Cikkek
-
1989.08.szám Alföld, Pomogáts Béla: Egy esztendő irodalmi élete
(1956)
Fórum„Kettős” képünk ’56-ról, a megelőző és soron következő hónapok eseményeiről. A magyar írótársadalom akkori szándékait és tevékenységét ugyancsak két, egymásnak szögesen ellentmondó kép mutatja be. Az irodalmi élet megnyilatkozásainak, vitáinak felidézése, dokumentumokkal alátámasztása. A francia írók nemzeti bizottsága november 6-án táviratot küldött Kádár János miniszterelnökhöz, és ebben az írók szabadságjogainak tiszteletben tartását kérte. Erre a táviratra Veres Péter elnök távirattal válaszolt. Az írószövetség elnöksége közbenjárt a letartóztatott írók érdekében – sikertelenül. Megindultak az íróperek, amelyek során Déry Tibort, Háy Gyulát, Zelk Zoltánt, Tardos Tibort, Molnár Zoltánt, Fekete Gyulát, Vargha Domokost, Eörsi Istvánt és Gáli Józsefet ítélték többnyire igen súlyos börtönbüntetésre.
1989.08.szám Hitel, Szörényi László: Ajvé
NAGYTAKARÍTÁSReflexió az Élet és Irodalom 1989.03.03-i számában megjelent K. G. Gy. „Száli és a macska” című glosszájára, melyben Czakó Gáborról azt feltételezi, hogy antiszemita „A lélekbúvár” című cikke, az „ajvé” szó miatt (Hitel, 1989.04.szám). Netán cenzúrázni kellene a szóhasználatot is?
„A zsidókérdésben nyilatkozni most is, mint mindig csak erkölcsi felelősséggel lehet. A Püski Sándor levele nyomán kirobbant botrányban ilyen, felelősségteli hang volt például Eörsi Istváné és Esterházy Péteré. Még ha félreértésről van is szó K. G. Gy. esetében, meg kellett volna gondolnia, hogy egy író és — közvetve — egy lap antiszemitává nyilvánítása mekkora felelősséggel jár.”
Előzmény:
- Vasárnapi Hírek, 1988.12.18. Wallenberg-egyesület alakult Budapesten
- Magyar Nemzet, 1988.12.19. dési: Megalakult a Wallenberg Egyesület
- Esti Hírlap, 1989.01.24. Drucker Tibor: Válasz a Hitelnek
- Hitel, 1989.04.szám E.I.: Mihez nem kell történettudósnak lenni?
Kapcsolódó cikkek:
- További kapcsolódó tartalmakat találhat a Hitel, 1989.04.szám E.I.: Mihez nem kell történettudósnak lenni? című cikk felsorolásánál.
1989.09.01. (35.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A könyörtelenség dicsérete
Széchenyi István „koronás gyilkos”-nak nevezte Ferenc Józsefet. 1948 után hazánkban a lakosság többsége az „ellenforradalom vezéregyéniségeit a haza atyjává magasztosítja. Ez a közös vonás Ferenc József, Horthy és Kádár életútjában.” Történelmi fehér foltok a Kádár-korban. Kádár és Nagy Imre összemosása nem fehéríti e foltokat. „A Magyar Szocialista Munkáspártnak azok a funkcionáriusai […] akik egyszerre állítják ideálnak az ország lakossága elé Kádár Jánost és Nagy Imrét, tovább növelik, halványszürkére átpingálva, a nemzeti tudat fehér foltjait.” A Történelmi Igazságtétel Bizottság „úgyszintén a fehér foltokat szaporítva – a november negyediki árulás legitim utódait is odaengedte Nagy Imrének és az ’56-os mártíroknak a koporsójához.”
Reagálás:
- Élet és Irodalom, 1989.09.15. (37.szám) Veress Miklós: Költő költő ellen?
- Élet és Irodalom, 1989.09.22. (38.szám) T. Bársony Gyöngyi: A könyörület dicsérete
- Élet és Irodalom, 1989.09.29. (39.szám) E.I.: Csúsztatások
1989.09.02. (207.szám) Pest Megyei Hírlap, Takács István: Gondok nyara
SZÍNHÁZI LEVÉLA nyári színházi évadról, az egzisztenciális gondokról. A gondok ellenére elért sikerekről.
„Eredmény szerintem, hogy a nagy hagyományú Gyulai Várszínházban ez az évad is a magyar drámák jegyében telt el, és egy jelentős darab, igaz, nagyon megkésett bemutatása mellett (Eörsi István Jolán és a férfiak című darabjáról van szó, amelyet a korábbi ellenvélemények és óvatoskodások meg félelmek ellenére is — mert felvállalni a Várszínház — futotta egy másfél évtizeddel ezelőtti, akkor is figyelmet érdemlő, mára meg különösen aktuális dráma (Száraz György A nagyszerű halál című műve) felújítására is, és játszották Tamási Áron érdemtelenül alig ismert játékát. az Ördögölő Józsiást is.”
- A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.
1989.09.02. (207.szám) Somogyi Néplap, Horányi Barna: Évadnyitó után próba
Szavazott a társulat a Komor-gyűrű odaítélésérőlBabarczy László, a kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója a társulat évadnyitóján ismertette az első félév feladatait. A bemutatandó darabokról. A társulathoz visszaszerződött többek közt Eörsi István (dramaturg). A színészek voksai után Gyuricza István vehette át a Komor-gyűrűt.
„A színigazgatónak az évadnyitó társulati ülésén megfogalmazott gondolatai közül talán a legfontosabb: — A művekkel, az előadássokkal politizálunk. Ehhez fűzött megjegyzést a társulati ülésen megjelent dr. Gyenesei István, a Somogy Megyei Tanács elnöke: őszinte és tisztességes művészeti tevékenységével a színház jelentős politikai tevékenységet folytathat.”
1989.09.02. (35.szám) Film Színház Muzsika, Bérczes László: Egyrészt – másrészt
ÜgyelőpultElmélkedés a nyári színházak minőségéről, ami nem éppen jó. Ennek ellenére jó, hogy van nyári színház. A bemutatott darabok szerzői között találjuk Eörsi Istvánt is.
1989.09.03. (243.szám) Dunántúli Napló, W.E.: Nehéz évad előtt
Hegedűs a Háztetőn – Borisz Godunov – Orwell: Állatfarm – Akutagawa: A vihar kapujában
Szezonnyitás a kaposvári színházbanBeszámoló a Kaposvári Csiky Gergely Színház évadnyitó társulati üléséről. Visszaszerződött Kaposvárra Eörsi István dramaturg is.
- További kapcsolódó tartalmakat találhatnak, ha a keresőmezőbe beírják a darab címét.
1989.09.04. Népszabadság, Tarján Tamás: Szeszélyes krónika
Eörsi István: Jolán és a férfiakSzínikritika a Gyulai Várszínházban bemutatott 1977-ben írott darabról. A rendező: Ács János. Az előadást a beugrók mentették meg – Ács János és Margittai Ági.
„Más kérdés, hogy a magyar dráma és a magyar színház ügyének mindenki jobb szolgalatot tesz, ha ezúttal nem mentik meg az előadást. […] Csakhogy a Jolán és a férfiak Eörsi István legkidolgozatlanabb, legszerteszórtabb színműve a könyv alakban megjelentek között, 1956-ról pedig jelen formájában közvetve is alig szól. […] (Eörsi Angyal István nevű kivégzett barátjáról, fogolytársáról mintázta Ivánt...)”
- A darabot elolvashatja a Színház (Drámamelléklet), 1979.08.szám Dániel Ferenc: Kényes jutalomjáték. Eörsi István darabja elé című cikknél.
Kapcsolódó cikkek:
- Kritika, 1974.06.szám E.I.: Rögeszmetár színháztudományi használatra
- Kritika, 1974.07.szám E.I.: Rögeszmetár színháztudományi használatra
- Népszabadság, 1974.11.03. Mosolygó színházi klub
- A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja: JOLÁN ÉS A FÉRFIAK.
1989.09.04.mti.hu, MTI: Az SZDSZ országos akciója
(A választási kampány előkészítése, program.)
1989.09.06 (176.szám) Mai Nap, P. Horváth Gábor: Szeptemberi nyitány
Színházi szenzációk – színházi szuverenitásBeszélgetés Szabó Istvánnal, a minisztérium színházi osztályának vezetőjével arról, hogy a Fővárosi Tanács írásban is deklarálta, hogy a felügyelete alá tartozó színházak önállóan dönthetnek a bemutatni kívánt darabokról. Ennek ellenére a Művelődési Minisztériumhoz beérkeztek az évad elképzelései. Hogyan magyarázza ezt? A tervekről. A Játékszínben Eörsi három darabja is színpadra kerül: Az interjú, A kihallgatás és a Jolán és a férfiak.
Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.
Kapcsolódó cikkek:
A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darabok címét.
1989.09.06. Népszava, Kovács Júlia: Gyanakvó tartózkodás a siker évadján
Négy Eörsi színműBeszélgetés Eörsi Istvánnal négy darabja bemutatója kapcsán.
„A Kihallgatás című darabomat 1965-ben írtam, a Jolán és a férfiakat 1977-ben, a Lukács-drámát 1983-ban. A negyedik, egy Antigoné változat, amelyet a Nemzeti Színház mutat be, valóban új. [...] A Kihallgatás című darabomról azt mondta Aczél György 1968-ban, hogy nem ellenséges darab, de azért bízzam rá, mikor és hol mutatják be. […] 1984-ben Nyugat-Berlinben el is játszották. [...] hosszú ideig még nem fogad be igazán az irodalmi világ, [...] Aczél György: »...maga sosem lesz igazán jelentős író, mert túlságosan okos ehhez.« […] Az igazság azonban az, hogy noha valóban igen nagy hatással volt rám Marx, s hat rám ma is, számos tételét nem fogadom el. […] Most meg kell próbálnom magammal szemben alkalmazni ugyanazt a gyanakvó tartózkodást, amelyet eddig a kultúrpolitika gyakorolt velem szemben.”
Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.
- A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darabok címét.
- Eörsi drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet),1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
1989.09.07. (177.szám) Mai Nap, Kőbányai György: A Belügyminisztérium jelenti
Az Ember tragédiája ismét a Nemzetiben
A rejtőzködő történelem igazsága
Írók a börtönbenPomogáts Béla tanulmánya az ’56-os év irodalmi életéről, az azt megelőző ’54–’55-ös kibontakozásról, az utóvédharcokról. Fotók: Déry Tibor 56 decemberében – Veres Péter – Zelk Zoltán.
Alcímek: Az írók szabadságharca 56-ban – 56 szeptembere – Veres Péter a Bem-szobornál – Az utóvédharc.
„És megkezdődtek az íróperek. Déry Tibor, Háy Gyula, Zelk Zoltán, Tardos Tibor, Molnár Zoltán, Fekete Gyula, Vargha Domokos, Eörsi István és Gáli József súlyos börtönbüntetést kapott.”
1989.09.07.mti.hu, MTI: Ellenzéki választói fórum Zalaegerszegen
1989.09.08. (212.szám) Kisalföld, Erzsébet-díj
Az Erzsébet-díjra jelöltek között van Eörsi István.
1989.09.08.mti.hu, SZER, Magyar híradó: Zalaegerszegi választási kampány
1989.09.09. (213.szám) Pest Megyei Hírlap, Takács István: Változások előszele
SZÍNHÁZI LEVÉLA most következő színházi évadról. A műsortervek jobb arányairól, az értékesebb repertoárokról, a nyugodtabb körülményekről, a Nemzeti és a Madách Színház új vezetéséről – Csiszár Imre és Kerényi Imre.
„[A Nemzetiben] Több magyar drámát — s köztük több új és nagyon izgalmasnak ígérkező művet — akarnak játszani, és a világirodalom élő drámaíróinak vagy a klasszikusoknak az alkotásaiból is úgy válogatnak, hogy mind a művek, mind majd feltehetőleg az előadások is a jelenidejű közönséghez szóljanak, de nem amolyan színpadi publicisztika módján. […] a Várszínházban Mrozek Arckép című abszurd játéka, a kamarateremben pedig Szophoklész Antigonéjának a jelenhez közelített átirata, Eörsi István elképzelései szerint.”
1989.09.09. (36.szám) Film Színház Muzsika, Ó, azok a szép napok ’56
„A Gyulai Várszínházban mutatták be Eörsi István 1977-ben írt Jolán és a férfiak című darabját. Az előadást mindössze négyszer játszották, de tudomásunk szerint ősszel a budapesti közönség is megismerkedhet a darabbal, melyet Ács János rendezett.”
Fotók a darabból.
Kapcsolódó cikkek:
- A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja: JOLÁN ÉS A FÉRFIAK.
1989.09.09. (36.szám) Képes 7, Erzsébet-díj 1989
A díjra javasoltak között van Eörsi István.
1989.09.11. (18.szám) Magyar Sajtó, Jelölőlisták
A jelölést előkészítő bizottság tájékoztatója a MUOSZ közgyűlésén megválasztandó elnökség, ellenőrző bizottság és etikai bizottság összetételéről. Az ellenőrző bizottság tagjának javasolták Eörsi Istvánt is.
1989.09.12. (20.szám) 168 óra, Farkas Zoltán: Egy nyomdagép szabadlábon
Interjú a szamizdatról és a fortélyos félelemről
Illegalitásból a kft.-beInterjú Demszky Gáborral és ifj. Rajk Lászlóval a szamizdatról és a fortélyos félelemről, a Beszélőről és a Hírmondóról. A szerzők, így Eörsi István is, többnyire támogatták anyagilag műveik kiadását.
Fotó: Korabeli jegyzőkönyv házkutatásról. Az 1956. november 2-i Népszabadság szamizdat-emléknyomata.
1989.09.12. (20.szám) 168 óra, Győrffy Miklós: Lenyűgöző verőlegény volt
Exkluzív interjú Eörsi Istvánnal
Hogyan fogjunk Jancsót Hernádival?A Leveleskönyv című kötetről, melyben írók, művészek 60–70-es években írt leveleit gyűjtötték össze, többek közt a Magvető igazgatójának. Eörsi levelezése Kardos Györggyel, a kultúrpolitikai irányításról, Aczélról. Jancsóhoz Hernádin keresztül vezetett az út.
Fotó Eörsi Istvánról.
- Horgas Béla – Levendel Júlia Leveleskönyv című kötet adatait, illetve az Eörsi Istvánról szóló részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
Reagálás:
- 168 óra, 1989.09.19. (21.szám) Rózsa T. Endre: A gyűlölet hangja
- 168 óra, 1989.09.26. (22.szám) Neuman Péter: Tisztelt Szerkesztőség! Kérdezzék meg az Eörsit!
- Mozgó Világ, 1996.11.szám Révész Sándor: Aczél György. Az „idomár”
Kapcsolódó cikkek:
- artpool.hu, 1983.02. E.I.: Legyet fogtam a miniszternél
- Tekintet, 1989.03.szám E.I.: Legyet fogtam a miniszternél
- Reform, 1989.11.10. (44.szám) Kardos Györgyné: Hej, más ez a szerelem, Eörsi pajtás
- 2000, 1989.06.szám E.I.: Kié volt a légy?
- 2000, 1989.08.szám Makovecz Imre–Eörsi István: Levélváltás
- Magyar Nemzet, 1990.03.19. Murányi Gábor: Ki kit leplez le?
- Magyar Napló, 1991.05.17. (2.szám) Marno János: Szorongások és indulatok között
- Politikatudományi Szemle, 2000.03–04.szám Galló Béla: Egy ilyen, egy olyan
- Magyar Hírlap, 2000.05.17. Galló Béla: Légy, ne légy
- Magyar Nemzet, 2001.11.17. Lovas István: Göncz és a fuvolázó Eörsi
- Magyar Demokrata, 2001.11.22. (47.szám) Szalay Károly: Kardos György
- Lyukasóra, 2004.02.szám Szalay Károly: Az ezredes
- Lyukasóra, 2004.03.szám Szalay Károly: Az ezredes
- Egyenlítő, 2007.01.szám Mohai V. Lajos: Balassa Péter emlékének
- Magyar Nemzet, 2008.07.12. Szalay Károly: Keletről nyugatra
- Mozgó Világ, 2008.09.szám Dalos György: Aczél, Kardos és egy albán atomfizikus
1989.09.12. (37.szám) Rakéta Regényújság, E.I.: Búcsúlevél
Levél egy nőnek, aki beadta a levélíró ellen az apasági keresetet.
Kapcsolódó cikk:
- Élet és Irodalom, 1977.03.05. (10.szám) E.I.: Búcsúlevél
1989.09.12. (37.szám) Szabad Föld, leskó: Évadnyitó ülések
Rövid tudósítás a zalaegerszegi és a kaposvári színház évadnyitó társulati üléséről. A kaposvári tervek között szerepel Orwell—Hall—Peasley Állatfarm, illetve Aléchem— Stein—Bock—Eörsi István Hegedűs a háztetőn című musicaljének színrevitele.
„A kaposvári Csiky Gergely Színház társulatához szerződött az új évadra Eörsi István dramaturgnak, Helyey László, Csernák Árpád, Lipics Zsolt, Kelemen József, Szilágyi Rövid Eleonóra, Venczel Valentin színművésznek.”
1989.09.13. (37.szám) Pesti Műsor, Majoros József: Budapesti Művészeti Hetek
ProgramelőzetesA budapesti művészeti hetek idei rendezvénysorozatáról. A premierek között lesz Szophoklész—Eörsi: Antigoné (Várszínház Kamaraterem) című darabja.
- A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja az ANTIGONÉ szót.
A három Eörsi
A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója
(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.
