Hibás az ÁPV Rt. kisebbségi portfóliója

Szabálytalanul járt el az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. akkor, amikor készpénzes eladásra hirdette meg az állam kisebbségi tulajdonában levő részesedéseit. Legalábbis a Csonka János Gépgyár Kft. esetében az ajánlat ellentétes azzal az előszerződéssel, amelyet a kft. tulajdonosai kötöttek az ÁPV Rt. jogelődjével 1994-ben, a cég privatizálása idején.

Az előszerződés szerint a kft. többségi részesedést szerzett vevői 64,4 százalékos árfolyamon – készpénzért vagy kárpótlási jegyért – megvásárolhatják az állami kézben maradt 25 százalék plusz 1 szavazatnyi részesedést. Meglepetésként érte tehát Tamás József ügyvezető igazgatót az ÁPV Rt. múlt heti, újsághirdetésben közzétett ajánlata: a vagyonkezelő szervezet részesedését névértéken adja el, és kizárólag készpénzt fogad el ellenértékként.
Az ÁPV Rt. múlt heti felajánlása az úgynevezett kisebbségi portfólió összeállításának első lépése: ha a hirdetésben (Napi Gazdaság, szept. 19. ) fölsorolt 80 cég tulajdonosai nem élnek a készpénzes vételi ajánlattal, a kisebbségi részesedéseket a vagyonkezelő maga értékesíti, azaz, mint közismert, egy csomagban, zártkörű pályázat keretében adja el.
E cégek között szerepel a Csonka János Gépgyár Kft., melyből 75 százalék mínusz 1 részesedést 1994 tavaszán az MRP-szervezetből, egy külső befektetőből és négy magánszemélyből álló konzorcium vásárolt meg (a külső befektető azóta eladta részesedését a „belsőknek”). Az új tulajdonosok és az ÁVÜ nyomban alá is írtak egy előszerződést: eszerint az előbbiek a későbbiekben az állami kézen maradt, 69 millió 170 ezer forint értékű részesedést is megvehetik, 45 millió 511 ezer forintért, amelyet készpénzben vagy kárpótlási jegyben kell leróniuk. Az ÁPV Rt. múlt heti ajánlata azonban csak névértéken, készpénzért történő vételt fogad el.
Tamás József, a kft. ügyvezető igazgatója, egyben egyik tulajdonosa furcsállja azt is, hogy a pályázati kiírás „25 százalék plusz 1 szavazatot el nem érő kisebbségi részesedésekre” szól, holott az ő esetükben az állami tulajdonrész épp eléri az említett határt. Korábban egyébként több ízben ajánlattal éltek: megvennék a kisebbségi részesedést az előszerződésnek megfelelően. Névértéken és készpénzért azonban nem veszik meg – mondja Tamás József. Fölhívta egyben a figyelmünket arra is, hogy nekik mint kft. -tagoknak elővásárlási joguk van, s ha később, a kisebbségi portfólióeladás során kedvezőbb feltételekkel ajánlja föl másoknak az ÁPV Rt., akkor a kft. -tagok elővásárlási joga visszaáll.
A nyolcvan cégből álló portfólió összeállításakor a tranzakciós igazgatóság nyilvántartására támaszkodtak, s aszerint a Csonka János Gépgyár Kft. -ben az állami részesedés pontosan 25 százalék – reagált Farkas László, az ÁPV Rt. ügyvezető igazgatója. Az ÁPV Rt. nem tud olyan előszerződésről, amely biztosítaná az említett kedvezményes tulajdonszerzést – bár ezt Farkas László nem tartja elképzelhetetlennek.
Az ügyvezető igazgató megerősítette, hogy a kft. -k tulajdonosait a privatizáció további szakaszában is elővásárlási jog illeti meg, sőt ez érvényes azokra az rt. -kre is, amelyeknek alapszabálya vagy más szerződése tartalmaz ilyen rendelkezést. A második lépcsőben, a zártkörű pályázat során a részt vevő bankoknak részletezniük kell majd, hogy az elővásárlási joggal terhelt cégeket külön-külön mennyiért és milyen módon vásárolnák meg. Az ÁPV Rt. ennek alapján kínálja fel megvételre az érintett társaságok tulajdonosainak az állami részesedéseket – ígéri Farkas László. Hozzátette: kiegészíthetik még az ÁPV Rt. nyilvántartását azok a cégek, amelyeknél problémák merülhetnek föl a kisebbségi állami részesedés értékesítése során.
• E. J. – D. N.