Csökkent a lakáshitel–állomány • Hetvenezer befejezetlen otthon – A PM májusra vár élénkülést • 2000.04.18

Az év első három hónapjában csökkent a lakáshitel–állomány, pedig a lakástámogatási rendelet s vele az új lakáshitel–támogatások február elején léptek életbe. A Pénzügyminisztériumban (PM) májusra várják az élénkülést a kamattámogatások igénybevételében. A félkész lakások száma nő – hetvenezerre tehető –, pedig ezek befejezésével lehetne legolcsóbban gyarapítani az otthonok számát.

Az első negyedévben 3,1 milliárd forinttal (március végéig 126 milliárd forintra) csökkent az építési és ingatlanvásárlási hitelek állománya. Ezen belül a márciusi csökkenés 1 milliárd forint – derül ki a jegybank adataiból. A hitelállomány–csökkenés úgy következhet be, hogy a visszafizetések összege meghaladja az igénybevételt.
Egyelőre a lakástámogatási keretek is tágasnak tűnnek az igénybevételhez képest: az első három hónapban a költségvetés 9,17 milliárdot költött erre az ez évben rendelkezésre álló, 71,35 milliárdos összes pénzügyminisztériumi keretből (MH, ápr. 15.). A PM–ben érdeklődésünkre nem tudták megmondani, hogy az elköltött összeg miképpen oszlik meg az idei költségvetés készítésekor felsorolt 18 lakástámogatási cél között.
Az OTP Bank – amely saját forrásból nyújt bank– és kiegészítő támogatású, kedvezményes hitelt – 3800 hitelkérelmet hagyott jóvá április közepéig. Az ezekbe foglalt hitelállomány 4,2 milliárdot tesz ki, az egy szerződésre jutó összeg tehát 1,1 millió forint. Ez pedig legfeljebb egy lakásfelújításra elég.
A Földhitel– és Jelzálogbank (FHB) Rt. a mintegy 800 beadott hitelkérelem felét bírálta el kedvezően. Az igényelt hitel 2 milliárd, a szerződésbe foglalt 1 milliárd körüli összeg volt. Egy igénylőre tehát 2,5 millió forint jut. Ennek 80 százalékát használt lakás vásárlására fordítják az igénylők, tehát a kiemelt támogatású – úgynevezett 8 százalékos – hitelek száma elenyésző.
Ha a lakásépítés ütemes lenne, akkor az építési engedélyek megszerzése után – az átlagos kivitelezési időnél később ugyan, de – elkészülne a megfelelő számú lakás. A hazai adatok szerint az átlagos kivitelezési idő 3 év, vagyis az építési és a használatbavételi engedélyek között ekkora fáziseltolódásnak kellene lennie.
Ezzel szemben 1992 óta minden évben kevesebb lakás készül el, mint amennyi a kiadott építési engedélyekből következne.
A használatbavételi engedélyek többségét az év vége felé adják ki. Az engedélyek száma a múlt évben megugrott, viszont az elkészült lakások száma történelmi mélypontra süllyedt. Az építés megindításának – befejezésének – feltétele a finanszírozáshoz való hozzáférés.
A legolcsóbban előállítható – mintegy 70 ezer – többletlakás–állomány az építkezések befejezése lenne. (A 70 ezret úgy kalkuláltuk, hogy a befejezetlen állományból levontuk az utóbbi években mintegy automatikusan elkészített 20 ezres lakásszámot.)
Miután az új típusú hitelek február eleje óta igényelhetők, az eltelt bő másfél hónap még nem mérvadó. Cseh Pál, a PM osztályvezetője májusra várja, hogy a támogatások folyósítása megélénkül.
A szabályozásbeli változások hatásait az 1994–95–ös évek szemléltetik. A kormány 1994–ben emelte meg a szociálpolitikai támogatást a ma is hatályos összegekre. A következő évben meredeken emelkedett a kiadott építési engedélyek száma, enyhébben az elkészült lakásoké és szintén drasztikusan megugrott a félkész lakásállomány.
• E. J. – N. G.