Mérséklik a csúszó leértékelést • Az inflációt meghaladó nyugdíj– és béremelést ígér a kormány • 1998.08.31
A magyar pénzpiaci szakértők bizalomerősítő lépésként értékelik Orbán Viktor miniszterelnök hétvégi bejelentését, miszerint október elsejétől a kormány a jegybankkal egyetértésben 0,7 százalékra mérsékli a forint csúszó leértékelésének havi ütemét. Azt is bejelentette: jövőre a nyugdíjak és a bérek az inflációnál 2–3 százalékkal jobban emelkedhetnek. Az orosz pénzügyi válság miatt a kormány nem lát okot a gazdaságpolitika változtatására – mondta Orbán Viktor a rendkívüli kormányülés szünetében.
MH–összefoglaló
A magyar gazdaság állapota jó és javuló – szögezte le szombaton Orbán Viktor a balatonöszödi kormányüdülőbe összehívott sajtótájékoztatón. A háromnapos rendkívüli kormányülésről – melyről tajvani útja miatt csak Torgyán József, a földművelésügyi tárca vezetője hiányzott – beszámolva bejelentette: októbertől egytized százalékkal mérséklik a forint jelenleg 0,8 százalékos havi csúszó leértékelését.
Mint Borókai Gábor kormányszóvivőtől megtudtuk, Orbán Viktor felkérte az érintett tárcák vezetőit, hogy emeljék ki a szervezett bűnözés elleni törvénycsomagból azokat a részeket, amelyek már szeptemberben a parlament elé vihetők. A miniszterek a csütörtöki kormányülésre elkészítik előterjesztéseiket.
Borókai közölte: a zebegényi vonatbaleset újólag megerősítette a kormányt abban – mint ismeretes, ez már a békásmegyeri tűzeset nyomán felvetődött –, hogy haladéktalanul rendezni kell a sürgősségi baleset–ellátási intézményrendszert.
• Folytatás a 3. oldalon
• Folytatás az 1. oldalról
Az egészségügyi tárca 200 millió forintos gyorssegélyt kapott erre a célra a költségvetés általános tartalékából, s a kormányfő megbízta Gógl Árpád minisztert a sürgősségi központok kijelölésével.
Az új kormány első ötven napját értékelve Orbán Viktor kiemelte: hathatós intézkedéseket tett a kormány „a közpénzek eddig természetesnek vett elszivárgásának megakadályozására” – utalt a társadalombiztosítás állami felügyelet alá vonására, s az állami vagyont „védő–kezelő” ÁPV Rt. és Magyar Fejlesztési Bank átszervezésére, valamint a Postabankkal és az adóhivatallal kapcsolatos változtatásokra.
Leszögezte: fedezhetők lesznek azok a kiadások, melyek a kormányprogram végrehajtásából fakadnak. Így a családi pótlék alanyi jogúvá tétele, s a gyermekkedvezmény adómentesítése is.
A miniszterelnök lehetőséget lát az életszínvonal javítására oly módon, hogy közben a pénzügyi stabilitás is erősödjék. Így jövőre a nyugdíjak és a bérek az infláció mértékénél 2–3 százalékkal jobban emelkedhetnek. (Kitért azonban az elől a kérdés elől, hogy a nyugdíjtörvényt miképpen módosítják ehhez.) Ugyanakkor az államháztartási hiányt tovább faragják, a deficit nem haladja meg a GDP–hez viszonyított 4 százalékot. Jövőre átlagosan 11, év végére 10 százalék alatti inflációval számol.
Az orosz események nem kímélték a magyar tőzsdét sem, a kormány azonban nem kíván változtatni elhatározott gazdaságpolitikáján – jelentette ki a miniszterelnök. A növekedési kilátások nem változtak, a helyzet normál gazdaságpolitikai eszközökkel kezelhető, s hamar rendbe is jön – vélte.
Surányi György jegybankelnök elmondta, a jegybanktanács – tekintve, hogy a külgazdaság teljesítménye, az exportőrök versenyképessége folyamatosan javul, továbbá az államháztartás hiánya kisebb lesz a tervezettnél – támogatta a leértékelés mérséklését. Úgy becsüli, idén a vártnál kisebb – a GDP 2–2,5 százaléka – is lehet a folyó fizetési mérleg hiánya. Azt valószínűsítette, hogy a pénzromlás az év végére 13–14 százalékra – 10 éve a legalacsonyabb értékre – mérséklődik.
Surányi is úgy látja, nincs ok változtatásra, árfolyamsáv–szélesítésre vagy a forint bárminemű leértékelésére. Az elmúlt napokban a bankközi forintpiacon tapasztalt 2–3 százalékos árfolyammozgás megszokott a nemzetközi összehasonlításban – hangsúlyozta. A jegybank beavatkozott, ám nem kényszer hatására, hanem, mert az árfolyam–elmozdulás mértéke/üteme nem volt összhangban a gazdasági folyamatokkal. Nem zárta ki, hogy szükség esetén ismét interveniál majd a nemzeti bank.
Járai Zsigmond pénzügyminiszter úgy vélte, évek kellenek, mire a befektetők visszatérnek a fejlődő piacokra, s rájönnek, hogy a magyar piac már nem is oda sorolandó. A növekedés ütemének tartásához fontosnak ítélte a gazdaságot szétziláló infláció fékezését, s az államháztartási deficit csökkentését. Az élénkítést szolgáló intézkedések sorában említette az adóbevételek struktúrájának változtatását – jelesül az élőmunka közterheinek csökkentését, mely együtt jár a szigorúbb adó– és járulékbeszedéssel. Úgy becsülte, hogy a szigorúbb behajtás néhány százalékos bevételnövekedést hozhat a tb–nél és az APEH–nél együttvéve.
Orbán Viktor viszont jelentősebb eredményt vár e téren. Másképp nem vállalta volna az őt ért jelentős támadásokat az APEH átalakítása kapcsán – fogalmazott Simicska Lajos elnöki kinevezésére utalva. Az adóhivatal nyomozati jogköréről nincs még kormánydöntés, ám Orbán úgy vélte, ez hozzájárulna a bevételnövekedéshez.
Chikán Attila gazdasági miniszter a külföldi invesztorokkal folytatott tárgyalásai alapján úgy látja, a befektetői kedv nem csökkent Magyarország iránt.
• E. J. – G. A. – V. F. I.