Kopint–Datorg: a kormány alábecsüli a GDP–t • Legalább ötszázalékos növekedés • 2000.04.07
Ötszázalékos vagy még nagyobb növekedésre számít 2000–ben a Kopint–Datorg Rt. – közölte Oblath Gábor elnök. Szerinte a kormány részéről alábecsülik a GDP forintösszegét, és az államháztartás hiánya kevesebb lehet a célul kitűzött 3,5 százalékos mértéknél.
Korábbi jóslatuknál fél százalékponttal kedvezőtlenebbre, 8,5 százalékra módosították az idei inflációra vonatkozó előrejelzést – derült ki a Kopint–Datorg legújabb konjunktúrajelentését bemutató sajtótájékoztatón.
Az olajár idei éves átlagát 22–25 dollárra tette Köves András tudományos vezérigazgató–helyettes. Szerinte ez az ár a világgazdaságban már nem jelent jelentős inflációs veszélyt. A fejlett világra vonatkozó prognózisok az infláció némi gyorsulását vetítik előre: az EU–ban például 1,9 százalékot prognosztizálnak a tavalyi 1,3 százalékkal szemben.
A növekedésre vonatkozó előrejelzéseiken „javítottak”. A legalább ötszázalékos GDP–gyarapodási ütemet meghaladhatja az áru– és szolgáltatásexport 13,5–14, a beruházások 8,5 százalékos reálérték–duzzadása. A magánfogyasztás növekedése viszont a tavalyi 4,6–ról 4 százalékra lassul – jelzik előre.
A kormány ismert hivatalos előrejelzései: 6–7 százalékos infláció (18 dolláros olajár mellett), 4–5 százalékos növekedés; a miniszterek azonban mindkettőt fölfelé módosítgatták nyilatkozataikban. A Pénzügyminisztériumban alábecsülik az idei GDP folyóáras értékét – fejtegette Oblath. A KSH–ban nemrég közölt, 11 500 milliárd forintos 1999. évi összeget ugyanis legalább ötszázalékos növekedéssel és 7,5 százaléknyi GDP–árindexszel megfejelve, legalább 13 000 milliárd forintnyi idei bruttó hazai terméket kapunk, szemben a PM–ben utoljára közölt 12 620 milliárdos becsléssel.
Így az államháztartás kedvezőbben alakulhat a vártnál. Kérdésünkre, hogy akkor miért szerepeltetnek előrejelzéseikben a kormányhoz hasonlóan 3,5 százalékos GDP–arányos hiányt, Oblath úgy felelt: ezt valószínűleg módosítják, és egyébként is számítani lehet az államháztartáson kívül elszámolt kiadásokra az autópálya–építkezés kapcsán.
Tavaly viszont az államháztartáson belül számoltak el koncessziós és egyéb, állami vagyonhoz kapcsolódó, valamint tb–értékesítési bevételeket. A nyugdíjreform kapcsán elkönyvelt kiadások viszont valójában nem okoztak költségvetési keresletnövekedést. A hivatalosan kimutatott adatok szerint tavaly a GDP 2,7 százalékának megfelelő kamatok nélküli többlet keletkezett az államháztartásban, ám ezt a Kopintban az említett tételek miatt 2,3 százalékos elsődleges egyenlegre korrigálják. A Kopint–Datorg elnöke hozzátette: a büdzsé tavaly anticiklusosan működött, az elsődleges többlet negyedévről negyedévre, a növekedés gyorsulásával párhuzamosan nőtt.
A Kopint jelentéséből kiderül: a külkereskedelmi cserearányok tavalyi – 300 millió dollárra tehető – romlását távolról sem csak az olajáremelkedés okozta. A fejlett országokkal szemben ugyanis a gépek és más feldolgozott termékek exportára is kedvezőtlenül alakult az importárak növekedéséhez képest.