Régi ezüstügyletek miatt fizettünk • A CIB eladása hozta egyenesbe a jegybankot • 1998.07.23
A költségvetés az idén volt kénytelen megtéríteni az MNB–nek az 5,5 milliárd forintnyi, régi ezüstügyletekkel kapcsolatos tőkeveszteséget, amelyet eddig elleplezett a helytelen elszámolás – derül ki az 1997–es zárszámadási törvényjavaslatból. Arról is értesülhettünk, hogy az MNB tavaly veszteséges lett volna, ha végül is nem akkorra számolták volna el a CIB Rt. értékesítéséből befolyt 26,3 milliárdot. A büdzsé által átvett, 1,8 billió forintnyi devizaadósság tekintélyes összeg: csak a vele kapcsolatos árfolyam–fedezeti (currency swap) ügyletek 35,9 milliárdot kóstáltak.
MH–információ
Egészen az MNB áprilisban megtartott közgyűléséig úgy tűnt, hogy a jegybank 1997–ben veszteséges volt, hiszen a tervezett 55,7 milliárd forint helyett csak 358 millió forint nyereségbefizetést teljesített (azt is az 1996–os év eredménye után), sőt még a költségvetés támogatta is 23 milliárd 229 millió forint erejéig az MNB–t, az adósságszolgálati kiadások terhére. Ám a jegybank végül is nyereséges lett, s az MNB utólag befizetett a büdzsébe nettó 24 milliárd 373 millió forintot.
A rejtély kulcsát kezünkbe adja a Pénzügyminisztérium zárszámadási törvényjavaslata, amikor az indoklásban beszámol arról, hogy az MNB számításával ellentétben az auditor döntött úgy, hogy számolják el 1997–re a CIB Rt. értékesítésből idén márciusban befolyt 26,3 milliárd forintnyi bevételt. (Mint az MNB–nél megtudtuk, ez a jegybanki eredménykimutatásban a bevétel árfolyam–különbözettel csökkentett összege szerepel.)
A költségvetés tavalyi pozíciója ettől nem változott, az utólagos jegybanki befizetés már csak az 1998–as bevételeket duzzasztja. Az MNB viszont veszteség helyett 6,116 milliárd forint nyereséggel zárta a tavalyi évet.
Ez csupán technikai pozícióváltozás. Valóságos teher viszont az az 5,5 milliárdos tőkevesztés, amelyet a jegybank az ezüstkészletek korábban alkalmazott helytelen elszámolása miatt szenvedett el. Ezt az adófizetőknek kell állniuk. Mint a jegybanknál kérdésünkre elmondták, a '80–as években vásárolt s időközben legnagyobbrészt eladott ezüstkészletekről van szó. Az ezüstárak azóta estek, s mint az MNB vizsgálata rávilágított: a jegybank korábbi elszámolási rendszere nem mutatta ki az ebből adódó veszteséget, s ezt pótolták a mostani költségvetésből.
• Folytatás a 9. oldalon
• Folytatás az 1. oldalról
A jegybank az utólagos elszámolás szerint 24,4 milliárd forint nettó költségvetési befizetőnek bizonyult. Az MNB–nek ugyanis nyeresége, illetve a tavalyi év folyamán kapott költségvetési támogatás miatt 33,2 milliárdot kellett volna befizetnie, s ezt csökkentette 8,8 milliárddal a sajáttőke–elszámolás. Utóbbiból 5,5 milliárd az ezüstelszámolási veszteség, 3,9 milliárd az 1997 folyamán teljesített befizetés, a fennmaradó 537 millió forint pedig az MNB saját tőkéjének csökkenése.
Bár végül nyereséges lett az MNB, 6,1 milliárdos eredménye jócskán elmarad a megcélzott 56,8 milliárdtól. Ebben szerepet játszott, hogy a tervezett 126,4–del szemben 290,4 milliárd forintra rúgott a költségvetési követelések – zömmel kincstári egységes számla – átlagos állománya, s ezután a jegybanknak 36,9 milliárd forinttal több kamatot kellett fizetnie. Vagyis a büdzsé a jegybank várt nyereségének jó részét kamat formájában kasszírozta be a nagyarányú állampapír–kibocsátás által felduzzasztott kincstári betétek után.
Csökkentette az MNB nyereségét a tőkebeáramlás, illetve az ennek ellensúlyozására kiszívott vásárlóerő (sterilizáció) is. Tavaly a devizakonverzió elérte a 3,6 milliárd dollárt, a jegybank nettó devizaeszközei 600 milliárd forinttal (3 milliárd dollárral) nőttek, s ezzel párhuzamosan a sterilizációs célú jegybanki betétek állománya 250 milliárd forinttal gyarapodott 1996–hoz képest. Az MNB nettó devizakövetelései végül 23,5 milliárddal kevesebb költséget okoztak a tervezettnél, nettó forintkövetelései viszont 49,6 milliárddal növelték a kiadásokat. Ez azzal is összefügg, hogy a devizaoldalon az átlagos kamat 9,84 százalék volt 1997–ben, forintoldalon ez elérte a 18,73 százalékot.
Tavaly a büdzsé 1749,7 milliárd forintnyi – év végére 1800,2 milliárdra duzzadó – devizahitelt vállalt át a jegybanktól. Ennek kamata elérte a 138,9 milliárd forintot, amihez 35,9 milliárdnyi, árfolyam–fedezeti ügyletekkel (currency swap) kapcsolatos kamat társult. Nem kis összeg; persze ha nem fizetné meg a kincstár, akkor nyilván nagyobb lenne az árfolyamveszteség kockázata.