Jó minősítést kapott a magyar devizaadósság • Jövőre önállósul az ÁKK • 2000.05.05
Szarvas Ferenc, az Államadósság–kezelő Központ (ÁKK) nemrégen kinevezett igazgatója a közép– és hosszú távú stratégia kidolgozását, a jövő évtől önálló társasággá alakuló központ tárgyi és szervezeti feltételeinek javítását, az európai uniós csatlakozásra való felkészülést tekinti legfontosabb feladatának. Az érvényes adósságkezelő stratégia szerint fenn kívánják tartani a forint– és a devizaadósság – 74:36 százalékos – arányát.
A kincstári reform keretében január 1–jétől társasággá alakítják a ma még a Magyar Államkincstár részlegeként működő ÁKK–t. Ehhez kívánja mindenekelőtt a tárgyi feltételeket (a kincstáritól független számítógépest rendszert) biztosítani Szarvas Ferenc, az ÁKK új igazgatója, aki korábban a Pénzintézeti Központ Banknál, majd az ÁPV Rt. vezérigazgató–helyetteseként dolgozott.
A szervezeti önállósodás jogi alapját az államháztartási törvény módosításával teremtik meg. A társaság az államadósság–kezelés és az állam folyamatos fizetőképességének biztosítása lesz majd – tudtuk meg. Szarvas Ferenc esélyt lát arra, hogy a pénzügyminiszter heteken belül elfogadja a közép– és hosszú távú stratégiát. Az önállósodás terepe lehet a külföldi adósságkezelés teljes körű átvétele is. Ebben, illetve a hozzá kapcsolódó fedezeti műveletekben ugyanis egyelőre a Magyar Nemzeti Bank működik közre ügynökként – hallhattuk.
Március végén az adósságállomány 77 százaléka volt belföldi, 23 százaléka külföldi. A kétféle adósságszerkezet többek közt az MNB devizaadóssága, valamint a – jelenleg 570 milliárd forint körüli – külföldiek kezén levő magyar államkötvény–állomány miatt tér el egymástól – mondta el Borbély László András igazgatóhelyettes.
A forint–deviza adósság arányt fenn kívánják tartani, azaz a forinttartozásokat hazai, a devizatételeket külföldi pénzben újítják meg – magyarázta Búzás László igazgatóhelyettes. Ez év első felében azonban a nagyarányú tőkebeáramlás miatt kivételt tettek: a tavalyi kötvénykibocsátások, illetve a januári eurókötvény–rábocsátás mintegy 1 milliárd euró törlesztést eredményeztek, ezután azonban – a pénzügyminiszter e hó közepén várható döntéséig – felfüggesztették a külföldi kölcsönfölvételt. Most viszont, hogy a nagyarányú tőkebeáramlás megállt, folytathatják – jelezte Búzás.
Ma hat nemzetközi hitelminősítő intézmény ad befektetési fokozatú, ezen belül is jó minősítést a magyar devizaadósságra, illetve egy, a Japan Credit Rating Agency a magas, A osztályzatot. Búzás jóslata: ez évben legalább még egy A osztályzatot kapunk, hiszen elhárultak az akadályok: mérséklődött a költségvetési deficit, gyorsult a gazdaság növekedése, az államadósság szintje pedig az európai valutauniós kritérium szerinti 60 százalék alá került. A forintadósságot már most a legjobb, A kategóriába sorolják a hitelminősítők. Ennek jelentősége az, hogy a befektetők szélesebb köre vehet részt a forintkötvények jegyzésében, mint a devizakötvényekében – tudtuk meg a vezérigazgató–helyettestől.