Két százalék az inflációs adó • Növekvő gazdaság, gyarapodó jövedelmek • 1998.07.06
Idén és jövőre a növekedés mértéke már meghaladja az 5 százalékot – jósolja a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Mint az az MNB napokban nyilvánosságra hozott 1997. éves jelentéséből is kiderül, a növekedés már tavaly érzékelhetően megindult. A GDP–kimutatások dolgában az MNB becslései alátámasztják a Magyar Hírlap megfigyeléseit a Központi Statisztikai Hivatallal folytatott vitánkban (MH, június 27. és július 4.).
A jegybank szerint tavaly 4,4 százalékkal nőtt a GDP. Ennyiben elfogadták a KSH becslését, a belföldi felhasználás azonban a jegybank szerint 4,2 százalékkal nőtt, míg a KSH ezt csak 3,5 százalékra taksálta. Mint arról írtunk (s válaszcikkükben a KSH munkatársai sem cáfolták), igen nagy a különbség a GDP és a hazai felhasználás tavalyi növekedésére vonatkozó hivatalos becslés között, így a kettő egyszerre nem állhat meg. Az MNB ezt úgy hidalja át, hogy magasabbra becsüli a lakossági fogyasztás növekedését, mint a KSH. A jegybank Éves jelentése szerint a fogyasztási statisztika sehogy sem illeszthető össze a lakossági megtakarítási, jövedelmi számokkal.
Koncentrált–e, azaz csupán néhány multinak, exportáló ágazatnak köszönhető–e a növekedés? – vetődött föl a kérdés nem sokkal a választási kampány előtt. Éves jelentésében az MNB úgy foglal ebben állást, hogy egyszerre láthatók a koncentráltság és a szétterültség jelei. A multinacionális cégek jellemzően vámszabadterületen működnek, s a vámszabad–területi export tavaly 76,6 százalékkal bővült, szemben a vámterületi kivitel 9,2 százalékos növekedésével. A koncentráció fő terepe a gépipar, az itteni beruházások 1995–ben még 23 százalékkal részesedtek a feldolgozóipari fejlesztésekből, 1996–1997–ben viszont már 35 százalékra ugrott ez az arány. Ugyanakkor tavaly már a gépipari ágazaton kívüli ágazatok is növekedésnek indultak, a belföldi kereslet élénkülésének köszönhetően – állapítja meg a jelentés.
A lakosság jövedelmének reálértéke 2,1 százalékkal nőtt az 1995–ös 5,6, illetve az 1996–os félszázaléknyi reáljövedelem–csökkenés után. Tavaly a lakosság reáljövedelmén belül a nettó munkajövedelmek (azaz bérek, keresetek, vállalkozói munkajövedelmek) 4, a tulajdonosi és egyéb jövedelmek 5 százalékkal bővültek, a pénzbeli társadalmi juttatások 1,4, a természetbeni juttatások pedig 0,9 százalékkal visszaestek. 1995–96–ban a tulajdonosi és egyéb jövedelmek több mint évi 10 százalékkal nőttek, a pénzbeli juttatások viszont szintén évi két számjegyű mértékben estek vissza.
Ez nyilvánvalóan a Bokros–csomag következménye, mint ahogy az is, hogy egyre nagyobb rész jutott a vállalati szférának a nemzeti jövedelemből. Az MNB szerint 1992–ben még csak a GDP 2 százalékával rendelkeztek a vállalkozások jövedelemként, 1994–ben ez az arány 6, 1995–ben 12 százalékra ugrott, a tavalyi arányt pedig mintegy 13 százalékra teszik.
1993 után lakosság körében is nőtt, s 1996–ban elérte a 8,2 százalékot a nettó megtakarítás GDP–hez viszonyított aránya, tavaly viszont ez 7,6 százalékra visszaesett, derül ki a jelentésből. A felhalmozás a GDP 27,2 százalékát emésztette föl, tehát tovább nőtt az egy évvel korábbi 26,8 s még inkább az 1995. évi 23,9 százalékhoz képest. Ezen belül a lakossági beruházás 5 százalék, alig változott, a vállalati beruházás viszont gyarapodott, s elérte a GDP 18,6 százalékát.
Az államháztartás hiánya tavaly, pénzforgalmi szemléletben a GDP 4,9 százalékára rúgott; ebből az MNB számítása szerint 0,4 százalék az úgynevezett operacionális, vagyis tényleges jövedelemkiáramlást okozó hiány, a többi (4,5 százalék) a büdzsé által fizetett kamat inflációt és leértékelést ellentételező része. A GDP 1 százalékának megfelelő (azaz mintegy 83–85 milliárd forintnyi) nettó bevétele származott az államnak a pénzteremtésből, azaz a seignorage–ból. Az inflációs adó mértéke ennél nagyobb, 1,9 százalék, „még mindig jelentősnek minősíthető” – állapítja meg az éves jelentés.