Elmaradt közszolgálati bérek • 2000.04.06
A közszférában dolgozók reálkeresete ma is 15–20 százalékkal elmarad az 1990 előtti szinttől – emlékeztetett Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) elnöke a költségvetési bizottság nyílt napján. Az ülésről a foglalkoztatási bizottság távol maradt, mivel óvakodott attól, hogy beavatkozzon az érdekegyeztetés menetébe.
Inotai András, a Világgazdasági Intézet igazgatója a hosszú távú versenyképesség kérdésének látta a közszféra helyzetének javítását.
Az idei költségvetés az önkormányzatokat mindössze ötszázaléknyi béremelésre valóval támogatja, a célul kitűzött további három százalékhoz azonban sok település már nem képes előteremteni a fedezetet.
A helységek harmada ugyanis forráshiányos – fejtegette Dióssy László, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke.
Szabó Endre bizonyosra veszi, hogy a központi büdzséből pótlólagos forrásra lesz szükség a minimálisan elvárható, 2,25 százalékos közszolgálati reálbér–emelkedéshez. A közfeladatot ellátók béreit az államnak kell szavatolnia – szögezte le a szakszervezeti vezető.
Több jelenlévő szakszervezeti vezető nem jutott előadói szerephez. A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete írásos véleménye szerint el kell kerülni, hogy a közalkalmazott csoportokat kijátsszák egymás ellen, az európai bérarányok kialakítására kell törekedni, s a közszféra négy éven keresztül évi hét százalék bérvalorizációra szo–rul rá.
Orbán István, a Magyar Gyáriparosok Szövetsége a külföldi tulajdonosok megjelenésével magyarázta a versenyszféra relatív előnyét. A felelősséget meg kell fizetni – tette hozzá.
A nyílt napot összehívó Szekeres Imre elnök (MSZP) elképzelésével ellentétben nem képviseltette magát a foglalkoztatási bizottság. Filló Pál elnök (MSZP) a megjelenés mellett lett volna, ám – mint kérdésünkre elmondta – a többség, köztük Sümeghy Csaba (Fidesz) és Sándor László (MSZP, MSZOSZ–elnök) úgy látta: nem avatkozik bele a kormány és a közszolgálatiak között jelenleg folyó érdekegyeztetésbe.