A munkaadók helyett inkább egyéni járulékfizetés • Minimálbér kontra közterhek • 2000.05.02
A minimálbér a gazdaság kifehérítését, a tb–járulék csökkentése a vállalkozói terhek mérséklését szolgálja – fejtette ki lapunknak Varga Mihály, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára. A gyáriparosok szövetsége sokallja a kormány javasolta 57 százalékos minimálbér–emelést.
A munkaadói társadalombiztosítási járulék csökkentése, s ezzel a vállalkozói terhek mérséklése a kormányprogram végrehajtását jelenti, így közvetlenül nem állítható szembe a tervezett minimálbér–emeléssel – szögezte le kérdésünkre az államtitkár. A Munkaügyi Tanács várhatóan novemberben sorra kerülő ülésén terjeszti elő a kormány javaslatát a mai 25 500 forintos minimálbér 2001–ben 40, 2002–ben 50 ezer forintra emeléséről. Varga Mihály kiemelte a feketegazdaság szűkítésének fontosságát.
A napokban két miniszter is olyan értelemben szólt a ma 33 százalékos munkaadói elvonás következő kétévi, 3–3 százalékpontos mérsékléséről, hogy ez ellentételezné a minimálbér emelését. Mindenesetre Varga Mihály megerősítette: egy százalékpont csökkentés 35 milliárd forint kiesést jelent a tb–kasszából, vagyis összesen évi 105 milliárd forint lehet a befizetéskiesés. Ezt azonban csökkentheti a vállalkozások növekvő járulékfizetési kedve – tette hozzá.
A munkáltatói terhek csökkentését ellensúlyozandó, számítások készültek az egyéni „tb–járulék–plafon” eltörlésére vagy feljebb tolására – mondta el Varga. Ha teljesen eltörölnék a jelenleg 2 033 050 forintos határt – az ennél nagyobb jövedelemrész nem járulékköteles –, akkor 80–90 milliárd, ha a plafont az átlagbér kétszereséről háromszorosára emelnék, 18 milliárd, ha csak az egészségbiztosítási járulékplafont szüntetnék meg, 13 milliárd forint többletbevétel keletkezne.
Az egészségügyi hozzájárulás tervezett emelését (3600–ról 4200 forintra) az államtitkár infláció–ellentételező lépésnek tartja, mely mintegy 13 milliárddal emeli ugyan a bevételek forintértékét, de ez nem jelent reálértékbeli növekedést. A valóságosan elosztható többletbevételt 300 milliárd forintra teszi a jövő évi büdzsében, aminek felét beruházásokra és kisvállalkozás–fejlesztésre kell fordítani. A PM–ben 4,5 százalékra becsülik az inflációt és 5–5,5 százalékra a gazdasági növekedést 2001–ben.
Idén a 6–7 százalékos kormányzati előrejelzés helyett valószínűbb a 8 százalék körüli infláció – véli Széles Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke. Ennek megfelelően az átlagbér–növekedést 13–14 százalékra becsüli, és a minimálbért is ekkora mértékkel lenne célszerű emelni. Az MGYOSZ hajlandó tárgyalni a kormányzattal a felvetett, 57 százalékos növelésről is, bár „egy kicsit túl magasnak tűnik” – fűzte hozzá.
Ilyen mértékű minimálbér–emelést nem bír el a gazdaság – vélte kérdésünkre Tardos Márton, a parlament költségvetési bizottságának SZDSZ–es tagja. Szerinte az összes többi bér is a megemelt legkisebb bérhez igazodik majd, a következmény pedig az infláció vagy az adósság növekedése lehet; a másik eshetőség a munkanélküliség növekedése, a gazdasági növekedés megtorpanása. Nőhet a hazai vállalkozások leszakadása, hisz a multik már most többet fizetnek alkalmazottaiknak, így a legalacsonyabb bér emelését könnyen kibírják – sorolta.
A reális gazdaságpolitika az lenne, ha a bérek kisebb ütemben nőnének a GDP–nél, hogy több jusson felhalmozásra, ám a kormány sikert kíván elérni a lakosság körében, ezért vált át nagyobb béremelésre – összegezte Tardos, aki a járulékcsökkentés tervezett ütemét is megalapozatlannak tartja.
A vállalkozásokat nem önmagában a tb–járulék, hanem a teljes munkabérköltség érinti. Ezért értelmetlen a járulékcsökkentéssel párhuzamosan végrehajtott minimálbér–emelés – fejtette ki kérdésünkre Németh György, a Budapesti Közgazdasági Egyetem oktatója.
• E. J. – G. T. I.