Az „örökség” 860 milliárd • A büdzsé és a tb–alapok 532, az ÁPV Rt. 335 milliárdos kötelezettséget hagy hátra • 1998.07.08
Az átadás–átvétel kiélezi a kérdést: vajon mit örököl a hivatalba lépő kormány. A költségvetésben és a társadalombiztosítási alapoknál több mint ötszázmilliárd forintnyi, az előző évekről jövő évre áthúzódó kötelezettséget vehet át, de ennek csak mintegy háromötöde lehet a kőkemény, mindenképp kifizetendő tétel. További 335 milliárdot vállalt be az ÁPV Rt., aminek azonban várhatóan legfeljebb tizedét bukja el – értesült a Magyar Hírlap.
MH–információ
Összesen 532,6 milliárd forintnyi kormányzati kötelezettséget örököl az új kabinet – derül ki egy listából, amelyet a leköszönő kormány csatolt az 1999–es költségvetési irányelvekhez. Információink szerint az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.–nek ezen felül nagyjából 335 milliárd forintnyi kötelezettsége „él”, vagyis a vagyonkezelő vagy utóda ennyit fizethetne vissza a következő években, ha valamennyi kezesség– és garanciavállalását elbukná. A privatizációs holding legutóbbi számítása szerint azonban valójában ennek töredékét, legfeljebb 31 milliárdot kell kifizetniük.
A többéves elkötelezettséggel járó kormányzati feladatok államháztartásra gyakorolt hatását mutatja be az eltávozott kabinet az 1999–es költségvetési irányelvekhez mellékelt listában. Az anyag szerepel az átadás–átvételi csomagban. Az ebben kimutatott tételek együttvéve, számításunk szerint 532,6 milliárd forintnyi többletkiadást adnak ki. Ebből 367,7 milliárd forintnyi várható kiadást törvényekkel indokolnak, 164,9 milliárdnyit pedig kormányrendeletekkel, –határozatokkal.
Az előbbi kör nyilvánvalóan „keményebb” kötelezettséget ölel föl, mint a második.
• Folytatás a 9. oldalon
• Folytatás az 1. oldalról
Önmagában 160 milliárdos kiadással járhat jövőre az idei béremelkedéshez igazodó nyugdíjemelés, és további 73,2 milliárddal kell pótolni a magánnyugdíjpénztárba átlépők miatt a tb–ből kieső bevételeket. További 36,4 milliárdba kerül a fegyveres szervek hivatásos állománya új illetményrendszerének bevezetése, és 7,7 milliárdba az igazságügyi reform, illetve az itt dolgozók új javadalmazási rendszere.
A gyermekvédelmi törvény miatt esedékes többletjuttatások 15,1, a lakás–takarékbetétekhez való állami hozzájárulás 1,1 milliárdot jelent jövőre, az egyházak hitéleti tevékenységének biztosítása 4,5 milliárd forint többletkiadást követelnek a büdzsétől.
Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény az agrártámogatásoknak a GDP növekedésével arányos bővítését írja elő, ez jövőre 17,5 milliárdot vinne el.
A határozatokban, rendeletekben beprogramozott kiadások közül 3,7 milliárdot emésztene föl a földközeli légvédelmi fejlesztés, 12 milliárdot a lakásépítés finanszírozásának fejlesztési koncepciója. A Nemzeti Színház építése 3,1 milliárdot vinne el, 1,8 milliárdot az állat– és növény–egészségügyi szolgálat megerősítése, 2,2 milliárdot a lehallgatóeszközök elhíresült bérlése, 16,5 milliárdot a rendőrség létszámának bővítése, 2,7 milliárdot technikájának fejlesztése, 4,5 milliárdot az orvosieszköz–beszerzések, 10,7 milliárdot a vasút– és 14,5 milliárdot a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztések. Hárommilliárdot kóstál az új metró építése, 8,8 milliárdot az ezeréves államiság megünneplése, és így tovább. A fejlesztések közül a legnagyobb tétel a NATO–csatlakozáshoz kapcsolódó 43,7 milliárdos hadikiadás.
A rendeletekkel, kormányhatározatokkal megokolt 164,9 milliárdos elkötelezettség mindenképp „puhább” szám, mint a törvényekben determinált többletkiadások.
Az ÁPV Rt. és elődei által vállalt kötelezettségek közül a legutóbbi elérhető, április végi információ szerint még 335 milliárd forintnyi az „élő”, vagyis szélsőséges esetben ennyit fizethetne vissza a szervezet, vagy utóda a következő években. A privatizációs holding saját számítása szerint valójában legfeljebb 31 milliárdot kell kifizetniük.
A vagyonkezelőnek 35 milliárd forintos tartalékalapja van ezen garanciális és egyéb kötelezettségek fedezetére. A korábban vállalt kötelezettségek nyomán a magyar állam tulajdonosi szervezetei mind ez idáig körülbelül 30 milliárd forintot utaltak vissza a különféle befektetőknek.
A legnagyobb tételt (a várhatóan kifizetendő 31 milliárdból a korábbi becslés szerint mintegy 15–öt) a környezetvédelmi garanciák teszik ki. Ezek döntő részét az energiaszektor cégeinek 1995–ös eladásakor vállalta az ÁPV Rt. A jellemző határidő három és öt év között volt.
A második helyen az úgynevezett kereskedelmi garanciák állnak. Ebbe a kategóriába sorolták azokat az eseteket, amikor a privatizációs szervezet kezesként állt egy eladott társaság által felvett hitelek mögé. Adóskonszolidációs kötelezettségek címén 2012–ig 12 milliárd forint kifizetésével kalkulál a vagyonkezelő.
A Kereskedelmi és Hitelbank eladása előtt a privatizációs szervezet garanciát vállalt több Közel–Keletre menő exportszállítmányért.
A jogszavatossági kötelezettségek után (vagyis amikor az eladó garantálja, hogy amit eladott, az valóban a birtokában volt), várhatóan nem kell jelentős összeget kifizetni.
Ezen felül fennáll kötelezettség bizonyos korábbi kezességvállalások, a privatizációs ellenértékhányad kifizetése és az önkormányzati vagyonjuttatás címén, de ennek összegét éppen most ellenőrzi az auditor – tudtuk meg a vagyonkezelőnél. A könyvvizsgáló által hitelesített anyagot információnk szerint július végén kapja meg az új kormányzat.
• E. J. – SZ. L. Á.