EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1989.06.11. mti.hu, MTI: Magyar helyzet – osztrák Tv

    Kerekasztal-vita az osztrák TV-ben Nagy Imre és társai jövő heti újratemetéséről.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 1989.06.12. Vita az osztrák Tv-ben
    • Kisalföld, 1989.06.12. (136.szám) Vita rólunk

  • 1989.06.12. (136.szám) Kisalföld, Vita rólunk

    Nagy Imrének és sorstársainak jövő heti temetésével összefüggésben a magyarországi helyzetről egyórás kerekasztal-vitát sugárzott az osztrák televízió. Magyarországról részt vett benne Eörsi István, Hegedűs András szociológus, volt miniszterelnök és Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész. A vitát Lendvai Pál vezette.

    „Eörsi István elmondta: az ellenzéktől nem lehet elvárni, hogy bármiféle felelősséget vállaljon a kormányzati intézkedésekért, miközben nem részesül a hatalomból.”

    Előzmény:

    • mti.hu, 1989.06.11. MTI: Magyar helyzet – osztrák Tv
    • Népszava, 1989.06.12. Vita az osztrák Tv-ben

  • 1989.06.12. Csongrád Megyei Hírlap, A borúlátás – gátja a fellendülésnek
    A „Keleti Stúdió” a magyar helyzetről

    Az osztrák televízió első programja, a Keleti Stúdió című állandó rovat keretében beszélgetést rendezett Nagy Imrének és sorstársainak temetésével összefüggésben a magyarországi helyzetről. A beszélgetést Lendvai Pál vezette, a résztvevők: Melvin Lasky, Martos Péter, Eörsi István, Hegedűs András és Kiss Gy. Csaba. „Eörsi István elmondta: az ellenzéktől nem lehet elvárni, hogy bármiféle felelősséget vállaljon a kormányzati intézkedésekért, miközben nem részesül a hatalomból.” Lendvai Pál kérdésére, hogy nem kell-e rendzavarástól tartani az újratemetésen „Eörsi István és Kiss Gy. Csaba egyaránt úgy nyilatkozott, hogy e tekintetben optimisták, mert ilyesmire semmi jel sem utal.”

  • 1989.06.12. Népszava, Gantner Ilona: „Feledjetek el, feledjetek el minket...”

    Angyal István levelének részletei Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című börtönnaplójában. Romániai tudósítások a bukaresti, temesvári, kolozsvári értelmiségiek üldözéséről.

    „De Eörsi sem tagadja, hogy börtönélményeit »megtizedelte a felejtés«, lelki háztartásának ez a »szolgálatkész mindenese«. És mégis, ezzel együtt is hitelesnek érzem-vélem Eörsi börtönnaplóját… Nemcsak a »mozgósított emlékek«, avagy a kicsempészett börtönlevelek hatására, hanem mindenekelőtt a kihallgatok módszere, az áttetsző »konstrukciós perek« okán. (Bár Eörsi szerint ez esetben konstruált perek helyett konstruált történelem gondoskodott a halálos ítéletekről.)”

    • A kötetek (1. szamizdat kiadás – Katalizátor Iroda, 2. kiadás – Napra-forgó Kft, 3. javított kiadás – Noran) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 1989.06.12. Népszava, Vita az osztrák Tv-ben
    Százezreket várnak a gyászszertartásra

    Nagy Imrének és sorstársainak jövő heti temetésével összefüggésben a magyarországi helyzetről egyórás kerekasztal-vitát sugárzott az osztrák televízió. Magyarországról részt vett benne Eörsi István, Hegedűs András szociológus, volt miniszterelnök és Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész. A vitát Lendvai Pál vezette.

    „A vita végén Lendvai Pál feltette a kérdést: vajon, nem kell-e tartani attól, hogy Nagy Imréék temetésén rendzavarást okozhat az emberek keserűsége, vagy a zavarkeltésben érdekelt erők provokációja. Eörsi István és Kiss Gy. Csaba egyaránt úgy nyilatkozott, hogy e tekintetben optimisták, mert ilyesmire semmi jel sem utal.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • mti.hu, 1989.06.11. MTI: Magyar helyzet – osztrák Tv
    • Kisalföld, 1989.06.12. (136.szám) Vita rólunk

  • 1989.06.14.mti.hu, SZER, Magyar híradó: Eseménynaptár

    (Nagy Imre és mártírtársai gyászünnepségéről.)

  • 1989.06.15. Magyar Nemzet, berkes: Az Eörsi-dráma
    DŐLT SOROK

    Színikritika Eörsi István Kihallgatás című drámájáról, amit sokáig csak a Színház című folyóirat közölt. Aztán végre bemutatták a kaposváriak, később a gödöllői kamaraszínházi fesztiválon szerepelt. Most újra itt vannak: az Almássy téri Ifjúsági Házban két estén át vendégszerepeltek. A rendező: Babarczy László.

    „Nemcsak Eörsi Istvánt érdekli a kommunisták mifélesége, hanem a nézőt is: negyven éve az a magyarság történelme, amit egymással és a kézhez vett néppel a kommunisták csinálnak. […] Eörsi ugyanis nem elvont eszmék, hanem a gyakorlati emberség szerint osztja föl a világot. Hogy helyesen ítélhessen, tárgyismeretét és eszméit mindújra szembesíti.”

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Előzmény:

    • Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a KIHALLGATÁS szót.

  • 1989.06.15. Népszabadság, Tripolszky László: A kendő levétele
    TV

    Filmkritika Ember Judit Menedékjog című dokumentumfilmjéről.

    „… kilenc beszélgetést tartalmaz, amelyekből megtudjuk, mi történt 1956—1958 között a Nagy Imre nevével illetett csoport Romániába internált tagjaival. Név szerint a következők szólalnak meg benne: Bácskai Vera (Tánczos Gábor özvegye), dr. Szilágyi Józsefné, dr. Donáth Ferencné, Vas Zoltánné, Lukács György (ő csak hangszalagról, Vezér Erzsébet és Eörsi István által meginterjúvolva), Haraszti Sándorné, dr. Újhelyi Szilárd és dr. Haraszti Mária, Vásárhelyi Miklósné, Vásárhelyi Miklós.”

  • 1989.06.15.mti.hu, SZER: Nyugati rádiók magyar nyelvű adásaiból 1989. június 15.

  • 1989.06.16. Magyar Hírlap, E.I.: Szomoru biztató

    Az Igazság 1956. november 7-i (12.szám) címlapja Eörsi István Szomorú biztató című versével.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Igazság, 1956.11.07.(12.szám) E.I.: Szomoru biztató
    • Élet és Irodalom, 1957.04.12. (3.szám) Imre Katalin: Ütni az eördögöt (és az itt megjelölt cikkek)
    • Határőr, 1957.05.30. (19.szám) Kovács Jenő: Százezernyi röpcédula...
    • Képes 7, 1989.06.10. (23.szám) Seszták Ágnes: Kötél által halálra
    • Mai Nap, 1990.01.15. V. S.: Újra lesz igazság
    • Magyar Sajtó, 1990.06.18. (11.szám) Zele Ferenc: Alapító főszerkesztő: Obersovszky Gyula. Június 16-án (újra) az IGAZSÁG
    • Amerikai Magyar Népszava – Szabadság, 1996.04.05. (14.szám) Egri György: Októberiek márciusról
    • Magyar Nemzet, 2007.10.22. Kő András: „Fényképezzen csak, legalább látszik, hogy még létezünk”

  • 1989.06.16. Országgyűlési Tudósítások (Különszám) Eörsi István

    Vers cím nélkül.

    „Nem olvashattam e szonettedet,

    mert egycsapásra csapódott belém,

    ahogy halálos űrön át a fény

    se fotononként világítja meg

     

    az éjszakától kiszikkadt szemet –

    s ahogy a nyíl rezegve, könnyedén

    megáll egy elfojtott szív közepén:

    kiszökő vérem köszönöm neked.

     

    Drága barátom, nem tudom, ki vagy,

    de együtt cipeljük a holtakat

    valami ősi szertartás szerint,

     

    és egyikünk sem lehet már szabad,

    fogvatartanak, irányítanak,

    kötélen csüngő büszkeségeink!”


    Kapcsolódó cikk:

    • Népszava, 1990.05.24. Gantner Ilona: VÉRREL ÉS KÖTÉLLEL 


  • 1989.06.17. (141.szám) Somogyi Néplap, Leskó László: Oidipusztól Yvonne-ig
    Az igazgató évad végi mérlege

    Beszélgetés Babarczy László igazgatóval a kaposvári Csiky Gergely Színház 1988/89-es évadáról a különböző lapokban megjelent kritikák felhasználásával. Fotók

    „A másik stúdióbemutató Eörsi Istvánnak A kihallgatás című drámája pedig az országos színházi találkozó díját kapta. […] Eörsi István katartikus erejű drámája a koestleri helyzetet viszi színre; […] S bár az 1965-ben írt nagyszerű dráma bemutatója (nem a színház fogadókészségének hiánya miatt) megkésett, de el nem késett!”

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet),1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1989.06.17. (141.szám) Somogyi Néplap, T. T.: Lukács látható hangja
    avagy: adalék egy pártviszonyhoz

    Ember Judit: Menedékjog – 1956 című dokumentumfilmjéről.

    „Akár a film vagy a telekommunikáció »rehabilitációs« gesztusának is tekinthető mindez. Tartozás lerovásának, hiszen a fent említett művészetek-mesterségek emberei méltatlanul kevésszer keresték (kereshették) fel kameráikkal századunk nagy kortárs-tanúságtevőjét: Lukács Györgyöt. E kevés kivételek közé tartozik Kovács András filmrendező, s e kevés kivételek közé tartozik Eörsi István és Vezér Erzsébet is. Igaz, nekik kamerák helyett csak magnetofon jutott. S e magnófelvétel részlete pergett a képernyőn, Lukács hangja a hallgató »riporterek« arcának előlegező, »lereagáló«, gondolatkövető változásaival vált láthatóvá...”

    • Ember Judit: Menedékjog – 1956 című   kötete adatait, fülszövegét és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Symposion, 1981.07.01 (195-196.szám) E.I.: Az utolsó szó jogán (és az itt felsorolt cikkek)
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja: EMBER JUDIT: MENEDÉKJOG.

  • 1989.06.20.mti.hu, MTI: Kocsis Zoltán a Gyulai Várban
    (A Gyulai Várszínházban Eörsi István: "Jolán és a férfiak" c. darabja.)

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja: JOLÁN ÉS A FÉRFIAK.

  • 1989.06.21.mti.hu, MTI: Hazánkban is árusítják a Lettre Internationale-t (2. rész)

  • 1989.06.22. Magyar Hírlap, Medve Imola: Lesz (?) magyar Lettre Internationale is
    „Szellemi szeszcsempészet” helyett

    Sajtótájékoztató. A politikai-kulturális folyóirat ezentúl Magyarországon is kapható lesz. Szerkesztője Antonin J. Liehm. Eörsi István bevezető szavai az európai szellemiségről.

    Idézet Eörsi bevezető mondataiból:

    „...nem is tudjuk pontosan, milyen. Elszoktunk tőle. Elszoktunk attól, hogy különböző szellemiségű demokratikus irányzatok együtt — egy lap hasábjain — jelentkezzenek. Egy újabb tabu szűnne meg tehát, ha magyarul is megjelenne.”

  • 1989.06.24. Magyar Nemzet, E.I.: Gobó Monológjaiból

    Vers.

  • 1989.06.27. (09.szám) 168 óra, Szénási Sándor: Egy korszak hordalékai

    A kádárizmusról, az árulókból hősökké váltakról, az etikáról.

    „Sosem láttam, hogy Konrád György vagy Eörsi István a mellét verve bármilyen nemzeti piedesztálra hajlandó lett volna felállni. Nem volt kedvük és idejük hőssé lenni. Minden idejüket elvette a harc, hogy kísérleteket tehessenek az igazságra.”

    „A leplesek és leleplezők kora. Gyilkosoké és áldozatoké. Igeneké és nemeké. Emlékezz. Emlékezz Recskre, Tiszakécskére, Nagy Imrére, a sortüzekre, a meghurcoltakra, az elnémítottakra, a megszégyenítettekre. Emlékezz 1949 és 1957-58 Kádár Jánosára, emlékezz rá 1968-ból. Emlékezz az elüldözött filozófusokra, a gumibottal móresre tanított ellenzékre. Emlékezz. És ne felejts.”

  • 1989.06.szám (június) Kapu, Kopré József: Szép idők...?
    (recenzió az egyik utolsó szamizdatról)

    Könyvkritika. Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre a Katalizátor Iroda kiadásában – szamizdatban.

    • A kötet adatait megtekinthetik a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1989.06.szám 2000, E.I.: Kié volt a légy?
    Öv alatt

    Az ironikus írás felidézi Eörsi esetét a léggyel és Pozsgay Imrével annak apropóján, hogy az Aktuális stúdiójában a Fidesz-elnök fejére szállt egy légy, aki ezt rezzenéstelen arccal tűrte. „És ez különös. Kiváltképp azok után, hogy az utóbbi időben a Fidesz elnöke gyakran kifejtette, mennyire nem szereti a nyüvek, hernyók és hasonló hemzsegők világát, sőt nem titkolt célja, hogy ellenük – természetesen az esztétikusabb biológiai egyensúly érdekében az utolsó leheletig harcoljon.”

    • Eörsi István Legyet fogtam a miniszternél című karcolatát Révész Sándor megírta az Aczél és korunk című monográfiájában. A kötet adatait, fülszövegét és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • artpool.hu, 1983.02. E.I.: Legyet fogtam a miniszternél
    • Tekintet, 1989.03.szám E.I.: Legyet fogtam a miniszternél
    • 2000, 1989.06.szám E.I.: Kié volt a légy?
    • 2000, 1989.08.szám Makovecz Imre–Eörsi István: Levélváltás
    • 168 óra, 1989.09.19. Győrffy Miklós: Lenyűgöző verőlegény volt
    • Magyar Nemzet, 1990.03.19. Murányi Gábor: Ki kit leplez le?
    • Mozgó Világ, 1996.11.szám Révész Sándor: Aczél György
    • Népszava, 1997.01.24. E.I.: A legújabb korszak küszöbén
    • Politikatudományi Szemle, 2000.03–04.szám Galló Béla: Egy ilyen, egy olyan 
    • Színház, 2015.12.szám Pályi András: Eörsi és az Eörsi-színház. Eörsi 10

  • 1989.06.szám Szabad Demokraták, E.I. – Dr. Bálint Ferenc – Kőszeg: Politikai lista a határon

    Eörsi István levelezése a Belügyminisztériummal a határátlépés nehézségeiről. Kőszeg Ferenc megjegyzései az ügyről, akinek 1986-ban két évre elvették az útlevelét

    „[Eörsi:] Kérem, rendelje el annak a politikai célzattal összeállított listának az eltörlését, mely meglassítja és megnehezíti korábban rendőrileg gyanúsnak minősített magyar állampolgárok számára a határ átlépését mindkét irányból. […] [ORFK Útlevélosztály:] Megállapításunk szerint a levelében jelzett problémái abból eredtek, hogy 1986-ban a külföldre utazásra érvényes utiokmányát elvesztette. Az azzal való esetleges visszaélés megakadályozása érdekében foganatosított intézkedés következtében fordulhattak elő az említett gondok. Szeretném megjegyezni, hogy ez az intézkedés az Ön érdekeit szolgálta, hogy illetéktelen személy az Ön érvényes utiokmányával ne utazhasson külföldre.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő (Szamizdat – 1988/1.), 1988.23.szám Kőszeg Ferenc: Az útlevéldosszié nem zárult le. (Az 1987. évi 25. tvr. csapdái.)

  • 1989.06.szám Szabad Demokraták, E.I.: Nyitóbeszéd
    Közgyűlésünk második fordulója

    Az SZDSZ-közgyűlés nyitóbeszéde.

    „Ha a közösségi tulajdonformát, és általában: a szocialista gondolatkincs egészét eleve utópiának minősítjük, akkor először is le kell mondanunk azokról a dolgozó tömegekről, amelyeket nem lelkesít a magánkapitalizmus mint egyedüli perspektíva, másodszor is dogmatikus módon alkalmazunk régi elveket vadonatúj helyzetre – mert hát – ceterum censeo! – a pártállamnak és gazdaságának esetleges szétesése világtörténelmileg új szituációt teremtene, mely világtörténelmileg új megoldást kíván.”

    Kapcsolódó cikk:

    • kettosmerce.blog.hu, 2015.12.26. Fehér Renátó: A mozdulatlan örökmozgó – tíz éve halt meg Eörsi István

  • 1989.07.01. (26.szám) Film Színház Muzsika, Helyszínelés
    Gyula

    A Gyulai Nyár programjában szerepel Eörsi István Jolán és a férfiak című groteszkje, a rendező: BalikóTamás. 

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja: JOLÁN ÉS A FÉRFIAK.

  • 1989.07.01. Magyar Nemzet, Szabó György: Hétvégi levél

    Egy államtitkár nyilatkozata szerint „…azért késett az 1956-os kivégzettek névsora, mert össze kellett vetni a bírósági aktákat a büntetés-végrehajtás adataival, és azokban sok volt a pontatlanság, tizenhárom ember aktája egyszerűen eltűnt, csak annyit lehetett megállapítani, hogy a vizsgált időszakban kivégezték őket.” A szerző további külföldi és belföldi képtelenségeket sorol fel, és azt a következtetést vonja le, hogy így abszurd lesz az egész életünk. Eörsi Istvánt idézi: „az 1956 végén berendezkedett új (régi) hatalom minden józan ember számára elfogadhatatlan terrorja láttán megkérdi: »Mégis, egy egész nemzet úgy tett, mint a szűzlány, aki — két tisztességet egy csapásra megmentendő — férjhez megy ahhoz, aki megerőszakolta. Miért tette ezt? Hogy bírta ki évtizedeken át a nem kívánt intimitást? Miért nem készít e tárgyban még most sem számvetést? Szerintem ez a téma.«"

    Előzmény:

    • Magyar Nemzet, 1989.03.31. E.I.: Álláspontok a nemzeti önismeretről, a hatalom és az értelmiség viszonyáról, a szerepvállalás és a kiegyezés összefüggéséről

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő (Szamizdat – 1989/1.), 1989.26.szám E.I: A téma
    • Könyvvilág, 1990.01.szám Megyesi Gusztáv: Elefántösvény
    • Népszabadság, 1991.11.16. E.I.: Az undor
    • Népszabadság, 1991.11.27. E.I.: Még egyszer az ultizásról
    • Népszabadság, 1991.12.04. Hajdú János: Piros terített betli
    • Népszabadság, 1991.12.09. Dr. Zimányi Tibor: Aggódás Eörsi István közérzetéért
    • Népszabadság, 1991.12.18. Gyertyán Ervin: Vigyorgást igen, vicsorgást nem...+ E.I.: Eloszlatok egy félreértést; Szabó Sándor: Hurutos indulatok
    • Híd, 2015.05.szám Gerold László: Kompromisszum: eszköz vagy megoldás?
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.