Surányi: öt százaléknál nagyobb a növekedés • Költségvetési szigor kell • 1998.07.02
A gyors és a fenntartható gazdasági növekedés és az infláció fékezése szigorú költségvetési politikát követel – fejtegette Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Jóslata szerint az infláció decemberben évi 14 százalék körül lesz, az idei és jövő évi növekedés üteme meghaladhatja az 5 százalékot.
Némi lazulás következett be 1997–98 fordulóján a költségvetésben – állította sajtótájékoztatóján Surányi György. Az államháztartásban a célul kitűzött 2 százalék helyett csak 1,5 százalékos elsődleges (kamatok nélküli) többlet teljesül majd, főként az önkormányzatok privatizációs bevételekből finanszírozott nagyobb kiadásai miatt – jósolja a jegybank elnöke. A nominális bérek várhatóan 18 százalékkal emelkednek, ami bő 2 százalékkal gyorsabb a célként kitűzött ütemnél.
Az MNB becslése szerint az éves infláció decemberben 14 százalék körül alakul, azaz a várt 13–14 százalékos sáv felső szélét éri el. Májusban a drágulás 15,8 százalék volt, júniusra 15 százalékot várnak a jegybankban.
A Pénzügyminisztérium szerint az idei teljes államháztartási hiány a GDP 4,6–4,7 százaléka körül alakul, ami kedvezőbb a célul kitűzött 4,9 százaléknál. Az, hogy az elsődleges egyenleg mégis romlik, azt jelenti, hogy megtakarítás keletkezik a büdzsében a kamatoknál, illetve az MNB a vártnál kedvezőbb nyereséget ér el – tudtuk meg.
A Magyar Hírlap kérdésére Járai Zsigmond pénzügyminiszter–jelöltnek arról a kijelentéséről, hogy jövőre 5 százalékos vagy az alatti lesz az államháztartási hiány, Surányi György úgy vélekedett: azzal egyetért, hogy 5 százalék alatt, csak az a kérdés, hogy mennyivel. Mint kifejtette, a fenntartható növekedés és a csökkenő infláció feltételezi a szigorú költségvetési politikát. Újólag leszögezte a jegybank monetáris politikájában lefektetett tézist: évi 1–1,5 százalékponttal kell mérsékelni az államháztartás GDP–hez viszonyított hiányát.
Az első három hónapban a GDP mintegy 5 százalékos növekedésén belül a lakossági fogyasztás reálértéke az MNB szerint 2,8–3, a KSH szerint csak 1,5 százalékkal nőtt. A különbség a kétféle becslés között abból adódik, hogy az MNB a reáljövedelmi és megtakarítási adatokból indult ki, ráadásul a KSH statisztikája nem számol a gépkocsivásárlások mintegy 40 százalékos növekedésével – hallhattuk a tájékoztatón.
Korábban a magyar pénz iránti bizalmat erősítette, s így kedvező volt, hogy a forint a lehető legerősebb volt az intervenciós sávon belül – értékelt kérdésre a jegybank elnöke. Ma viszont erre már nincs szükség, sőt rugalmasabbá válik a rendszer, ha a forint értéke mozog a sávon belül – fejtegette. Cáfolta, hogy az MNB sávon belül beavatkozott volna a forint védelmében.
Komoly erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy a rendőrségen keletkezett vizsgálati anyagok ne kerüljenek nyilvánosságra – mondta Surányi egy kérdésre azokról az annak idején lehallgatott s a múlt héten a Mai Napban megszellőztetett telefonbeszélgetésekről, amelyeket 1994–ben Kunos Péterrel, az Agrobank két év szabadságvesztésre ítélt egykori vezérigazgatójával folytatott. Egyébként a rendőrség akkori gyanúja az Agrobank fiktív tőkeemeléséről szólt, de erről nem is indult bírósági eljárás – tette hozzá. Továbbra is úgy véli, lehet, hogy megsértették az Agrobankban a pénzintézeti törvényt, ám ez nem büntetőjogi kérdés. Személyét és a Magyar Nemzeti Bankot sem jogi, sem szakmai, sem erkölcsi értelemben nem tartja érintettnek – szögezte le.