A zárszámadás szerint az államháztartás elmúlt évi deficitje 4,8 százalék • Elengedik a tb tavalyi hiányát • 1998.07.15
A Pannonhalmi Főapátság helyett a költségvetés fizeti ki a Postabanknak az egyházi adósság idei, 100 millió forintos részletét – rendelkezik az 1997–es zárszámadás lapunk birtokába került tervezete. Az előterjesztésből kiderül az is, hogy az MNB–nek 1997–re kellett elszámolnia a CIB Rt. értékesítéséből 1998–ban befolyt 26,3 milliárdos bevételt. Az államháztartás tavalyi hiánya elérte a GDP 4,8 százalékát.
Az Országgyűlés – ha megszavazza a Pénzügyminisztérium napokban elkészített tervezetét – egyszerűen elengedi az Egészségbiztosítási Alap 1997–ben keletkezett, 54,7 milliárd forintos deficitjét; ugyanakkor jóváhagyja, hogy a nyugdíjbiztosítás tavalyi, 5,4 milliárdos többlete az idei kiadások finanszírozására szolgál. Megfigyelők szerint e jóváhagyásokkal nem változik semmi, azaz továbbra is a kincstár finanszírozza a tb–t.
A Postabank 500 milliós kölcsönt folyósított a Pannonhalmi Főapátság részére, amelyre a kormány 1995–ben kezességet vállalt. Ennek alapján kifizette a büdzsé az idén esedékes, 100 millió forintos részletet, s ezt kellene a zárszámadási törvényben elengedni. A világörökség részéről van szó, az épület rekonstrukciós munkálatai nagy terhet rónak a szerzetesrendre – írják az indoklásban.
Tavaly 56,8 milliárd forintos jegybanki nyereséget szerettek volna elérni, de csak 6,1 milliárd forint lett belőle. Az 1997–ben zajló elszámolások kapcsán a büdzsé nettó 26,7 milliárdot fizetett az MNB–nek, az idén viszont 33,2 milliárd került vissza. Ebből 3,9 milliárd a jegybank saját tőkéjével kapcsolatos elszámolás, 26,3 milliárd pedig a CIB Rt. értékesítéséből idén befolyt, ám az auditor szerint az 1997–es évben elszámolandó nyereség – derül ki a zárszámadásból.
A zárszámadás 177,6 millió forintban állapítaná meg az 1997–es központi költségvetési hiányt. A központi költségvetés adóssága 1997 végén elérte a GDP 64 százalékát, szemben az 1995 végi 84,3 és az 1996. decemberi 72 százalékkal.
A helyi önkormányzatok a GDP 0,3 százalékának megfelelő hiányt produkáltak, holott korábban 0,1 százalékra számítottak. Emiatt lett az államháztartás GDP–hez viszonyított hiánya 4,8 százalék a beharangozott 4,6 százalék helyett. E számításoknál a privatizációs bevételek nélküli, azaz csak a folyó tételeket számításba vevő egyenleggel kalkulálnak.
Ugyanakkor az önkormányzatok 90,5 milliárd forintnyi privatizációs bevételt is kasszíroztak 1997–ben. Az MNB napokban kifejtett véleménye szerint az ÁPV Rt.–től származó bevételek az önkormányzatok folyó kiadásait duzzasztották. A zárszámadás e témában annyit közöl, hogy a települések körében a folyó bevételek és kiadások egyenlegeként 58,7 milliárd forintnyi többlet keletkezett, amihez a 11 milliárd forintnyi, belterületi föld után járó késedelmi kamat is hozzájárult; a felhalmozási tételeknél a többlet csak 6,6 milliárd. E kimutatás szerint az önkormányzatok inkább felhalmoztak rendkívüli bevételeikből.