A nemzeti bank módosítja eszköztárát • 1998.07.10
Augusztus 15–étől változtatások várhatók a jegybank eszköztárában – derül ki a Magyar Nemzeti Bank közleményéből. A pénzintézetek tartalékolási periódusát a jelenlegi két hétről egy hónapra növelik. Megszüntetik az egyhetes repo– és betéti konstrukciókat. Vizsgálják azt is, hogy esetleg tartalékolási kötelezettség alá vonják a bankok rövid lejáratú külföldi forrásait.
Az MNB közölte: augusztus közepétől a Jegybanktanács döntése alapján megszüntetik az egyhetes aktív és passzív konstrukciókat, az egy hónapos betétek esetében pedig nem folyamatosan, hanem kezdetben heti kétszer, később pedig heti egyszer állnak a bankok rendelkezésére.
A pénzintézetek jelenleg 1 napra, 1 hétre és egy hónapra helyezhetnek el betétet az MNB–nél, illetve 1 napos vagy 1 hetes hitelt vehetnek igénybe, fölös likviditásuk elhelyezésére, illetve pénzhiányuk áthidalására.
A betéti konstrukcióknak más szerepük is van: ezek (továbbá a 364 napos MNB–kötvények) segítségével szívja ki a piacról – azaz sterilizálja – az MNB a devizaátváltások során kiáramló forintokat. Bejelentett lépését az MNB többek között azzal indokolta, hogy az elmúlt években a hosszú lejáratú tőkebeáramlással keletkező többletpénzt alapvetően rövid lejáratú konstrukciókkal sterilizálták, s a piac stabilitását segítené a hosszabb lejárat.
Az MNB tervei szerint csökkenti az egynapos aktív repokamatokat, hogy mérsékelje a bankközi kamatok ingadozását. Az egynapos lejáratok kétoldali (aktív és passzív) kamatjegyzéssel az MNB behatárolja a piaci kamatok ingadozásait, hiszen a jegyzett kamatokon korlátlanul a bankok rendelkezésére áll.
Szeptember 1–jétől egy hónaposra növelik a ma kéthetes banki tartalékolási periódust. Így csökken a bankok igénye a rövid lejáratú MNB betéti konstrukciók iránt. Fontolgatják az MNB–ben, ne vegye–e ki a forint–pénztárállományt a tartalék elhelyezésre igénybe vehető eszközök köréből. Vizsgálják azt is, nem kellene–e kiterjeszteni a tartalékolási kötelezettséget a bankok által bevont rövid lejáratú (mint megtudtuk, éven belüli) külföldi forrásokra. Ezzel párhuzamosan tartalékmentessé tennék a hosszú lejáratú forintbetéteket.
Kérdés, hogy az állampapírpiacon meglévő fél és egyéves lekötési lehetőségek elegendőek–e ahhoz, hogy a jegybank által eddig sterilizált pénz helyet találjon magának. Ha a jegybank fokozatosan csökkenti eddigi szerepét, a felvevőpiacnak bővülnie kellene, például rövid lejáratú vállalati vagy banki papírok megjelenésével – mondták el kérdésünkre pénzpiaci üzletkötők.
A bankok tartalékolási periódusának meghosszabbítása megnövelheti a kamatkilengést a bankközi forintpiacon, a jegybank betételfogadási rendszerének megváltoztatása pedig magával vonhatja egy bankközi másodlagos piac kialakulását – vélte Kis Márton, az OTP Bank tresuryben dolgozó főosztályvezetője. Nem tartja kizártnak, hogy a bankok egyeztetnek még az MNB–vel arról, hogy a pénztárállományt mennyiben használhatják fel tartalékolásra.
Több külföldi és vegyes bank üzletkötője tegnap már jelezte, hogy a rövid lejáratú külföldi források utáni kötelezettség jelentősen megnövelné a banki tartalékot, s ennek következtében a költségeket. Ezek a pénzintézetek ugyanis a forrásellátásukat illetően szoros kapcsolatban állnak anyabankjukkal.
Nem jelent gondot, hogy igazodjanak a jegybanki lépésekhez, hiszen már most is hosszabb távban kellett gondolkodniuk – véli Tolonits Sándor, a Commerzbank üzletkötője. Szerinte elképzelhető, hogy a jegybanki betételhelyezés rendszerének módosítása újításokat vált ki, s a bankok között másodlagos piac alakul ki, és egymás között adják–veszik majd a ki nem használt passzív repolehetőséget.
• E. J. – P. E.