Több mint 4 százalékkal bővült a GDP • Gyorsuló növekedés • 1998.04.02
Négy százalékot meghaladó mértékben gyarapodott tavaly a bruttó hazai termék (GDP). E számításával a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jócskán felülírta a Pénzügyminisztérium (PM) korábbi óvatos, 3,7 százalékos becslését. Megfigyelők szerint igen nagy a rés a GDP és a hazai fogyasztás becsült bővülése között.
MH–információ
Tavaly a gazdasági növekedés meghaladta a 4 százalékos mértéket – számolt be a múlt heti kormányülésen Medgyessy Péter pénzügyminiszter. A KSH ma közli az 1997–es – előzetes – GDP–adatokat.
Korábban a PM 3,7 százalékra becsülte az 1997–es GDP–növekedést, s szakembereinek óvatos becslése most is négy százalék körüli növekedést mutat. Ugyanerre az eredményre – 3,7–4,2 százalék közötti becslésre – jutott az Ecostat, a KSH önálló gazdaságelemző intézete is.
Az Ecostat legújabb kiadványa szerint jelentősen, 7,9–8,2 százalékkal visszaesett a mezőgazdaság, s 4–4,6 százalékkal a bányászat teljesítménye (alapáron, azaz az áfa és más termékadók nélkül számított hozzáadott értéket számítva). Ezzel szemben erőteljesen bővült a feldolgozóipar (8,4–8,8 százalékkal), továbbá a gazdasági szolgáltatások ágazat (4,8–5,2 százalékkal).
• Folytatása a 3. oldalon
• Folytatás az 1. oldalról
Szembetűnő az is, hogy az „egyéb ágazatok” hozzáadott értéke is mintegy 5,5 százalékkal bővült, ebbe számít bele a közszolgáltatási szektor számításba vett teljesítménye is. Az Ecostat szerint alapáron (termékadók nélkül) 4,3–4,6 százalékkal nőtt a GDP, a termékadók viszont reálértékben 2–4 százalékkal visszaestek, s ebből adódott a 4 százalék körüli, piaci áron számított növekedés.
Az Ecostat 2 százalékra becsüli a magánfogyasztás tavalyi növekedését (a PM–mel egyezően), a közösségi fogyasztás pedig szerinte stagnált vagy visszaesett. A beruházások volumene tavaly 8 százalékkal növekedve, elérte az 1990. évi szintet, folyó áron 1700 milliárd forintra rúgott. A feldolgozóipar részaránya ebben meghatározó volt (23,2 százalék), itt a beruházások reálértékben 9 százalékkal nőttek; a szállítás ágazatban a fejlesztés kiugró, 30 százalékos növekedést mutatott – írja az Ecostat. Az 1997–es beruházások GDP–hez felhalmozási hányadot közel 28 százalékra teszik (ebbe a készletfölhalmozás is beleszámít).
A PM korábban 8335, majd 8370 milliárd forintra becsülte a tavalyi GDP folyóáras értékét. A GDP–deflátor (a bruttó hazai termék átlagos inflációja) 18 százalék körüli, azaz kisebb a 18,3 százalék évi átlagos fogyasztói árváltozásnál. Ennek oka a viszonylag alacsony beruházási árindex – tudtuk meg a PM–ben.
Megfigyelők szerint a jelentős beruházásnövekedés nem elegendő annak a résnek a betöméséhez, amely a KSH szerint a 2 százalékos fogyasztás– és a 4 százalék fölötti GDP–növekedés között tátong. Ehhez – 1995–höz hasonlóan – újból jelentős készletfölhalmozás szükséges.