A jegybank kész sávon belül is beavatkozni • Gyengélkedett a forint • 1998.08.25
Az orosz fejlemények hatására drámaian alacsony árfolyamon kezdett tegnap a forint a bankközi devizapiacon, s végül 1,8 százalékkal zárt az intervenciós sáv közepe fölött (a maximális eltérés 2,25 százalék). A jegybank közleménnyel avatkozott be: a csúszóleértékelés történetében először fejezte ki elégedetlenségét a forint sávon belüli gyengülése iránt. A forint fluktuációjának mértéke nemzetközi viszonylatban kicsi, de az ingadozás ténye szokatlan a magyar piacon – vélte kérdésünkre Szapáry György, az MNB alelnöke.
A napokban tapasztalt árfolyammozgásokat a makrogazdasági folyamatok nem indokolják – hangsúlyozta kérdésünkre Szapáry György. A sávon belüli beavatkozás jogát a csúszóárfolyam–rendszer bevezetése óta fenntartották, bár eddig egyszer sem éltek vele. Az indokolatlan árfolyammozgások rontják a gazdasági szereplők helyzetét, növelik tranzakciós költségeiket. Ezt lehetne elkerülni a sávon belüli ingadozások kisimításával – magyarázta.
Az MNB közleményében úgy ítélte meg, hogy a forint elmúlt napokban tapasztalt árfolyamsávon belüli ingadozásának iránya és mértéke meghaladja a kívánt mértéket, a devizapiacon indokolatlan bizonytalanságot eredményez. Ezért kész arra, hogy fellépjen a gazdasági folyamatokkal nem indokolható, sávon belüli aránytalan mozgásokkal szemben. Csak átmeneti jelleggel kerülhet sor ilyen céllal nyílt piaci műveletekre, melyek nem eredményeznek változást a monetáris politikában – tette hozzá az MNB.
A bankközi piacon az első ajánlatok 225,50–226,50 forinton hangzottak el a dollárra, ami magasabb volt a négynapos ünnep előtti záróértéknél. A délelőtti ideges hangulatban érte el a forint a csúszóleértékelésbeli történetének mélypontját, 228 forinton – egészen közel az intervenciós sáv széléhez – még üzlet is született. Később azonban erősödött a hazai pénz, dollárra 11 óra körül már 225,00– 225,50 forinton hangzottak el ajánlatok, ami 1,8 százalékkal van a 4,5 százalékos ingadozási sáv közepe felett.
Az üzletkötők közepes forgalomról számoltak be, és nem érzékelték az MNB intervenciós jelenlétét a piacon – számolt be az MTI. Ebédidőben érte a piacot a jegybank közleménye, melyet a brókerek „verbális intervenciónak” tartottak. A dollár végül 225,40 forinttal zárt.
Nem lépett közbe a forint védelmében a jegybank tegnap – közölte kérdésünkre Blahó Miklós, a jegybank elnöki tanácsadója. Hozzátette: a mintegy lélektani figyelmeztetésként kibocsátott közlemény ellenére sem látják szükségesnek, hogy az árfolyamsávon belül beavatkozzanak. Lapunknak egyes kereskedők mégis úgy vélekedtek, hogy 1–2 millió dolláros tétellel a forint védelmében beavatkozhatott a jegybank a bankközi piacon.
A múlt heti külföldi tőkekivonást szenvedte meg tegnap a forint – vélekedett Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő szakértője. A tőkekivonás hetek óta érződik, augusztusban eddig több mint 60 milliárd forinttal csökkent a külföldiek kezén lévő állampapírok mennyisége. A július végi, 406,3 milliárd forintnyi állomány a múlt hét közepére 340 milliárd forintra csökkent – tudtuk meg az Államadósság–kezelő Központban.
A csúszóárfolyam–rendszer bevezetése óta vonzotta hazánk a külföldi tőkét, aminek csak kisebb része tekinthető rövid lejáratú, „forró” pénznek – reagált tegnapi cikkünkre Szapáry György. Számításaik szerint a múlt év végéig évi átlagban 11,9 milliárd forintot, a GDP 0,16 százalékát tették ki a sterilizációval, azaz a devizaátváltással kiáramló vásárlóerő semlegesítésével kapcsolatos közvetlen jegybanki költségek. Ez az összeg eltörpül a külföldi tőkebeáramlás (működőtőke, részvényvásárlás, privatizáció) haszna mellett – véli az alelnök.
A csúszóleértékelés előnyei – a versenyképesség fenntartása, a gazdaságpolitika hitelességének megteremtése, az inflációs várakozások mérséklése – szerinte messze meghaladják a költségeit. Nem ért egyet Szapáry lapunknak azzal az értelmezésével sem, hogy másodmagával írt tanulmányában elismerné, hogy az árfolyam–politika passzívan alkalmazkodna a hazai inflációhoz. Mivel a devalválás üteme kisebb a hazai árak emelkedésénél, az árfolyam–politika enyhén felértékeli a forintot, így aktívan segíti az infláció lassítását – szögezte le.
• E. J. – P. Zs.