A három Eörsi

1966.01.22. (4.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Kudarc – Kitekintget

Versek

1966.01.Nagyvilág, Peter Weiss: A vizsgálat

(Jelenetek a drámából. Fordító: Eörsi István.)

1966.02.05. Csongrád Megyei Hírlap, Papp Zoltán: Forradalmárunk: a kispolgár?

Az elkispolgáriasodás vádjáról, a vádlók jótanácsairól. A valóság tanulmányozására van szükség ahhoz, hogy formálhassák azt. Az úgynevezett forradalmárokat korholja, mivel ők mellőzik a mindennapi munkát, csak a forradalommal törődnek, ők csak forradalmárok akarnak lenni, pedig ők kispolgárok. Eörsi István Új Symposionban megjelent verseiről. „Eörsi tehetséges, olykor figyelemre méltóan egyéni hangú költő. De, hogy verseiben a vélt vagy való aktualitás, avagy a színvonal-e maradandóbb, ezt most sem sikerült megnyugtatóan eldönteni.” Eörsi PLAKÁT NOVEMBER HETEDIKÉN című versét idézi, majd elítélően ír róla.

Előzmény:

Új Symposion, 1965. 9–10.szám E.I.: EMLÉKEK. CSAKUGYAN… GROTESZK. PLAKÁT NOVEMBER HETEDIKÉN

1966.02.18. (7.szám) Film Színház Muzsika, Földes Anna: „Jegyzőkönyv-költészet” a színpadon
Peter Weiss „A vizsgálat” című drámájának bemutatójáról

Színikritika. A magyar néphadsereg művészegyüttese bemutatója a Magyar Néphadsereg Klubjában. A szöveg nagy részét Eörsi István fordította. Rendező: Török Tamás.

„A dráma szövegének jelentős részét — Eörsi István szép, érthető fordításában — közölte a Nagyvilág. És a Magyar Néphadsereg Klubjában tartott bemutató mégis megrázó, új élmény.”

Előzmény:

Nagyvilág, 1966.01.szám Peter Weiss: A vizsgálat. Jelenetek a drámából

1966.02.Nagyvilág, Günther Herburger: Egyhangú tájék

(Eörsi István fordítása.)

1966.03.szám Jelenkor, Angyal Endre: Jiři Wolker: Vendég áll a házhoz
Válogatott versek

Könyvkritika. A fordítások színvonala nem egyenletes, „néha Eörsi Istvánnál is rutinszerűséget érzünk”.

A kötet adatait és Eörsi István fordításainak jegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

1966.03.szám Kortárs, E.I.: Az „Éjszakai jegyzetek”-ből
(Dongó az üvegpohárban)

Vers.

Reagálás:

Kritika, 1967.03.szám Diószegi András: A líráról

1966.04.Nagyvilág, Lay Béla: Thomas Mann levelei

(Könyvkritika. Thomas Mann: Levelek. Válogatta: Domokos Mátyás és Réz Pál. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1965.
A kötet fordítói: Doromby Károly,Eörsi István és Réz Pál.)

1966.05.01 (3.szám) Filmkultúra, E.I.: Még egyszer a Vörös sivatag-ról

Filmkritika Michelangelo Antonioni Vörös sivatag című filmjéről. Az eddigi filmkritikák igen eltérően ítélték meg a filmet, mivel magában a filmben van ellentmondás. Idéz Antonioni gondolataiból, elemzi azokat.

„a Vörös sivatag nem azt javasolja az emberiségnek, hogy változzon madárrá, hanem azt, hogy — kiki a maga módján — próbáljon összhangba kerülni külvilágával, ne maradjon le reménytelenül annak rohamos és feltartóztathatatlan fejlődése mögött.”

1966.05.28. (22.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Mindig új Tróják

Vers.

1966.05.szám Új Látóhatár, Gosztonyi Péter: Szovjet katonák Magyarországon 1956-ban

Részlet a tanulmányból.

„A szovjet hadsereg a Kádár-kormány konszolidációjában is közreműködött. [...] A magyarok elkeseredettek és ingerültek voltak. Az oroszban, kivétel nélkül, ellenséget láttak. Megszállókat, akiket azért küldtek hozzájuk, hogy leverjék, erőszakkal eltiporják forradalmukat. A hangulatot — Eörsi István »Szóba se állj vele« című, röplapokon terjesztett híres versén kívül — talán legjobban egy vidéki újságíró, Géczi Gyula cikke érzékeltette...”

1966.06.Nagyvilág, Három svájci német elbeszélő

(Peter Bichsel: Blumné voltaképpen szívesen megismerné a tejesembert című kötetéből 6 novella. Fordította: Eörsi István.)

1966.07–08.szám Híd, E.I.: Költői levél (***-nek). Türelem. Kritika helyett

Versek.

1966.07.09. (28.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Emberélet
Napló

A szomszédasszonyáról, aki meghalt a kórházban, és akivel a köszönésen kívül nem beszélgettek semmiről, idegenként éltek egymás mellett, mivel nem volt közös az érdeklődési körük. Haláláért nem lehet senkit felelősségre vonni, pedig egyszerűbb volna és „máris helyreállna a tökéletes erkölcsi világrend, amelyet az alamuszi véletlenek mindig összezavarnak.”

1966.07.23. (30.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Kompon
Napló

Elmélkedés a henyeségről annak kapcsán, hogy a komp késve indult el, és hogy egy hullát találtak a Dunában.

1966.08.13. (33.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Bolond az autóbuszon
Napló

Egy autóbuszra felszálló bolond viselkedése kapcsán azokról a bolondokról, akik utólag mindig nagyon okosak. „…életünkben és irodalmunkban a bolondokat évtizedek óta a kötelező szánalom cinkos varázsa lengi körül. Egyezményes bizonyossága ez annak, hogy lámcsak, mi nem vagyunk olyanok, mi tudunk viselkedni, nem vagyunk nevetségesek.”

1966.08.20. (34.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Ki költi a racionalista lírát
Lapokban olvastuk

Kanyó Zoltán A racionalista líra lehetőségei és korlátai című cikkében Brecht költészetéről írt a Tiszatájban. Kanyó tévedésének kiemelése. A brechti racionalizmusról és a materialista szemléletmódról.

1966.08.27. (35.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Orpheusz

Orpheusz talányos alakjáról. Az alvilág őrei beengedték: „Örök időkre bebizonyították, hogy a rosszindulatú híresztelésekkel ellentétben a hatóságok szíve sincs kőből, az igazi tehetség előbb-utóbb feltétlenül utat tör magának.” Hádesz megengedte Eurüdikének, hogy hazamenjen, de Orpheusz a tilalom ellenére visszanézett. Vajon miért? Eörsi Elutasítja Cox György „Görög regék” című könyvében leírt magyarázatát. Eörsi rájött a magyarázatra, úgy, hogy Orpheusz helyébe képzelte magát: „ha meg lehet állni, hogy ne forduljunk vissza, és ne nézzük meg Eurüdikét, akkor nem is érdemes a Hádeszbe utazni érte.”

1966.08.Nagyvilág, E.I.: Brecht a líráról — és Brecht lírája

(Bertolt Brecht: Über Lyrik. Aufbau Verlag, Berlin—Weimar.
Eörsi Brecht líráról való nézeteit veti össze költői gyakorlatával.)

1966.08.Nagyvilág, Siegfried Lenz: A szemkötő

(Fordította: Eörsi István.)

1966.08.szám Kortárs, E.I: Egymás mellett
A kispolgár szonettjeiből

Versek.

1966.08.Tiszatáj, E.I.: A szarvas

(Prózavers.)

1966.09.10. (37.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Rádióztam a Népstadionban
Rádió

Vajon igazat mondanak-e a rádióban? Eörsi a Népstadionban, miközben nézte az atlétikai Európabajnokság eseményeit, rádión hallgatta az erről szóló tudósításokat (Szepesi György és Gulyás Gyula). A két riporter jól vizsgázott.

1966.09.17. (38.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A Húszas Stúdió
Rádió

Rádiókritika az Ifjúsági Rádió hangos újságjáról. „Mintha érzelmi világunk lassan-lassan forradalmasodna, de gondolkodásunk nem akarna kibújni a jól megszokott sablonokból.” Mindössze két figyelemre méltó prózai műsorszámra bukkant Eörsi.

Cikkek