A három Eörsi

1967.10.07. Esti Hírlap, Forradalmi musical a Néphadsereg Művészegyüttesének műsorán

John Reed, Tíz nap, amely megrengette a világot című könyvének színpadi feldolgozása. „A színpadi feldolgozást Ljubimovnak, a moszkvai Taganka Színház igazgatójának ötlete alapján, Eörsi István, Mezei Éva — az előadás rendezője — és Balogh Géza készítette.”

1967.10.15. (42.szám) Szabad Föld, A Forradalom tíz napja - mai színpadon

(John Reed ˝Tíz nap, amely megrengette a világot˝ című könyve nyomán készült az új darab, melyet Eörsi István, Gyurkó László és Mezei Éva írtak. Rendezői: Mezei Éva és Balogh Géza. A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének ˝Prizma 67˝ színpadán mutatják be.)

1967.10.21. (42.szám) Élet és Irodalom, Koroknai Zsuzsa: John Reed két feltámadása

Könyv- és színikritika. Rohn Reed: Tíz nap, amely megrengette a világot. A mű színpadi változata a Néphadsereg Központi Művészegyüttese előadásában Ljubimov adaptációjának felhasználásával készült. Szövegírók: Eörsi István, Gyurkó László, Mezei Éva, Balogh Géza és Novák Ferenc. Rendező Mezei Éva és Balogh Géza.

1967.10.21. Fejér megyei Hírlap, A „Tíz nap” városunkban
KOMPOZÍCIÓ JOHN REED VILÁGHÍRŰ RIPORTÁZSÁBÓL

A székesfehérvári Vörösmarty Színház színpadán a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő 50. évfordulójának tiszteletére vendégszerepelt a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese. A Tíz nap, amely megrengette a világot című – John Reed világhírű riportázsából – a darabot írta: Eörsi István és Gyurkó László.

1967.10.25.(43. szám)Lobogó, K.Gy.: 10 nap, amely megrengette a világot

(Beszámoló a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese új műsoráról. John Reed: Tíz nap, amely megrengette a világot. Jurij Ljubimov adaptációja alapján a szövegkönyvet írta: Eörsi István, Gyurkó László, Mezei Éva, Balogh Géza és Novák Ferenc. Zeneszerző: Lendvay Kamilló, koreográfus: Novák Ferenc, díszlet: Koós Iván, jelmez: Witz Éva, rendező: Mezei Éva és Balogh Géza. Bemutató előadás a Magyar Néphadsereg Központi Klubjának Váci utcai színháztermében, 1967. október 13-án.)

1967.10.28. (43.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A Magyar Tudomány-ban és a Kritika-ban olvastam
Egy vita ürügyén

Reflexió Dolmányos István (Magyar Tudomány) és Hanák Péter (Kritika) vitájára, amely a kiegyezés előzményeiről folyik.

1967.10.szám Irodalmi Szemle, Jaroslava Pašiaková: Vítězslav Nezval: Az éjszaka költeményei

Könyvkritika a verseskötetről. A fordítók között van Eörsi István is.

A kötet adatait és az Eörsi által fordított versek jegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

Kapcsolódó cikk:

Kritika, 1966.10.szám E. Fehér Pál: Nezval: Az éjszaka költeményei

1967.11.04. (44.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Az Autósélet-ben olvastam
Autó és játék

Reflexió Benedek István interjújára, amelyet egy svéd biológussal folytatott a magyarországi autózásról. Miben ért egyet a biológussal Eörsi, és miben nem. Az interjúalany szerint Svédországban az autó közlekedési eszköz, míg Magyarországon „sportteljesítmény, kaland, divathóbor, játékszer, öncél, életcél, dicsekvés és vérkeringés tárgya, családtag, végzetes örömök és bánatok forrása, szenvedély, jólét fokmérője, irigység tárgya, egyszóval sokminden, csak épp nem az, ami: jármű”.

1967.11.11. (45.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A Kutyá-ban olvastam
Kutyavilág

Reflexió A kutya című lap novemberi számáról. Az emberi és a kutyaélet összehasonlítása.

Kapcsolódó cikk:

Élet és Irodalom, 1967.11.25. (47.szám) Eörsi István: Bírálat

1967.11.18. (46.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A Helikon-ban olvastam
Pártosság, elkötelezettség

Reflexió. Dokumentumokból és vitákból összeállított munka a pártosság-elméletről. Az előszót Köpeczi Béla írta, melyben állást foglalt a legtöbb vitás kérdésben. Lukács és Brecht gondolatai. Lenin A párt szervezete és a pártos irodalom című cikke, és az ezzel kapcsolatos vita.

1967.11.19.Magyar Szó, Hornyik Miklós: Folyóiratszemle

(A Híd szeptemberi számában jelent meg ˝Eörsi István Tanácstalanul című elbeszélése novellairodalmunk legfrissebb remekműve. Műfajilag meghatározhatatlan: a dokumentumnovella, a parabola, a párbeszédes esszé és a groteszk játékosság pompás ötvözete.˝)
Előzmény:
Híd, l967.09. E.I.: Tanácstalanul

1967.11.25. (47.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Bírálat

Tréfás írás arról, hogy a kutyavilágról írott cikke miatt különös bírálat érte – megharapta egy kutya. „Meg kell vallanom, hogy fájdalmamba eleinte némi öröm vegyült: merje ezután valaki azt állítani, hogy a kutya sem olvassa cikkeimet!”

apcsolódó cikk:

Élet és Irodalom, 1967.11.11. (45.szám) Eörsi István: A Kutyá-ban olvastam

1967.11.Nagyvilág, Majakovszkij: Vlagyimir Iljics Lenin

(Részlet a versből. Fordította Eörsi István.)

1967.12.02. (48.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Újdonság és öröm
E.I.: Világosság-ban olvastam
Giccs és halál
Véleményünk szerint

Glosszák

1/ Újdonság és öröm:

Egy hír a rádióújságból: „Friedrich Dürrenmatt: Drámák. Korunk egyik legizgalmasabb drámaszerzőjének életművéből gazdag válogatást kínál a kötet. Újdonság A vak című, költői szépségű színmű és — aminek különösen örülünk — rádiójátékot is tartalmaz a kötet.” A leírtakkal ellentétben nem tartalmaz rádiójátékot a kötet.

2/ Giccs és halál:

Reflexió Csőregh Éva: Művészet és giccs a sírok között című cikkéről. Sír-esztétikai kultúránk állapotáról. „A halottak szükségleteit kielégítő ál-művészet nem különbözik az élőknek fogyasztására szánt álművészettől, közös a mindkét környezetet átható nyárspolgár konvenció-rendszer és presztizshajsza, amelyet nem szüntet meg és még csak meg sem ingat a tulajdonviszonyok forradalmi megváltoztatása.”

1967.12.05. Esti Hírlap, Sírkő és kakaó

Rövid tudósítás a Thália Színház stúdiójában bemutatandó Eörsi-darab próbájáról. Rendező: Léner Péter.

1967.12.09. (49.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A Kortárs-ban olvastam
Érzelmes hazafiasság

Reflexió Perjés Géza történész tanulmányára. „Engelsen és Leninen végez átalakító munkálatokat.” Eörsi vitatkozik Perjés állításaival. „Perjés azzal a szándékkal írta meg tanulmányát, hogy helyreállítsa a hazafiság érzelmi és értelmi összetevőinek egyensúlyát, amely szerinte megbomlott az érzelmek rovására.”

Reagálás:

Alföld, 1991.06.szám Kiss Gy. Csaba: A nemzeti kérdés a 60-as és 70-es évek irodalmában
Beszélő, 1997.10.szám (Folyóirat – október) Fencsik Flóra: Levelek a Nagyföldről

1967.12.16. (50.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Az ezredes

Az algíri csata Ezredeséről, a „színvonalas Ördög”-ről, aki „állati roncsokká változtatta a fanatikus hősöket”.

1967.12.23. (51.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Illemtotó
Véleményünk szerint

Glossza. „A Hétfői Hírek beszámol arról, hogy Varjasi Rezső, a Budapest Táncstudió tanára illemtotót rendezett a székesfehérvári KISZ-klubban. Az eredmény lesújtó képet rajzol ifjúságunk állapotáról.” Eörsi kritizálja Varjasi kijelentéseit, idéz tőle.

1967.12.23. (51.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Mit ér az aggodalom?

Déry Tibor Új Írásban megjelent (Szembenézni) jelenetéről.

1967.12.29. (52.szám) Film Színház Muzsika, A szerző – művéről
Tíz kérdés – Tíz felelet
Keres Emil, a Thália Színház igazgatója

Az új bemutatók között említette Keres Emil Eörsi István Sírkő és Kakaó című drámáját. A szerző – Eörsi – mondatai művéről.

1967.12.30. (52.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A névtelen levélről
(Egy műfajelméleti monográfia vázlata.)

„…a névtelen levél, mint műfaj, akkor virágzik, amikor az egyén úgy véli: érdekében áll, ha megszünteti egyéniségét és szerény lemondással a névtelen népbe olvad. A névtelen levél a félelem szülötte, melyet agresszivitással kompenzál.” A névtelen levelek témák szerinti felosztása, és alapsémái: magasztaló levél – rágalmazó levél – fenyegető levél – feljelentő levél. A névtelen levél legfontosabb műfaji követelményei.

1967.12.Valóság, E.I.: C. N. Bowra: A teremtő kísérlet (Könyvekről)

(Könyvkritika.)

1967.21.Magyar Műhely, Gömöri György: Élő költészet, mai antológiák

(Könyvkritika. Hét évszázad magyar versei. Harmadik kiadás, I - III. Magyar Helikon, Budapest, 1966. — Mai magyar költők antológiája. Válogatta E. Fehér Pál és Garai Gábor. Kozmosz Könyvek, Budapest, 1966. 473 old.
A Hét évszázad magyar versei című kötetbe ˝A hazai költők közül bekerülhetett volna az antológiába Keresztury Dezső, Rába György, Vidor Miklós; a fiatalabbak közül Tornai József, Görgey Gábor és Eörsi István.˝)

1967.44.Ország-Világ, T. P.: Tíz nap, amely megrengette a világot

(John Reed amerikai újságíró ˝Tíz nap, amely megrengette a világot˝ című könyve nyomán ˝Eörsi István, Gyurkó László, Mezei Éva, Balogh Géza és Novák Ferenc színpadi jelenetekből, pantomimből, balettből, kórusművekből álló szerencsés ötvözetet alkotott, amelyhez Lendvai Kamilló írt zenét.˝ A »Prizma 67« — a Néphadsereg Művészegyüttesének Színpada bemutatói vidéken és Budapesten. Fotók az előadásból.)

Cikkek