A büdzsétől függ a leértékelés mérséklése • Elviselhető forrópénzek • 1998.08.19
Jövőre az évi átlagos 11 százalékos infláció mellett legfeljebb 2 százalékos reálbérnövekedés lehetséges – szögezte le egy sajtóbeszélgetésen Járai Zsigmond pénzügyminiszter. Mint kérdésre kifejtette: csak a jövő évi költségvetés elfogadása után jöhet szóba a leértékelési ütem és vele a kamatszint csökkentése.
A bruttó hazai termék előrejelzett jövő évi (5–5,5 százalékos) bővülését az Európai Unió 3–3,5 százalékos növekedésére alapozzák – hallhattuk. Ha azonban a távol–keleti vagy az orosz válság hatására romlik a világgazdaság teljesítménye, akkor ez kihat a magyar gazdaságra is.
Arra a kérdésre, vajon nem tartja–e magasnak a mostani kamatszintet, igennel válaszolt, de hozzátette: a költségvetés, s benne a GDP legfeljebb 4 százalékának megfelelő államháztartási hiány elfogadása teszi majd lehetővé a leértékelési ütem és vele a kamatszint csökkentését. Úgy látja, a múlt hetek kamatcsökkentései azt mutatják, hogy a jegybank bízik a kormány jövő évi inflációra és költségvetési szigorra tett ígéreteiben.
A pénzügyminiszter úgy vélte, a forrópénz a kamatkülönbségek miatt áramlik egyik országból a másikba, de ez elviselhető a magyar gazdaság, illetve a folyó fizetési mérleg szempontjából. A forrótőke kivonását átmenetileg az is előidézte, hogy nem igazolódtak a csúszóleértékelés csökkentéséről, illetve az árfolyamsáv szélesítéséről szóló híresztelések. Mint kérdésünkre elismerte, a portfólióbefektetések kivonása a júniusi több mint 160 millió dollárnyi kivonás (MH, augusztus 8.) után is folytatódott.