Surányi továbbra is óvatos • Kétezerre egy számjegyű lehet az infláció • 1998.08.27
Az infláció elsősorban a szegényeket, a kisjövedelműeket sújtja, fékezéséhez azonban türelem kell – fejtegette Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke tegnap Nyíregyházán, a XXXVI. közgazdász–vándorgyűlésen. Szerinte 2000–ben a drágulás már egy számjegyűre csökkenthető.
Surányi György szembeszállt azzal a nézettel, amely szerint, ha a kereslet bővítésével serkentjük a növekedést, azzal felpörög a termelés, bővül a kínálat, s így fékeződne az infláció. (Ez a fejtegetés többek közt a Fidesz–MPP választási programjában olvasható – a szerk.) Ugyanakkor, ha a növekedés alapja a kínálat bővítése, akkor ez elősegítheti a dezinflációt – fejtette ki az MNB elnöke. Szerinte a gazdaság a tavalyi 4,4 százalék után idén 5 százalékot meghaladó mértékben nő, s jövőre akár a 6 százalékot is megközelítheti a GDP bővülése.
A dezinflációt megcélzó politika akkor eredményes, ha illeszkedik a piaci várakozásokhoz. Ehhez hitelesnek kell lennie bizonyítottan teljesíthető célokat kell maga elé tűznie. Emellett fenntartható makrogazdasági feltételeket kell teremtenie, például a folyó fizetési mérleg hiányában, és vissza nem vonható elkötelezettséget kell vállalnia a pénzromlás lassítása érdekében. Ilyen Surányi szerint a kitűzött államháztartási deficit vagy a csúszóleértékelési pálya, amely mellett már három éve kitart. Sőt idén egymás után a harmadik évben fordul elő, hogy az államháztartási hiány a törvény által előírt keretek között marad – hallhattuk.
1992–94–ben Surányi szerint mesterséges felértékeléssel igyekeztek lassítani a drágulást, s ez olaj volt a tűzre: a dezinfláció a gazdaság strukturális gondjai miatt sem lehetett sikeres. Az 1995 óta folytatott gazdaságpolitika kapcsán cáfolta azt a vádat, hogy kiszolgáltatták volna az országot a külföldi tőkének. Az eladósodottságnál, amelyet lényegesen csökkentettünk, nincs kiszolgáltatottabb helyzet – fejtegette.
Surányi két példát is felhozott az óvatos jegybanki politika védelmére: szerinte éppen a napokban igazolódtak, az orosz hitelezés megszigorítására bevezetett MNB–intézkedések és az, hogy nagy összegű jegybanki tartalékot halmoztak fel.
Pulay Gyula, a Szociális és Családügyi Minisztérium államtitkára többek közt kifejtette: az EU–hoz közeledve a „kiszorító típusú” szociális politikát fel kell váltania a „bekapcsoló” jellegűnek, azaz azt tűzi ki célul, hogy a kiszorultak újra visszatérhessenek az aktív munkavállalásba.
Sárközy Tamás professzor, a Magyar Jogász Egylet elnöke szerint a közeljövőben két lényeges gazdasági területen kell törvényt hozni: az ingatlan–nyilvántartásról és a kereskedelmi ügyletekről (szerződéstípusokról); utóbbi jogszabályban szerepeltetnék például a lízinget, a franchies–t, a factoringot. Mint kifejtette, a rendszerváltás óta igencsak előreszaladt a jogalkotás a jogalkalmazáshoz képest, s most ez utóbbira kell fokozott figyelmet fordítani.