Név:

Hozzászólás:



[1]  [2]  [3]  [4]  [5]  [6]  [7]  [8]  [9]  [10]  [11]  [12]  [13]  [14]  [15]  [16]  [17]  [18]  [19]  [20]  [21]  [22]  [23]  [24]  [25]  [26]  [27]  [28]  [29]  [30]  [31]  [32]  [33]  [34]  [35]  [36]  [37]  [38]  [39]  [40]  [41]  [42]  [43]  [44]  45  [46]  [47]  [48]  [49]  [50]  [51]  [52]  [53]  [54]  [55] 
Előző Következő
 
Eddigi hozzászólások:
Eörsi László 2007-01-13 00:49:08
Folytatás:
Lehet, hogy Kopácsi Sándor Csikesznével is beszélt, voltaképpen megemlíthettem volna, hogy egy ilyen forrás is van. Azonban a rekonstrukciómat még most is hitelesnek tartom.
A helyzet az, hogy a 90-es évek elején, amikor elkezdtem a kutatást, azt észleltem, hogy Kopácsi Sándor gyakran tévedett visszaemlékezéseiben. Ezzel akkor szembesültem először, amikor a Tűzoltó utcai felkelők történetét dolgoztam fel. Például: Angyal Istvánékkal nem úgy találkozott, ahogy a kötetében, a 149. oldalon leírta, hanem október 29-én este a főkapitányságon tárgyalt velük, majd félrevonta őket a segítségüket kérve, hogy ne kelljen a Szabad Nép-székháza elleni parancsot végrehajtania. Mindaz, amit leírt Kopácsi (a 149. oldalon) nem volt más, mint ennek a kérésnek a teljesítése, nem pedig valamiféle váratlan akció. Sok ilyesmit tudnék még felsorolni.
Amit Ön idéz tőlem a telefonlehallgatással kapcsolatban, az három nappal korábban volt. A lehallgatásról nem láttam semmilyen dokumentumot (amit M. Kiss és Ön említ), csak azt, ahogy Csikeszné és Kovács Antal „elvtársak“ visszaemlékeznek róla.
 
Eörsi László 2007-01-13 00:47:33
Tisztelt Kopácsi Judith,
Én a vitatott eseményekről a következőket írtam (Köztársaság tér 1956, 135. o.): „A pártház ostromakor Kopácsi rendőr-főkapitányhoz is többen fordultak segítségért, így Mező Imre, Szabó Lajos alezredes, az egyik pártházbeli osztályvezető, valamint Pozsár István az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság vezetője. Kopácsi azzal védekezett [a perében, jkv. 1957. VI. 3. TL V-150005], hogy ismételten Kovács István tábornokot kérte, hogy tegye meg a megfelelő lépéseket, aki közölte is, hogy egy repülőgépet és páncélosokat küld ki. »A későbbiek során tudtam meg, hogy ezek vagy nem mentek ki, vagy nem végezték el feladatukat« [– vallotta]. »A Budapesti Pártbizottság megtámadásakor az erők kivezénylése megtörtént. Az ott lefolyt eseményekért nem a honvédség vezetőit terheli a felelősség« – védekezett Kovács. Kopácsi a Mosonyi utcai rendőrlaktanyához is fordult, ahonnan néhány elvtárs megfigyelésre kiment a Köztársaság térre. Jelentéseket azonban nem kapott.“
 
Kopácsi Judith 2007-01-12 01:40:14
Eörsi úr, miután Ön azt irta, hogy apám könyvét nem tartja hitelesnek, igy nem feltételezhettem volna, hogy valóban érdeklik a tények. Ha nem úgy van, akkor szeretném néhány érdekes dologra felhivni a fugyelmét:
Az a cikke, ami a nyár folyamán jelent meg a Beszélőben, Köztársaság tér 1956 címmel a következőket tartalmazza:

„A pártházbeliekhez több úton érkeztek információk, úgy is, hogy lehallgatták a (párt)-ellenzékiek telefonbeszélgetéseit, és írott formában továbbították azokat Gerö Ernőnek. „Telefonbeszélgetésekből, amelyeket illegálisan lehallgattunk, és amelyek világossá tették előttünk, hogy árulás van” – emlékezett vissza Csikesz Józsefné. (Főleg Kopácsit tartották árulónak, és sürgették a letartóztatását. Két nappal később a rendőrfőkapitánytól 200 db nemzetőr-igazolványt kértek, de azok nem érkeztek meg.)” Köztársaság tér, 1956 Szerző: Eörsi László Beszélő [1], 2006. június, 11. Évfolyam, 6. Szám [2]
erről apám úgy számol be könyvében, hogy telefonon keresztül igenis felajánlott egy rendőrszázadot, ami egy Csikeszné nevezetű nem úrhölgy által gorombán vissza lett utasítva, mondván, hogy "Köszönjük, de nekünk nem kellenek Kopácsi féle rendőrök."



Apám kérte Mező Imrét a telefonhoz, aki közeli munkatársa és híve volt Nagy Imrével, de Csikeszné ezt a kérését is megtagadta. A végén hajlandó volt átadni a kagylót az egyik ott tartózkodó Honvéd tisztnek, akinek apám azt tanácsolta, hogy ebben az esetben, legalább a legénységet mentsék ki, az épület alatt levő alagúton keresztül, ami az épület másik oldalához vezetett, és bár az ott levő ajtó a háború után be lett falazva, de azt egy kézigránáttal ki lehet robbantani. Persze, hogy ez sem történt meg, ehelyett kb. 20 kiskatonát, akik az épületben tartózkodtak, kiterelték az első kapun át, Mező Imre és még legalább két másik Honvéd tiszt kíséretében. Ezeket a népharag úgy, ahogy volt meglincselte, és persze erről, mint te is tudod, fotók tömkelege is megjelent nemzetközi magazinokban, és ez adott állítólag okot az oroszok visszajöveteléhez is.



Na most ennek a beszélgetésnek többek között fültanúja volt Anyám is és Apám két, még a mai napig is élő helyettese, Kiss István és Vári Jóska.

Ezeknek a lehallgatásoknak már M. Kiss Sándor is nyomára lelt, aki, Anyám szerint, felkereste Apámat 2000-ben, és közölte vele, hogy megtalálta azt a beszélgetést, amikor Hegedűs tűzparancsot adott apámnak Okt. 25.-én, és azt Apu, teljesen törvényesen vissza is utasította. (Ez azért izgalmas, mert ezek alapján lett Apám elitélve, és ugyanez volt az alapja a rehabilitásának is, mert bebizonyosodott, hogy Apám, az akkori törvényeknek (is) megfelelően cselekedett.). Bár M. Kiss akkor megígérte, hogy ezt az anyagot Apunak eljutatja, de erre, valamilyen ok miatt nem került sor. Viszont Donáth Feri is egyetért azzal, hogy - a Csikeszné- Kopácsi telefonbeszélgetés döntő jelentőségű lenne a bent lévők felelősségére vonatkozóan.

A másik érdekesség, amiről szintén nem szól a fáma, hogy azon a napon az ostrom után két nemzetőr elkapta Csikesznét, és felhívta Apámat, hogy mit tegyenek vele? Mert hogy ez a nő véres szájúan uszított a "csőcselék" ellen. Mire Apám mondta, hogy „mit tennétek egy növel? Vigyétek haza.” Anyu beszélt Csikesznével a telefonon, aki amint hazaérkezett, hívta őket, és még mondta is Anyunak, hogy milyen kellemes meglepetés érte, a két nemzetőr nemhogy nem bántotta öt, de a gyerekeinek még csokoládét és narancsot is adtak. Na erről aztán Csikeszné 1957-es vallomásában egy szó sem volt megemlítve. (De, az Ön, Eörsi úr, Csikeszné vallomását is hitelesebbnek tartja apáménál. )

De, viszont ez azt jelenti, hogy Anyun kívül már két forrás is van ezeknek a lehallgatott beszélgetéseknek a létezéséről.
És ezek szerint, Ön is tudott ezekröl a lehallgatásokról. Vette egyáltalán a fáradtságot, hogy utána járjon ezeknek?
 
Eörsi László 2007-01-10 22:22:16
Különböző jelekből nyilvánvalóvá vált, hogy a korábbi, Kopácsi Judithtal folytatott Kopácsi Sándort és Csikesz Józsefnét érintő vitám nincs kellőképpen lezárva. Megvallom, szerettem volna elkerülni a sértődéseket, az érzelmi töltésű polémiát. A továbbiakban is erre törekszem, nem tudom sikerrel járok-e. Már a Szmetana úrral folytatott levelezésemből is egyértelműen jeleztem (anélkül, hogy gondolhattam volna Kopácsi Judith reagálására), hogy Kopácsi Sándor tisztelője vagyok, Csikesznével ellentétben. (Ezt bárki ellenőrizheti.) Ebből azonban a legkevésbé sem következik az, hogy kinek a közlését tartom kutatóként reálisabbnak. Erről érdemes lenne vitát folytatni, mert ez nagyon érdekes kérdés. Csakhogy a korábbi levélváltásból az érződik, hogy Kopácsi Judith a szubjektivitása feleslegessé tesz bármilyen argumentációt.
A Köztársaság téri események történetét legjobb tudásom szerint megírtam, tavaly ősszel meg is jelent (Köztársaság tér 1956). Ebben szó van Kopácsi szerepéről, és Csikesznééről is. Jelenleg még nem látok okot arra, hogy önkritikát gyakoroljak, de megteszem, ha meggyőző bizonyítékokkal találom magam szemben.
 
Eörsi László 2007-01-08 01:26:09
FIGYELEM, FIGYELEM!
Műhelybeszélgetések sorozat – JOGáLLAM. JOGáLLAM? (A jogállam és a szabadságjogok érvényesülésének esélyei Magyarországon)
Nyitott Műhely, XII. Ráth Gy. u. 4. Időpont: 2007. január 23. 19,00 h
Beszélgetőtárs: Révész Sándor
Házigazda: Pap ágnes
 
Eörsi László 2007-01-07 02:00:32
Tisztelt Kóródi Úr,
1. Nem tudom.
2. Nem tudom, de nem volt köze 56-hoz.
3. Tudtommal nem.
4. A Práter utcai felkelők miután foglyul ejtettek több belső karhatalmistát, köztük Nikiser Imre és Neth László a felkelőknek "súgott", ami azért nem jelenti azt, hogy ténylegesen a forradalom mellé álltak volna. Ugyanez vonatkozik Puskás Sándorra is, akit a Szabad Nép székházába vittek.
5. Úgy tudom Márton Erzsébet és Wittner Mária (70. III. 25.).
6. Tudtommal a tetteseket nem tudták azonosítani.
7. Nem tudom, mert - bár Riteczcel jól összebarátkoztam - a koreai témával kapcsolatban elzárkózott.
8-9. Nem tudom.
10. Nekem azt mondták, hogy ezt jogi megfontolásból tették.
Üdv. E. L.
 
Kóródi Máté 2007-01-06 10:54:39
Tisztelt Eörsi Úr

Lenne pár kérdésem :


1. Az Amerika hangja rádióadásai mikor indultak el ??

2. Hangódi István ( kivégezték 1957. december 31. ) életéről tudna valamit mondani ??

3. Az ózdi lincselésről ( 1956 okt 29 ) készültek képek ??

4. Volt olyan áVH-s tiszt , aki a forradalom oldalára állt ??

5. Ki volt 56 kapcsán a legtovább börtönben lévő nő ??

6. Ki ölte meg Lajtai András volt áVH-s alhadnagyot és Murinai János volt századost ( Juta dombnál haltak meg 56.nov.4-én )

7. Ritecz József 11 hónapig szolgált a koreai háborúban. Ön tudna Ritecz József életének erről a részéről valamit mondani ??

8. A Dalolva szép az élet c. filmben volt egy dal aminek nem tudom a címét . Ilyeneket mondtak benne : " Sztálin nevével épül az új világ" , " Békét kíván a dolgozó" .... Ön tudja a címét ??

9. A rádióban hallottam 1 dalt . Ilyet mondtak benne : " Az élmunkás a szocialista munka hőse " ... Ön tudja a dal címét ??

10. Hollós Ervin a műveiben a személyek neve helyett miért csak monorammokat , vagy ilyeneket --> " egy volt csendőr " írt ??

Üdv : Kóródi Máté
 
Eörsi László 2007-01-02 23:48:31
Márpedig szívesen elküldtem volna akár itt is, Kóródi úr, (nincs abban semmi titok), de nem emlékszem, hogy feltette korábban e kérdéseket.
 
Kóródi Máté 2007-01-02 15:06:50
Tisztelt Eörsi Úr !

Kérdéseimet 1 levélben küldtem el Önnek , mert itt nem akarta elküldeni.

Üdv : Kóródi Máté
 
Eörsi László 2006-12-22 18:46:48
Tisztelt Imre József, sajnos Szente Istvánról nincs képem, ha lenne, betettem volna a köteteimbe (1956 Mártírjai, Pesti srácok). 19 és fél éves géplakatos volt a forradalom idején. Nagyon örülök, hogy vásárolt a könyveimből.
Köszönöm a jókívánságokat, üdvözlettel: E. L.
 
[1]  [2]  [3]  [4]  [5]  [6]  [7]  [8]  [9]  [10]  [11]  [12]  [13]  [14]  [15]  [16]  [17]  [18]  [19]  [20]  [21]  [22]  [23]  [24]  [25]  [26]  [27]  [28]  [29]  [30]  [31]  [32]  [33]  [34]  [35]  [36]  [37]  [38]  [39]  [40]  [41]  [42]  [43]  [44]  45  [46]  [47]  [48]  [49]  [50]  [51]  [52]  [53]  [54]  [55] 
Előző Következő