejezése és szolgálata vezeti. Sohasem remélte, hogy valaha is az ő életében megünnepelhetjük a forradalom kitörésének napját, mert még tavaly is a hatalom részéről nagy ellenállásba ütközött az ebbéli törekvés. S öröme mellett éppen ezért van az aggodalma, hiszen még nagyon sok régi politikus ül hatalmi székben. Végül elmondta Az a nap című emlékező versét, melyet 1959. október 23-án a gyűjtőfogházban írt.”
Kapcsolódó cikkek:
- Népszabadság, 1992.10.22. E.I.: Két versdokumentum (és az itt megjelölt cikkek)
1989.10.24. (252.szám) Nógrád, Palócföld irodalmi est Eörsi Istvánnal
A Palócföld szerkesztősége Kortársaink irodalmi sorozat című irodalmi estje 1989. október 23-án a Nógrádi Sándor Múzeumban. Az est vendége Eörsi István volt. A sorozat mottója: József Attila: „... a mű a mérték…”
1989.10.24. (26.szám) 168 óra, Fogatlan oroszlánra vadásznak?
Az SZDSZ tudja, mit akarFábry Béla (MSZMP) benyomásai az SZDSZ országos küldöttgyűlése után.
„De igaza volt Eörsi Istvánnak a küldöttgyűlési záróbeszédében: a demokrácia védelme kétoldalú elhatárolódást igényelt volna, hisz a demokráciát jobbról is lehet fenyegetni.”
1989.10.25. (43.szám) Pesti Műsor, Tarján Vera: Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigoné-jából
PREMIER — Várszínház KamaratermeBeszélgetés Csiszár Imrével Eörsi új művének, a Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából című darabjának bemutatójáról, amit az ő kérésére dolgozott át.
„Eörsi Antigonéja egy népnek az ősi morálját védi az idegen ideológiát képviselő Kreonnal szemben, ami az emberek számára is elfogadhatatlan, mégis evidenciának tekintik, mivel a politika naprakész: büntet vagy jutalmaz.”
A teljes szöveget elolvashatja itt:
- Színház (Drámamelléklet), 1990.01–02.szám E.I.: Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából. E.I.: Változat Ödipuszra
- A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja az ANTIGONÉ szót, illetve a darab címét.
1989.10.25.mti.hu, MTI: Kiemelkedő irodalmi tevékenységek elismerése
(Déry Tibor-díj Eörsi Istvánnak.)
1989.10.26. (254.szám) Somogyi Néplap, Horányi Barna: Hegedűs a háztetőn
FŐPRÓBAA Hegedűs a háztetőn című musical próbáiról a kaposvári Csiky Gergely Színházban. Sólem Aléhem elbeszélése Joseph Stein feldolgozásában Jerry Bock zenéjével vált világsikerré. Rövid beszélgetés a főszereplővel, Helyei Lászlóval, a dalbetétek újrafordítójával, Eörsi Istvánnal és a darab rendezőjével, Bezerédi Zoltánnal.
Eörsi: „Arra törekedtem a versek újrafordítása során, hogy a dalbetétek szövegével is érzékeltessem dramaturgiai funkciójukat. A musicalt úgy játsszuk Kaposváron, hogy az eredeti mű értékeiből minél többet csillantsunk föl. Újra föltártuk az elbeszélés szellemét.”
- A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.
1989.10.27. (43.szám) Élet és Irodalom, E.I.: 1960. október 23.
EmlékVersek.
1989.10.27. Magyar Nemzet, MTI: Kiemelkedő irodalmi tevékenységeket díjaztak
A Déry Tibor-alapítvány kiváló irodalmi munkásságáért többek között Eörsi Istvánt is jutalomban részesítette.
1989.10.27. Népszava, A Déry-alapítvány jutalmazottjai
Beszámoló a Déry Tibor Alapítvány kuratóriuma döntéséről, a díjátadóról. Kiváló irodalmi munkásságáért többek közt Eörsi István is jutalomban részesült.
1989.10.28. Fejér Megyei Hírlap, p. i.: 56-os emlékműpályázat a Budapest Galériában
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága ’56-os emlékmű elkészítésére írt ki pályázatot. Az emlékművet a 301-es parcellában állítják fel. A szobortárlaton 97 mű szerepel. Három makett fotója.
„Célja: »hogy emléket állítson a rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájában az 1956-os forradalom utcai harcaiban elesetteknek, ártatlanul meggyilkoltaknak és a forradalmat követő megtorlás minden áldozatának.« […] [Angyal István] akinek búcsúlevelét Eörsi István őrizte meg emlékezetében, s aki a leendő emlékműről így hagyatkozott: »Nagy rusztikus kő legyen a névtelen csőcselék emléke, melyből lettünk, amellyel egyek voltunk, és akikkel együtt térünk meg.«”.
Kapcsolódó cikkek:
- A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja az 56-OS EMLÉKMŰ mondatot.
1989.10.28. Népszabadság, Könczöl Csaba: KINT ÉS BENT
Beszélgetés Mózsi Ferenc chicagói költővel és lapszerkesztővelA Chicagóban letelepedett író magyar nyelvű irodalmi folyóiratot indított, Szivárvány címmel. Mi indította a folyóirat alapítására, a lap előtörténetéről, amely 1980 augusztusában jelent meg. Szerkesztő- és szerzőtársairól. A Szivárvány-könyvek című könyvsorozatukról. Kapcsolatukról a magyarországi szamizdatszerkesztőségekkel. Kulturális rendezvényeikről, azok szereplőiről, meghívott vendégeikről. A kint élő magyarok elzárkózásáról, majd egy részüknek a magyarországi események hatására magatartásuk változásáról. Imantra című kétnyelvű kötetéről.
„1984 óta, jelentős részben Soros György mecénási bőkezűségének köszönhetően, a magyarországi demokratikus ellenzék számos — azóta már országosan ismertté vált — alakja töltött el huzamosabb időt az Egyesült Államokban. Közülük sokan megfordultak nálunk is — megemlítem például Kenedi János, Petri György, Konrád György, Eörsi István, Szilágyi Sándor, Demszky Gábor, Csalog Zsolt nevét — és köztük a tiédet is.”
1989.10.29.mti.hu, MTI: SZDSZ-közgyűlés - zárónap
(Eörsi István zárszavával befejeződött a Szabad Demokraták Szövetségének II. közgyűlése.)
1989.10.30. (222.szám) Mai Nap, Kurucz Péter – Muzslai Zoltán: SZDSZ: TIZENEGY ÜGYVIVŐ
BALLA ÉVA NEM PRÓBÁLJA MEGEörsi István zárszavával tegnap este befejeződött a Szabad Demokraták Szövetségének második közgyűlése. Határozat fogadtak el a politikai helyzet stabilizálásáról, a szabad választásokhoz vezető útról, az állami tulajdon sorsáról, a rendőrség helyzetének rendezéséről, továbbá arról, hogy támogatják a kormány döntését a nagymarosi vízlépcső építésének végleges leállításáról. Megválasztották az SZDSZ 30 tagú tanácsát, valamint 11 tagú ügyvivői testületét. Idézetek az elhangzottakból. Rövid beszélgetés Dr. Balla Éva országgyűlési képviselővel.
- További kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: 1989.10.30.
1989.10.30. (256.szám) Kisalföld, Az SZDSZ küldöttgyűlése
Részlet az SZDSZ II. küldöttgyűléséről szóló beszámolóból. A küldöttgyűlés Eörsi István zárszavával ért véget.
- További kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: 1989.10.30.
1989.10.30. Csongrád Megyei Hírlap, Független politikai párt az SZDSZ
A Szabad Demokraták Szövetsége második közgyűlésének vasárnapi zárónapján a küldöttek hosszas vita után módosításokkal elfogadták az SZDSZ új alapszabályát. Tölgyessy Péter ismertette a párt választási koncepcióját. Az SZDSZ nemzetiségi politikájáról, környezetvédelmi koncepciójáról, valamint egyházpolitikai elképzeléseiről. Megválasztották az SZDSZ harminctagú tanácsát, valamint tizenegy tagú ügyvivő testületét. Az SZDSZ új ügyvivői: Demszky Gábor, Haraszti Miklós, Kis János, Kőszeg Ferenc, Magyar Bálint, Mécs Imre, Pető Iván, Rajk László, Szabó Miklós, Tamás Gáspár Miklós és Tölgyessy Péter. Eörsi István zárszavával fejeződött be a közgyűlés.
- További kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: 1989.10.30.
1989.10.30. Népszabadság, Láng Zsuzsa: Gazdaság- és szociálpolitikánk nem thatcherista
Befejeződött a háromnapos SZDSZ-küldöttgyűlésBeszámoló. Az országos tanács megválasztásakor sokan kérték, hogy ne is válasszák be az ügyvivő testületbe. Eörsi azzal indokolta döntését, hogy ő szélsőségesen baloldali nézeteket képvisel, és jobb, ha az ügyvivők a centrumból kerülnek ki. Szerinte a másik szélsőséges képviselőnek, Tamás Gáspár Miklósnak is így kellene eljárnia. TGM ezt az óhaját nem teljesítette.
- További kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: 1989.10.30.
1989.10.30. Népszava, Gantner Ilona: Múltidézés — stilizálás nélkül
Könyvajánló. Lukács György: Megélt gondokodás / Életrajz magnószalagon című kötete. A bevezető megjegyzést írta, Lukács György „Megélt gondolkodás”-át fordította: Eörsi István. Életrajz magnószalagon – Eörsi István és Vezér Erzsébet beszélgetései Lukács Györggyel.
„Valóban igaza van Eörsi Istvánnak, amikor azt állítja, hogy Lukács »önmagát mindenre való tekintet nélkül, szörnyűséges illúzióival együtt mutatja meg...« […] Újra igazat adok Eörsi Istvánnak, amikor így ír: »Ma már hátborzongatóan komikus ez a nagyvonalú objektivitás, amellyel Lukács túlpillantva a rémségeken és ezek szörnyű indítékain, kiharcolta magának belső derűjét...«”
- Lukács György: Megélt gondolkodás / Életrajz magnószalagon. Az interjúkat készítette: Vezér Erzsébet és Eörsi István. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
- A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.
1989.10.30. Petőfi Népe, Elfogadták az SZDSZ újalapszabályát
Tudósítás a Szabad Demokraták Szövetsége második közgyűléséről. Tölgyessy Péter ismertette a párt választási koncepcióját. Bauer Tamás a párt gazdasági koncepciójáról beszélt. A közgyűlés Eörsi István zárszavával fejeződött be. Az új tanács és az ügyvivő testület összetétele.
1989.10.31. mti.hu, Belpolitikai sajtószemle
Részlet. Haraszti Miklós a Darabbér-perről. Eörsi István a tanúk között.
Kapcsolódó cikkek:
- Népszabadság, 1989.10.31. Faragó József: A megkésett Darabbér
- A témával kapcsolatos további cikkeket olvashatnak, ha a keresőmezőbe beírják Haraszti könyvének a címét.
1989.10.31. Népszabadság, Faragó József: A megkésett Darabbér
Beszélgetés Haraszti Miklóssal Darabbér című kötetéről, melyet 1972-ben írt, és a Magvető Könyvkiadó visszautasított. Arról, hogy mit írna ma másképpen. 1973-as letartóztatásáról, a peréről. Családjáról, baloldali neveltetéséről, első lázadásairól, a maoizmusból való kigyógyulásáról. A Beszélőről, a lap körének életéről, a belső emigrációról. Fotó: Haraszti Miklós.
„A Darabbér-per az 1973-as reformellenes hullám koncepciós pere volt. A vád a potenciális ellenfeleik megfélemlítésére törekedett, ezért igen jó érzékkel olyan értelmiségieket választott tanúnak — Eörsi Istvánt, Hegedűs Andrást, Konrád Györgyöt, Szelényi Ivánt és másokat —, akik a későbbi demokratikus ellenzék magját alkották. A tanúk azonban őszintén elmondták a véleményüket, ami ma természetesnek tűnhet, de akkoriban kivételes lépésnek számított.”
Kapcsolódó cikkek:
- mti.hu, 1989.10.31. Belpolitikai sajtószemle
- A témával kapcsolatos további cikkeket olvashatnak, ha a keresőmezőbe beírják Haraszti könyvének a címét.
1989.10.szám (október) Kapu, Lukácsy András: Egy kommünár a huszadik századból
Angyal István életútja Auschwitztól egy másik mártíromságig’56-os visszaemlékezés. Angyal István életútja.
„kapcsolatba került az akkori másképp gondolkodókkal, Zelk és Benjámin körével; Eörsi István már régtől jó barátja volt (börtönnaplójában meghatóan emlékezik meg halott druszájáról).”
1989.10.szám 2000, E.I.: A szépség esélyei
Balogh Attila költészetéről, a szép vers ideáljáról, a rút tények és a szép szavak ellentmondásáról.
„Kérdésemre, hogy miért keres a rút dolgokra szép képeket, ezt felelte: »Mindez annyira fáj, hogy másképpen nem bírnám elviselni.«”
Kapcsolódó cikkek:
- Beszélő (Hetilap – 38.szám), 1994.09.22. F. Havas Gábor: „A meleg ólból ki kell menni...”
- Magyar Idők, 2016.09.17. Ayhan Gökhan: Különleges délután Balogh Attila költővel
A három Eörsi
A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója
(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.
