Név:

Hozzászólás:



[1]  [2]  [3]  [4]  [5]  [6]  [7]  [8]  [9]  [10]  [11]  [12]  [13]  [14]  [15]  [16]  [17]  [18]  [19]  [20]  [21]  [22]  [23]  [24]  [25]  [26]  [27]  [28]  [29]  [30]  [31]  [32]  [33]  [34]  [35]  [36]  [37]  [38]  [39]  [40]  [41]  [42]  [43]  44  [45]  [46]  [47]  [48]  [49]  [50]  [51]  [52]  [53]  [54]  [55] 
Előző Következő
 
Eddigi hozzászólások:
Eörsi László 2007-01-20 13:05:29
Tisztelt Kóródi Úr!
1. Nem, legalábbis én még nem találtam erre utaló forrást.
2. A legvalószínűbb, Panczer peranyagában (BFL 8002/58, vagy áBTL, itt nem tudom az iratszámot) található ez a napló, ha létezik. (A BFL-anyagot néztem, de nem emlékszem, hogy van-e ott napló.)
3. Valószínűleg én is csak azokat láttam, amit Ön, tehát a lincselés folyamatáról nem láttam filmet. (A "videofelvétel" nyilván elírás.)
4. Stammberger György SS századosról nem tudok. Lehetséges, hogy Hollósék Spamberger Györgyre gondoltak, aki viszont nem volt SS százados. Még nem tudok róla eleget, a főbb adatai és az 56-os szerepe benne van a kötetemben (1956 Mártírjai). Rövid élettörténete pedig az 56-os kézikönyv III. kötetében olvasható.
5. Csaknem 100%, hogy nincs.
6. Erről nincs konkrét adatom. Valószínűleg 1957 tavaszán kezdték el.
7. A források ebben ellentmondásosak, és én ennek nem jártam a végére. Valószínűleg Jankó Piroska perében megtalálható Papp József kórlapja, és abból kiderülne a válasz. Jankó azt vallotta, hogy beleszúrt, és a tömeg "kezdte a szívét kitépni". Érdekes, hogy az ő vallomása szerint Papp a szúráskor még élt, míg az orvosi vizsgálat szerint ekkor már halott volt. Többen enyhítő körülménynek tartják, ha halottba szúrt bele, szerintem mindenképpen rendkívül súlyos embertelenség volt.
8. Nem, szerintem ez nem igaz, ezt a dokumentumok nem támasztják alá.
9. A "Kalapos" ez esetben nem Kapitány Sándor, hanem Fejes József Tibor. Igen, az a kép a forradalom alatt készült.
Üdv. E. L.
 
2007-01-19 22:29:12
Tisztelt Eörsi Úr

Lenne pár kérdésem :

1 . A forradalmárok használtak rakétavetőt ( Katyusa ) , tankot ( Okt.30-án a Köztársaság téren kívül ) , repülőgépet az áVH-sok , vagy a szovjetek ellen ??

2. Hollós Ervin Köztársaság tér 1956 c. művében azt írta hogy Panczer Gyula Ferenc-nek volt egy naplója. Ezt a naplót el lehet valahol olvasni ??

3. Készült valamelyik lincselés folyamatáról videófelvétel ??

4. Hollós Ervin Kik voltak , mit akartak c. művében írta egy bizonyos Stammberger György volt SS- századosról. Ön tud valamit Stammberger-ről mondani ??

5. Neményi József meglincseléséről készült fénykép vagy videófelvétel ??

6. A „ Fehér Könyv „ –et ( Ellenforradalmi erők a magyar októberi eseményekben ) mikor kezdték el készíteni ??

7. Papp József ezredesnek tényleg kitépték a szívét , vagy csak ki akarták tépni ??

8. Hollós Ervin Köztársaság tér 1956 c. művében azt írta hogy Várkonyi Györgyöt és Szanyi Nagy Istvánt egy kocsi után kötötték , és a téren végigvonszolták őket. Ez igaz ??

9. Kapitány Sándor -ról ( " Kalapos" ) készült a forradalom alatt kép ??

Üdv : Kóródi Máté
 
Eörsi László 2007-01-14 22:49:12
Igaza van, Szmetana Úr, Kopácsi Sándor 1956 egyik nagy alakja, hőse. És abban is, hogy "tapintatosan objektívnek" kell lennie a történésznek. Én úgy érzem, hogy ebben a vitában ennek a követelménynek maradéktalanul eleget tettem.
Üdv. E. L.
 
Szmetana György 2007-01-14 21:03:19
Eörsi Úr!

Olvastam a Fórumon Kopácsi Sándor tábornokkal kapcsolatos észrevételeit, illetve a Tábornok Úr lányával folytatott levélváltását. Azt gondolom , Kopácsi Sándor emléke, tettei, azt érdemlik , hogy megfelelő kutatás és forráselemzés után méltó vitát folytassunk személyéről. 1956 egyik nagy alakjáról, hőséről van szó. álláspontom szerint személye és emléke egy külön könyv témája kell, hogy legyen. Azzal egyetértek ,hogy egy történésznek objektívnek kell lennie, de - Kérem ne furcsállja a kifejezésemet! -"tapintatosan objektívnek" ,hiszen az egykori szereplők közül még sokan élnek, és persze emlékeznek.

Üdvözlöm: Szmetana
 
Eörsi László 2007-01-14 11:43:50
Folyt.:
Édesapja kötetét legelőször szamizdat formában olvastam, a 80-as évek közepén. Akkor nagyon tetszett. Most ismét elolvastam a Köztársaság téri ostrommal kapcsolatos részt, és kutatóként újfent csak azt tudom közölni: rengeteg tévedés került bele.
Elhiszem édesanyjának, hogy beszélt Csikesznével, aki tehát tudta, hogy édesapjának köszönhette szabadulását.
Ennek nyomát viszont én nem találhattam meg – s tekintve, hogy erről az „elvtársnő” nem tett említést –, erről eddig nem tudhattam.
Nem szoktam másokat alaptalanul hazugsággal vádolni, igyekszem megtartani a korrekt vitastílust. Én teljesen megértem Önt/Önöket, de nekem minden esetben az objektivitást kell képviselnem.
 
Eörsi László 2007-01-14 11:43:19
Az Ön édesapja írása szerint (Életfogytiglan, 244-245. o.) a második (Vida elnökletével) tárgyalás előtt kapott gyógyszert a vádlott-társaival együtt – erről egyébként más komolyan veendő forrást nem olvastam – a témánk szempontjából teljesen indifferens, mert a nyomozati vallomásai és a tárgyalás alatti vallomásai nem mutatnak eltérést.
Hogy Csikesznével megtörtént az a bizonyos beszélgetés, azt elhiszem, ez azonban még minimális mértékben sem befolyásolta az eseményeket. Mint ahogy idéztem is, Kopácsi Sándor kapott értesüléseket a pártház ostromáról, (a pártházbeliektől és a pártházon kívüliektől egyaránt) és intézkedett is, akár Csikeszné hozzáállásától függetlenül. Komolytalan állítás, hogy Csikeszné a felelős a Köztársaság téri lincselésekért.
Ön azt írja „Eddig minden forrás arra utal, hogy Mező Imre [...] az utolsó percig a békés kimenetel híve volt.” Én nem olvastam még egyetlen ilyet sem.
Még egy pontosítás: az Ön édesapja valóban kiment október 25-én lecsillapítani a tömeget, akik azonban nem a Kossuth téri sortűz miatt voltak felajzva, hanem ki akarták szabadítani a foglyokat.
 
2007-01-14 05:40:00
Az én rekonstrukciom az eseményekről, ellentétben az önével a következő:
Eddig minden forrás arra utal, hogy Mező Imre, mint Nagy Imre hive, az utolsó percig a békés kimenetel hive volt. Ha Csikeszné azon a napon hajlandó lett volna a telefont átadni Mezö Imrémek, biztos vagyok benne, hogy Ö nem utasitotta volna el Apám felajánlott segitségét. És miután, Apám már bizonyitott Oktober 25.-én, amikor fegyvertelenül volt bátorsága kimenni a Kossuth téri mészárlások hatása alatt álló felvadult tömegbe, és lecsillapitani azokat, (gondolom, ezt a tényt ön sem vitatja, miután ennek legalább tíz ezer tanuja volt), a végeredmény a Köztársaság téren sem lehetett volna más. Ezek után az én következtetésem, hogy Csikeszné személyesen felelös a Köztársaság téri lincselésekért.
 
Kopácsi 2007-01-14 04:48:46
Édesanyám erröl természetesen egy részletes vallomást is fog irásban tenni, mert szükségesnek tartja, hogy ez az esemény dokumentálva legyen. Nem hihető, hogy Csikeszné ne tudott volna arról, hogy pontosan kinek köszönhette szabadulását, miután, megintcsak Édesanyám tanuvallomása alapján, Ö beszélt vele személyesen telefonon, miután a nemzetörök hazavitték, mert megkérte Anyám, hogy amint hazaért, rögtön jelentkezzen telefonon. Gondolom, nincs szándékában azt állitani, hogy Édesanyám rosszul emlékezik, vagy esetleg, hazudik?
 
Kopácsi Judith 2007-01-14 04:41:35
Szeretném felhivni becses figyelmét, hogy a mit ön a periratban olvasott apám vallomásáról, azt több napon át történő
gyógyszerezés hatása alatt tette. Ennel értelmében nem biztos, hogy apám akkor pontosan fogalmazott. A könvében leirtakt már tisztább fejjel tette. Az is lehet, hogy Oktöber 31-ára a lehallhgatások már megszüntek, annál is inkább, mert Oktober 28-ával maga az áVO is hivatalosan fel lett osztlatva. Attól a Csikesznével való telefonbeszélgetés Oktober 30.án megtörtént, mint emlitettem Édesanyám és apámnak két helyettese füle hallatára, amit csikeszné visszautasitott.
 
Eörsi László 2007-01-13 00:49:50
Folytatás:
Hogy M. Kiss minek lelt a nyomára, azt nem tudhatom, de ha nem tévedek, eddig nem tette közzé. Tehát: hiszem, ha látom. Én mindig igyekszem minden dokumentumot megszerezni, ami összefügg a kutatási témámmal. Csikeszné elfogását is említettem a kötetemben (119. o.), és ezt is másképp tudom, mint Ön. A lakásán csípték el, nem az utcán, és nem az ostrom napján, hanem két nappal később. Valószínűtlen, hogy „uszított véresszájúan a csőcselék ellen”, csak volt benne valami életösztön. A nemzetőrök bevitték a Práter utcai bázisukra. Egyébként erről szól a fáma, már a Corvinisták 1956 c. kötetemben is (206. o.): „[Csikesznét] felsőbb utasításra hazaszállították”. Csikeszné is említette 1957-ben, hogy a felkelők fogságába került, de egyáltalán nem biztos, hogy tudta, kinek köszönhette szabadulását.
 
[1]  [2]  [3]  [4]  [5]  [6]  [7]  [8]  [9]  [10]  [11]  [12]  [13]  [14]  [15]  [16]  [17]  [18]  [19]  [20]  [21]  [22]  [23]  [24]  [25]  [26]  [27]  [28]  [29]  [30]  [31]  [32]  [33]  [34]  [35]  [36]  [37]  [38]  [39]  [40]  [41]  [42]  [43]  44  [45]  [46]  [47]  [48]  [49]  [50]  [51]  [52]  [53]  [54]  [55] 
Előző Következő