EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1989.09.14. Világ, Kozák Gyula: Történelmi préda. Egy plágium kronológiája.

    (Részlet. 1986. december 5-én az 1956-os forradalom 30. évfordulóján Eörsi István lakásán tudományos konferencia zajlott. Elkészítették a forradalom kronológiáját, mely Koltay Gábor neve alatt jelent meg a források megjelölése nélkül, apróbb változtatásokkal.)

  • 1989.09.15. (37.szám) Élet és Irodalom, Veress Miklós: Költőt költő ellen?

    Reflexió Eörsi István A könyörtelenség dicsérete című cikkére, melyben Adytól és Babitstól idézett. A szerző szerint a két költőt Eörsi szembe fordítja egymással. Szerinte „halottgyalázás az efféle módszer.”


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1989.09.01. (35.szám) E.I.: A könyörtelenség dicsérete


    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 1989.09.29. (39.szám) E.I.: Csúsztatások


    Kapcsolódó cikk:

    • Élet és Irodalom, 1989.09.22. (38.szám) T. Bársony Gyöngyi: A könyörület dicsérete


  • 1989.09.16. (37.szám) Film Színház Muzsika, E.I.: A második nekifutás
    Nemzeti Színház

    A Várszínház Kamaratermében (Nemzeti Színház) mutatják be Eörsi István Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából című darabját. Eörsi a darab többszöri megírásáról, az okokról. Fotó: jelenetek a darabból.

    „A második nekifutás ösztönzője egy történelmi analógia volt: mi történik az olyan országgal, ahol nem engedik eltemetni a halottakat? Belháború dúl, elhullanak a jobbak, jön egy közepes képességű uralkodó, a korábbiak örökös helyettese, és működését olyan rendelettel kezdi, mely megsérti a közösség megszentelt hagyományait. Aki ellenkezik, azt kivégezteti, a többiek pedig alattvalói helyeslésükkel törvényesítik a törvénytelen törvényt. […] A szophoklészi mű aktualitására Csiszár Imre hívta fel a figyelmemet — ez az első darabom, melyhez más szolgáltatta az alapötletet, és amelyet kifejezetten megrendelésre írtam.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 1989.10.23. Gantner Ilona: Volt egy gyönyörű európai eszme
    • Színház (drámamelléklet), 1990.01–02.szám E.I.: Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából. E.I.: Változat Ödipuszra
    • Literatura, 2012.03.szám Kappanyos András: Eco, a fordítás és mi
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1989.09.19. (21.szám) 168 óra, Rózsa T. Endre: A gyűlölet hangja
    Prózai íróhadjárat
    Eörsi kontra Hernádi

    Beszélgetés Hernádi Gyulával Eörsi Aczél kultúrpolitikájáról szóló múlt heti interjúja kapcsán. Hernádi visszautasítja az őt ért vádakat. Közepes újságírónak tartja Eörsit, aki kihasználja, hogy börtönben ült, és most megpróbálja sarokba szorítani azokat, akik nem ültek börtönben. Szerinte Eörsi nem tudja megítélni, hogy milyenek az ő és Jancsó művei. Torkig van Aczél szidalmazásával.

    „[Eörsi] megjelenhetett, utazgathatott, jött-ment, Nyugat-Berlinben töltött nem tudom hány évet.”


    Előzmény:

    • 168 óra, 1989.09.12. (20.szám) Győrffy Miklós: Lenyűgöző verőlegény volt


    Reagálás:

    • 168 óra, 1989.10.03. (23.szám) Szabó Sándor: Tisztelt Mester Ákos!

  • 1989.09.20. (38.szám) Pesti Műsor, MAURUCIO KAGEL: A NÉPVEZÉR

    Maurucio Kagel: A Népvezér című rádiójátékának (Pinceszínház) címlapja. Rendezte: Surányi András, fordította: Eörsi István.

  • 1989.09.20. Népszabadság, Munkatárs: Változatos kiállítási, zenei és színházi programok
    BUDAPESTI MŰVÉSZETI HETEK:

    Sajtótájékoztató a Budapesti Művészeti Hetek programjáról, melynek a fotográfia a főszereplője. A zenei eseményekről és a színházi előadásokról.

    „A Várszínház premierje Szophoklész — Eörsi Antigonéja, amelyet Csiszár Imre rendez.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház (Drámamelléklet), 1990.01–02.szám E.I.: Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából. E.I.: Változat Ödipuszra
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1989.09.22. (38.szám) Élet és Irodalom, T. Bársonyi Gyöngyi: A könyörület dicsérete

    Reflexió Eörsi István A könyörtelenség dicsérete című cikkére. A szerző szerint „Eörsi ítélkezése bántó, sommás, igazságtalan. […] elképesztő képzettársítással egymás mellé állítja Ferenc Józsefet, Horthy Miklóst és Kádár Jánost. […] aki itt november negyedike után a hatalmat gyakorolta, az nem egyedül döntött.” Szerinte Eörsi nem akarja tudomásul venni, hogy hol élt, „Ez is egyfajta amnézia. Valamint az is, amikor a TIB-et hibáztatja, amiért odaengedte Nagy Imréék koporsójához a három markáns reformpolitikust.” Pozsgay Imre bátorságáról.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1989.09.01. (35.szám) E.I.: A könyörtelenség dicsérete


    Kapcsolódó cikk:

    • Élet és Irodalom, 1989.09.15. (37.szám) Veress Miklós: Költő költő ellen?
    • Élet és Irodalom, 1989.09.29. (39.szám) E.I.: Csúsztatások

  • 1989.09.23. (225.szám) Pest Megyei Hírlap, Takács István: B. M. H.
    SZÍNHÁZI LEVÉL

    A 23. Dudapesti Művészeti Hetek műsortervéről, a pénzhiányról, a sajátos önfinanszírozásról, a szponzorok hiányáról. A budapesti tavaszi fesztivál, és az őszi művészeti hetek lényegéről.

    „Az új bemutatók közt van a lengyel Slawomir Mrozek drámája, Az arckép (a Várszínházban, Gábor Miklós rendezésében), Eörsi István Szophoklész-átdolgozása, az Antigoné mához igazított változata a Várszínház kamaratermében (a rendező Csiszár Imre), Sarkadi Imre drámájának, az Elveszett paradicsomnak a felújítása a Nemzetiben (Taub János rendezésében), Zsigmond dráma előadása a Józsefvárosi Színházban (a Búzakalász rendezője Giricz Mátyás), Ibsen A nép ellensége című drámájának Arthur Miller-féle átdolgozása a Vígszínházban (a rendező Balikó Tamás), s más érdekességek.”

  • 1989.09.25. Népszava, Gantner Ilona: Az elvek puszta szavakká váltak

    Lukács György tragédiája. Eörsi István Interjúja (Lukács) – a kötet ajánlása

    „S noha élete utolsó szakaszában szigorú logikával elemezte a »sztálinizmus elementáris politikai szörnyűségét«, korábban mégiscsak elfogadta: a »bűnt és az erőszakot«. … Most, hogy elolvastam Eörsi István Interjúját (a hangjáték könyvváltozata, a Lukács-vita kíséretében most jelent meg a Háttér kiadónál) — talán már értem Lukács iszonyatos emberi, filozófiai tragikumát.”

    • Lukács György: Megélt gondolkodás / Életrajz magnószalagon. Az interjúkat készítette: Vezér Erzsébet és Eörsi István. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.

  • 1989.09.26. (22.szám) 168 óra, Neuman Péter: Tisztelt Szerkesztőség!
    Kérdezzék meg az Eörsit!

    Olvasói levél. Reagálás Eörsi véleményére: az aczéli kultúrpolitikáról, Jancsóról, Hernádiról.


    Előzmény:

    • 168 óra, 1989.09.12. (20.szám) Győrffy Miklós: Lenyűgöző verőlegény volt

  • 1989.09.29. (39.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Csúsztatások

    Reflexió Veress Miklós: Költő költő ellen? című cikkére, amely Eörsinek A könyörtelenség dicsérete című cikkére reagált. Veress azzal vádolta Eörsit, hogy meggyalázta Babits hulláját. Említett cikkében Eörsi morálfilozófiai szempontból szembeállította Babits és Ady verssorait. Attól, hogy költők, még lehetnek ellentétek közöttük.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1989.09.01. (35.szám) E.I.: A könyörtelenség dicsérete
    • Élet és Irodalom, 1989.09.15. (37.szám) Veress Miklós: Költő költő ellen?


    Kapcsolódó cikk:

    • Élet és Irodalom, 1989.09.22. (38.szám) T. Bársony Gyöngyi: A könyörület dicsérete

  • 1989.09.29.zeit.de, Gunter Hofmann: Soll das alles wieder ein Provisorium sein?

  • 1989.09.manuskripte, Istvan Eörsi: Die Geisel 1

  • 1989.09.manuskripte, Istvan Eörsi: Die Geisel 2

  • 1989.09.manuskripte, Istvan Eörsi: Die Geisel 3

  • 1989.09.manuskripte, Istvan Eörsi: Die Geisel 4

  • 1989.09.manuskripte, Istvan Eörsi: Die Geisel 5

  • 1989.09.manuskripte, Istvan Eörsi: Die Geisel 6

  • 1989.09.manuskripte, Istvan Eörsi: Die Geisel 7

  • 1989.09.manuskripte, Istvan Eörsi: Die Geisel 8

  • 1989.09.szám (szeptember) Kapu, Ifj. Bihari László: Az érett asszonyok dicsérője

    Beszélgetés Vizinczey István világhírű emigráns magyar íróval emigrálása okairól, a kelet-európai irodalomról. „...elismerem, hogy például Eörsinek, Csurkának, Konrádnak, Csoórinak nehezebb volt független magyar írónak maradni itthon, mint nekem angol íróvá válni külföldön.” Elismerően szól Eörsi Emlékezés a régi szép időkre című könyvéről, amit igazi irodalomnak tart. „...az például, hogy Eörsi még a börtönben is kommunistának tartotta magát, Lukácsnak is bűne.”

    • A kötet adatait megtekinthetik a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1989.09.szám Kritika, Csáki Judit: Nem igazítani: rendezni szeretném a Nemzetit
    Beszélgetés Csiszár Imrével

    A Nemzeti Színház bemutatói. Eörsi István: Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából. A Vidravas műsoron tartásának indokai. Változások a társulatban. Színházeszménye: a közönség megváltoztatása. A Nemzeti feladata és a minőség – a színészek. Rendezéseiről, céljairól.

    „A refektóriumban Eörsi István átiratában Magyar Antigoné címmel mutatjuk be Szophoklész klasszikusát; […] A darab szerkezete, építkezése, jellemei, tömörsége fantasztikus. Elolvasom, és azt mondom, hogy ebben én ma ezt látom, ez és ez az olvasatom, s igaz ugyan, hogy a műben ez mind benne van, de ahhoz, hogy jobban megszólaljon benne itt és most, ahhoz át kellene írni. És ha Eörsi István írja át, akkor egészen biztos, hogy minden lényeges és lényegi pont változatlan marad. A kifejezésmód lesz új, másként szólalnak meg azok a gondolatok és érzelmek, amelyek az ismert fordításokban a klasszikus mítosz hagyományaira épülnek. S akkor a rendezői fantázia szabadabb, és nagyobb a színész mozgástere is.”

  • 1989.09.szám Tekintet, KORTÁRS MAGYAR ÍRÓK KISLEXIKONA 1959–1988

    Könyvismertetés a Magvető Könyvkiadó új kiadványáról.

    „Dalos György, Eörsi István és Petri György jó néhány művéről csak azt lehetett tudni, hogy »léteznek« – de azok »címleírásához« esetleg még a bibliotékák zárt anyagában sem lehetett hozzájutni.” 

  • 1989.10.02.mti.hu, MTI: átadták a színikritikusok díját

    A díjazottak listája. A legjobb magyar dráma: Eörsi István: A kihallgatás című drámája.

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi A kihallgatás című drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.