EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1967.04.01. (4.szám) Könyvtáros, Iszlai Zoltán: A SZÍNJÁTSZÓK KISKÖNYVTÁRÁNAK ÚJ KÖTETEI

    Ismertető a Népművelési Propaganda Iroda kiadásában megjelenő sorozatról.

    „A 79. sz. füzet Bertolt Brecht halálának 10. évfordulójára készült. Gazdag gyűjtemény: bevezetőben Eörsi István nívós tanulmánya mutatja be a nagy drámaírót”

    • Az Én Bertolt Brecht . . .: Műsorok a költő halálának 10. évfordulójára című kiadvány adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1967.04.01. (7.szám) Filmvilág, E.I.: Tíz deka tévedés

    A „Jó mulatást, felnőttek” című film kritikusa – önmaga, Eörsi István – összekeverte mondanivalóját a két filmmel kapcsolatban: Macskássy: „Tíz deka halhatatlanság” és Reisenbüchler: „Küzdelem”.

    Előzmény:

    • Filmvilág, 1967.03.01. (5.szám) E.I.: Jó mulatást, felnőttek!

  • 1967.04.08. (14.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Hódolat Medgyaszay Vilmának
    Rádió

    Rádiókritika Czigány György Medgyaszay Vilmával való beszélgetéséről. 

  • 1967.04.15. (15.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Kéziratok dicsérete
    Rádió

    Rádiókritika A Magyar költészet századaiból című rádiósorozatról. Szerkesztő: Albert Zsuzsa

  • 1967.04.22. (16.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Összeomlás
    Rádió

    Rádiókritika. Fagyejev: Összeomlás című művének rádióváltozata – Békés Tamás.

    Békés a morális lényegre összpontosította figyelmét. 

  • 1967.04.25.Népszabadság, Lukácsy András: Budapest hullámhosszán. Thomas Mann-művek hete

    (Thomas Mann vallomásai; összeállította és a részleteket összekötötte: Eörsi István.

  • 1967.04.29. (17.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A paródia komolyságáról
    Rádió

    Rádiókritika A XX. század nagy írói című programsorozatról, melyet Thomas Mann Út a temetőhöz című művével indítottak.

  • 1967.04.Nagyvilág, E.I.: Egy kudarc nyomában

    (Színikritika. Brecht: ˝Egy fő az egy fő˝ a Vígszínházban. A rendező Kapás Dezső.)

  • 1967.05.06. (18.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Az elektronikus jövő
    Rádió

    Rádiókritika Ádám György rádió-előadásáról, melyben bemutatta, hogy miként nyomul be az elektronika a közoktatásba, a sajtóba és a könyvkiadásba. 

  • 1967.05.07.Magyar Szó, Tolnai Ottó: Vers Eörsi Pistának

    (Vers.)

  • 1967.05.13. (19.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A tehetség
    Rádió

    Rádiókritika a Húszas stúdió műsoráról. Riporter: Szilágyi János, szerkesztő: Kovalik Márta. Eörsi nem a műsorral, hanem a hozzászólások egy-két kitételével vitatkozik. Szabó István, Eötvös Péter és Maróth Miklós gondolatainak kiemelése.

  • 1967.05.20. (20.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A Magyar Nyelvőr-ben olvastam
    A tagadások tagadása

    Reagálás Bujka Gábor Magyar Nyelvőrben megjelent cikkére, aki megszámolta, hány tagadás szerepel József Attila költészetében, és ebből következtetéseket vont le. Bujka: „Én a kulcsszavak módszerét a marxista társadalom- és művészetszemlélettel akarom egyesíteni. Hiszen egyik célom úgyis éppen az volt, hogy szubjektív-intuitív irodalomtörténeti megállapítások helyett valami szilárd alapon nyugvót találjak.” Eörsinek ezzel a gondolattal szemben kételyei vannak. 

  • 1967.05.27. (21.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A Magyar Filozófiai Szemlé-ben olvastam
    Mi nem lesz a kommunizmusban?

    Reflexió Vajda Mihály: Objektív természetkép és társadalmi praxis című cikkére.


    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Filozófiai Szemle, 1967.02.szám Vajda Mihály: Objektív természetkép és társadalmi praxis – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Filozófiai Szemle, 1969.01.szám Vas Ida: A filozófus morális küldetéséről – Nincs a rendszerünkben
    • Kritika, 1969.05.szám E.I.: Árnyékbokszolás

  • 1967.06.03. (22.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A Valóság-ban olvastam
    A számok bűvölete

    Reflexió Gondos Ernő és Polonyi Péter tanulmányára. A könyvtárban kiválogatták azokat az olvasókat, akik Németh Lászlónak, Passuth Lászlónak és Berkesi Andrásnak legalább három művét kölcsönözték ki. Aztán tovább bűvészkedtek a számokkal, és statisztikai táblázatokat gyártottak, amiből következtetéseket vontak le. Nem világos, mi volt ezzel a céljuk, holott szándékuk szerint ahhoz a vitához kívántak hozzászólni, hogy vajon „a szűkebb tartalmi szempontból feddhetetlen (vagy éppen szocialista) politikai mondanivalót hordozó bestseller hasznos-e vagy káros.”.

  • 1967.06.10. (23.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A Filmkultúra-ban olvastam
    Unalom és erkölcs

    Reflexió Mágori Erzsébet Filmkultúrában, Pietro Germiről megjelent tanulmányára. 

  • 1967.06.17. (24.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Útinapló helyett

    Bölcselkedés a csavargásról. „Azok engednek ennek a vonzásnak, akik közösség és átfogó célok híján magányosan néznek farkasszemet a társadalmak konszolidált rendjével, és nem akarnak lemondóan beilleszkedni abba a szűk körbe, amelyet a munkamegosztás és a társadalmi rétegződés számukra szinte elrendelésszerűen kiszab. […] A csavargás mint életforma akkor torzul tragikomédiává, amikor konformizmus-ellenessége konformista lesz.”

  • 1967.06.24. (25.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A Jelenkor-ban olvastam
    Mit nem fúj el a szél?

    Reflexió Loránd Imre: Elfújta a szél. Egy makacs siker irodalomszociológiája című cikkére. A giccsregényekről. Margaret Mitchell lassacskán kiküszöbölhető ugyan, de a giccs-szükséglet, amelyet nem fúj el a szél, jobb híján Tolsztojt is bestsellerré varázsolja át.”

  • 1967.06.Nagyvilág, Arthur Granitzki: Intermezzo szürkében

    (Vers. Eörsi István fordítása.)

  • 1967.06.Nagyvilág, Dieter Forte: Egy nap

    (Eörsi István fordítása.)

  • 1967.06.szám Híd, Tolai Ottó: Útinapló, folytatásokban

    Részletek a naplóból. Eörsi István említése. 

  • 1967.06.szám Jelenkor, Bajomi Lázár Endre: Francia krónika
    Francia művek magyarul

    Részlet. Apollinaire válogatott művei. A fordítók közt Eörsi Istvánt dicséri.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1967.06.szám Kortárs, E.I.: Utak
    A nap

    Versek.

  • 1967.07.01. (13.szám) Filmvilág, E.I.: Tegnap, ma, holnap

    Filmkritika. Vittorio de Sica a Tegnap, ma, holnap című filmjében három történetet mutat be. A római Mara, a nápolyi Adelina és a Moravia novellájából írott Milánói Anna cselekménye. Főszerepben Sophia Loren és Marcello Mastroianni. Képek a filmből.

  • 1967.07.01. (26.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Az Élet és Irodalom-ban olvastam
    Végsősoron

    Reflexió Réz Pál (ÉS, 1967/23.szám Vulgáris okfejtés) és Györe Imre (ÉS, 1967/25.szám Belemagyarázás?) Thomas Mann Faustjáról folytatott vitájára. „Milyen pihentető az az állítás, hogy minden polgári művész útja, »hacsak nem a szocializmus választja, végsősoron a fasizmusba torkollik.« […] A tétel tehát úgy hangzik, hogy a művész műve objektíve végsősoron vagy szocializmusé, vagy a fasizmusé.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.