A három Eörsi | EÖRSI JÁNOS | Magyar Hírlap 1995-1997

„Célokat kellene kitűzni” • Varga Mihály, a Fidesz frakcióvezető-helyettese a költségvetésről • 1995.11.10

A kormány előbb akar egyensúlyt teremteni, utána ösztönözné a gazdasági növekedést. Ennek az a veszélye, hogy visszafogják a már megindult növekedést – fejtegeti Varga Mihály, a Fidesz-Magyar Polgári Párt helyettes frakcióvezetője az 1996-os költségvetésről.

Csökken a megtakarítások reálértéke • Eladósodás pénzszűkítés mellett • 1995.11.13

Ha az ország adósságát a tavaly év végi árfolyamon mérjük, akkor az első félév végére bruttó 30,1 milliárd, nettó 19,7 milliárd dollárt kapunk – hívja föl a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank legújabb havi jelentése. Folyó árfolyamon viszont az adósság bruttó 33 milliárd, nettó 22 milliárd dollár volt.

„Le kell váltani a bürokratikus államot” • Szabadi Béla a kisgazdák alternatív gazdaságpolitikájáról • 1995.11.16

A jelenlegi kormányzat és elődei – könyvelői módon – csak a bevételeket és a kiadásokat vizsgálják. Az adóterhek magasak, emiatt burjánzik a feketegazdaság. Ebből a körből úgy lehet kilépni, ha csökkentjük az adóterheket, s egyúttal fokozzuk az ellenőrzést, az adómegkerülés szankcionálását – állítja Szabadi Béla, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt Az alternatív gazdaságpolitika címmel napokban nyilvánosságra hozott programjának szerzője.
• „Alternatív” gazdaságpolitikájuk étlapján korszerű és égető kérdések szerepelnek (külső és belső adósság, külkereskedelem és államháztartás, infláció és munkanélküliség) – és nem feszegetik például a reprivatizáció kérdését. De nekem úgy tűnik, válaszaik régimódiak. Bár hangsúlyozzák, hogy „olcsó államot” kívánnak, mintha minden kérdésben az állam (a tervezés, a koncepciók) szerepének növelését kívánnák.

ár-bér mérleg • 1995.11.27

Az SZDSZ új adótáblája • 1995.11.30

Továbbra sincs megegyezés a két kormánypárti frakció között a személyijövedelemadó-tábla tekintetében – derült ki tegnap a Pénzügyminisztérium, az MSZP és az SZDSZ közötti egyeztetés után. A két frakció egyetért viszont abban, hogy elfogadhatatlan a kedvezményes lakáshitelek kamatainak 17 százalékra történő emelése.

Bokros: tartható az idei költségvetés • 1995.12.02

Privatizációs bevételekkel együtt is teljesíthető a pótköltségvetésben előirányzott hiány – jelentette ki Bokros Lajos pénzügyminiszter az idei gazdasági folyamatokat értékelve. A fizetési mérleg és az államháztartás hiánya negyedévről negyedévre csökkent, és erősödtek az „egészséges” növekedés elemei. De – hallhattuk – a deficites társadalombiztosítás és az, hogy késlekedik a tb-reform, ronthatja a képet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációjával a jövő héten sorra kerülő tárgyalásokon.

Nem fordulat • 1995.12.04

Háttér •A büdzsé hajrája • 1995.12.05

Olajgate hat felvonásban • 1995.12.06

132,6 milliárd a jövő évi költségvetési hiány - Dinamikusan nőnek a személyijövedelem- és a játékadó-bevételek - 1995.12.07

A központi költségvetés jövőre 132,6 milliárd forint hiányt produkál 2086,6 milliárdos kiadási és 1954 milliárdos bevételi főösszeg mellett – döntött tegnap hajnali háromkor a parlament. (A hiány 23 milliárddal kisebb a `95-ös pótköltségvetésben rögzítetteknél. ) Az elfogadott deficit 7,9 milliárddal több, mint amennyit a kormány szeptember végén beterjesztett.

Surányi szerint kordában kell tartani a társadalombiztosítást • A tb másként gondolja • 1995.12.08

A társadalombiztosítási alapok ez évben 40-50 milliárd forint hiányt produkálnak (szemben a júniusban elfogadott tb-költségvetés nulla egyenlegével). Erről Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke tájékoztatta a parlament költségvetési bizottságát. Szerinte ezzel is magyarázható, hogy az ez évi infláció (29 százalék) két százalékkal meghaladja a jegybank elvárásait.

A bőség zavarában • 1995.12.12

Pofon és segítség • 1995.12.13

Adósságszolgálat gyorsított ütemben • A terven felüli privatizációs bevételekből is törlesztenek • 1995.12.19

A várakozásokon felül befolyó privatizációs bevételeket (is) az államadósság törlesztésére kell fordítani – rendelkezik az egyik elfogadásra esélyes módosító javaslat, amelyet a részleteiben ma szavazásra kerülő költségvetési törvénytervezethez nyújtottak be. Az MSZP frakciója a kormánnyal szemben támogatja többek közt a köztisztviselők 35 százalékos illetményét, valamint a Baloldali Ifjúsági Társulás honatyái által szorgalmazott gyermek- és ifjúságpolitikai csomagot.

átláthatóbb közoktatást • 1995.12.20

Devizarendelet a kormány előtt • Változatok a turistakeretre • 1995.12.21

Bár a kormány ma tárgyalja a devizatörvény végrehajtási rendeletét, még mindig nyitott kérdés, mekkora lesz a jövő évtől a lakossági (turista-) valutakeret. A Pénzügyminisztérium fenntartaná, a Magyar Nemzeti Bank enyhítené vagy teljesen eltörölné a mostani korlátozást, amely szerint a felnőttek 800, a 14 éven aluliak 300 dollárnyi valutát vásárolhatnak évente.
Az MNB háromféle változata: legyen korhatár nélkül 800 vagy akár 5000 dollár a turista-valutakeret; esetleg korlátozás nélkül lehetne külföldi fizetőeszközt váltani, ami által teljesülne a „belső konvertibilitás” követelménye.

Devizarendelet a kormány előtt • Változatok a turistakeretre

Bár a kormány ma tárgyalja a devizatörvény végrehajtási rendeletét, még mindig nyitott kérdés, mekkora lesz a jövő évtől a lakossági (turista-) valutakeret. A Pénzügyminisztérium fenntartaná, a Magyar Nemzeti Bank enyhítené vagy teljesen eltörölné a mostani korlátozást, amely szerint a felnőttek 800, a 14 éven aluliak 300 dollárnyi valutát vásárolhatnak évente.
Az MNB háromféle változata: legyen korhatár nélkül 800 vagy akár 5000 dollár a turista-valutakeret; esetleg korlátozás nélkül lehetne külföldi fizetőeszközt váltani, ami által teljesülne a „belső konvertibilitás” követelménye.

MH-információ
MNB megfontolná, nem kellene-e szigorítani a devizaszámlára helyezés lehetőségét vagy a devizakódexnek azt a passzusát, mely szerint a turistacélú valutavásárlás esetén a devizahatóság (azaz az MNB) nem ellenőrizheti ennek célját. Csakhogy ez – így a PM – visszalépés lenne a mostani gyakorlathoz képest, s bizalmatlanságot keltene a forinttal szemben, ami növelné a forintmegtakarítások devizára váltásának kockázatát.
Mint ismert, a jövő évtől lehetővé válik a forintalapú kártyák és a névre szóló takarékbetétkönyv külföldi használata. Vitás kérdés azonban a kormányülés előtt, milyen feltételekkel ellenőrizheti ezt a devizahatóság. Az MNB elképzelése szerint nem kellene ellenőrizni a külföldi pénz fölhasználását, ha ez műveletenként (azaz egy-egy átváltás alkalmával) az 50000 forintot nem éri el. ám – veti ez ellen a PM – így ellenőrzés nélkül lehetne akár egy napon belül többször is valutát venni az említett értékhatár alatt, tehát évi 50000 forintban kellene meghúzni az elszámolásmentes küszöböt. Továbbá az MNB 200 ezer, a PM csak 50 ezer forintra emelné a „zsebben” kivihető és behozható hazai pénz határát (ma ez 10 ezer forint). Abban egyetértés van, hogy a határon átvihető valuta összeghatára 20 ezer forintról 50 ezer forintra emelkedik. Belföldieknek nem változik az engedély nélkül kivihető vagyon mai, 100 ezer forintos korlátja, külföldieknek viszont eddig ez 20 ezer forint volt, jövőre szintén 100 ezerre emelkedik. Postai úton ma 10, a jövő évtől 50 ezer forintnyi értéket küldhetünk ki engedély nélkül.
A folyó fizetéseket általában nem kell a jövő évtől engedélyeztetni vagy bejelenteni, de ilyenkor is meghatározott okmányok szükségesek ahhoz, hogy a bankok fogadják a devizaátutalási megbízásokat. Az importfizetési megbízás esetén például a megbízott bank rendelkezésére kell hogy álljon az importőr cégbírósági bejegyzése vagy alapító okirata, illetve vállalkozói igazolványa. Ha nem konvertibilis devizájú országban munkát vállaló kívánja hazautalni a pénzét, itthoni pénzintézetének be kell mutatnia munkavállalási engedélyét és a jövedelemfolyósító igazolását arról, hogy jövedelmét „kemény valutára” válthatja. A tőkeműveletek esetében a szükséges engedélyt vagy hatósági bejelentés-visszaigazolást is be kell majd mutatni a megbízott pénzintézetnek, de emellett például külföldi ingatlanszerzés esetén az érvényes tulajdoni lap, az adásvételi szerződés tervezete és indoklás is szükséges a deviza megvásárlásához.

Személyeskedő vita • 1995.12.22

Gazdag szegények • 1996.01.12

Veszélyben a Magyar Nemzeti Bank nyeresége • Az államadósság a GDP öthatoda • 1996.01.18

Az államháztartás bruttó adóssága 1995 végén 4800 milliárd forintra rúgott, a GDP-hez viszonyított mértéke 86,8 százalék, azaz némileg csökkent az 1994. végi 87,9 százalékos adósságszinthez képest. A Magyar Nemzeti Bank attól tart, hogy kamatszempontból kedvezőtlenül alakul adósságainak és kinnlevőségeinek szerkezete; elannyira, hogy nyereségének biztosításához beavatkozásra van szükség.

Bokros: reform után jöhet az adócsökkentés • 1996.01.27

Márciusig elkészülnek az államháztartási reform irányelvei, majd ezután lehet szó a személyi jövedelemadó esetleges 1997. évi csökkentéséről – mondta egy sajtóbeszélgetésen Bokros Lajos. A pénzügyminiszter szerint ősszel már nem lesz szükség energiaár-emelésre. Mint megtudhattuk, a privatizációs többletbevételnek köszönhető kamatmegtakarítás jóval szerényebb, mint amit sokan reméltek: Bokros ezt 15-20 milliárd forintra becsüli.

Bokros: nyugdíjreform 30-35 év alatt • Az állam a pénzünk kétharmadát osztja újra • 1996.01.29

Száz forint bruttó jövedelemből 36-38 forintot kapunk kézhez, azaz az államháztartás a jövedelmek kétharmadát osztja el újra. Ez bénítja a gazdasági növekedést – fejtegette Bokros Lajos pénzügyminiszter az MSZP szombati, államháztartási reformra buzdító rendezvényén. Bokros szerint nagy az államháztartási hiány, mert aki csak teheti, kibújik az adók és közterhek alól, miközben növekszik az igény a közszolgáltatások (a társadalombiztosítás, az oktatás, a szociális juttatások) iránt.

Egyéni kezdeményezés • 1996.01.29

A „lemondás” • 1996.02.03

A félkész gondolat • 1996.02.14

A félkész gondolat

Nem kétséges, hogy egy évközben kivetett különadó – amellyel a pénzügyminiszter a társadalombiztosítás idei hiányát óhajtaná 17 milliárdra lefaragni – gyanakvást keltene a gazdaságban, összezavarná az amúgy sok szempontból kedvezőnek ítélt gazdasági folyamatokat. Kevéssé meggyőző az az érv, hogy a franciák is különadóval tömködik be a tébé finanszírozásának réseit: hiszen ott a jövedelmeket még így is jóval kisebb közterhekkel sújtják, mint nálunk. Az az elgondolás ráadásul, hogy külön is megsarcolnák az osztalékot, nyilván nem mélyítené a tőke bizalmát kapitalizmust építő hazánk iránt.
Igaz, félkész gondolattal vitázunk, s ezt tette maga a miniszterelnök is. A gazdasági kabinet ma folytatja a vitát a tébé különadóról. Talán ezúttal a népjólét javaslata kerekedik felül, vagyis az élvezeti cikkekből vagy a benzinből pótolnák a tébé hiányzó forrásait. A fogyasztásiadó-emelés közvetlenül gerjesztené az inflációt, de még mindig kevésbé okoz zavart, mert könnyebben fogadják el az emberek (meg az alkotmánybírák), mint a hirtelenében bevezetett különadót. ám mindkét esetben valószínű, hogy az állam ismét pótköltségvetésre kényszerül.
Vészesen közeleg március 12-e, amikor is a kormánynak demonstrálnia kell a Nemzetközi Valutaalap előtt: igenis 17 milliárd lesz a tébéhiány. Ez az ígéret már tavaly augusztus végén elhangzott nyilvánosan, ám a deficit sehogy se akart lejjebb menni (sőt a tavalyi 40-ről 60 milliárdra nőhet az idén). Élhetünk persze a gyanúperrel, hogy a tébépénztárak netán szórják a pénzt. ám ez ellen aligha segíthetnek puszta tervszámok, még ha mögöttük ott áll is mumusként az IMF. A tébét csak állhatatos programmal lehet rendbe tenni, s valószínűleg nem is egyik napról a másikra.