Göncz Árpád nem kér normakontrollt • Százmilliárdos tb–hiány várható • 1998.07.14
A társadalombiztosítási alapok hiánya az év végére meghaladhatja a százmilliárd forintot – a tervezett 22,1 milliárd forinttal szemben –, így tb–pótköltségvetést kell készíteni – értesült a Magyar Hírlap. Göncz Árpád köztársasági elnök ma várhatóan aláírja a tb–önkormányzatok megszüntetését kimondó törvényt, ami miatt a nagy szakszervezetek az Alkotmánybírósághoz fordulnak.
MH–információ
Göncz Árpád előzetes alkotmánybírósági normakontroll nélkül aláírja a tb–önkormányzatok megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot – közölték a Magyar Hírlap kérdésére az elnöki titkárság munkatársai. Erre várhatóan ma sor kerül, a köztársasági elnök ugyanis szabadságát megszakítva visszatér hivatalába.
Információink szerint az első öt hónapban 49,6 milliárd forintra rúgott a két tb–alap hiánya. Ha így folytatódik, az év végéig a deficit meghaladhatja a 100 milliárdot is, azaz ötszörösen túlteljesülhet a büdzsében engedélyezett deficit.
A nyugdíjbiztosító öthavi hiánya 27,3 milliárd forintot tett ki, holott a költségvetés nullszaldós éves eredménnyel számol. Eddig 301 milliárd forintot fizettek be a járulékfizetők a nyugdíjbiztosítónak az egész évre tervezett 786,4 milliárd forintból. A tetemes hiány egyik oka az új nyugdíjrendszer népszerűsége: eredetileg azzal számoltak, hogy a magánnyugdíjpénztárakba az idén 700 ezren lépnek be, s emiatt a tb 20 milliárd forintnyi bevételtől esik el, ám a több mint egymillió átlépő miatt ez jócskán túlteljesül.
Nincs meg a fedezet a költségvetésben az augusztusi, visszamenőleges 2,5 százalékos nyugdíjemelésre sem. A parlament által is szentesített nyugdíjindexálás 17 milliárdjába kerül az alapnak, így ezt a kincstár fogja megelőlegezni a nyugdíjbiztosítónak.
Az egészségbiztosító májusig 22,3 milliárd forintos folyó deficitet halmozott fel, holott a parlament az egész évre tervezett 22,1 milliárdot. Amennyiben e tendenciák folytatódnak, az egészségbiztosító deficitje decemberre elérheti az 53,5 milliárd forintot is.
• Folytatás a 9. oldalon
• Folytatás az 1. oldalról
A mai ismeretek szerint a tb–pótköltségvetés beterjesztése elkerülhetetlen – nyilatkozta kérdésünkre Csépán Magdolna, az Állami Számvevőszék osztályvezető főtanácsosa. Az államháztartási törvény értelmében pótköltségvetést akkor kell készíteni a társadalombiztosításnak, ha a várható hiány a kiadási főösszeg több mint 1 százalékával magasabb a tervezettnél. Így az egészségbiztosítónál 6, a nyugdíjalapnál 7,8 milliárdos túllépést enged a törvény pótköltségvetés nélkül.
A pótköltségvetés elkészítése a tb–önkormányzatok megszűntével a Miniszterelnöki Hivatalra (MEH) hárul. Ettől függetlenül az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, valamint a nyugdíjbiztosító apparátusa megkezdte a pótbüdzsé tervezését, közölték a tb–ben.
A törvény közzététele után az Alkotmánybírósághoz fordul a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma és a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége a tb–önkormányzatok megszüntetése miatt – tudtuk meg Szabó Endre SZEF–elnöktől, illetve Bálint Attila MSZOSZ–szóvivőtől.
Szerintük kifogásolható, hogy a törvény kormányrendeletre bíz egyes, az Országgyűlésre tartozó kérdéseket. Ilyen például annak meghatározása, milyen legyen a tb–t irányító kormánybiztos jogállása, feladat– és hatásköre.
Várhatóan a jogbiztonság sérelmére is hivatkoznak majd, amit szerintük a tb–önkormányzatok gyors megszüntetése és a részletszabályozások késedelme okozhat. Az Alkotmánybíróság májusi döntésében épp a jogbiztonság kedvéért tartotta fenn 2000 elejéig az önkormányzatok mandátumát – érvelt Szabó Endre, aki szerint sérelmes az is, hogy a törvény beavatkozik a tb–önkormányzatok tulajdoni viszonyaiba.
Bár az MSZP aggályosnak tartja a tb állami felügyeletéről szóló törvényt, tud a szakszervezetek lépéséről, és így nem fordul az Alkotmánybírósághoz – nyilatkozott kérdésünkre Kósáné Kovács Magda ügyvezető alelnök. Különösen a tb–vagyon államosítása lehet aggályos – tette hozzá.
Megkérdeztük a törvény várható megtámadásáról Frajna Imrét, a Fidesz–MPP tb–szakértőjét is, aki azonban nem reagál az alkotmányos aggályokra mindaddig, amíg írásos formában nem látja a beadványokat.
• P. Zs.– E. J.