EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1989.07.07. (27.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Öt mondat

    Széppróza.

    Egy nő sorai boldogtalan házasságáról, emlékei „Költőkéről”, akiért nagyon aggódott az ’56-os forradalom kitörésének idején. 

  • 1989.07.07. 7Nap, Dési ábel: Börtönök és nosztalgiák
    (Könyvkritika. Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre.)

    • A kötet adatait megtekinthetik a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1989.07.07. Fejér Megyei Hírlap, ze: Szót kért a tanú

    Rajna Tibor, Angyal István egykori harcostársa azt állítja, hogy Angyal búcsúlevele nem hiteles, mert a csőcselék szót Angyal nem használhatta („nagy rusztikus kő legyen a névtelen csőcselék emléke, amelyből lettünk, amellyel egyek voltunk és akikkel együtt tértünk meg.”).

    „A Történelmi Igazságtétel Bizottság minden bizonnyal hitelesnek vélte Eörsi István és mások által is idézett búcsúlevelet; én magam, mint, az információ szerzője sem kételkedtem igazságában.”

  • 1989.07.08. Magyar Hírlap, Kálmán Éva: Életfogytiglan
    Magyar Hírlap interjú Kopácsi Sándorral, Budapest hajdani rendőrfőkapitányával

    Igaz az Eörsi István börtönnaplójában olvasható állítás, miszerint a Tűzoltó utcai felkelő csoport nemzetőri feladatokat kapott, és a rend fenntartását, valamint exponált és baloldali, ennek folytán veszélyben lévő politikusok védelmét is ellátta?

    • Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1989.07.10. Lukácsy András: Eörsi István börtönnaplója
    • További kapcsolódó tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.

  • 1989.07.10. Magyar Hírlap, Lukácsy András: Eörsi István börtönnaplója
    Amiről beszélnek

    Könyvkritika a nemrég szamizdat kiadásban megjelent, s most a Napraforgó Kft. kiadásában legálisan is vásárolható kötetről – Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre.

    „Eörsi pedig vállalja még korábbi Rákosi verseit is, az utólagos kiábrándultság jelzésével. […] A börtönben különösen megoldhatatlannak bizonyult a rendszer legnagyobb pedagógiai problémája: hogy az általa hirdetett, sőt államvallássá emelt kommunista elvek és értékek, ha komolyan vesszük őket, előbb-utóbb az ő gyökereire emelik fejszéjüket.”

    • Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1989.07.08. Kálmán Éva: Életfogytiglan
    • További kapcsolódó tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.

  • 1989.07.14. (28.szám) Élet és Irodalom, Bajor Gábor; E.I.: Provinciális nosztalgia

    Reflexió. Thomas Bernhard Herdenplatz (Hősök tere) című drámája a bécsi Burgtheaterben. Miért sértődnek meg az emberek a félreértett irónia miatt? Eörsi szerint nálunk be sem mutathatnának egy ilyen darabot. Milyen demokráciát akarunk Magyarországon? Van-e egyáltalán ok Magyarországon olyan darabot írni, mint amilyet Herdenplatz írt? Eörsi véleményét Bajor naivitásnak tartja, és egyes állításain felháborodik. 

    Eörsi válasza Bajor „dühkitörésére”. „Már 1986-ban megírtam a Theater Heute-ban: ami a művészek helyzetét illeti, a két világrendszer között abban látom a legfőbb különbséget, hogy az egyikben centralizálva van a szar, így hát annak, aki a roppant halom tetejéről lecsúszik, nincs hova visszamásznia; a másikban a szar decentralizált, és akinek szerencséje (és tán tehetsége) van, kényelmesen berendezkedhet a kupacok között.”

    Előzmény:

    • Theater Heute,1986.08. István Eörsi: Gefesselt vom Drama
    • Élet és Irodalom, 1989.05.05. (18.szám) Eszéki Erzsébet: Nagy szellemek a Lichtófban; Beszélgetés Eörsi Istvánnal

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1989.05.27. Déry Tibor: „Bizonyára akkor is szocialista lettem volna”
    • Népszava, 1990.06.11. Kovács Ildikó: Beszélgetni jó

  • 1989.07.22. Magyar Nemzet, nádra: A mártírkoszorúról meg a fokhagymás ürühúsról
    DŐLT SOROK

    Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című emlékiratáról. „…ezt az írást időtől, történelmi fordulatoktól függetlenül is szívesen olvasnám, mépgedig azért, mert nem konjunktúratermék, nem esztétikumtól független izgalmakkal szolgál, olyasmiről adván hírt, amiről eddig hallgatni kellett, hanem valódi mű is.” Eörsi iróniáját, tárgyszerű, pátosz nélküli leírását dicséri. 

    • A kötetek (1. szamizdat kiadás – Katalizátor Iroda, 2. kiadás – Napra-fortó Kft, 3. javított kiadás – Noran) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1989.07.szám 2000, E.I.: Hódolat a főhadnagynőnek

    Részletek az egykori – 1977-78-as – Naplóba írt jegyzetekből. Milyen sajtótermékeket tartott vissza a vámhivatal 1977-ben Hegyeshalomnál, és mivel indokolták azt. Harasztiról: „Nagy várakozással tekintek írói múltja elé.” A „sajtóközigazgatás felülvizsgálata miatt visszatartott sajtótermékekről.” A vissza nem adok könyvek, és a visszatartás indoka.


    Kapcsolódó cikk:

    • Élet és Irodalom, 2004.10.15. (42.szám) Kenedi János: Egy kiállítás (hiányzó) képei 2.

  • 1989.07.szám Forrás, Pomogáts Béla: Idő a számvetésre
    Irodalmunk a nyolcvanas évek végén

    A radikális változások elemzése. A nagy íróegyéniségek személyiségének szerepéről, a radikális nemzedékváltásról, aminek következtében átalakult az irodalom státusa és tennivalói. Az 1981-es írószövetségi közgyűlést követő időszak, a Tiszatáj szerkesztőségének 1986-os felszámolása. Az új irodalmi társaságok létrejötte, a vidéki folyóiratok jelentősége, saját profiljuk kialakítása. Az irodalom szabadságharcának korszaka.

    „Hosszasan lehetne sorolni azokat az eseteket, amidőn az irodalompolitika vagy az irodalompolitikát képviselő kritikai gárda minden tolerancia nélkül lépett fel írók, művek és folyóiratok ellen. Így jutott a betiltás sorsára Illyés Gyula Szellem és erőszak című esszékötete, Sík Endre önéletrajzi visszaemlékezéseinek egy kötete, Eörsi István egyik könyve…”

    Az irodalom közéleti szerepvállalása körül folyó viták. Magyar írók a világban, a magyar kisebbségek helyzete. 

  • 1989.07.szám Könyvvilág, Varga Lajos Márton: Mindennapi irodalmunk
    Válogatás a Rádió irodalmi műsorából
    Bedő György az új kiadókról

    Beszélgetés Bedő Györggyel a könyvkiadás helyzetéről, a kisebb kiadókról, a kereskedelmi- és a közmorál állapotáról, a pornográf kiadványokról. Eörsi István Börtönnaplójának [Emlékezés a régi szép időkre. (Börtönkönyv)] említése.

    • Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre. (Börtönkönyv) című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

  • 1989.07.szám Mozgó Világ, Molnár Gál Péter: Othello
    Black tragedy

    Színikritika Shakespeare: Othello (Csiky Gergely Színház, Kaposvár, 1989. február 23.) című darabról. Fordította: Eörsi István. Díszlet: Menczel Róbert. Jelmez: Torday Hajnal. Zene: Mártha István. Rendezte: Ács János. MGP összehasonlítja az előadást a hamburgbi (Deutsches Schauspielhaus, 1976. május 7.) és a többi előadással. Homoszexuális volt-e a velencei mór? Az új Shakespeare-fordításokról – idézetek a különböző fordítóktól.

    „Eörsi vérszemet kapott. A másik remekmívű Arany-fordítást, a Hamletet, a-tól z-ig újrafordította. A végeredmény nem fénylik annyira, mint Aranyé, erényeként azonban kortársian beszélteti szavalás helyett az Erzsébet-korit és eleget tesz a rendező Ascher Tamás pátosztól borzadó igényeinek, a kaposvári színház kijegecesedett játékstílusának. […] Irodalmárok szórványos panaszain túl Eörsi fordításainak kísérletét néma csend fogadta. […] Eörsi – ugyancsak nem gyerekember – vagy nem számít költőnek a Magyar Shakespeare Bizottság urai szerint, vagy nem tudnak fordításairól. […] Visszakanyarodva most már Eörsi megbotránkoztató fordításaira: ezek a színházban és színháznak készült szövegek filológiailag pedánsak […] Eörsi nem méltó megoldani sem Arany János füzőscipőjét, mégis belepofátlankodik a költészetbe.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Film Színház Muzsika 1989.04.08. (14.szám), Bérczes László: Az emberi természetről
    • Színház, 1989.07.szám Kovács Dezső: Sár és vér

  • 1989.07.szám Szabad Demokraták, Bozóki András: A választások és az SZDSZ

    Az SZDSZ-nek ki kell dolgoznia a választási stratégiáját. A párt jellegzetességei eddig meghatározóak voltak, de ez nem lesz elég a választási kampányban. Mire van szükség a sikerhez, kiket kell megcélozniuk? A párt alternatívái. A politikusi szakma felértékelődése a választások után. Vissza kell térni Európához.

    „De felmerülhet az is, hogy a vállalkozói és kisebbségvédelmi érdekeket egyszerre próbálja meg érvényesíteni a szövetség. Próbálja meg egyszerre vonzóvá tenni magát a vállalkozók és a perifériára szorultak körében. Egy példával szemléltetve: küldje el Bauer Tamást a vállalkozókhoz, Solt Ottíliát a szegényekhez. Szóljon a szabadelvűekhez Tamás Gáspár Miklós, a szocialistákhoz Eörsi István, a környezetvédőkhöz Vargha János, az ötvenhatos nemzedékhez Mécs Imre, a fiatalokhoz Szent-Iványi István.”

  • 1989.07.szám Színház, Kovács Dezső: Sár és vér
    Az Othello Kaposváron

    Színikritika a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott William Shakespeare: Othello című előadásról. Fordította: Eörsi István – rendező: Ács János. Fotó: jelenetek a darabból

    • Eörsi Shakespeare-fordítása köteteinek adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Film Színház Muzsika 1989.04.08. (14.szám), Bérczes László: Az emberi természetről
    • Mozgó Világ, 1989.07.szám Molnár Gál Péter: Othello
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét, vagy Shakespeare nevét.

  • 1989.08.01. (8.szám) Könyvtáros, A Lettre Internationale

    A lapot Antonin J. Liehm, Eörsi István, Esterházy Péter, Hanák Péter, Mészöly Miklós és Radnóti Sándor ismertette a sajtóbemutatón.

    „a legutolsó, 21-es számú francia változat például olyan világnevek mellett, mint Hobsbawm, Todorov, Kristeva, Kott stb., kiemelt helyen hozza Csoóri Sándor és Eörsi István esszéit is.”

  • 1989.08.01. Taps, Szegő András: Aki a sorsát a vágyaihoz igazítja
    Közelkép Verebes Istvánról

    Interjú Verebes Istvánnal.

    „— Igen, de most akkora a felhajtás, politizálás címén akkora a káosz. Vagy ez épp hogy a kezére játszik a kabarénak? — Egyáltalán nem. Az emberek zömét nem érdeklik a politikai praktikák. A saját félelmeik, szorongásaik, kiszolgáltatottságaik foglalkoztatják őket! Épp oly az újonnan feltűnt szószátyárokkal, mint a »hivatalos« régiekkel! Meg kell hogy mondjam, e téren azok a legtisztességesebbek, akik valóban másként gondolkoztak annak idején, és ezt még akkor ki is nyilvánították. — Rajkék, Konrádék? — Igen, meg Eörsiék. Nekik valóban lehetne erkölcsi jogcímük »megmutatkozni«, mert ők már akkor mondták a magukét, meg a »miénket« is helyettünk, amikor az még veszéllyel járt, és amikor a mai »szabadsághősök« még bigott buzgalommal bólogattak. Én nem bólogattam, de nem is vonultam a »föld alá«!”

  • 1989.08.02. (211.szám) Dunántúli Napló, Kozma Ferenc: Emlékezés a régi szép időkre
    Könyvismertető

    A kötetek (első, szamizdat kiadás: 1988 – második, legális kiadás: 1989 – harmadik, javított kiadás: 2006) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél

  • 1989.08.03. Népszabadság, K. E. P.: Várszínházi bonyodalmak Gyulán
    Premier lesz, az emlékműavatás elmarad

    A Vári Éva balesete miatti bonyodalmak, a rendező változása. Végül Vári Éva helyébe Margittai Ági lépett, Balikó Tamás helyett Ács János rendezte meg a darabot

    „A Gyulai Várszínház 26. évadjának egyik csemegéje, Eörsi István Jolán és a férfiak című kétrészes színműve rendezését Balikó Tamás színész, utolsó éves rendezőnövendék vállalta.”

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1989.08.04. (8–9.szám) Igen, Erdődy Edit: Eörsi István: Kihallgatás

    Színikritika az 1965-ben született, de csak 1989-ben bemutatott darabról.

    „…szuggesztív erővel és megdöbbentő hitelességgel idézi fel 1953 karácsonyát egy magyar börtönben, ahol a kemény sztálinizmus eszközeit épp a kifinomultabb erőszak váltja fel.”

  • 1989.08.04. Magyar Hírlap, Medve Imola: Narkotikum?

    Az olvasásra nevelésről, az olvasás fontosságáról, ami életben maradni segít. Utalás Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre című kötetére.

    „Még jó, hogy legalább Eörsi István képes sírva vigadni a »régi szép időkön«.”

    • Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • További kapcsolódó tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.

  • 1989.08.05. Esti Hírlap, Barabás Tamás: Miért ne politizáljon, ha akar, az író?

    Interjú Eörsi Istvánnal. A Kihallgatás című drámájáról, melyet 23 éve írt, és Németországban, Ausztriában, Jugoszláviában már játszották. Ezzel a darabjával nyerte el a színikritikusok díját az év legjobb új magyar drámája kategóriában (a darab 23 éves!!!). Csiszár Imre kérésére írta a Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából című darabját. Új köteteiről, és azokról, amelyek sokáig nem jelenhettek meg. A kaposvári színházból való kirúgásáról, a nyugatnémet ösztöndíjáról. „Nem osztom azt az újabban feltűnt véleményt, hogy az író ne politizáljon. Miért? Hiszen az ember íróként, már csak moralitástól vezettetve is politizál azzal, hogy műveiben a társadalmi igazságot igyekszik kifejezni. De a tollforgató egyben citoyen is, azaz állampolgár. Ebben a minőségében miért tartózkodnék a közéleti szerepléstől, a politikától?”

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi A kihallgatás című drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1989.08.09. (152.szám) Mai Nap, Karizs Tamás: TOLLAS UTÁN WALESA
    Így lett a szamizdat kiadóból kft.
    SOKSZOR VOLT HÁZKUTATÁS * NYOMOZÓK KÖVETTEK

    Beszélgetés Modor Ádám egykori szamizdatkiadóval, aki a Felszabadulás téren árulja saját és mások köteteit. A Katalizátor Iroda Könyvkiadó és Könyvterjesztő Kft megalakításáról, a szamizdatos évekről, munkatársairól, kiadványaikról. Megemlíti, hogy ők adták ki szamizdatban többek közt Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című kötetét. A rendőrségről, a házkutatásokról, a pénzbírságokról, a Jurta Színházbeli megmozdulásokról, a Beszélő- és Szamizdat-estekről. A Beszélő és a Hírmondó példányait elkobozták, és azóta sem adták vissza. Levelet írtak Pozsgay Imrének és a Művelődési Minisztérium Kiadói Főigazgatóságának, hogy szűnjön meg a cenzúra, az előzetes engedélyeztetés. Utolsó szamizdatkiadásuk Tollas Tibor válogatott verseskötete volt, idén januárban.

    • Eörsi István az Emlékezés a régi szép időkre című kötetei (1. szamizdat kiadás – Katalizátor Iroda, 2. kiadás – Napra-forgó Kft, 3. javított kiadás – Noran) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1989.08.09. (32.szám) Pesti Műsor, T. V.: Jolán és a férfiak
    GYULAI VÁRSZÍNHÁZ

    Eörsi pályájáról, drámáiról a most bemutatott Jolán és a férfiak című darabja kapcsán, melyet 1977-ben írt.

    „Az írónak erre a darabjára is érvényes Földes Anna megállapítása: »Eörsi intellektuális izgalmat ébresztő, okos dialógusait nem egy (vagy több), tegnap még kényesnek számított konkrét politikai szituáció, hanem a történelmi érvényű emberi igazság hitelesíti.«”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház (Drámamelléklet), 1979.08.szám Dániel Ferenc: Kényes jutalomjáték. Eörsi István darabja elé
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja: JOLÁN ÉS A FÉRFIAK.

  • 1989.08.10. (153.szám) Mai Nap, H. K.: JOLÁN ESETE A FÉRFIAKKAL
    Beugrás Münchenből Gyulára
    Begipszelt lábbal nem megy

    Eörsi István Jolán és a férfiak című darabjának bemutatója körüli kálvária a Gyulai Várszínházban (bemutató: augusztus 13-án). A Jolán szerepét játszó Vári Éva balesetet szenvedett a premier előtt három héttel, mire a rendező, Balikó Tamás azt javasolta, fújják le az előadást. „A színház vezetői az író, Eörsi István és a közönség elárulásának tekintenék a megfutamodást.” Új neveket javasoltak Jolán szerepére, ám Balikó ebbe nem ment bele. Ekkor Ács János elvállalta a rendezést, Jolán szerepét Margittai Ági vette át. 

  • 1989.08.10. Népszava, Metz Katalin: Kell(ene) egy csapat...

    Jegyzet. A színházi társulatok csapatjellegének szükségességéről, időszerűségéről. Az erdélyi, a demokratikus államok színházai és a néhány hazai színház jó példája. Eörsi István „Kihallgatás” című darabjának kiemelése.

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.
    • Eörsi drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet),1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.