Eörsi János publikációinak főbb forrásai:
Beszélő 25 éve (CD-ROM)
Magyar Hírlap Online
Figyelőnet
A HVG archívuma
Gazdaságpolitikai újságírók Eörsi János-díja.

  • 1978-ban diplomát szerez a Marx Károly Közgazdasági Egyetemen.
  • 1979-ben jelennek meg az első írásai az Élet és Irodalomban.
  • 1980-89 között a Szövetkezeti Kutatóintézet munkatársa. Csatlakozik a demokratikus ellenzékhez. 1981-ben feleségével, Betlen Annával vállalja, hogy a hétfői szabadegyetem előadásait a lakásukon tartsák.
  • 1982-ben esettanulmányt ír szerzőtársával az ipari szövetkezetekről.
  • 1984 júliusától szerkeszti a Külön-Beszélőt, amelyben legalább egy írása (névtelenül) megjelenik.
  • 1988-ban - társszerzőként, illetve névtelenül két írása jelenik meg a szamizdat Beszélőben.
  • 1989-ben a Szabad Demokraták folyóirat felelős kiadója, részt vesz a szerkesztésében, és több cikket ír a lapba. A Szabad Demokraták Szövetségének a Rendszerváltás programja kiadvány társszerzője és társszerkesztője.
  • Meghatározó szerepet vállal abban, hogy ősszel beindul a Beszélő hetilap, amelynek mindvégig szerkesztője és cikkszerzője marad.
  • 1993-ban szerzőtársával ír tanulmányt az Európa Fórumba (Környezetvédelem és privatizáció).
  • 1995-ben - miután a heti Beszélő megszűnik - a Magyar Hírlap munkatársa lesz.
  • 1997-ben a Világgazdaság napilapnál dolgozik, júliustól rovatvezető.
  • 1998-ban visszatér a Magyar Hírlaphoz.
  • 2001-ben gazdasági újságírói munkájáért Magyar Sajtópáholy díjban részesítik, mint gazdasági újságírót. Haláláig a Figyelő hetilap szerkesztőségi tagja és főmunkatársa.
  • 2002-ben megjelenik a Kettős mérce (Börtönviszonyok Magyarországon) kötet, amelynek ő az egyik szerzője.
  • 1994-2005 között tíz kötet szerkesztője, a legutoljára megjelent dr. Noha illusztrátora is.