Vagy a növekedés túl nagy, vagy a fogyasztás túl kicsi • A GDP kusza kimutatásai • 1998.06.27

Valami biztosan nem helytálló a Központi Statisztikai Hivatal 1997–es GDP–gyarapodásra vonatkozó – mégoly előzetes – közléseiben. Vagy a közölt 4,4 százalékos növekedés túl nagy, vagy pedig fogyasztás, felhasználás nőtt eddig ki nem fürkészett mértékben. Gyanúsan emelkedik közben a GDP–felhasználáson belül a „készletváltozás és egyéb” tétel. Minderre azért sem árt visszatekintenünk, mert a KSH hétfőn közli az idei első negyedéves GDP alakulására vonatkozó becslését.

A bruttó hazai termék (GDP) változatlan áron 4,4, a háztartási és a közösségi – azaz végső – fogyasztás 1, a bruttó felhalmozás pedig 10 százalékkal gyarapodott. Így szól a KSH előzetes becslése, melyet legutóbb az 1997–es Magyar Statisztikai Zsebkönyv közölt („előzetes” megjelölés nélkül). A végső fogyasztás és a bruttó felhalmozás együtt a GDP úgynevezett belföldi felhasználását teszik ki, melynek reálértéke tavaly 3,5 százalékkal nőtt a KSH közlései szerint.
Az alábbiakban igyekszünk megmutatni: vagy a GDP 4,4 százalékos gyarapodása túl nagy, vagy a belföldi felhasználás 3,5 százalékos bővülése túl kicsi, de a kettő egyszerre nem lehet igaz.
Két dolgot azonban előre kell bocsátanunk. Először is viszonylag nem nagy, a GDP néhány százalékpontját jelentő különbségekről van szó, amelyek nem módosítják lényegesen a gazdaság általános állapotáról alkotható képet. A gazdaság 1997–ben vitathatatlanul érzékelhető növekedésnek indult. De április elején, amikor nyilvánosságra hozták az 1997–es növekedésre vonatkozó, hivatalosnak tekintett KSH–becslést, jóformán politikai jelentősége volt, vajon meghaladta–e a GDP–gyarapodás a bűvös 4 százalékot.
Más szakértők – a KSH előtt, de persze az 1997–es év eltelte után – feltűnően kisebb GDP–gyarapodást becsültek (PM: 3,7 százalék, Kopint–Datorg: 3,6 százalék, Ecostat: 3,7–4,2 százalék).
Másrészt a GDP–nek másféle, a felhasználástól eltérő megközelítései is lehetségesek. A bérek, profitok, adók szerinti GDP–elszámolás azonban csak másfél éves késéssel készül el (ilyen adatot még csak 1995–ről hoztak nyilvánosságra, s mint a KSH–ban megtudtuk, most készül az 1996–os kiadvány). További lehetséges megközelítés az egyes ágazatok által előállított hozzáadott érték és a termékadók (fogyasztási típusú adók, vámok, importbefizetések) összegzése.
Mint a KSH előzetesen közölte, tavaly 1996–hoz képest a hozzáadott érték az iparban 8,1, az építőiparban 9,8, a kereskedelemben 1,7, a szálláshely–szolgáltatás és vendéglátás esetében 5,6, a szállításnál, hírközlésnél 8,5, a pénz– és ingatlanügyi tevékenységben 2,5 százalékkal gyarapodott, a mezőgazdaságban pedig 1,9 százalékkal visszaesett. Ebből számításaink szerint az következik, hogy ezek az ágazatok együtt 5,1 százalékkal növekedtek. Ha a közszolgáltatások 1–2 százalékos gyarapodását, valamint a termékadók némi csökkenését feltételezzük, „kijöhet” a 4,4 százalékos GDP–gyarapodás.
A növekedésről és a hazai felhasználásról közölt adatokat most egy „keresztrejtvény”–szerű táblázat összeállításával ellenőrizzük. A GDP végleges összege és összetevői ugyanis 1995–ről rendelkezésre állnak, sőt a KSH most készítette el és bocsátotta rendelkezésünkre az 1996–ról szóló végleges adatokat is. Utóbbiakat szintén 1995–ös áron vesszük figyelembe, hogy láthassuk a reálérték– változásokat. Ezekből és az 1997–ről előzetesen közölt változatlan áras indexekből megkaphatjuk az 1997. évi összegeket, 1995. évi áron számítva. Ez keresztrejtvényünkben a „vízszintes” számítás. Például a GDP összege 1995–ben 5614, 1996–ban 5689 milliárd forint volt, utóbbit a közölt 4,4 százalékkal megnövelve 5939 milliárd forintnyi GDP–t kapunk 1997–re, 1995–ös áron.
Kiszámíthatjuk azonban a szükséges adatokat a GDP összetevőiből is. A belföldi felhasználás például a megtermelt GDP és az importtöbblet összege, illetve más megközelítésben végső fogyasztásból és a bruttó felhalmozásból áll. Keresztrejtvényünknek ebben a „függőleges” irányban is „stimmelnie” kell. De 1997–re nincs ilyen egyezés, mivel a GDP és az importtöbblet összegeként 5970 milliárd forintnyi – az egy évvel korábbi értéknél 4,2 százalékkal több – belföldi felhasználás adódik, míg a „vízszintes” számítás szerint, a KSH által közölt 3,5 százalékos növekedés alapján a belföldi fölhasználás csupán 5931 milliárd forintnyi.
Az eltérés a kétféle megközelítés között 39 milliárd forintra rúg, ami az 1997. évi változatlan áras GDP–nek 0,6–0,7 százaléka. Ez logikus, hiszen az export gyorsabban nőtt, mint az import, így a külkereskedelmi hiány reálértéke csökkent.
Ugyanakkor a felhasználás részletesebb adatai az alacsonyabb, 3,5 százalékos becslést támasztják alá. Még tartja magát a háztartások fogyasztásának tavalyi 0,9 százalékos növekedésére vonatkozó számítás, amibe a természetbeli juttatások is beszámítanak (az áruk és szolgáltatások fizetett fogyasztásának alakulása egyelőre még nem hámozható ki az adatokból). A bruttó – azaz az elavult eszközök pótlásával együtt értendő – állóeszköz–felhalmozás dinamikusan, 8,8 százalékkal bővült 1997–ben, ám ezt a tempót is felülmúlja a teljes bruttó felhalmozás tíz– százalékos emelkedése, amit a legújabb Statisztikai Zsebkönyv közöl. Ez csak úgy lenne elképzelhető, hogy erőteljesen földuzzadt a készletváltozás és „egyéb, nem specifikált változás” tétel.
Az a vegyes tétel 1995–ben még „csak” 218 milliárd forintra rúgott, bár Matolcsy György egy korábbi bírálata szerint a kimutatott készletváltozás 1,5 százalékos növekedéssé változtatta 1995–ben a valójában ugyanilyen mértékű csökkenést (MH, 1997. február 28.). Az 1996–os növekedés viszont már 315, 1997–ben pedig 361 milliárdos készlet– és egyéb változás mellett adódik. Azt is hozzá kell fűznünk, hogy az 50 fő feletti vállalkozások vásárolt és saját termelésű készleteinek állományváltozása folyó áron – tehát a fenti adatokkal csak nagy vonalakban összehasonlíthatóan – 1995–ben mindössze 131, 1996–ban 167, 1997–ben pedig 195 milliárd forint volt. Vagyis tavaly már százmilliárd forintos mértékűnek kell lennie az „egyéb, nem specifikált” GDP–felhasználásnak – mármint ha ragaszkodnánk a növekedésre és a fogyasztásra, beruházásra vonatkozó eddigi becslésekhez.
Összegezve tehát, a 4,4 százalékos tavalyi GDP–növekedés túlzottan nagynak látszik a KSH által kimutatott hazai felhasználás 3,5 százalékos növekedéséhez képest. A hozzáadott érték változásának becslése viszont inkább a nagyobb tempót támasztja alá. A hivatalos rangot élvező statisztikai adatok meglehetősen kuszák.