A GDP 4,4 százalékkal nőtt • Jó hajrá a negyedik negyedévben • 1998.04.03
A bruttó hazai termék (GDP) reálértékben 4,4 százalékkal nőtt 1997–ben az előző évhez képest – közölte előzetes számításait a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap. A negyedik negyedévben a növekedés némileg tovább gyorsult, elérte az 5,3 százalékot.
A 4,4 százalékos GDP–növekedésnél lényegesen gyorsabban nőtt az ipar, az építőipar és a szállítás hozzáadott értéken becsült teljesítménye – derül ki a KSH előzetes adataiból. A gépipar 30 százalékkal több GDP–t állított elő, mint 1996 folyamán. A mezőgazdaság éves teljesítménye visszaesett, amit a gyengébb negyedik negyedévi napraforgó– és cukorrépatermeléssel, valamint a sertés– és a baromfiállomány visszaesésével magyaráznak.
Mint tegnapi számunkban megírtuk, a Pénzügyminisztérium és az KSH Ecostat önálló gazdaságelőrejelző intézet szakértői valamivel kisebbre, 4 százalék körülire teszik a tavalyi növekedést.
Az utolsó negyedévben különösen az építőipar teljesítménye ugrott meg 1996 három hónapjához képest, de rákapcsolt a vendéglátás és a pénzügyi tevékenység, ingatlanügyek ágazat is. Utóbbi az ingatlanügyletek és –bérbeadások fellendülésével magyarázható – mondták el kérdésünkre a KSH tájékoztatóján.
A GDP fölhasználásán belül mintegy 65 százalékkal esik a latba a lakossági fogyasztás, amely tavaly gyorsuló ütemben bővült ugyan, de éves gyarapodása még így sem érte el az 1 százalékot. A fölhalmozás ellenben 8,8 százalékkal bővült, ennek hányada a GDP–n belül 27 százalékra tehető. A legnagyobb rész ezen belül a beruházás, amely a GDP 20–21 százalékát teszi ki. A többi készletfölhalmozás, amely a KSH adataiból kivehetően dinamikusan bővült, hiszen a teljes fölhalmozás növekedése jelentősen meghaladja a beruházásokét. A közösségi fogyasztás alakulását egyelőre nem tartalmazzák a KSH számításai.
A bruttó nemzeti termékkel (GNP), illetve újabb nevén bruttó nemzeti jövedelemmel (GNI) kapcsolatos kérdésekre Pukli Péter, a KSH elnökhelyettese elmondta: az EU csatlakozás, a konvergenciakritériumok kapcsán elsősorban az össztermelést kifejező GDP, illetve az ebből számított mutatók fontosak, míg a fölhasználható összjövedelmet szintetizáló GNP kevésbé jelentős (az OECD– és NATO–tagdíj számítási alapjául szolgál). Egyetértett lapunk megállapításával, mely szerint nincs jelentős különbség a GDP és a GNP alakulása között (MH, március 23.). Ezt korábban Bod Péter Ákos volt jegybankelnök vitatta.
Pukli Péter elmondta azt is, hogy a KSH 1995–96–os számításai során mintegy 18 százalékkal növelték a GDP–t a feketegazdaság figyelembevételével. Ez nem jelenti azt, hogy ennyire becsülnék a feketegazdaság terjedelmét, hisz egyes tételeket (például a kábítószer–kereskedelem, a prostitúció) eleve nem vesznek figyelembe.